Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-29 / 201. szám

1974., augusztus 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A zagyavarékasi Béke Tsz-ben 126 hektáron termein ek vöröshagymát. Az Idei termés jónak Ígérkezik. Bő 300 mázsát várnak hektáronként. A gépi betakarítást a hét elején megkezdték. A tsz-be tegnap ellátogattak a Kertészeti Kutató Intézet mérnökei — akikkel szo­ros kapcsolatot tartanak — és tapasztalatcserén ott jártak a makói Űttörő Tsz veze­tői is. Képünkön a vendégek a tsz vezetőivel a hagymakiszedőgép munkáját vizsgál­ják Felen álló piramis Amikor Sz. Bélát, megyénk egyik nagyvállalatának osz­tályvezetőjét kinevezték mű­szaki tanácsadónak, hetekig arról szólt a vállalati folyo­só-pletyka, hogy „miért bu­kott le Sz. Béla?” A megrö­könyödés jogosnak látszol t, hiszen Sz. Béláról az évek során bebizonyosodott, kitű­nően érti a szakmáját, s emberi tulajdonságai is nagy népszerűséget szereztek neki. Miért hát a „leváltás'? Még nagyobb port kavart néhány hónap múlva a válla­latvezetés hasonló intézkedé­se, amely egy tisztes munká­ban megőszillt főosztályveze­tőből, K. Jánosból „csinált*’ műszaki-gazdasági tanács­adót. Hiába kapott fizetés- emelést, a pusmogás — tei- mészetesen csak a háta mö­gött — valami „disznóságot," sejtett. Pedig mindkét esetben csu­pán az történt, hogy a válla­latvezetés felismerte: Sz. Bé­la is, K. János is bizonyítot­tan kitűnő szakemberek, de nem eléggé rátermettek a ve­zetői munkára, pontosabban: nem jó vezetők. Sz. Béla például, amilyen önszigorral tudott saját mun­kájába temetkezni, olyan el­néző volt a beosztottaival szemben. K. Péter, a volt fő­osztályvezető pedig, bár szak- tekintélynek számított a vál­lalatnál, az egyre nagyobb létszámú főosztályt már nem tudta átfogni. Belefáradt. Agilitása (s nem szaktudása, munkaszeretete!) az évek so­rán fokozatosan csökkent, növekvő gondjai ugyanakkor nyomasztani kezdték, s ez munkáján is meglátszott. Ma, mint műszaki-gazdasá­gi tanácsadók mindketten jobban érzik magukat. Szak­tudásukat, munkájukat így a vállalat is jobban tudja hasznosítani. A magas képzettségű, nagy­tudású szakembereket sok helyen — már csak illemből is — automatikusan teszik vezetővé. Diplomája van, szokták mondani, mintha az oklevél eleve feltételezné a .. vezetőkészséget is. Meg aztán fizetni is jobban lehet — ez a másik érv. így születnek mondvacsinált osztályok, cso­portok, egykét (vagy egy sem) beosztottal. Ha így ha­ladunk, fejre áll a vezetési piramis, mondta kissé túlzó iróniával egy tanácskozáson az egyik igazgató, arra cé­lozva, hogy lassan több lesz a vezető, mint a beosztott. A műszaki-gazdasági tanács­adó, a kiemelt mérnök, közgaz­dász beosztásokat éppen azért vezették be néhány évvel ez­előtt, hogy lehetőség legyen a jó felkészültségű és jól is dol­gozó szakemberek anyagi-er­kölcsi megbecsülésére. De ez­zel a lehetőséggel vajmi ke­vesen élnek. Nagyobb válla­latainknál is csekély a szá­muk. E funkciók merészebb, cél­tudatosabb létesítésének pe­dig több szempontból is hasz­na lenne. Megszűnne az a vitatható helyzet, hogy gyak­ran a szakmailag kisebb tu­dású, de mozgékonyabb em­bernek — vezetőként — na­gyobb tekintélye van, mint a nem vezető, jobbára elméleti érdeklődésű, magasan kép­zett szakembernek, aki rend­szerint csendesebb természe­tű is, mint említett társa. Ugyanakkor valóban vezető­nek való emberek lennének a főnökök, másrészt nem érez- né másodosztályú munkaerő­nek magát a kvalifikált, de nem vezető szakember. S lenne, kellene, hogy le­gyen egy szemléletformáló hatása is. Az emberek előtt megnőne azoknak a beosztá­soknak az értéke is, amelyek nem a „vezető” szóval vég­ződnek. — trömböczky — Szaporítóanyag termesztési tanácskozás A szőlő- és gyümölcs sza- porítóanyag-termesztésenek kérdéseiről országos tanács­kozás kezdődött, tegnap a Kertészeti futató Intézet dísztermében. A konferen­ciát dr. Molnár Béla, az in­tézet igazgatója nyitotta meg, majd dr. Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár tartott bevezető előadást a szőlő- és gyü­mölcstermesztés előtt álló feladatokról, A szóló- és gyümölcster­mesztés fokozásához a zárt termesztési rendszerek kiala­kítása, bevezetése a legfon­tosabb feladat, amelyhez a fajta kiválasztásától az érté­kesítésig valamennyi terme­lési folyamat egységes, szigo­rú technológiai rend szerint működik. Már kijelöltek né­hány mezőgazdasági üzemet rendszergazdának, ezekben az üzemekben bevált techno­lógiákat máshol is alkalmaz­zák majd. Az államtitkár bevezetője után a zárt rendszer elter­jesztésének gyakorlati fel­adatait vitatják meg a rész­vevők. 29 előadás, hangzik majd el a háromnapos kon­ferencián. ötven kohó és gépipari vállalat 52 millió forint támogatást kap A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium ebben az évben 52 millió forinttal ösztönzi a munka hatékonyságát javító vállalati intézkedéseket. — Harminc minisztériumi, 14 szövetkezeti és 6 tanácsi — összesen 50 kohó- és gépipari vállalat pályázatát fogadták el, amelyek munka- és üzem- szervezéssel kívánnak létszá­mot megtakarítani, a terme­lőberendezések kapacitáski­használását a műszakszám növelésével kívánják emelni, a termékszerkezet korszerű­sítésével szeretnék a gazda­ságosságot javítani és ame­lyek intézkedéseket tettek létszámmegtakaritásra., Az elmúlt évben a minisz­térium 32 millió forint tá­mogatást adott a munka ha­tékonyságának növeléséhez a vállalatoknak. Az eredmé­nyek igazolták a várakozást, ezért ebben az évben az ősz- szeget 20 millió forinttal emelték és pályázhattak a tárcához tartozó tanácsi és szövetkezeti vállalatok is. A kohó- és gépipari válla­latok közül a legnagyobb összegű segítséget az Egye­sült Izzó, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár és a Cse­pel Autógyár kapta, egyen­ként 4 millió forintot. Kenderest kommunisták Ha az asszonyok nekilátnak 2 Híres a November 7. I Tsz tésztaüzeme, har­minckét nőnek ál­landó munkahelye, az idén 1.2 millió forint értékű árut termelnek. Nem sokáig! Amikor Szűcs Tiborral, a szövetkezet csúcsvezetőségé­nek titkárával beszélek, azt mondja, hogy eldőlt már az üzem sorsa: tovább gépesí­tik és még több asszonyt al­kalmaznak. ötvenen kaphat­nak majd munkát és a ter­melés megduplázódhat. Ez a tésztaüzem, meg a 17 hek­tárnyi részes művelésre ki­adott paprika egyelőre leköti a gazdaság női munkaerő feleslegét. Konyhából az üzembe Tulajdonképpen a nők foglalkoztatásának megoldá­sára vette fel a kapcsolatot a kenderesi Vegyesipari Szö­vetkezet — a községi párt és tanácsi vezetés közremű­ködésével — a budapesti Mátraplast Szövetkezettel, és hozott létre 1971-ben 80 munkahelyes műanyagüze­met. Az idén 4 milliót ter­melnek. Az új üzemcsarnok­ban nyolc automata gépet állítanak munkába még eb­ben a hónapban. Már 100— 110 asszony dolgozhat a szö­vetkezetben. — Ezek az asszonyok a háztartásból jöttek az üzem­be. Mindenki magával hoz­ta a „magam konyhája” szemléletet. Ezért az volt az első nagy feladatunk, hogy összekovácsoljuk a kollektí­vát — magyarázza Cziffra Iván. a vegyesipari szövetke­zet pártalapszervezetének tit­kára. — Másik feladatunk, hogy szakmailag képezzük, politikailag neveljük őket. Azt gondolja, könnyű volt rábeszélni az asszonyokat, hogy tanuljanak? Ráadásul munkaidő után, amikor ott­hon a család várja őket, . meg a házimunka, a kert? Mi a helyzet jelenleg? Egy kis villámstatisztikát készí­tünk: az üzemben öt szocia­lista brigád van, hetvenöt taggal. Hat asszony most végzi a marxista—leninista középiskolát, heten politikai vitakörre jártak, tizenheten különböző esti tanfolyamo­kon vettek részt az elmúlt oktatási évben. — Kilencen vagyunk párt­tagok innét az „asszony üzemből”. Érdekes, hogy az alapszervezet taggyűlésein ritkán szólunk a saját prob­lémáinkról. — mondja Po­zsonyi Imréné, a Zója szo­cialista brigád tagja, a nő­bizottság elnöke. — Miért ez a bátortalan­ság? — összesen húsz párttag van a szövetkezetben, köz­tük építők, lakatosok és mi kilencen műanyagosok. Nem bátortalanságból, nem is fé­lelemből. inkább úgy va­gyunk vele: a műanyagüzemi dolgok, a mi belső ügyünk, az nem tartozik másra. Halla­ná csak egy-egy termelési tanácskozáson, hogy kinyit­juk a szánkat, ha nem tet­szik valami. Eszi nem eszi? — Két évig három mű­szakban dolgoztunk, hát az nem nagyon tetszett, mert többségében családos anyák vagyunk. Sokat vitatkoztunk emiatt az üzemvezetővel. Most már két műszak van, kéthetenként Szabad szombat is. így sokkal könnyebb. A nők kérték ezeket a kedvez­ményeket és megkapták, — veszi át a szót Tóth Sándor- né, a Gárdos Mariska szo­cialista brigád vezetője. — Hány nő dolgozik a brigádjában? — Huszonegy. Valamennyi­en forrasztok vagyunk. — Hányán párttagok? —, Én egyedül. — Hallgatnak magára? — Ez csak természetes. Mondok egy példát: taggyű­lésen tárgyaltunk a nőpoliti­kái határozat végrehajtásá­ról. Másnap kérdezgették az asszonyok: „Na mi volt, mit határoztatok, mit tesztek az érdekünkben?” Mit teszünk? Maroknyién vagyunk, de, az­ért tudunk mit csinálni. A mi szavunkra oldódik meg a szellőzőberendezések fel­szerelése, mert nagyon egész­ségtelen a munkánk. Az üzemvezetés a pártvezetőség­gel együtt tárgyalta a bér- fejlesztést is. — Ez nem volt könnyű — szólt közbe Cziffra Iván a titkár. — A központi üzem abban a helyzetben van, hogy válogathat partnerek­ben. Mi ugyanis bérmunká­ban gyártjuk az orvosságos üvegek műanyag dugóit a Mátraplastnak. Ha nagyon ugrálunk, máshová adják ki a munkát. Legutóbb is. na­gyon nehezen tudtuk náluk kiharcolni, hogy öt évre szó­ló szerződést! kössenek ve­lünk. Vagyis, olyan „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon tárgyalnak velünk. Amikor szóvátettük. hogy emeljék a béreket, 2.5 szá­zalékot voltak hajlandók ad­ni. Mi teltünk hozzá itthon még négy százalékot. De még most is nagy különbség van a bérezésben a mi hát­rányunkra. Megemelem a kalartom Az asszonyok szemléleté­nek megváltoztatásáért sokat tettek ők „maroknyian”. Kommunista műszakot szer­veznek, 10 órát dolgoznak az asszonyok és az így kapott munkabért befizetik a KISZ KB számlájára. Ez ügyben felhívással fordultak a me­gye valamennyi ipari szövet­kezetéhez. A Gárdos brigád­nak saját „gyereke” is van: egy hétesztendős állami gon­dozott kisfiút patronálnak, náluk tölti a gyerek a vaká­ciót, a téli szünetet. Már be­tétkönyvet is váltottak neki, 560 forint van benne, mire felnő, lesz egy kis pénze. És mindegyik szocialista brigád számot adhat hasonló válla­lásokról. Miklósi Dénes, a