Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-31 / 203. szám

1974. aagusrttB SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Tanári konferencia az Ok látási Igazgatóságon Hétfőn diplomaosztás és tanévnyitó ünnepség Tegnap az új tanév nyitá­nyaként a megyei Oktatási Igazgatóságon megtartották a tanári konferenciát, amelyen részt vett dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság tit­kára is. Dr. Ungor Tibor igazgató ismertette az új tanévre szó­ló főbb oktatási-nevelési cél­kitűzéseket. Dr. Majoros Ká­roly a megyei pártbizottság nevében üdvözölte az Okta­tási Igazgatóság tanárait, me­leg szavakkal kívánt nekik sok sikert, jó eredményeket a munkában. Az intézeti konferencia után tanszékenként beszélték meg az új tanév tennivalóit a tanárok. Az Oktatási Igazgatóság a tanévnyitó és diplomaosztó ünnepséget hétfőn déli egy órakor rendezi meg Szolno­kon az SZMT székházának színháztermében. TÖMEGKÖZLEKEDÉS Zöld lámpa az autóbuszpark megújításához Az olvasók bizonyára em­lékeznek a hazai tehergépko­csipark nagyarányú rekon­strukciójára, amelynek nyo­mán tavaly és az idén már eltűntek közútjainkról az erősen elhasználódott teher­gépkocsik, a muzeális érté­kű járműmatuzsálemek. Ezek üzemben tartása érvről-évre mind nagyobb terheket rótt a népgazdaságra, a vállala­tokra; meredeken emelkedtek Bár ez az újabb rekon­strukciós program a vállala­tok és intézmények szűkebb körét érinti mint a korábbi, a tehergépkocsikra vonatko­zó, — közvetlen jelentősége a lakosság számára mégis na­gyobb. Mert nem csuDán műszaki-gazdasági célokra szolgál, hanem a tömegköz­lekedés fejlesztését, korsze­rűsítését is. Naponta 5—6 millió utast szállítanak az autóbuszok hazánkban, jö­vőre már fi százalékkal t.öb­az üzemben tartási költsé­gek, temérdek alkatrész fo­gyott, fenyegető méreteket öltött a közúti szállításokban a bizonytalansági tényező. A problémák gyökeres megol­dását szolgálta az említett kormányzati döntés. A Mi­nisztertanács most a régi és elavult autóbuszok lecseré­lésének meggyorsítását hatá­rozta el hasonló meggondo­lásból. bet, mint a vasút. A sze­mélyszállításban még na­gyon hosszú ideig meghatáro­zó szerepe lesz a tömegköz­lekedésnek, amely legdina­mikusabban a közutakon fej­lődik. A közúti tömegközlekedés rohamos térhódítását, az igé­nyek gyors növekedését mennyiségileg is nehéz volt követni, a minőségi követel­mények kielégítése, a kul­turált személyszállítás felté­teleinek megteremtése az ötödik ötéves terv feladata. Az ország mintegy 11 ezer darabból álló 20 férőhelyes­nél nagyobb autóbuszállo­mányának körülbelül az egy negyed része elöregedett, többnyire műszakilag is el­avult, 1960 előtt gyártott tí­pus. Az öreg és elhasznált személyszállító közúti jár­művek gyakori felújítása sok és egyre dráguló tartalékal­katrészt igényel, valamint túlságosan nagy javítókapa­citást köt le. Ezért a kormányhatározat a gyakori felújítások többlet­Mind a népgazdaság teher­bíróképessége, mind a be­szerzési források, főleg az exportra orientált magvar autóbuszgyártás belföldi kí­nálatának és választékának bővülése feltételezi a re­konstrukció tervszerű meg­alapozását és a fokozatossá­got. Ezért a Minisztertanács