Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-03 / 180. szám
1974. augusztus 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR tiszakürti telepén gyártják az 5/4 literes befőtt esüvegek fedölemezét, Magéra Tiborné napi munkaidejében 21 ezer darabot présel belőle Bővítik a Híradástechnikai Gyár kunhegyesi telepét Fejlesztik a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kunhegyes! telepét. Egy csaknem kétezer négyzetméteres üzemcsarnok épül, egy 500 négyzeméteres készáru és egy 250 négyzetméteres félkészáru raktár. Az építkezések 25 millió forintba kerülnek, de több millió lesz a technikai, technológiai berendezések értéke is. Korszerűsítik a tmk-részleget. A beruházás részeként ABC-kisáruhárat, presszót és melegkonyhás éttermet is építenek. A fejlesztés befejezése után 1977-től már kábeleket is gyártanak, s elvégzik a telefonközpontok elektromos vizsgálatát. Az új, megnövekedett üzem összesen nyolcszáz asszonynak fog munkát adni. A mezőtúri főiskola tanüzemében Garanciában javítják a mezőgazdasági gépeket A DATE mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolai karának tanüzemében az AG- ROKER vállalatokkal kötött szerződések szerint végzik az új mezőgazdasági gépek szervizét. Madarász Dániel főmérnök elmondta, hogy a megyében értékesített traktorok, kombájnok, szivattyúk, ekék, boronák, stb. teljes garanciáját ők látják el. Ezenkívül még az országban lévő 107 K— 700-as szovjet óriástraktor szervizét is itt végzik. A főiskolai kar a mezőgazdasági gépek szervizét 1971- től látja el. A szerviz időtartama egy év, vagy 1500—2000 üzemóra. Egyes géptípusokra traktorvezetőket és gépszerelőket is képeznek. Például a K—700-as traktorok kezelésére a vezetőket három-ötnapos tanfolyamon tanították meg. Az SZK—5-ös szovjet gabonakombájnok összeszerelésében is nagy segítséget nyújtott az AGROKER-nek a mezőtúri főiskola. A műhelyekből is harminc ember dolgozott a gépek összeszerelésén. Ennek köszönhető, hogy a kombájnok nagy részét az aratás megkezdése előtt sikerült átadni a gazdaságoknak. Ebben az évben még 162 MTZ traktort — szintén garanciában — védőkerettel szereltek fel, és előkészítették a műszaki vizsgára. Jólképzett szakembergárda áll a tanüzem rendelkezésére, akiket itthon és külföldön képeztek ki. így nem jelent problémát a különböző géptípusok javítása. Jelenleg is 129 különféle típusú gép garanciális munkái folynak. A Minisztertanács tárgyalta Kedvező az ipari termelés szerkezetének alakulása ' A KORMÁNY legutóbbi Ülésén a pénzügyminiszter az Ipari termelés szerkezetének kedvező irányú változásairól adhatott számot. Ezt jelzi egyebek között, hogy az iparban létrehozott tiszta jövedelem 51,8 százalékkal emelkedett 1968 és 1973 között. És csökkent mind a szocialista, mind a tőkés export fajlagos állami támogatása, növekedett a magyar ipar nemzetközi versenyképessége, bővültek a szocialista integráció lehetőségei. Az ágazati termelés szerkezetére kedvezően hatott a központi fejlesztési programok végrehajtása. A gazdasági szabályozás hatására megtett vállalati intézkedések pedig a gazdaságosabb termékösszetételben tükröződtek. A Vörös Csillag Traktorgyár, illetve Gyapjúmosó- és Szövőgyár beolvasztása más vállalatokba, valamint a Beton- és Vasbetonipari Művek Gyárainak profilrendezése eredményesnek bizonyult. A kibontakozó szocialista integráció elsősorban a gazdaságos és keresett vegyipari cikkek, illetve a számítás- technikai berendezések arányát növelte. A feltételek, a lehetőségek iparáganként eltérőek. Az alapanyag- és energia- termelő iparágak főként csak a technológia fejlesztése. illetve az üzem- és munkaszervezés javítása révén növelhetik termelésük gazdaságosságát. A feldolgozó ipar viszont a módszereken kívül termelésének összetételét is korszerűsítheti. Az eltérő lehetőségekből adódnak a feldolgozó ipar nagyobb eredményei. Bár sok vállalatnál csak részben élnek a lehetőségekkel Például az új, a meglevőknél gazdaságosabb beszerzési források feltárásával, a szocialista import fokozásával. Pedig csak úgy szüntethető meg a hazai szükségleteket kielégítő, de nem gazdaságos termékek gyártása. A piac kutatása, befolyásolása egyébként az új gazdaságos termékek bevezetésénél is nélkülözhetetlen, sőt, a termelésben vagy az értékesítésben kezdetben hozott áldozatok akár veszteséget is okozhatnak átmenetileg. Az új felkarolása, támogatása, a kockázatvállalás, a gazdasági vezetésnek még sok helyütt gyenge oldala. A konzervativizmus még tipikusabb megnyilvánulása a görcsös ragaszkodás a régihez. A bevezetésre kerülő új gazdaságos termékekkel párhuzamosan sok vállalatnál tovább éltetik az elavult régit. A meglevő termelőberendezések és munkaerők átcsoportosításánál indokolatlanul naev a „tapintat”. Sokfelé elodázzák a döntéseket kőzoonti eszközökre: — irá- nvftó hatóságok beavatkozására, a szabályozó rendszer módosítására várva. A gazdaságos termelés fejlesztése összetett és • hosszú- feladat, nem tűri az időhúzást, folvamatos munkát igényel. Aki vár, rosz- szul jár A gazdasági irá- nvftás. a szabályozás továbbfejlesztése az ötödik ötéves terv időszakában lehetővé tesri maid uavanis az átlagosnál hatékonyabban rm'ködő vállalatok ffvorsabb foiiödé'ét,. Ahol viszont a g07doc*eír>S termékszerlraret, kialakítására nam talpak módot, a termelés korlátozásra. visszafogásra kerül. Ezért fontos a vállalati új ötéves tervek kidolgozásánál a termelés szerkezetének és gazdaságosságának tisztázása. Csak a távlatok ismeretében valósítható meg optimális irány- és arányváltozás a termelésben, és választhatók meg a leghatékonyabban módszerek, új eszközök e célok elérésében. S rosszul tervez, aki nem számol a verseny fokozódásával, az élenjáró üzemek további térhódításával. Eddig már mintegy 300 exportra termelő vállalat és szövetkezet 2400 termék- csoportra dolgozta ki az 1976 —1980-as évek kiviteli ajánlatát. Versenytárgyalások alapján, a külföldi igények figyelembevételével a leggazdaságosabb cikkek kapnak majd „kilépőt” az országból és „belépőt” a nemzetközi munkamegosztásba. Az ágazati minisztériumok az új ötéves tervidőszakban is intézkedési tévékét, akcióprogramokat készítenek a gazdaságtalanul működő vállalatok. üzemek helyzetének megváltoztatáséra, a reális versenyfeltételek kialakítására. Különösen a kis- és középüzemeket a viszonylag naev munkaerőt lekötő +a-b. nolóaiákat korszerűsítik majd főként a szocialista import növelésével. S a már elhatározott és rz úíónnan kialakításra kerülő központi íeilesztési programok a jövőben is naev szerepet töltenek be a termelés gazdaságos szerkezetének kialakíBŐVÜLNEK a hatékonyan működő vállalatok fejlesztési lehetősei is. « a népgazdaság ötödik ötéves terve értékelve a b°ivj erőfeszítéseket. megfelelő anyagi fedezetet teremt maid egves kedvezőtlen adottságú ipari üzemek felzárkózásához, J* A területi gazdaságfejlesztés néhány kérdése 1. A tudatos területfejlesztési politika eddigi eredményei Néhány héttel ezelőtt tartotta évi vándorközgy ülését Kecskeméten a Magyar Közgazdasági Társaság. A közgyűlés ezúttal az ország regionális fejlődésének témáját választotta tárgyául. Cikkünk az ott elhangzott bevezető előadás (tartotta dr. Romány Pál, az MSZMP KB osztályvezetője) megállapításaira támaszkodik. ☆ A társadalmi munkamegosztás fejlődésének jellemző vonása, hogv a termelő tevékenység területileg meghatározott feltételek közepette valósul meg. Elválaszthatatlan kapcsolatban van a természetföldrajzi, közlekedési, települési, demográfiai és más feltételekkel. Számos, a történelem során kialakult példa bizonyítja, hogy ezek kedvező vagy kedvezőtlen volta hatással van a gazdasági folyamatokra — igaz, ellenkezőleg is: a termelési folyamatok is formálják e tényezőket. Számos tőkés ország mai belpolitikai konfliktusainak magva az, hogy súlyos területi egyenlőtlenségek léteznek, egymás mellett találhatók olyan vidékek, amelyek már a XXI. századot vetítik elénk, olyanokkal, amelyek még csak a XIX. század termelési színvonalának felelnek meg. A szocialista országok is e tekintetben terhes örökséget cipelnek magukkal a múltból, de a tervszerű arányos fejlődés törvényszerűségeire támaszkodva. gondos előrelátással újraformálhatják az ország gazdasági és településhálózati térképét. Ami a hazánkban eddig elért eredményeket illeti: Az elmúlt évtizedekben a területi gazdaságfejlesztés és településfejlesztés sok fontos feladatát illetően ielentős haladásról adhatunk számot. Százezrek, milliók kerültek ennek következtében számukra kedvezőbb lakóhelyi és munkakörülmények közé. Eltűntek, illetve szűk területre szorultak vissza az ország gazdaságföldrajzi és szellemi térképéről a fehér foltok. Olyan, régebben iparilag szinte érintetlen területek, mint Szolnok megyében Jászberény, Kunszent- márton, Tiszafüred, modern iparral rendelkeznek, nem egy közülük termékeivel országos, vagy éppen nemzetközi hírnevet szerzett. A magyar vidéket 1945 előtt a nagybirtok és az ag- rárproletáriátus jellemezte, tengődés, kiáltó ellentmondások, tömeges nyomor. Az ország ipari dolgozóinak több mint a fele a fővárosban volt. Ebből a helyzetből jutottunk a mához, amikor —■ miközben Budapest ipara is rohamosan fejlődött — az összipari munkásoknak 70 százaléka már vidéken van. A Tiszántúlon például a munkások aránya 1980 és 1975 között háromszorosára növekedett. Ma Szolnok megyében több rendszeresen kereső munkavállaló található, mint volt az összes tiszántúli megyében a felszabadulás előtt. Hiba lenne elhallgatni, hogy eközben — a regionális kutatás és az ennek megfelelő tudatos fejlesztés hiányának következtében — hibák, torzulások is keletkeztek. Ennek egy példája: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem kellően irányított területi szakosítása, illetve annak hiánya miatt a nagy fogyasztói helyektől távol alakultak ki a különböző termőbázisok (a Budapesten elfogyasztott tej több mint felét 150 kilométernél távolabbról szállítják.) A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése után, a hatvanas évek végére lendült fel ismét — az MSZMP Központi Bizottságának kezdeményezésére — a területfejlesztési munka. Üj- jászérveződött az a tudományos bázis, ahonnan megfelelő vizsgálatokat, javaslatokat várhatunk a területi gazdaságfejlesztéshez. A kutató, elemző munkán túl, számos kormányzati intézkedés szolgálta a területi aránytalanságok csökkentését. Főként a vállalati irányítás, a tudományos kutatás, a felsőfokú oktatás Budapestre való centralizáltságának csökkentését — igaz, nem a kívánt eredménnyel. Ebben a sorban említhető az az ipartelepítési politika, amely — főként a munkaerőfelesleg lekötésével — Szolnok megye számos városát, nagyközségét is érintette. Ma már sok olyan kedvező jelenséggel számolhatunk, amelyek jó feltételeket biztosítanak egy átfogó terület- fejlesztési politika érvényesítéséhez. Ezek között megemlítendő, hogy olyan gazdasági fejlődés ment végbe és úgy alakult az elmúlt évtizedekben a területi munka- megosztás, hogy egyidejűleg növekedett a gazdaság hatékonysága és csökkentek a különbségek az ország egyes területei között. Vannak mái kormányszinten jóváhagyott területfejlesztési elgondolások. megtörtént a területfejlesztés jogi szabályozása; közgazdasági szabályozó rendszerünk jól kapcsolja össze a központi és a helyi törekvéseket, az ágazati és a területi érdekeket: mind jellemzőbbé válik, hogy „or- szágban-népben” gondolkodunk. ami egy átfogó területfejlesztési program elengedhetetlen szubjektív feltétele. Ilyen előzmények után, ilyen helyzetben funkciónál ma_— a népgazdasági tervező munka részeként — a területi tervezés. V. J. (Folytatása következik.) Szedik a szabadföldi paradicsomot A MÉK nek kínálták, de nem vették át A jászszentandrási Haladás Termelőszövetkezetben 230 hektáron termesztenek paradicsomot, amelynek szedését 150 dolgozó megkezdte és 50 hektáron a héten be is fejezik az első szüretet. A szakaszos érés miatt először a K—928-ast szedik. Az előző évekhez viszonyítva most később kezdődött a paradicsomszüret, mert a kedvezőtlen időben az első kötéseket a növény elrúgta. A gazdaságban a paradicsomot főleg konzervnek termesztik. A hatvani Konzervgyárral erre az évre Is 700 vagonra kötöttek szerződést. Paradicsomfeldolgozójuk is van, amelyet hétfőn már használnak is. (Napi teljesítménye eléri a 15-—16 vagont.) Ezzel az előfeldolgozással mind a gazdaság, mind a gyár jól jár. A tsz-nek nem kell szállítás] költséget fizetni, és a munkaerőt is folyamatosabban tudja foglalkoztatni. A konzervgyár viszont már paradicsomlevet kap, ami az ottani munkát síintén megkönnyíti. Ha végeztek a szedéssel a paradicsom növényvédelmével folytatódik tovább a munka, hogy a táblákat a kártevők és a kórokozók ellen megvédjék. Az első szedést, mint arról tájékoztattak, a MÉK-nek szerette volna átadni a gazdaság. A szép, fogyasztásra alkalmas paradicsomot azonban a kereskedelem nem vette át a felkínált 3 forintos egységáron. Megkerestük a MÉK-et is, ahol elmondták, hogy a napi felvásárlási áron mondén árut átvesznek. Azonban a 3 forintos árat ők magasnak találták, mert a paradicsom fogyasztói árát már a napokban 4,50-re leszállították. Az árut 2,5Ö-ért kérték a tsz-től, de ők meg kevesellették ezt az árat érte. Most nem tudni, kinek van igaza: a szövetkezetnek, vagy a MÉK-nek. Egy azonban biztos, hogy még nemrégen is 8—10 forint volt a paradicsom kilója. Ha a megyében már olyan jó az ellátás, nem lehetne-e a felesleget olyanvidékre elszállítani, ahol 3 forintos áron is örömmel fogadnák. / i /
