Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-23 / 196. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. augusztus 251 HÁROM ÉVTIZED Ipar és beruházások mindenekelőtt A Pravda írja Fard űjabb lépéseiről A Pravdában B. Sztrelnyi- kov, a lap washingtoni tudó­sítója figyelemreméltó tudó­sításban számol be Ford ame­rikai elnök újabb kül- és belpolitikai lépéseiről. Sztrelnyikov megállapítja, hogy az amerikai sajtó nagy jelentőséget tulajdonít Ford elnök és Dobrinyin szovjet nagykövet találkozójának.” Politikai megfigyelők ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák — írja Sztrelnyikov —, hogy az Egyesült Államok új elnö­ke folytatja elődjének a szov­jet—amerikai kapcsolatok ja­vítását célzó politikáját és a kongresszusi körökben is kezd kirajzolódni a fordulat az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti gazdasági együttműködés, illetve köl­csönös kereskedelem fejlesz­tésének javára”. Rockefeller alelnöki kine­vezésével kapcsolatban Sztrelnyikov hangsúlyozza, hogy á 66 éves bankár a ke­leti országrész ipari és pénz­ügyi köreinek embere, szem­ben Bush-al, a texasi olaj­mágnással, akit a délnyugati államok szerettek volna az alelnöki székbe juttatni. Rockefeller első ténykedé­séről amerikai riporterek megírták, hogy az új alelnök az elsők között fogadta Kis­singer külügyminisztert. A Pravda tudósítója washing­toni megfigyelők vélemé­nyére utalva emlékeztet arra, hogy Kissinger külügyminisz­ter annak idején egyenesen Rockefeller ajánlására került a Fehér Házba. Következés­képpen az új alelnök minden bizonnyal támogatni fogja a külügyminiszter külpolitikai lépéseit. Füsrgetlenséfy önrende kezes Az eritreai felszabadítási front (FLE) kairói képvisele­tén szerdán közleményt ad­tak ki. A kommüniké hang­súlyozza, hogy a szervezet hajlandó tárgyalásokba bo­csátkozni az etiópiai kor­mány képviselőivel egy sem­leges ország területén az Eritreának biztosítandó teljes függetlenség témájáról. A tárgyalások feltétele, mint a közlemény hangsúlyozza, hogy az etiópiai kormány is­merje el az FLE-t, az eritreai nép egyedüli törvényes kép­viselőjének. A közlemény a továbbiak­ban felkéri az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, haladékta­lanul lépjen közbe, s küldjön vizsgálóbizottságot Eritreába, hogy ezzel hozzájáruljon az eritreai nép önrendelkezési jogának biztosításához. Romániát járva a lá­togatónak az a be­nyomása támad, hogy az egész ország egy hatalmas építőtelep. Űj és új üzemek épülnek Bukarestben, Bras­sóban, Kolozsvárt, Iasiban, Havas-Alföldön, Moldová- ban, Erdélyben, sőt a gazda­ságilag azelőtt oly szegény Székelyföldön is. Néhány év alatt új iparágak jönnek lét­re. Pitestiben modern vegy­ipari üzemeket építettek, Galatiban hatalmas hajógyá­rat, Brailaban papír- és cel- lulózegyárat, a Kárpátok he­gyei között rohanó folyókat megzabolázzák, erőiket elek­tromos energiává változtat­ják. Megszelídítették a Du­nát a Kazánszorosban és fel­építették a világ egyik leg­nagyobb erőművét, a vaska­pui vízierőmű-rendszert. Az ország vezetői arról is gon­doskodtak, hogy Románia ne maradjon saját gyártmá­nyú személygépkocsik nél­kül. Igaz, nagy áldozatokkal, de felépült a Dacia Autógyár. Romániában ma, és várható­lag a következő években is, nagy erővel folyik egy am­biciózus iparosítási politika megvalósítása. Kollégáimmal, a Bukarest­ben akkreditált külföldi saj­tótudósítókkal beszélgetve többször felvetődtek eme iparosítási politika különbö­ző aspektusai. A vélemények egyvalamiben azonosak vol­tak: modern nagyipar nélkül ma egyetlen ország sem sza­vatolhatja állampolgárai szá­mára a felemelkedés és a jó­lét lehetőségét. E politika megvalósításá­ban már töb.b mint nyolc éve dolgoznak. Jogos tehát a kérdés: mire jutottak, mi­lyen eredmények születtek? Az, hogy óriási összegeket áldoznak új gyárak építésé­re és áldozatok árán új ipar­ágak keletkeznek, a válasz egyik része. A világpiacon ma mennyiségi termeléssel azonban aligha lehet sikére- ket elérni. A Román Kom­munista Párt 1972-ben tar­tott országos értekezletén ez­ért hangsúlyozták oly nagy nvomatékkal. hogy a minő­ségre és a termelékenységre nagyobb gondot Kell fordí­tani. A párt főtitkára egyik nemrég tartott beszédében kilátásba helyezte, hogy be­zárják azokat a gyárakat, amelyek csak a raktáraknak termelnek. A minőség és a termelékenység azonban to­vábbra is gond. Tavaly, jól­lehet az ipari termelés meg­lepő gyorsasággal, 15 száza­lékkal nőtt, az 1973-as terv minőségi mutatóit nem sike­rült teljesíteni. Románia, különböző' gaz­dasági és gazdaságpolitikai meggondolásokból, a „fejlő­dő országok” közé sorolja magát. Á fejlettség tényle­ges szintjét érzékelteti a töb­bi között az a körülmény is, hogy jelenleg a munkaképes lakosság több, mint 40 szá­zaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Az egy főre eső nemzeti jövedelmet másfél évvel ezelőtt még 500—600 dollár között jelölték meg, de félév óta a hivatalos ada­tok már 800 dollárról szól­nak. Románia vezetői tehát a valós helyzetből indulnak ki, amikor arra figyelmeztetnek, hogy sokat kell dolgozni, amíg el lehet érni a fejlett országok szintjét. E célkitű­zés elérése érdekében a Ro­mán Kommunista Párt moz­gósította az ország vala­mennyi erőpotenciálját. Egyik legfontosabb eszköz­nek az ipari termelés felfut­tatását és a beruházások üte­mének gyors növelését tekin­tik. Az elmúlt év végén a párt központi bizottsága plenáris ülésén arra a következtetés­be jutottak, hogy az 1974. évi terv korábban megállapí­tott mutatói szerények és így reális e mutatók meg­emelése. A módosított terv 16 százalékos emelkedést irá­nyoz elő. A beruházások ütemének növekedése hasonlóan gyors, évente 20—25 százalékot tesz ki. és a nemzeti jövedelem­nek mintegy 35 százalékát fordítják beruházási célokra. Ennek eredményeként az új munkahelyek; száma évente több százezerrel növekedik, az idén nem kevesebb, mint 700 új ipari létesítményt adnak át rendeltetésének. Munkaerőhiány azonban nincs, mert a mezőgazdaság továbbra is nagy tartalékok­kal rendelkezik, évről-évre onnan töltődik fel Románia kialakuló új munkásosztálya. Az ilyen ütemű iparfejlesz­tés viszont új problémákat vet fel, mert a városokba áramló új munkások szak­képzetlenek és nem ismerik az ipari munkafegyelmet. Komoly gondok forrása, hogv az ipari termelés me­résznek tűnő tervmutatóinak teljesítéséhez a gépek és be­rendezések maximális ki­használása szükséges, de ez a feszített munkatempó sok­szor a karbantartás elhanya­golását eredményezte. Marton László A Vaskapu erőmű a Dunán Magyar gépek berendezések a brnói vásáron A magyar külkereskedelem immár hagyományos ven­dégnek számít a brnói vásá­ron. Ezúttal, sorrendben 16. alkalommal állítanak ki a magyar vállalatok a szeptem­ber 11-től 19-ig tartó vásá­ron. A Hungexpo Vásár- és Pro­paganda Iroda szervezésében az idén a magyar résztvevők 1174 négyzetméteres fedett és 513. négyzetméteres szabadte­rületen mutatkoznak be. Az 1687 négyzetméteres összte­rület több mint 200 négyzet- méterrel nagyobb a múlt évi­nél. A 18 külkereskedelmi, illetve külkereskedelmi jogú vállalat 13 kiállító helyen je­lentkezik. A Technoimpex a szerszám­gépek mellett elsőízben mu­tatja be a legújabb cipőipari gépeket. Az Elektroimpex különböző műszerféleségeket, az Egyesült Izzó a többi kö- * zott lámpákat, fénycsöveket. katóísugárcsöveket, integ­rált áramköröket állít ki. Az Irodagépipari és Finom- mechanikai . Vállalat iroda­gépeknek és pénztárgépek­nek, a Videoton RT számító­gépnek, a Mogürt elsősorban szervizberendezéseknek ad helyet. Az utóbbinál érdemes megjegyezni, hogy a Mogürt először mutatja be a napos­csibeszállító járművet. A spe- ciál-kocsi érdekessége, hogy magyar—csehszlovák koope­rációban készül. A magyar- országi Budamobil, a cseh­szlovák Avia-alvázra épített naposcsibe szállítót. Az idei brnói vásár egyik érdekessége a D pavilonban megrendezésre kerülő Egy­séges Számítástechnikai Rendszer kiállítása. A bemu­tatón a Videoton az ES 1010 (R—10) típusú számítógépet, a Magyar Optikai Művek ál­tal gyártott lyukszalagos pe­rifériákat, valamint a Buda­pesti Rádiótechnikai Gyár LK—4 kazettás adatrögzítő­jét mutatja be. A Videoton 1974-ben 2,5 millió rubel ér­tékben 7 kisszámítógép rend­szert szállít a csehszlovák be­ruházóknak. Az előzetes ter­vek szerint a magyar ipar Cseszlovákia részére évente 1980-ig, mintegy 5 millió ru­bel értékben gyárt az emlí­tett berendezésekből. A vásár idején egyébként jól felkészült informátori gárda áll majd az érdeklő­dők rendelkezésére. A láto­gatók a helyszínen részletes, mindenre kiterjedő felvilágo­sítást kaphatnak a kiállított tárgyakkal kapcsolatban. A gondos felkészülés megterem­ti annak a lehetőségét, hogy az 1973-as évhez hasonlóan, ezúttal is jelentős üzletköté­sekben realizálódjék a ma­gyar résztvevők igyekezete. S. J. A tengerjogi konferencia Megfigyelők arra következ­tetnek, hogy a tengerjogi konferencia jelenlegi ülés­szaka egy hét múlva úgy ér véget, hogy nem lesz közös álláspontot rögzítő záródoku­mentum — csak egy beszá­moló a nézeteltérésekről. Ett látszik alátámasztani az a hír is, amely szerint a de­legátusok az elmúlt ülésen három órán át vitatkoztak azon, Bécsben, vagy Genfben tartsák-e a konferencia kö­vetkező ülésszakát. A jelek szerint a végleges dokumen­tumokat csak 1975 nyarára állítanák össze, a következő tanácskozássorozaton. A konferencián a 200 ten­geri mérföldben meghatáro­zandó úgynevezett gazdasági zónáról, továbbá a tengerfe­nék kiaknázásának és a szo­rosokon át történő szabad közlekedésnek témájáról folyt a legtöbb vita. rmwammmmm Természet — receptre Az Észt SZSZK fővárosa, Tallinn közelében egy fenyő­erdőben különleges szanató­riumi erdei iskola működik. Orvosi javaslatra azok a gye­rekek kapnak ide beutalót, akik légzőszervi betegségben szenvednek. Az iskola telje­sen ingyenes. Az iskola napirendje: éb­resztő, reggeli torna, iskolai órák. Reggelenként azonban a gyerekek erdei sétával kez­dik a napot. Az iskola alap­vető gyógyítási módszere a természettel történő gyógyí­tás. Ehhez a vitaminokban bő táplálkozás járul. A. gyerekek állandó orvosi ellenőrzés alatt állnak. Az erdei iskolában évente mintegy 200 gyerek nyeri vissza egészségét. Ebben a házban kapott otthont az erdei szanatóriumi isk óla Testőrség a „szupermacskának" Az Angol Detektívek Tár­saságának szolgálatait mind ez ideig csak filmcsillagok, dúsgazdag sejkek és végső esetben olyan emberek vet­ték igénybe, akik üldözési mániában szenvednek. Mrs. Elsbeth Cellarnak azonban, — aki egyébként a társaság munkatársa, — legutóbb egé­szen más okból volt rájuk szüksége: tucatnyi testőrt kért kedvence, a londoni macskakiállításon bemutatott fehérszőrű perzsa cica szá­mára. A testőrök szükséges­ségét Mrs. Cellar azzal indo­kolta, hogy az ő Marcusa a „perzsa fajta legszebb pél­dánya, akit a macskakedve­lők erősen irigyelnek tőle”, tehát fennáll annak veszélye, hogy elrabolják. Ki is tudhat­ná Mrs. Cellarnál jobban, hogy milyen szenvedélyek dúlnak az irigy macskatulaj­donosok világában? Ügyes berendezkedés A Pierre Pouvreau ágya előtt fekvő kopott szőnyegre 10 000 doboz szardínia, 50 WC-csésze, 10 tonna búza, egy elektronikus számítógép és még sok másfajta cikk om­lott az elmúlt tíz esztendő­ben. Pierre Pouvreau nem nagykereskedő, aki odahaza rendezte be raktárát: sze­rény nyugdíjas. La Rochelle francia városban él, egy olyan ház első emeletén, amely a nagyforgalmú gép­kocsi út egyik éles kanyar­jában fekszik. Esős időben Pouvreau le sem vetkőzik: felöltözve alszik, hiszen bár­mely pillanatban megtörtén­hetik, hogy lakásának falát áttörik a megcsúszó teher­autókról lezuhanó holmik. Meg kell mondanunk: Pierre Pouvreau nem unatkozik. Egyenesen örül a hasonló baleseteknek: „A biztosító társaság minden alkalommal helyreállítja a lakásomat és új bútorral rendezi be”, — mondotta a riportereknek. SZÖVETKEZETÜNK PÁLYÁZATOT HIRDET építőipari technikumot vagy szakközépiskolát végzett t fiatalok részére műszaki előadói munkakör betöltésére mezőtúri munkahelyre. Érdeklődni lehet a mezőtúri Építőipar] Szövetkezetnék I r

Next

/
Oldalképek
Tartalom