Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-25 / 198. szám

1974. augusztus 25' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott iparszerű termelési rendszerek helyzete, a továbbfejlesztés feladatai 0 A megyében önálló kuko­ricatermelési rendszer kiala­kítására nincs szükség. A cu­korrépa-rendszereket szintén véglegesnek tekintjük, a HCR és a KITE a megyei igénye­ket távlatban is ki tudja elé­gíteni. A megyei rendszerek kö­zül mint önálló rendszert to­vább kell fejleszteni a — tiszaföldvári búzater­melési, — a karcagi rizstermelési, — a rákóczifalvi—száj öli szójatermelési rendszert. Jónak ítéljük azt a törek­vést, hogy a megyei rend­szergazdák többségében szo­cialista gépekre alapozzák a rendszerek műszaki ellátását. Az iparszerű termelési rendszerek a nagy fajlagos beruházások következtében nem tűrik el az anyagi-mű­szaki ellátás kismértékű in­gadozását sem. Ezért csak olyan területi fejlesztést sza­bad eszközölni, amihez az összes feltételeket időben ki tudja a rendszergazda, illét- ve a kereskedelem elégíteni. A szerződésekben minden termelési rendszernél félre­érthetetlenül rögzíteni kell a rendszergazdák e téren fenn­Megyénkben is több he­lyen folynak üzemi fajtakí­sérletek, mégis célszerű, ha a rendszergazdák tovább szé­lesítik a kísérletező üzemek körét. Szükség" van a Vető­mag Vállalat és a rendszer- gazdák szoros együttműkö­désére, a vetőmagszaporítás és előállítás olyan kialakítá­sára, mely a rendszereket az igényelt fajtákból maradék­talanul kielégíti. Az egyes termelési rend- szferek között bizonyos kon­kurencia és verseny alakul ki, amely' alapjában véve he­lyes. Egyes területeken azon­ban (oktatás, gépjavítások, szervizellátás, szolgáltatás, stb.) kívánatos a rendszer- gazdák közötti szorosabb együttműködés. Elemzésre szoruló téma az is, hogy mi­lyen az optimális arány a rendszerbe vont és rend­szeren kívüli területek kö­zött. Pontos számítások és több tapasztalat szükséges A besenyszögi lucerna- és a zagyvarékasi gyepgazdál­kodási rendszert a szarvas­marha-rendszerekkel szink­ronban kell továbbfejleszte­ni úgy, hogy egy-egy gazda­ság szarvasmarha-ágazatát komplexen kiszolgálja. Ha ezt a feladatot a rendszer nem tudja megoldani, hosz- szútávon nem lesz életképes. Az Ötödik ötéves tervben az országos fejlesztési irány­elvek figyelembevételével ál­talánossá kell tenni a rend­szereket a kukorica, cukor­répa, búza, rizs, napraforgó, burgonya és a takarmány­termesztésben. álló kötelezettségeit. Az alkalmazott komplex technológiákat minden eset­ben adaptálni kell a haszná­ló üzemek viszonyaira. Más és más a helyzet a különböző talajtípusok, csapadékviszo­nyok, öntözési lehetőség vagy annak hiánya esetében. Az adaptáció hiánya magával hozza többek között a tala­jok tápanyagvizsgálata, — gyomflóra-vizsgálat és gyom- mag-felvételezések, növényi és állati kártevők előrejelzé­sének elmaradását is. Jól fel­szerelt kémiai központok nél­kül korszerű műtrágyahasz­nálat és növényvédelem nem valósítható meg. ahhoz is, hogy az egyes komplex gépsorok milyen növénytársítást, milyen nagy­ságrendben igényelnek. Ki kell dolgozni a már al­kalmazott technológiák ön­tözéses változatát is, s ahol vízszolgáltatási lehetőség van, ott el kell érni, hogy az ön­tözés a technológia szerves részévé váljék. Az igényeknek megfele­lően ki kell alakítani a rend­szerközpontok szakmai- ap­parátusát. A partnergazda­ságokban is gondosan és ide­jében ki kell válogatni és ki­képezni azokat a szakvezető­ket és munkásokat, akik az érintett ágazatban fognak dolgozni. A rendszerek integrációját célszerű továbbfejleszteni a vertikalitás növelése irányá­ban. Ezt igénylik üzemen be- ljil a betakarítás utáni teendők (mesterséges szárítás, táro­lás, feldolgozás, felhasználás, illetve árueladás), valamint az átvevő, feldolgozó élelmi­szeripar arányos fejlesztése. Tovább kell szilárdítani a szerződéses és a technológiai fegyelmet. Még mindig je­lentős a szóródás a termésát­lagokban, az egyes rendsze­reken belül, amelyet a köz- gazdasági és természeti adott­ságok nem mindig indokol­nak. A megye területi adottságai A rendszerközpontokban és a partnergazdaságokban erő­síteni kell az ökonómiai szemléletet. A viszonylag alacsony termelési szintről az új, korszerű technológia bevezetésével gyorsan lehet nagyot előre lépni, és ilyen esetben még a nagyértékű gépi beruházások is gyorsan megtérülnek. Magasabb ter­melési szint esetén azonban a további előrelépést már gondos tervező és elemző munkának kell megelőzni abból a délből, hogy a további fejlesztés is biztosítsa az op­timális ráfordítás-hozam- arány kialakítását. Szolnok megye területi adottságai a korszerű nö­vénytermesztési eljárások bevezetésére alkalmasak. — Külön adottak a feltételek a gabonafélék, takarmánynö­vények és az ipari növények nagyüzemi termesztésének. A terüjeti koncentráció és a specializáció az országos át­lagnál , nagyobb mértékben következett be, ami a rend­szerek alkalmazását kedve­zően elősegíti. Megyénk me­zőgazdasági üzemei dicsére­tes módon éltek is e lehető­séggel, gyorsan felkarolták, sőt gesztorai lettek a zárt rendszerű termelésnek. A növénytermesztési felté­teleket tovább javítja a kis­körei öntözőrendszer kiépí­tése,’ - mely távlatban több mint 200 ezer hektár terület vízellátását biztosítja a me­gyében. A termelés dinamikus fej­lesztésének útja, az iparsze­rű termelés bevezetése a nö­vénytermesztés minden ága­zatában alkalmazható./ Ezzel tudjuk megalapozni a kor­szerű nagyüzemi állatte­nyésztést, és ebben az ága­zatban is az iparszerű ter­melés térhódítását, ezen ke­resztül az ellátás biztosítását és az élelmiszeripar fejlesz­tését. Dr. Hegedűs Lajos a megy! tanács elnöke (Vége) A műsxahi ellátás As üzemi fa/tahísérletehről Készülődés a szarvaslesre Vadászatból 4—5 millió dollár bevétel Hamarosan megérkeznek az idei első külföldi vadá­szok hazánkba, hogy a szeptember elején kezdődő szarvasbőgésre az erdőben elfoglalhassák leshelyeiket. A MAVAD idén 700—800 NSZK-beli. svájci, osztrák és más országbeli vendég uta­zását szervezi a _ vadászati főszezonban, s előrelátható­an 2 000 szarvas kerül majd a hazai és a külföldi va­dászok puskacsöve elé. Leg­több agancsos a Duna ár­terében, Zala. Baranya és Somogy megye erdejeiben él, de más vidéken is kilőnek majd közülük jónéhányat, amelyeket a tervszerű vad- gazdálkodás érdekeinek fi­gyelembe vételével kijelöl­nek elejtésre. A ledurrantott szarvasok agancsait az e célra alapított trófea-vizsgáló bizottság leméri, lefényképe­zi és az árakat az agancs súlya alapján á MAVAD ál­lapítja meg. A vállalat va­dászatból 4—5 millió dollár bevételhez jut évente, ez összforgalmának mintegy egyharmada A MAVAD másik fontos tevékenysége az élőállat-ex­port. Novembertől február végéig a tervek szerint 180— 200 ezer nyulat fognak majd be. hogy Olasz- és Francia- országba szállítsák őket, az ottani nyúlállomány vérfris­sítésére. A magyar vadnyúl főként jó akklimatizálódó képessé­gével és az utazás fáradal­mainak gyors kiheverésével vált keresett cikké a nem­zetközi piacon. A vállalat most a vasúti szállítás le­bonyolításához készíti elő a nyulak részére a speciális ládákat. Szállítanak külföld­re fácánokat is: előrelátható­an 70—80 ezret, s 40—50 ezer foglyot is fognak majd hálókkal. A MAVAD országos hűtő­tér-hálózatának kiépítésével lehetővé tette a lőtt vadak nagyobb arányú exportját is. Ez évben összesen 3—4 ezer tonna szarvast, őzet. muf­lont, nyulat fácánt, foglyot, vadkacsát, vaddisznót és más állatot ad el a vállalat kül­földre. A tervek között sze­repel. hogy Biharugrán vad­kacsa tenyészelepet. Vecsé- sen pedig fácán tenyészetet alakítanak ki a további ex­port fokozására. Időmén takarítás fúrópajzzsal Hazánkban korábban még nem alkalmazott technológiá­val építenek ki Szegeden szennyvízlevezető főcsator­nát Tarján és Rókus város­részek között. A budapesti metró építkezéshez hasonló­an alakítják ki a csatornát és ehhez szovjet gyártmányú fúrópajzsot alkalmaztak. Ez 7 méter mélységben 210 centiméter átmérőjű alagu­tat végott. A nagyszabású munka legfontosabb szaka­sza végétért: a tervezett vo­nalon csaknem 1 500 méter hosszúságban haladt végig a fúrópajzs. A feladatot más­fél esztendő alatt végezte el. A hagyományos módszerrel ehhez legalább öt-hat évre lett volna szükség. A most már betongyűrűk­kel. tübingekkel ..kibélelt” csatorna átmérője 180 centi­méter. A kisújszállási Tisza II. FAO-modellüzem 8417 hektáron gazdálkodik közel ezerháromszáz taggal. Képriportunk a gazdaság különböző területeire kalauzolja el olvasóinkat, bepillan­tást nyújtva a szövetke­zet mindennapjaiba. A tsz vezetői rendszeresen ellenőrzik a mezőgazdasági munkákat. Képünkön Pocsaí Károly elnökhelyettes Dar­vas Lukács traktoros vető­szántásának minőségét vizs­gálja Az irodai munka korszerűsítésére új könyvelő- és számológépeket vásárolt a termelőszövetkezet Ez a Claison New Holland gyártmányú rizskombájn egyike a FAO által a szö­vetkezetnek adományozott gépeknek. A nyári betakarításban Is felhasználták, most a gépműhely karbantartó szocialista brigádja a rizsaratásra készíti elő A sertéstelep dolgozói kong­resszusi felajánlásukban vál­lalták, hogy mintegy 1200 mázsával több sertéshúst állítanak elő. így a termelé­si értéket csaknem 3 millió forinttal teljesítik túl. 1975- ben pedig az ideihez képest 800 sertéssel többet adnak el. Felvételünk a szakosított sertéstelepen készült, ahol Fodor Imre állatgondozó a szaporulatot tartja számon Augusztus elején mintegy 250 ezer forintos költséggel húsboltot nyitott a termelőszö­vetkezet. A szövetkezet tagja a Kunsági nuoieluo.0ozo /.ársiuasiiak. Az új boltba a hús- és töltelékárut a társulás szállítja (Fotó: .Nagy Zsolt) \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom