Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

1974. augusztus l. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Többet, jobbat — olcsóbban A munka- és üzemszervezés tapasztalatai Kezdetben egyszerűnek lát­szott a dolog Meg kell fogal­mazni a feladatot, kiadni egy szervezőintézetnek — és kész. De amikor a külső szervezők — két évi és két millióba ke­rülő kemény munka után — az igazgató asztalára tették tanulmányukat (kilenc vas­kos kötetet!), kiderült, hogy azt nem lehet megvalósítani. Nem csak azért nem, mert a szervezéshez egyébként értő, de a vállalati struktúrát csak hellyel-közzel megismerő külső szervezőapparátus képtelen volt eligazodni a szövevényes vállalati rend­szerben, de azért sem, mert akiktől a tájékoztatást kap­ták, a vállalat dolgozói, sőt vezetői, nem tudták őket szakszerűen informálni. A vállalatot jól ismerő, a műszaki feladatokat értő szakemberek ugyanis képte­lenek voltak igazán szót érte­ni a termelési információs rendszert számítógépre alkal­mazó külső szervezőkkel. (Az eset megyénk egyik nagyvál­lalatánál történt, nevét még­sem említjük, mert a példa sajnos nem egyedülálló.) Szakemberképzés Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a nagy ta­pasztalattal rendelkező szer­vezőintézetek munkáját a vállalatok nem tudják hasz­nosítani, de azt igen, hogy gondoskodni kell olyan belső szakemberekről is, akik egy nyelven beszélnek a szerve­zőkkel. Magyarán szólva: alapvető szervezési és számí­tástechnikai ismereteket kell szerezniük a vállalati szak­embereknek is. A probléma nem oldható meg — ezt is gyakorlati példák igazolják — megfelelő számítástechni­kai, rendszerszervező szak­emberek " felvételével sem, mert egy-egy vállalat tevé­kenységének megismeréséhez 6okkal hosszabb idő kell, mint ahhoz, hogy a már gya­korlott vállalati szakemberek szervezői ismereteket sze­rezzenek. (S itt szakembere­ken nem utolsó sorban válla­lati vezetőket is értünk.) Szerencsére ma már a ta­nulásra számos lehetőség van. Nemcsak felsőoktatási intéz­ményeink vezetik be rendre a szervezési, a számítástechni­kai oktatást, hanem — első­sorban a már aktívan dolgozó szakemberek képzésére — speciális oktatási intézmé­nyek is alakultak. Ilyen pél­dául a budapesti Nemzetközi Számítástechnikai Oktató Központ (népszerű nevén: SZÁMOK), amely többek kö­zött Szolnokon is rendszere­sen működteti kihelyezett tanfolyamait. A vezető szakemberek kép­zése mellett ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a mun­kások oktatásáról sem. Be­vált munkamódszerek, fogá­sok megismertetésén túl tá- gabb szervezési ismeretanyag elsajátítása ugyanis egyrészt növeli a munkások látókörét, másrészt, — s ez még fonto­sabb — növeli igényüket a szervezettebb munkára, s ézzel méginkább belső inspi­ráló; lesznek a szervezés fej­lesztésének. Néhány jó példa mar erre is akad megyénk­ben. A Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyáregységében például a szocialista brigá­doknak rendeztek vitákat, a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat­nál a diszpécsereknek, a re­gionális vízgazdálkodási vál­lalatnál a szociálista brigá­doknak tartottak tanfolyamot ebben a tárgykörben. Mintaszervezés Az elméleti tudás megszer­zésén túl azonban a szervezés gyakorlati módszereinek megismerése is fontos fel­adat. Erre adnak lehetőséget az úgynevezett mintaszerve­zések az egy-egy tárca által megbízott vállalatoknál, pél­dát és módszereket mutatva a hasonló profilú többi válla­latnak. Ilyen mintaszervezésre ka­pott megbízást a Kohó- és Gépipari Minisztériumtól a Hűtőgépgyár. A feladat: „a vállalati rekonstrukciós tevé­kenység megvalósítása a rendszertervezés- és szerve­zés korszerű elemeinek alkal­mazásával.” A mintaszerve­zés, első lépésként, az ab­szorpciós aggregét üzem re­konstrukciójával kezdődött, s rövidesen be is fejeződik. E rekonstrukció végrehajtá­sa előtt a szervezést körülte­kintően megtervezték. A komplex gépesítés és automa­tizálás lehetőségeinek vizsgá­latától a,z improduktív mun­ka kiküszöböléséig, a terme­lési területek optimalizálásá­tól az ergonómiai követelmé­nyek érvényesítéséig a legkü­lönbözőbb feladatok megol­dását jelölték ki. Nem kampány Azt, hogy mi mindenre kell gondolni egy ilyen terv ké­szítésekor, s milyen módsze­rek alkalmazása kerül szóba, sajnos még érzékeltetni is ne­héz, de ma már e komplex munkának kézzel fogható, számítható eredményei is lát­szanak. A szervezési intézke­dések eredményeként példá­ul 25—35 százalékos munka­idő megtakarítást terveztek, a valóságos időnyereség már most több ennél. Azt pedig nem kell különösebben indo­kolni, hogy a munkaszerve­zés tapasztalatai nem csak ennél a vállalatnál, de az ágazat más gazdálkodó egy­ségeinél is hasznosíthatók lesznek majd. S azt sem, hogy milyen nagy szükség van ar­ra, hogy a munka- és üzem- szervezés bevált módszereit minél szélesebb körben is­mertessék, alkalmazzák, tö­kéletesítsék. A szervezés fejlesztése ugyanis nem kampányfel­adat, nem sláger-téma, ha­nem folyamat, melynek mű­szaki-technikai fejlődéssel lépést tartva, állandósulnia kell. Ma már csak így lehet többet, jobbat és olcsóbban termelni. S végül is ez a céL (VÉGE) Trömböczky Péter BUBIV-bútorok Pozsonyban A BUBIV kőbányai gyárá­nak ez évi feladatai közé tar­tozik a pozsonyi Hotel Bra­tislava berendezéseinek elké­szítése. A műhelymunkákkal egyidejűleg hozzáláttak a helyszíni szereléshez is. Mint­egy negyven BUBIV dolgozó foglalkozik Pozsonyban a helyszíni szereléssel, az itt- honlevők pedig mindent megtesznek, hogy biztosítsák a szükséges alkatrészeket. A Hotel Bratislava munkálata­inak befejezési határideje szeptember 30. Egyébként a BUBIV exportmunkáiban — a stílbútorgyártás mellett — a szállodai berendezések gyártása, külföldi szerelése egyre nagyobb szerepet tölt be. A közös munka kovácsolta össze őket A Jászsági Állami Gazdaság gépműhelyé­ben 1963-ban két brigád alakult. A közös feladatok s az együtt elért eredmények alapján később felvetették az egyesítés gondolatát, öt év után, azaz 1968-ban a két brigád tagjai összefogtak, és harminchárom taggal megalakították most már az Egyet­értés szocialista brigádot. — Kollektívánkat valóban a közös tenni­valók kovácsolták egybe eredményesen mű­ködő brigáddá — mondta Farkas Sándor, a brigád vezetője. — Feladatunk a gazdaság gépparkját — 20 erőgépet, 9 kombájnt és mintegy 90 munkagépet — üzemképes, jó állapotban tartani. Brigádunk munkájától is függ, hogy a vetőmag mindig idejében kerül-e a megfelelően előkészített talajba, hogy zökkenőmentes-e a betakarítás. Mun­kánk, ha jól végezzük, egyik lényeges meg­határozója a gazdaság eredményeinek. Megalakulását követő években a brigád megkapta a bronzkoszorús jelvényt, két­szer az ezüstkoszorúst, s az idén már az arany koszorús jelvény tulajdonosának mondhatja magát. Ürülnek az együttes el­ismerésnek, de büszkék egymás kitünteté­seire is. A brigád tagjai közül tizenöten kapták meg a kiváló dolgozó jelvényt, egy társuk pedig a mezőgazdaság kiváló dol­gozója miniszteri kitüntetést. A munkahelyen kívül is segítik egymást. Az elmúlt három év alatt tizen építettek családi házat. Nyolcán végezték el az álta­lános iskolát, ugyancsak a közösség segít­ségével. Gondoskodnak a szakmunkás utánpótlásról is. öt év alatt nyolc fiatal ta­nulta ki a brigádban az esztergályos, a he­gesztő vagy a gépszerelő szakmát, ök szak­munkásként is a brigád tagjai maradtak. A