úgy határozott, hogy a Vo­lánnál, illetve a tanácsi köz­lekedési vállalatoknál 6—7000 az egyéb üzemeltetőknél dig kétezer autóbuszt selej­tezzenek ki és pótoljanak új típusokkal az ötödik ötéves terv időszakában. Így 1980-ig megszűnik az elhasznált, a teljesen amortizálódott autó­buszok üzemeltetése, 1981— 82-re pedig várhatóan befe­jeződik a típusváltás is. költségeinek megtakarítására ösztönzi az üzemeltetőket azzal, hogy a vállalatok a ki­selejtezett jármű típusától függően 250—600 ezer fo­rintot csoportosíthatnak át költségeik terhére a fejlesz­tési alapba. Az így képződő és a meglévő vállalati fórrá- ’ sok sem fedezik azonban tel­jes egészében a típusváltás­sal párosuló új beszerzése­ket. Ezért az autóbuszpark rekonstrukciója állami tá­mogatást is igényel. Jelenleg még mintegy 2600—2800 tehergépkocsit is igénybevesznek munkásszál­lításokra. A tehergépkocsis személyszállítás sajnos nem szüntethető meg teljesen 1975 végéig, ahogyan ezt egy korábbi kormányhatározat előírta. Elsősorban azért, mert a kisebb méretű autó­buszok import beszerzési le­hetősége korlátozott, a 30— 40 férőhelyes hazai típus so­rozatgyártását pedig csak jö­vőre kezdi meg a magyar ipar. Ez a kisebb méretű és olcsóbb kivitelű autóbusz, amely végleg kiszorítja majd a „fakaruszokat” és a teher­gépkocsikat a személyszállí­tásból, előreláthatólag egyen­ként félmillió forintba kerül majd. Az elsőbbség a tömegközlekedésé Rekonstrukció — típuscse­rével. E szakszerűen hangzó címszavak mögött a panorá­más Ikaruszok és az ennél is újabb hazai típusok térhódí­tása, kényelme, komfortja rejlik. S a meglévő 4600 fe­dett Volán autóbusz várako­zóhely újabb 5000-rel bővül 1980-ig. A rekonstrukció eredményeként remélhetőleg kevesebbet kell az utasoknak várakozniuk, csökken az autóbuszok zsúfoltsága. Több milliárdos beruházás, növekvő üzemeltetési költ­ségek — kötött díjszabások mellett. A kormányzat, az álami költségvetés növekvő terheket vállal magára az utasok kényelmét, a jobb tár­sadalmi közérzet kialakítását szolgálva. Bár egyre gyara­podik a személygépkocsik száma, de az elsőbbség a tömegközlekedési eszközöké, főként az autóbuszoké ma­rad. S reméljük, hogy a kor­szerűsített KRESZ is megad­ja majd a ma még kivételnek számító elsőbbséget vagy ki­zárólagosságot az autóbu­szoknak, mindenekelőtt a nagyvárosok kritikus útsza­kaszain. Diákújságírók Jászberényben Frissen festett tantermi k várják a tanulókat Jászberényben a városi ta­nács és az iskolák gondnok­ságai jól használták ki a nyári tanítási szünetet. En­nek eredménye, hogy né­hány nap múlva frissen fes­tett tantermekben kezdik el a gyerekek az új tanévet. A városi tanács az idén 800 ezer forintot költött az alsó- és középfokú intézmények karbantartására, festésére, a tetőszerkezetek javítására, az iskolai udvarok bővítésére. Segítséget nyújtottak az is­kolák nyári karbantartásá­hoz a város gazdasági szer­vei, a szülői munkaközössé­gek is. Az „egy üzem — egy iskola” akció keretében mint­egy 200 ezer forint értékű társadalmi munkával. vil­lany- és vízszerelési munkát végeztek, kerítéseket, vaska­pukat építettek, és játszóté­ri felszereléseket készítettek az óvodásoknak. A társadalmi munkával megspórolt pénzből a városi tanács szemléltető eszközö­ket vásárolt az iskoláknak. A Gyetvai János Általános Iskolában pedig mintegy 750 ezer forintos költséggel je­lentős felújítási munkát kezdtek el. Az év végéig tar­tó felújítások során elsősor­ban az iskola ^villanyhálóza- tának rekonstrukciójára ke­rül sor. Műszaki kihív v napok Az október 9-től 31-ig tar­tó műszaki könyvnapokra hét kiadó 52 műve jelenik meg csaknem 300 000 pél­dányban. A tíz alapfokú, 21 közép- és ugyanennyi felső­szintű munka az anyagmoz­gatástól a gépészeten, a hír­adástechnikán át egészen a műszaki alaptudományokig és az üzemszervezésig érinti1 a műszaki-tudományos élet szinte valamennyi területét.. Viszonylag nagy számmal je­lennek meg az építészet és az építőipar különböző kér­déseit tárgyaló kiadványok, közöttük olyan új mű is, amely a komDlex könnyű- szerkezetes építési mód köz­ponti programját hivatott támogatni. (Tudósítónktól.) A Nyíregyháza melletti Sóstó diáktáborát tíz napra az ország középiskoláinak di­áklap szerkesztői és stúdiós munkatársai vették birto­kukba. A bejáratnál öles betűk­kel írt transzparens hirdeti a tábor gondosan megfogal­mazott, pontokba foglalt cél­kitűzéseit. A diáksajtónak a demokratikus fórum szerepét kell betölteni, ezért tisztázni kell a szerkesztési elveket, s meg kell szerezni a lapszer­kesztéshez, a stúdiós munká­hoz szükséges szakmai is­mereteket. A tudósítónak könnyű a dolga. A Szolnok megyei di­ákújságírókkal való találko­zás során nincs más tenni­valója, mint megbeszélni ve­lük, hogy — „szakmába vá­gó” feladat — próbálják cso­korba szedni és elbeszélni a táborban szerzett élményei­ket, tapasztalataikat. így írunk mi Harmadik alkalommal vet­tem részt a diákújságírók tá­borában. Pápa és Salgóbá- nya után izgatottan vártam a sóstói tíz nap élményeit. Nagyon jó. hasznos volt a tá­bor — írhatnám tömören a véleményem. S hogy miért? Sok olyan új, eddig még nem ismert útmutatást adott, amelyet sikerrel használha­tok fel a későbbiekben. Tu­catnyi diákújságot olvastam, találkoztam hasábjaikon jó, izgalmas írásokkal. Iskolám lapjának szerkesztésekor már legközelebb felhasználhatom az itt tanultakat. Mert eb­ből a témából is cikk szü­letik ... Dénes Sándor Varga Katalin Gimnázium, Szolnok Hogy a táborban mennyi, a gyakorlatban megoldásra váró feladatot kaptunk, hadd érzékeltessem e kis sztorival is. Ehhez tudni kell, hogy a táborban mindenki, minden­kit tegezett, a bensőséges hangulat a tegező társalgási formát alakította ki. Riportkészítés közben egy építkezésre vetődtem, ahogy egy ötvenes, őszhajú bácsi keverte a maltert. A barát­ságos kézszorítás után fel­tettem neki első kérdése­met. — Hányán dolgoztok itt? — ö kissé szúrós szem­mel nézett rám, a tegeződő riporterre. A meglepetéstől e"- ideig szóhoz sem jutott, majd azután mosolyogva csak ennyit kérdezett: — Kislány, ínaga hány éves? — Csak ekkor vettem észre, hogy „bakiztam”,- s ígv jöt­tem rá, van még miben fej­lődnöm. De a sóstói tábor után remélem ez is köny- nyebb lesz ... Varga Márta Móricz Zsigmond Gimnázium Kisújszállás Mint annyian, én is ta­pasztalni. tanulni jöttem a táborba. Az ország minden tájáról idesereglett diáklap­szerkesztők