Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-03 / 180. szám

W74. augusztus 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 CSAK A TEMETŐ MEGLENNE Gyehenna a Nyavalykánál A település sáncárkát átvágó kutatószelvényben is se­rény munka folyik (Foto: Sárközi Kati) Ez a hirtelen magasodó domb régóta foglalkoztatja a jászdózsai határ népének képzeletét. Egyesek tatárko­ri tömegsírnak tartották, — mások hajdan volt öregek meséjét emlegették, amely szerint sok embert dolgozta­tott itt valamikor egy gróf. Egyszál cigánnyal húzatta nekik a nótát, hogy jobban menjen a munka. — Történt egyszer, hogy elégedetlen lé­vén a munkával, pofonvágta a cigányt, aki viszont agyon­csapta a grófot, s odaszólt az embereknek: .,Hitvány alak az, aki nem dob rá egy la­páttal.” — A monda szerint dobtak is jócskán a grófra, akárki megláthatja, aki fel­baktat a Kápolna-halomra, mert így alakult ki ez a domb. A régészek kíváncsisága sem kisebb, mint a környék­belieké. Nagyon régen val­latják a környéket. Szó sincs itt tatárkon tömegsírról, ős­régi település titkait őrzi <z a település. Jó háromezer évvel ezelőtt már emberek éltek itt a Kápolnás-halmon. Az első telepesek lábnyomát több méteres kultúrréteg bo­rítja. Annak kutatása hipo­tézisekre, s új ismeretekre egyaránt módot nyújt. Még­hozzá elég régóta, s ki tudja még meddig. Az első ásatást 1893-ban végezték itt. — Hild Viktor, Bartalos Gyula és Seemayer Vilibáld foglalkozott akkori­ban a halom feltárásával és történetének megírásával. — Gallus Sándor 1943-ban ku­tatott itt, Csallog József pe­dig 1953-ban. 1966-tól kezdve úgyszólván '.non-stop” ásatás van. Dr. Bóna István irányításával kezdődött. Stanczik Ilona ak­kor még egyetemi hallgató­ként került ide, azóta a Damjanich múzeum régésze­ként ő vezeti a feltárást. Az évek során sok minden napvilágra került a föld mé­lyéből. A laikusok szemszö­géből nézve a legértékesebb a 37 arany hajfonatleszorító. A régészek számára viszont nem az arany az igazi érték, hanem azoknak a tárgyak­nak sokasága, melyek segít­ségével megbízható pontos­ságban elevenedik meg a múlt. Ilyen tárgyakat viszont az ősi településeken viszony­lag keveset találni, legfel­jebb selejtes állapotban, hi­szen amíg jók voltak, hasz­nálták őket. A temető bizonyára sokkal több értéket megőrzött. A Nézzék ezt a két embert, Abait és Zsupolyánt. Ugyan­abban az országban, ugyan­abban a városban, sőt egy­ugyanazon esztendőben szü­lettek. Szociális származá­suk is hasonló, némi jóindu­lattal munkás, szigorúbb mérce szerint kispolgári. Mindegy. Tény, hogy ha a két nagyjából azonos feltéte­lek között indult ember pá­lyáját diagramban felrajzol­nánk, két olyan görbét kap­nánk, amelyek nagyjában azonos hullámvonalat írnak le. de soha nem találkoznak; amikor az egyik görbe fel­emelkedik, a másik leha- nyatlik és megfordítva. Az iskolában kezdődött. A matematikatanárnak az volt a fura szokása, hogy mindig a névsor elején kezdte a fe- leltetést. Minden órán. kivé­tel nélkül Abai volt az első felelő. Abai jöjjön ki, Abai kijött, „bezúgott”, ahogy ak­kor mondták, „fát kapott”, ahogy ma móndják — mehe­tett a helyére. Még két A- betűs következett, aztán két B-betüs. de Zsupolyánig so­ha nem jutott el. Abainak egyetlen bánata volt, hogy miért nem hívják őt Zsupo- lyánnak, vagy legalább is Zabainak. A sportközi foglal­halott mellé kerültek éksze­rei, használati tárgyai, fegy­verei, — megannyi jó tám­pont a kutatóknak. A bronz­kori temető azonban nincs sehol. Mintha a föld nyelte volna el. — Pedig meg kell talál­nunk, — mérgelődik Stan­czik Ilona, — hiszen több száz év halottal nem tűnhet­tek el nyomtalanul. A környező magaslatokat dózerrel gyalulják, keresik a temetőt. A Tarnamenti Tsz dicséretreméltó segítőkészsé­gének