brigád történetéhez tartozik, hogy szin­te minden évben növelik egy-egy újítással a gazdaság eredményeit. Figyelemre mél­tó újításaik: a K—700 traktor kapcsolásá­nak módosítása, a Barrault-Lepin francia gyártmányú betakarítógépsor felhordó láncának házilagos gyártása, egy újfajta répamagszippantó készülék tervezése és kivitelezése. (A készüléket a sopronkorpá- szi Répamagtermesztő Intézet megvásá­rolta.) A Jászsági Állami Gazdaságban az Egyet­értés szocialista brigád tett elsőként fel­ajánlásokat az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 3Ó. évfordulója tiszteletére. Terveikről a brigád vezetője a következőket mondta: — Becsülettel teljesítjük majd kong­resszusi vállalásainkat. íöbbek között 60 ezer forint értékű anyag- és energiamegta­karítást szeretnénk elérni, elkészítünk egy újítást, amely csökkenti a nehéz fizikai­munkát, felszereljük az újerdői és puszta- monostori óvoda iátszóterét. Meg akarjuk tartani a/ aranykoszorús jelvényt, és sze­retnénk megszerezni a vállalat kiváló bri­gádja, majd A szakma kiváló brigádja ctmet. . I. A. Épül a szolnoki sportcsarnok a Tiszaligetbcn. A Szolnok megyei Építőipari Vállalat dolgozói a jövő hónap elején kezdik el a csarnok tetőhéjazatának szerelését, s az acéllemezes tetőszerkezet ősszel készül el. Télen már befejeződnek a tetőfedési mun­kálatok, helyükre kerülnek a külső üvegfalak, 1973. tavaszára pedig végeznek a sportcsarnok belső kiképzésével is (Fotó: s. k.) Emlékül egy óvodát Építőtáb or Tiszafüreden Tiszafüreden társadalmi összefogással épül most egy százszemélyes óvoda. Más­képp nem is épülhetne. Leg­alábbis ilyen gyorsan, s ilyen olcsón nem. A hét-nyolcmil­lió forint beruházási költség­ből ugyanis hármat a helyi üzemek, szövetkezetek vál­laltak magukra. A tervezők röpke hetek alatt elkészítet­ték a tervet, s áprilisban kezdődhetett az építkezés. Ennyit az előzményekről. Ősztől tető alatt — Ha ősszel rosszra for­dul az idő, akkor sem lesz különösebb gond, hiszen már tető alatt dolgozhatunk — örül Rúskó József, a nagy­községi tanács költségvetési üzemének művezetője. Kell is a folyamatos mun­ka. hiszen sokan várnak az óvoda átadására. Nem vélet­len, hogy a ’75 végére kitű­zött határidőt fél évvel előbbre hozták. Persze ez nemcsak előírás kérdése, sok­kal inkább az építők ügysze­retetéé. Ruskó József erről csak annyit mond: —Kong­resszusi vállalásunkban is megígértük az építési idő rö­vidítését. Bohácsi Ferenc műszaki vezető helyeslőén rábólint: — Ha nem lesz anyaghiány, januárban jöhetnek a taka­rítók. Üjabb félévi időnye­rést jelent ez. Csoda történt, vagy felesleges óvatoskodás­ból túl hosszúra tervezték az építési időt? Egyikről sincs szó. Ez a kis üzem ilyen munkára sem gépesítéssel, sem létszámát tekintve nem volt, s pillanatnyilag sincs felkészülve. Mi a titok kulcsa? Nos, ha az iménti megálla­pítás igaz, akkor mivel ma­gyarázható a lendületes, a külső szemlélő számára is látványos munka? Jelentős részben a közreműködőknek köszönhető ez. Mégpedig a fejlett gépesítést követelő vázszerkezeti munkában a Beton- és Vasbetonipari Mű­vek szolnoki gyárának, mely­nek dolgozói a helyi „sajá­tosságokhoz” igazodva szin­tén hetekkel a határidő előtt végeztek a vázszerkezet ösz- szeállításával. A segédmun­kát tekintve pedig a buda­pesti fiataloké s néhány hoz­zájuk csapódott külföldi di­áké az érdem. Megérdemlik, hogy külön szóljunk róluk, hiszen — többnyire egymást váltva — három héten át állandóan 30—35 szorgos munkaerőt biztosítottak az óvoda építéséhez. Egy kis túlzással azt mondhatnánk, óvodát hagynak emlékbe Ti­szafüreden. — Munkanélküli vagyok. Azért jöttem ide, hogy ez fel ne tűnjön senkinek. — ... ? — Most érettségiztem. Az ELTE-re vettek fel matek- fizika szakra. Mivel a be­iratkozás még nem volt meg, tehát munkanélküli vagyok. A pillanatnyi szünetet ki­használva. Bendzsó kubikos szakmai fogásokra okítja Fe­hér Katit, méghozzá megle­hetősen „atyai hangnemben”. Katinak éppen elég a mély árokból kidobni a homokot, a „jótanácsot” olyan szóval „honorálja”, hogy az akár­melyik virtigli kubikosnak dicséretére válna. — Nem lányoknak való munka — jegyzem meg. — Nehéz ez az árokásás. Kati letromfol: — Pillanat­nyilag nincs más munka. Az­előtt meg betonoztunk. Olyan magától érthetőnek tartja dolgát, mintha min­dig ezt csinálná, s nem la­boráns volna az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár­ban. Mihalek Lajos és Juhász József szobafestő és mázoló szakmunkástanuló. Kíváncsi voltam, hogy kerültek ide? Válaszuk egybehangzó: — Olvastuk a klub plakát­ján. hogy ide lehet jönni dol­gozni. Hallgatom őket. s ki tud­ja, hányadszor jut eszembe, hogy néhány ilyen népfront klub is elkelne a megyénk­ben. , Julien almája Harmadszor táborozunk megyénkben No. de kik ezek a fiata­lok, s hogy kerülnek me­gyénk egyik építőtáborába ? Név szerint hosszadalmas volna valamennyiöket fel­sorolni. A HNF budapesti bizottságához tartozó Béke klub tagjai. Harmadízben vesznek részt építőtáborban megyénkben. Tavaly, illetve tavalyelőtt Túrkevén és Jász­berényben dolgoztak haszno­san. A táborparancsnok Straszinszky István, aki ..ci­vilben'’ a Telefongyárban programozó. Öt kértük meg a klub bemutatására: — A Béke klub 1971-ben alakult. Heti két alkalommal tartunk politikai vitaköröket, s amellett rengeteg társadal­mi munkát végzünk — ön­kéntes alapon. Ezért telje­sen vegyes társaság verődött össze ebben az építőtáborban is. Tizenhat évestől harmin­cig minden foglalkozású megtalálható itt, a szakmun­kástanulóktól kezdve a vég­zett jogászig. Van, aki né­hány napig dolgozik, van, aki a három hetet végig­húzza. — Hogyan fegyelmez? — Sehogy. Haveri alapon megy az irányítás. Ha vala­ki fegyelmezetlenkedne, ha- zaküldeném. Senki sem kér­né tőle számon, csupán ön­magával kellene szembenéz­nie. Talán ezért is viselkedik rendesen mindenki. — S hogy 'kerültek Tisza­füredre? — Minden megyei tanács­elnöknek levelet szoktunk ír­ni. Felajánljuk, hogy segéd­munkát vállalunk, magunk alkotunk egy építőtábort. Az ajánlatok közül választunk. Az idén Szolnok megyében is négy helyre hívtak ben­nünket. Tiszafüredet válasz­tottuk. A homokbányában Kisebbfa ita homokbányá­nak is bediene az az árok. amelyet a kábelek számára kiástak a fiatalok. Tempera­mentumos kislány mutatko­zik be; — Fehér vagyuk. _ — De csak a neved! — brummeg rá Bendzsó. Hites nevén Benedek András, arra a kérdésre, hoev hol dolgo­zik. bazsalyogva csak ennyit mond; . , Á Béke klub hívására né­hány hazánkban tanuló kül­földi diák is részt vesz a ti­szafüredi építőtáborban. Ők a község kedvencei. A Kö­zép-afrikai Köztársaságból való Yamba Julien ma reg­gel egy kosár almát kapott az egyik nénitől. Ebből adó­dik a téma: — Melyik magyar étel a kedvence? — Mindegyik. — De mit szeret legjob­ban? — A zsúrkenyeret. Abdel Sabul Kajuni Af­ganisztánból jön hazánkba jaruárban. Már minden! megért, s egészen jól be­szél magyarul. — Talán gyakorlatszerzés' nek szánta ezt a táborozást? — Nem. Én agrármérnök­nek készülök. A bátyám szer­zett Budapesten építészmér­nöki oklevelet. Most védi ugyanott doktori disszertá­cióját. A beszélgetést traktorzú­gás szakítja félbe. Megérke­zett a tégla. A fiatalok csa­tárláncot alkotva rakják le a pótkocsiról, olyan gvorsan, mintha a jövőjük forogna kockán. Pedig csak ..az ió hírért, névért” serénykednek, fcj talán ezért rokonszenvesek. Simon Béla j

Next

/
Oldalképek
Tartalom