és stúdiósok ér­dekes műhelytitkokat ismer­hettek meg a szakmai elő­adásokból, csoportos gyakor­Sóstón lati foglalkozásokból. Renge­teg cikket, riportot készítet­tünk, amelyekből a legjob­bak a megyei lap melléklete­ként megjelenő tábori új­ságba kerülnek. Mindemel­lett „zajlott” a táborélet is. Közel volt a strand, a sport­pálya és az ének- s daltanu­lásban amatőr és profi együttesek is segítettek. Redler Mariann Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény Azok közé tartozom, akik első ízben vesznek részt ilyen táborban. Amit rövid idő alatt is megállapíthat­tam komoly munka részesei lehettünk. A stábbal á nyír­egyháziak büszkeségét. a konzervgyárat is felkerestük. Elbeszélgettünk a dolgozók­kal. a gyár vezetőivel mun­kájukról, gondjaikról, örö­meikről. A tapasztaltakat megírtuk és az így készült írásokat elbíráltuk. Izgalmas találkozás volt még a mű­fajokkal való ismerkedésünk. Ezután másképp készülök majd fel én is, egy-egy téma feldolgozásához, megírásához. Csak az a baj. hogy lapunk szerkesztői közül nem jöhet­tek el többen is Sóstóra, ta­nulni, ismerkedni az újság­írással, műsorszerkesztés­sel... Pintér Mária Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola, Szolnok Tíz percben Beszélgetés a muzsikáról Indulnak a nyelv tanfolyamok ~ Réji és új baráti körök ~ Országjárók jubileuma A TIT ŐSZI TERVEI Imponáló biztonsággal nyerte a közelmúltban a rá­dió „Játék és muzsika tíz percben” című népszerű já­tékát Bíró Mária. A húszéves kisújszállási lány csendesen, szerényen emlékezik. — Csak a játék miatt utaztam Kisújszállásról Haj­dúszoboszlóra. öten jelent­keztünk, nagy szerencsém volt, hogy engem sorsoltak ki. Édesanyám úgy engedett el, hogy szégyent ne hozzak a fejére. Amikor meghallot­ta, hogy én fogok játszani, olyan ideges lett. hogy nem tudta végighallgatni a mű­sort ... — A 300 forintos nyere­ményt mire költötte? — Kottákat vettem a hú­gomnak, aki Debrecenben ta­nul a zenei gimnáziumban. Nincs semmi, aminek any- nyira tudna örülni, mint a kottáknak. Az idén nváron a főiskola fúvósötösével az NDK-ban jártunk, — ugyan­is a debreceni zeneművé­szeti főiskolára járok. Ami­kor hazaérkeztem az NDK- ból. a húgom azzal fogadott, kottákat hoztam-e? — Mióta foglalkozik ze­nével? — Nem is tudom. Soha nem határoztam el, hogy ze­nét fogok tanulni. Jött ma­gától. Számomra mindig is a zene volt a világ legért­hetőbb nyelve. Nagyapám szépen hegedült. Amikor ját­szott, órákig hallgattam, pe­dig csak hároméves voltam. Akkor minden vágyam az volt, hogy megsimogathas­sam a hegedűt. Később ta­nítottak is: óvodában, álta­lános iskolában, zenei gim­náziumban, most pedig a fő­iskolán. Fagotton és zongo­rán játszom. — Tervei? — Szeretnék minél benső­ségesebb viszonyba kerülni a zenével. A legmeghittebb kapcsolatot a zeneszerzés je­lenti : barátkozom ezzel a gondolattal is. Ha végzek a főiskolán, szeretnék a fővá­rosba menni, a Zeneakadé­mián folytatni a tanulást. Régi vágyam, hogy közönség előtt is szerepeljek, de eh­hez rengeteget kell tanulni. A zenei nevelésben óriási szerepük van az iskoláknak: tanítani fogok. Tévhiteket akarok eloszlatni: sokan mondják, hogy botfülük van, nem értik a zenét. Szomorú, hogy azok mondják ezt, akik bele sem kóstoltak a zenébe. Pedig bele kell kóstolni, s akkor ráéhezik az ember. — Most még nyári szünet van. Mit csinál, mi a napi programja? — Hat órát gyakorolok na­ponta. Minden nap mindent újra kell kezdeni. Reggel két órán át skálázom, a techni­kai alapkövetelményeket is­métlem. igyekszem a fagott­játékhoz jó állóképességet szerezni. Ezután segítek ott­hon. a konyha titkaiba vezet be édesanyám. Délután le­mezeket hallgatok, a kedven­cem Bach. Este hattól tízig ismét gyakorlás következik, utána olvasok, most éppen Illyés Gyula Kháron ladik­ján című gyönyörű könyvét. Nem falom az oldalakat, ha­nem szavanként ízlelgetem. Ennek a könyvnek minden sora zene ... — körmendi — A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat munkatársai­nak egyik legmozgalmasabb hónapja augusztus: ilyenkor készülnek az őszi és a téli „szezonra”. Mint Mészáros Ferenc, a társulat megyei titkára elmondotta, elsőként a nyelvtanfolyamok indul­nak. Orosz, angol német és francia nyelvet tanulhatnak a jelentkezők — kezdő, vagy haladó fokozat között vá­lasztva. A „beiratkozás” szeptember 10-én zárul, a „tanévnyitó” pedig október első hetében lesz. Az ország-világjárók bará­ti köre nyáron nem tartott foglalkozást, azaz ki-ki egye­dül barangolt: Keszthelyről, Várnából, Madridból érkez­tek üdvözlőlapok. Az élmény- beszámolók sora most hama­rosan megkezdődik, a világ­járók kéthavonta itthon, szolnoki klubjukban talál­koznak. Ugyancsak a közeliövőben folytatják a tavalyról már népszerű közlekedési tovaop- képző sorozatot, ahol a hall­gatók hivatásos és amatőr gépjárművezetők. S ha már a továbbképzéseknél tartunk: a társulat húsz szakosztálya csaknem hatvan olyan ren­dezvényt tervez, melynek célja a szakelőadók jobb fel­készítése. Erre annál is in­kább szükség van, mivel a TIT 1973-ban közel négyezer ismeretterjesztő előadást szervezett Szolnok megyében, s ez a szám várhatóan idén még nőni fog. A legtöbb előadás ipari és mezőgazdasági dolgozók kö­rében hangzik el, de számos TIT rendezvény színhelye ál­talános vagy középiskola. A kis matematikusok baráti köre legalább olyan népsze­rű például, mint a felnőttek világjáró klubja, s talán en­nek is köszönhető, hogy szep­temberben megyeszerte ifjú biológus körök alakulnak. A tervek szerint szeptember másik újdonsága a középis­kolákban induló jogi isme­retterjesztés. Az új sorozat egyik meglepetése a Szolno­ki Ságvári Endre megyei Mű­velődési Központban meg­rendezendő „nyílt tárgyalás” lesz. A napokban kisebbfajta ju­bileumot is ünnepeltek a tár­sulatnál: az IBUSZ-szal kö­zösen szervezett országjáró kirándulások napjainak szá­ma már meghaladja a kettő­százötvenet. Az 1—2—3—4 napos túrák komplex isme­retterjesztő programok. Az őszi-téli terveken túl egyre több szó esik az 1975. év programjáról is. ízelítőül az egyik legjelentősebb ren­dezvény: május 29—30-án Szolnokon rendezik meg a TIT országos mezőgazdasági választmányának vándorgyű­lését, melynek központi té­mája a vízgazdálkodás fej­lesztése az ötödik ötéves tervben. Naponta 6 millió utas Vállalati erőből és állami támogatással Típusváltás: 1982-ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom