Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. augusztus 19. Igaz történet egy sorskerékrőS és a készülő új Az egyik Benke gyerek gzeme kék, mint nyáron az égbolt, a másiké mélytüzű barna, simogató mint a bársony. A tizenegy gyerek szépen megosztozott a szülői „jusson” — egyikük anyjára hasonlít, a másikuk az apjára. Jussolták még a szerénységüket, a munkásélet becsülését, a vidámságot. Többet nem nagyon, — mert a Benke család a tisztes szerénység életét élte. Itt még áll a „kerék” — Hat éve vagyok itt a kunszentmártoni járásban munkásőrparancsnok — mondja Dósa István. — Mindjárt ide kerülésem után elkezdtük a családlátogatásokat, de Benke Jánosékra csak az idén tavasszal került sor. Mit tudtam én addig Benke Jánosról? Azt, hogy korábban a cserkeszöllői termelőszövetkezetben dolgozott, aztán elment a BVM kunszentmártoni gyárába szállító munkásnak, mert az biztosabb, több kenyeret ad. Tudtam, hogy sok gyereke van. hogy éjszakánként néha még vagonrakást is vállal, csak hogy többet tudjon adni a családnak, öt évvel ezelőtt, munkája mellett elvégezte a 7.—8. osztályt, hogy segíteni tudjon a gyerekeinek a tanulásban. Tudtam, hogy 42 éves, 15 éve munkásőr, kétszeres kiváló munkásőr, húsz éve párttag, szerény, csendes ember, soha nem panaszkodik semmire. Nos, elmentünk hozzájuk, a lakásukra, őszintén mondom, fel sem tételeztük, hogy Benke János olyan körülmények között él. Egy kis csőszház szoba, konyhával, alacsony mennyezettel, földes padlózattal a lakásuk. A gondos meszelés sem tudja eltüntetni, hogy deszkából van az ajtó, hogy az ember önkéntelenül is behúzza a nyakát ha belép a konyhaajtón, nehogy beüsse fejét a szemöldökfába. Rend és tisztaság mindenütt. Lendületbe jön a „kerék” — Tavasszal egyszer eljött hozzám a járási twmlrásör parancsnok, meg a helyettese, — emlékezne Barma Janos, Cserkeszöllő tanácselnöke. — Kérdezték, tudom-e milyen körülmények között él a Benke család. Közelebbről nem ismertem őket, csak annyit tudtam róluk, hogy igen derék emberek, meg, hogy sok gyerekük van. Akkor mondták, lakást szeretnének mindenképpen ennek a családnak, tudna-e a tanács ingyen telket adni részükre? Mit szaporítsam a szót! A járási pártbizottság, a járási hivatal és. a megyei tanács segítségével a község központjában a Deák Ferenc utca 11. szám alatt kapott a család ingyen egy 224 négyszögöles házhelyet. Közben a járási törzsnél már készült a forgatókönyv, kinek mivel kell segíteni a családiház építését, mert, hogy házat építenek a családnak, az már eldöntött tény volt. Imre Antal munkásőr, a kunszentmártoni költségvetési üzem vezetője megtervezte az épületet, a járási szakaszgyűléseken egymás után születtek a felajánlások. Forog már a „kerék” Nehéz felsorolni, mi mindent tettek a Benke család- dért. A Körösmenti Tsz munkásőrei „ledolgoztak egy tanya árát”, lebontották az épületet, abból lett az új hajlék tetőszerkezete. A piros cserepek már messziről virítanak. Az öcsödiek tégláért „dolgoztak”, a járási törzs ásta az alapot, a költségvetési üzem, az építőipari ktsz alapozott, a BVM — az építkezés másik patrónusa Petróczki Károly igazgatóval és Molnár András osztályvezetővel az élen — betonelemet adott, sódert, ki is szállították a helyszínre. A VOLÁN szállítási vállalat, a víz- és csatornaművek vizet vezettek a házhoz, a TITÁSZ a villanyhálózatot, a nagy- réviek a belső vakolást, a cibakháziak a külső vakolást csinálták. Ott dolgozott körülöttük a család is, még a négy esztendős Tündi is vitte a téglát, öcsi egyszerre any- nyi maltert cipelt a „mestereknek” a vödörben, ameny- nyit csak egy magafajta 9 esztendős kisfiú elbír. A BVM szolnoki gyára födémet, mozaiklapot adott — igaz selejtezettet, de lehetett még abból válogatni —, a dunaújvárosi gyár ajtót, ablakot, fürdőkádat. Az árát a munkásőrök dolgozták le, meg kölcsön is kértek építési anyagokat. Kifizetik, ha Benkéék megkapják a 95 ezer forint OTP kölcsönt. Mert nekik ennyibe kerül az a 123 négyzetméter alapterületű, háromszobás, összkomfortos, ebédlős családi ház. Mennyit ér? Legalább négyszázezer forintot. Megkezdődött a munka június 26-án, és szeptember 29-én, a néphadsereg nfepján munkásőrök a család kezébe adják a kulcsokat. Miből bútorozza be a Benke család azt a nagy lakást? A Munkásőrség Országcft Parancsnoksága adja a bútort, az egyik osztályuk pedig egy kommunista szombatot vállalva, az így keresett pénzből vesz gázpalackot és re- zsót Hogy áll most ^ ; a „kerék”? Mit mondhat egy asszony, aki 20 éves házassága alatt mindig magázta a forintot — mert kiszámoltuk, egy családtagra nem jut 400 forint egy hónapra —, de akinek napról napra meg kell venni az 5 kilós kenyeret, hogy a gyerekek jóllakjanak, aki 300 üveg befőttet tesz el télire: — Minden nap számolom, már csak ennyi van hátra és kész lesz, beköltözhetünk. Ezt nem lehet elmondani milyen boldogság, ezt csak érezni lehet. A lányok megmutatják: — Ez lesz a mi szobánk! A fiúk is húznak maguk után: — Ez meg a mi szobánk lesz! Nézem a fehércsempés fürdőszobát, a konyhát, ahol csempézve van már a mosogató környéke is. „Itt a ház mellett lesz egy alsó épület is — magyarázza Benkéné — lesz alsókonyha, meg ól a disznóknak.” — Mazsolának egy külön, mert tegnap este 15 kismalacot fialt, — örvendezett Öcsi. Hogyan mondta Dósa István? „Benke János közénk tartozik, ennek a kommunista kollektívának volt kötelessége segíteni rajta”. Varga Viktória A régi kis ház..; Augusztus 19-től minden hétfőn másfél óra Tovább nő a szolnoki stúdió műsorideje Április negyediké óta hetenként kétszer — szerdán és pénteken — másfél óra a szolnoki stúdió műsora. Ugyancsak ekkor, először hetenként egyszer, majd július eleje óta már kétszer szlovák nyelven is sugároz műsort a 222 méteres középhullámon a szolnoki stúdió. Augusztus 19-én ismét növekszik a műsoridő. Ezentúl minden hétfőn másfélórás a maavar nyelvű műsor. Este 17.30-kor kezdődik az adás. A szolnoki rádió műsorideje a szlovák műsorral együtt így már hetenként 10,5 óra. Az első hétfői másfélórás adás nemcsak azért ünnepi, mert az alkotmány napját köszönti, hanem azért is, mert a rádió munkatársai emlékezetessé szeretnék tenni az első hétfői másfél órát. Előzetes a műsorból: dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke köszöntője után munkásriportok a Tisza Cipőgyárból és a Hűtőgépgyárból, beszélgetés egykori magvetőkkel és kenyeret dagasztó tiszaföldvári asszonnyal, portré egy tanítónőről, aki nemzedéket nevelt .fel Szolnok legrégibb munkáskerületében. Augusztus 26-tól, amikor már „csak” hétköznapi lesz a szolnoki stúdió másfélórás műsora — több időt kap a zenei szerkesztő — a kívánság-postaláda levelezőinek legnagyobb örömére. Készülnek az almaszürelre A jászberényi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben készülnek az almaszüretre. A múlt évben termett alma 85 százaléka exportminőségű volt, most pedig jó, ha belföldre el tudják adni. Ugyanis augusztus 3-án jégverés érte az almáskertet, és súlyos sérüléseket okozott a gyümölcsökön. Igaz, hogj^ a termés talán eléri a hiúit évit. de a minősége nem. A sérült gyümölcsök rothadnak, ezért nagy részét csak ipari almaként lehet felhasználni. A kár felmérése az Állami Biztosító részéről most van folyamatban. A tervek alapján 26-án kezdik a szüretet a szövetkezetben, saját és idegen munkaerővel, sőt a környező iskolák diákjait is bevonják a munkába. A szedés körülbelül egy hónapig tart. A Goldendeliceus-faitával kezdik, majd a Starking és a Jonathan következik. Mindannak ellenére, hogy az idén a jégverés jelentős kárt okozott a termelőszövetkezetnek. a korábbi évek jó terméseredményei alapján 100 hektárral növelik az almatermő területet. Az új telepítéseket jövőre kezdik és a programot három év alatt valósítják meg. A telepítés jelentős része, mintegy 70 hektár a Zagyva mellé kerül. ezzel öntözése is megoldható lesz. A szőlő, talán még az almánál is kedvezőtlenebb képet mutat. A múlt évi 60 mázsás hekáronkénti termésátlagnak talán csak a fele lesz meg. A szőlőskertet a tavaszon fagykár, augusztus 3-án pedig jégverés érte. A fürtök 3 földön fekszenek. Ha az ősz száraz lesz, valami még megmenthető a termésből, de esős idő esetén a rothadás vszélye áll fenn. Az 50 hektáros szőlőskertben is most folyik a kár felmérése. A termelőszövetkezetben csak kimondottan borszőlő termesztésével foglalkoznak. A termést minden évben a jászberényi pincegazdaságnak adják át. A szőlő rekonstrukcióját is folyamatosan végzik. A területek a korábbi években nagyon elhanyagoltak voltak és korszerűtlenek. A múlt évben jelentős konstrukciót hajtottak végre, keskeny sortávról széles sortávolságúra alakították át a szőlősorokat. Ezzel jelentős munkaerőt takarít meg a szövetkezet és a szőlő gépi művelése is megoldódott. A tápanyag-utánpótlást a talajvizsgálatok alapján tervszerűen végzik és ennek köszönhető a múlt évi ió termés. A szőlő szüretelése a tervek alapján az alma betakarítása után kezdődik. Idei nyarunk kegyes volt, hullt az esőáldás, néha már sokalltuk is. Kevesebbet emlegettük Kiskörét, a csatornákat, az öntözést. Onnan föntről, a repülőgép ablakából még úgy is tűnt: néptelen, senki emberfia a láthatáron. A zsilip, a vízlépcső emlékköve és a hajózsilip. A pilóta mondta: a vízlépcső új jel a térképen, a repülés térképén. Igaz, nemrégen kész, alig egy-másfél esztendeje. De jól látható jel lesz későbbi pilótáknak és földön járóknak is, hiszen az építmény csupa beton. Száz évig is „elél”. Hasznát még az utánunk következő nemz^dé^ek is láthatják, a vízlépcső m*g nekik is megtenni gyümölcseit., ______ * K isköre a magasból