köszönhető ez. Az ő segítségük nélkül bizony igencsak akadozna ez a fel­tárás, hiszen a kiszáradt föld olyan kemény, mint a szikla. A kutatóárokban megszorul a meleg, ájulás környékezi az embert. Nem véletlenül nevezték tréfás-gunyorosan egyik csoportjukat a pokol füzéről Gyehenna brigádnak. A valamikor itt kanyargó Nyavalyka patak is kiszá­radt, nem nyújt enyhülést, felfrissülést semmi. Illet ve mégis. A domb aljához ta­rozáson viszont Abai veit előnyben: szegény U, V és Z-betűsök már sose jutottak oda a pingpong asztalhoz. Ha valaki bajt kevert az osztályban és nem lelték a tettest, a névsor elején kezd­ték a büntetést. Szegény Abai mindig beleesett. Azért az előnyért, amelyet Zsupölyán ilyenkor élvezett, Abai a könyvosztásnál kárpótolta magát. Akkoriban ugyanis — ha nem tudnátok, drága fiatal barátaim — a diák nem vásárolt ám minden esz­tendőben vadonatúj könyve­ket. llgaz, drága jó minisz­térium. az sem volt vokás, hogy minden évben új kiadá­sú könyvekből kellett ta­nulni.) A gyerekek sorbaáll- tak a diáksegítő könyvtárá­ban és megkavták az öreg diákok kimustrált könyveit használatra. Már aki meg­kapta. Mert Abainak min­dig jutott, de Zsupolyánnnk majdnem soha. Mire a Zs- betűhöz értek, minden könyv elfogyott. Jött az érettségi. Abai at­tól remegett, hogy az elején még szigorú lesz a mérce, ezért ő elhasal. Zsupolyánt meg a hideg rázta, hogy ha a Zs betűig nem bukik meg valaki, őt húzzák meg a sta­tisztika kedvéért. pad a régi iskola épülete. Annak hűvös szabájában vár­ja ebédre a kutatásban részt­vevőket Gátfalvi Mihályné. Mégpedig már kilenc nyáron egymásután. „S olyan még nem volt, hogy tizenkettőre ne készült volna el az ebéd.” Méghozzá nem is akárho­gyan. Ebéd közben rövid hadita­nács. Korábban találtak egy bronzkori sírt a közelben, s benne egy bronz tőrt. — Elő kell kerülni a többi sírnak is, születik meg a döntés, aminek természetes követ­kezménye az ebéd utáni pi­henő füstbemenetele. Üj „műszak” kezdődik, ré­gi remények beteljesülésre várnak... Ilyen az élet! Lapzártakor cseng a telefon; „megvan a temető az időszámítás előtti 1500-as évekből”. Üj „mű­szak" kezdődik az újságíró­nak is..; Simon Béla Bevonultak katonának. Abait azonnal beöltöztették. Mire Zsupölyán következett, ki volt a sor. létszámfeletti­ként leszerelték és csak négy év múlva, a háború végén vonultatták be. De a hadi­fogság mindkettőjüknek osz­tályrészül jutott. Abait, aki a névsor elején állott, négy esztendővel hamarább en­gedték haza. mint a szeren­csétlen Zsupolyánt. Jöttek a békeévek. Abai hamarabb kapott lakást, mint Zsupölyán, de hamarabb ka­pott társbérlőt is. Zsupolyánt később racizták, szanálták, mint Abait. de később is vették vissza. Aztán megint újabb kor­szak következett. Abai már régen megkapta a kedvezmé­nyes üdülőtelket. amikor Zsupölyán még mindig a várólistán volt. Viszont Abai- ra rögtön kivetették a plusz- telek-ingatlanforgalmi külön­adót. amit Zsupölyán meg­úszott. mert mire rá került volna a sor, visszavonták a rendeletet. Majd elfelejtettem monda­ni. hogy idővel mindketten megnősültek, családot alapí­tottak. A kis Abait mindig elfőnek szólítja ki a matek­tanár. a Zsupölyán csemeté­nek sose jut hely a pingpong­asztalnál. Novobáczky Sándor Abai és Zsupölyán AZ EMBER ÉS A KÖRNYEZET (2.) Ölömére a Mac Artur Tréfás amerikai szólás­mondás: Pittsburghban szü­lettem és Washingtonban lát­tam meg a napvilágot. Arra utal, hogy nem is olyan ré­gen Pittsburghban, ebben a nagy iparvárosban évente ezer órán át olyan szennye­zett volt a levegő, hogy leg­feljebb egy kilométerre le­hetett ellátni. Ma már, az életbe léptetett szigorú intéz­kedések eredményeként vala­melyest jobb a helyzet. Az Egyesült Államok — pa­zarló — energiafogyasztása oly