műanyag­üzem vezetője: — Én pár- tonkívüli vagyok, de meg­emelem a kalapom a kilenc kommunista asszony előtt. Valamennyien brigádvezetők, csoportvezetők, az üzem irá­nyításában, szervezésében jó munkát végeznek. Nem mon­dom, ha hirtelen műszakot kell váltani valami miatt.. — Akkor van vita, ez az igazság, — mondja Tóth Sándorné. (Folytatjuk) Varga Viktória VB-ülés Karcagon Munkaerőhiány az iparban A karcagi tanács tegnapi végrehajtó bizottsági ülésen megvizsgálta a város mun­kaerőhelyzetét. A III. öt­éves terv kezdeti időszaká­ban a város dolgozóinak na­gyobb része a mezőgazdaság­ból élt. Azóta alaposan meg­változott a foglalkoztatottság aránya — az ipar javára, ami a dinamikus iparfejlesz­tés következménye. Üj ipari üzemek létesültek, így pL a Híradótechnikai Vállalat 2. számú gyáregysége, a SZIM, de rajtuk kívül néhány üzem — á FELISZ, a cipőipari ktsz — is jelentősen fejlő-, dött. Nagy gondot okoz Karca­gon a szakmunkásutánpótlás és képzés. Nagyon sok a hiányszakma: több elektro­műszerészre, gépszerelőre, cipészre, üveg- és cserépipa­ri szakmunkásra lenne szük­ség. Sajnos évről évre csök­ken a szakmunkásképző in­tézetbe a jelentkezők száma, pedig a vállalatok egyre ma­gasabb képzettségű szakmun­kásokat igényelnének, s ép­pen ezért kívánatos volna egy új szakközépiskola léte­sítése — állapította meg a végrehajtó bizottság. Ezután a tanácsi szervek működésének törvényességét, a hatósági munka színvona­lát vizsgálták meg. A szak- igazgatási szervek általában 8—15 nap alatt elintézik a beérkezett ügyiratokat, ki­véve az igazgatási osztályt, ahol a legmagasabb, a 30 na­pon túl intézett ügyek szá­ma, annak ellenére, hogy 1973 második felétől egy dol­gozóval növelték az osztály létszámát. Lényegesen csök­kent az elsőfokú határozatok ellen benyújtott fellebbezé­sek száma, s a fejlődés kü­lönösen a pénzügyi ^osztály­nál szembeötlő. A hatósági munka színvonala jónak mondható, amelyet bizonyít, hogy egyetlen ügyészi óvásra vagy felszólításra sem került sor az elmúlt két esztendő folyamán. A munka javítása érdekében az idén vizsgává! egybekötött továbbképzést tartottak az ügykezelőknek. Befejezték az aljlevelek törését Nagyüzem a szolnoki Dohányfermentálóban (Tudósítónktól) A szolnoki Dohányfermen­táló és Beváltó Üzemben megkezdődött a nyárutói nagyüzem. A fél országrész­ből ideszállított szárított he­vesi dohányfajtát két mű­szakban fermentálják, készí­tik elő feldolgozásra a do­hányiparnak. A szárítóüzemekből ed­dig 1500 mázsa váloga­tásra váró dohány érke­zett, a mezőgazdasági üzemekben további há­romezer mázsa dohány­levél vár elszállításra. A tiszaföldvári Szabad Nép és a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben, a két jelentős do­hánytermelő gazdaságban új olasz módszerre! mesterséges úton szárítják a dohányt. Ez­zel az eljárással nemcsak a szárítási idő rövidül le, ha­nem a termés minősége is javul. A szolnoki üzem munkájá­ból következik, hogy a ter­melő gazdaságokban is jó ütemben halad a füstölni va­ló betakarítása. Az alj leve­lek törése mindenütt befe­jeződött és több helyen már az anyaleveleket törik. A termésátlagok a várt­nál jobban alakulnak, hektáronként 13—14 má­zsa száraz dohányra szá­mítanak. Az üzem termelő körzetében három dohányfajta, a sza­bolcsi, a Burley és a hevesi dominál. A három fajta tel­jes betakarításával néhány hét alatt végeznek. A fer­mentálás: folyamat azonban Szolnokon előreláthatólag február végéig, március ele­jéig tart

Next

/
Oldalképek
Tartalom