nagy, hogy minden egyes emberre tíz tonna szénben foglalt energia jut évenként. Japánban két tonna, Nyugat- Európában 3,3 tonna a megfe­lelő adat. Az energiatermelés során évente 15 milliárd ton­na széngáz kerül a levegőbe. Ez azonban a kisebb gond. Veszélyesebbek a többi szennyező anyagok, különö­sen a kéndioxid és az ólom. Az Egyesült Államokban a benzinfogyasztás — és ezzel együtt az „ólomtermelés” — a világon a legnagyobb. Az olajfinomítók azért adagol­nak ólomtetraetilt a benzin­hez, hogy növeljék készítmé­nyeik oktánszámát. A szuper- benzin literenként 0,64 gramm ólmot tartalmaz. A levegőbe kerülő ólom aka­dályozza az élő sejtek anyag­cseréjét, bénítja például a hematin — vérképző anyag — szintézisét előmozdító en­zimek tevékenységét és így vérszegénységet okoz. Az olajmonopóliumok mesterkedése Az Egyesült Államok kör­nyezetvédelmi törvénye 1973. januárjától megtiltotta a mo­torhajtó benzinhez az ólom- tetraetil adagolását. A tör­vény kimondja, hogy úgyne­vezett aromás karbidokkal, ártalmatlanabb szerves ve- gyületekkel kell helyettesíte­ni. Ezek az anyagok azonban jóval drágábbak és nagyobb arányban is kell adagolni őket a benzinhez. Az átállás egybeesett a tavalyi, de idén is folytatódó olajválsággal. Két következmény azonnal világossá vált. Az egyik, hogy a nagy mennyiségű új ada­lékanyagot hirtelenjében csak a vegyipartól lehetett elvon­ni és így először az említett szerves vegyületekre épülő műanyagok, a polisztirol és a poliesztergyanták váltak hiánycikké, majd a helyette­sítésükre felhasznált* többi, úgynevezett poliolefin, sőt a pvc is. A hiány azonban nem volt akkora, mint azt a nagy olajcégek állították. Tetten érhető tehát a spekuláció; az olajmonopóliumok a környe­zetvédelmet is extrajövede­lem elérésének szolgálatába állították. Űj adalékanyag a benzinhez A másik következmény ha­sonló indítékokból született. Az új adalékanyagokat új üzemekben kell előállítani, azok beruházási költsége ter­mészetesen tovább drágítja a szuperbenzint. Egy olyan or­szágban, ahol óriásiak a tá­volságok és több mint 90 millió „nagy étvágyú” gép­kocsi közlekedik, a probléma gyakorlatilag mindenkit érint. Csakhogy nem egyfor­mán.' Az intézkedés persze nem csökkenti egycsapásra az ed­dig levegőbe juttatott ólom mennyiségét. A Christ und Welt című nyugatnémet lap így ír: „Mi a helyzet a ta­lajban levő ólommal? Az Egyesült Államokban az át­lag 10 ppm (tízezred száza­lék), de a nagy autóforgalmú körzetekben ijesztő arányú koncentrációkkal találko­zunk. Moszkvában, ahol nem ismerik az ólmos benzint, a talaj 19 ppm ólmot tartalmaz, ugyanakkor a Los Angelesi MacArtur parkban megdöb­bentő — 3357 ppm — ólom­koncentrációval találkozunk, amely már megközelíti az ólomércét.” A környezetvédelem másik nagy gondja a kéndioxid- szennyeződés. Okozói elsősor­ban a szén- és főleg az olaj- tüzelésű kohók, kazánok, tűz­helyek és kályhák. Itt is gyö­keres megoldásra volna szük­ség: „tiszta”, azaz csaknem teljesen kénmentes tüzelő­anyagokat kellene előállítani. A lehetőség adva van, a megvalósítás pénz és akarat kérdése. A módszer: titok A kéntartalom radikális csökkentésére két alapvető módszer és annak sok váltó-’ zata lehetséges, ezeket azon-’ ban a nyugati országokban ipari titokként kezelik. Mind­két módszer „idegen” az olaj fi, nomítás technológiájától é* 400 fokos hőmérséklet, va­lamint a 100 atmoszféra nyo­más miatt drága, nagy köve? telményeket támaszt a szer­kezeti anyagokkal szemben,] Az olcsóbb eljárásra világ? szerte folynak kísérletek, dé ezek féltve őrzött laboratóri­umi titkok. Talán nem is kell külön hangsúlyozni, mekkora szűklátókörűség a titkolod*: zás, hiszen a szennyeződés nem ismeri az országhatáro­kat. A probléma azonban megosztja a fejlett tőkés or­szágokat: azok, amelyek a nagy kéntartalmú közel-ke­leti olajat használják, sürgős megoldást keresnek, Fran­ciaország viszont, amely az alacsony kéntartalmú Szaha­rái olajra támaszkodik, egye­lőre a füle botját sem moz­gatja. Csupán megjegyzésként: a szovjet olajimport révén mi is kedvezően alacsony kén­tartalmú olajat használunk mind növekvő mértékben. Hódi T. József Következik: „A jólét barométere” Ősztől: családi életre nevelés az iskolákban Az 1974—75-ös tanévben — kíséleti jelleggel — 60 álta­lános és 30 középiskolában megkezdik a családi élettel kapcsolatos ismeretek okta­tását. Az osztályfőnöki órá­kon évi 4—6 órában ismer­tetik majd — meghívott or­voséi őad ókkal együtt — la családi élettel kapcsolatos etikai, szociológiai. jogi egészségügyi és társadalmi kérdéseket. Foglalkoznak a fiúk és lányok kpcsolatával, s a szexuális élettel össze­függő legfontosabb isme­retekkel is. A komplex ismeretek oktatá­kísérleti jelleggel — egyelő­re tíz iskolában, két évvel ké­sőbb pedig általánosan — be­vezetik azt a komplex tan­tárgyat, amely az állampol­gári ismereteket és a családi életre vonatkozó tudnivalókat együtt tárgyalja majd. Az idén szeptemberben kezdődő nagyszabású mun­kába csaknem 500 pedagógus és iskolaorvos kapcsolódik be. Részükre augusztus vé­gén egyhetes tanfolyamot szerveznek. A szakemberek egyebek között kézhez kap-; ják a kész tanterveket, az egyes órákhoz szük­séges tartalmi és mód­szertani útmutatókat is. A Hazafias Népfront a szü­lők számára készít olyan tá­jékoztató kiadványt, amely ismerteti a családi életre ne­velés céljait, módszereit —j és azokat az ismereteket, amelyeket a diákok megsze­reznek majd. Szúnyogmozi sát már az általános iskola ötödik osztályában — a 11 éves gyermekek számára — elkezdik. Fokozatosan bőví­tett ismereteket kapnak a diá­kok a középiskolában és a felsőoktatási intézmények­ben is. A következő tanév tapasz­talatai alapján tovább fino­mítják a felvilágosító-nevelő munka módszereit, tematiká­ját és az 1975—76-os tanévben további iskolákban vezetik be az oktatást. A családi életre nevelés általános be­vezetését az 1976—77-es tan­évre tervezik. Az 1978-as tan­évre elkészülő új, korszerű­sített tantervek az egves tan­tárgyakban már tartalmazni fogják a családi élettel kap­csolatos ismereteket is. A szakközépiskolákban az 1975—76-os tanévtől kezdve Este nyolc óra, csöngetnek. Ajtót nyitok. Három borzas fejű srác áll az ajtóban. „Tessék mondani nem tetszik tudni, miért nem lesz este szúnyogmozi?” A közérthetőség kedvéért; Szolnokon, a Várkonyi téren és a környékén lakók szúnyog­mozinak nevezik a hétfő esténként 20-tól 21 óráig tartó ingye­nes filmvetítéseket. Amikor az egyik bérház fala a vászon, s a Zagyva töltése a nézőtér. Közkedvelt szórakozás? Igen, Több százan nézik rendszeresen végig. Már este 7 óra után megindul a vándorlás ki sámlival, kempingszékkel, vagy pok­róccal, megy a „moziba”, hogy legyen mire ülnie. Másnap reggel telefon a megyei művelődési központbai „Kérem, miért nem volt filmvetítés hétfő este a Zagyva-par­ton?” A válasz: „Az egyik lakó panasszal élt a városi tanács művelődésügyi osztályához, hogy zavarja a nyugalmát. Ezért hagytuk abba.” Hát ezért maradt el a •'szúnyogmozi előadása. Tudtommal este 10-től szól a csendrendelet, tehát 8-tól 9-ig nyugodtan pereghetne a film. Meg aztán nyáron, még o gyerekeket se dugják ágyba a szülők este 8-kor. Nem lehetne ezt a bejelentést másképp elintézni? Mond­juk úgy, hogy a panasztevőnek írnak egy levelet és megkérik3 legyen türelemmel addig az egy óráig. Vagy hívják meg: menjen el egy előadásra, és ha látja majd a gyerekek örömét, akkor biztos, hogy őt sem zavarja majd a film zené**, hangja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom