Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-15 / 190. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 1974. augusztus 15. Karamaniisz kivonult Mi tagadás, váratl?muíl érte a világot az athéni kor­mány döntése, hogy Görögország azonnali hatállyal ki­lép a NATO katonai szervezetéből. Az elhatározás vá­ratlan, de tegyük hozza: indokolt. A hivatalos közlemény a többi között így hangzik: „miután a NATO képtelennek bizonyult annak megaka­dályozására, hogy Törökország két szövetséges között ellenségeskedést keltsegi, Konsztantin Karamaniisz gö­rög miniszterelnök utasította a görög fegyveres erőket, hogy vonuljanak ki ai NATO-ból. Görögország csak politikai vonatkozásban marad a szövetség tagja.” Ez a lépés egybehangzó vélemények szerint'az Észak- Atlanti paktum fennállása óta a legsúlyosabb belső vál­ság kirobbanásához vezetett. Görögország — Törökor­szággal együtt — 1932 februárja óta tagja a NATO-nak, az amúgyis egyre több belviszály miatt meggyengült szövetség délkeleti szárnya már a ciprusi konfliktus ki­robbanásával is súlyos helyzetbe került. Athén döntése — brüsszeli NATO szakértők véleménye szerint — a katonai szövetség számára nagyobb fenyegetés, mint Franciaország nyolc évvel ezelőtt, hasonló lépése. A leg­frissebb hírek szerint a belga fővárosban megkezdték az előkészületeket a NATO-tanács válság-ülésének ösz- szehívására. Azt írtuk: indokolt a Karamaniisz kormány dönté­se. Hogy ne lenne az. A Ciprussal foglalkozó genfi kon­ferencia csődöt mondott. A megmerevedett török állás­pont visszautasított minden ésszerű kompromisszumot. Cipruson tegnap hajnalban a török légierő és a száraz­földi csapatok átfogó hadmozdulatokat indítottak. Ni­cosia és több, más város súlyos légitámadásoktól szen­ved. A főváros és a külvilág között tegnap délelőtt meg­szakadt a telefon és a telex összeköttetés. Az utolsó tu­dósítások véres utcai harcokról számoltak be. A két cip­rusi görög rádió — eddig ismeretlen okokból — beszün­tette adását. Makariosz érsek, Ciprus törvényes elnöke London­ban közzétett nyilatkozatában felszólította a világ or­szágait: lépjenek fel Ciprus védelmében. Hozzátette: amit a törökök a genfi értekezleten zsarolással és ágyú- naszád-diplomáciával nem tudtak elérni, most brutális erővel próbálják kierőszakolni. Érthető módon a NATO-körök rendkívül kritikus­nak tartják a helyzetet. Görögország kulcsszerepet tölt be a szervezet földközi-tengeri stratégiájában. Ugyan­akkor fontossága alapvető a Földközi-tengeren állomá­sozó amerikai haditengerészeti-egységek szempontjából is, hiszen a legfontosabb támaszpontjaikat a görög szi­geteken építették ki, Pireusz kikötője pedig a flottaegy­ségek „anyakikötője”. Bármiként alakulna is a ciprusi helyzet, egy már tény: nevezetesen az, hogy a NATO katonai szervezete tovább gyengült. Mégpedig egy olyan szerteágazó és bo­nyolult akció következményeképpen, amely — bátran feltételezhetjük — éppen bizonyos NATO körökből in­dul ki. Szeptemberben Szovjet—amerikai tárgyalások a haderőcsökkentésről James Schlesinger ameri­kai hadügyminiszter a sze­nátus egyik albizottsága előtt annak a véleményének adott hangot, hogy feltehető­en a Watergate-botrány is késleltette az európai had­erőcsökkentésről folyó szov­jet—amerikai tárgyalások haladását. Hivatkozott arra, hogy e tárgyalások légköre ez év tavaszáig kitűnő volt, majd hirtelen megtorpanás következett be. Ezt összefüg­gésbe hozta a bizonytalan amerikai belpolitikai hely­zettel. Utalt arra, hogy a tárgyalások a jövő hónapban folytatódnak. Rakéta támadás Bien Hoa ellen A salgonl parancsnokság jelentése szerint heves harc tört ki a Dél-Vietnam közép partvidékén fekvő Hoai Nonh város körül, közel az 1. számú műúthoz, amely, mint ismeretes, igen jelentős észak-déli utánpótlási vonal. Saigonhoz közelebb újabb rakétatámadás folyt le a Bien Hoa-i légitámaszpont ellen, már az ötödik egymást követő nap. A felszabadító erők szóvi­vője, Phuong Nam őrnagy tegnap reggel ismertetett nyilatkozatában kijelentette: Helmuth Schmidt a felszabadító erők támadá­sai Saigon légitámaszpontjai ellen irányulnak. Július 14- től augusztus 10-ig hét légi- támaszpont ellen folyt tá­madás megtorlásként a he­ves bombatámadásokra, amelyeket a saigoni erők bombázói intéztek az elmúlt héten Loc Ninh, a felszaba­dító erők főhadiszállása el­len, Phuong Nam őrnagy adatai szerint az északi és közép részek elleni támadá­sok egy hónap óta tartó so­rozatában több mint 12 000 ellenséges katona vált harc- képtelenné. Genfi kudarc — összeült a Biztonsági Tanács C5 Görögország hTipe’.t a NATO ka onczi szervezetéből Hírügynökségi jelentések szerint tegnap teljes kudarc­cal értek véget a ciprusi kér­désről folyó genfi tárgyalá­sok. Mavrosz görög külügy­miniszter tegnap tartott saj­tóértekezletén kijelentette, hogy az értekezlet teljes ku­darccal végződött és a záró­ülés „nyomorúságos, sajnála­tos” látványt nyújtott. — „Olyan értekezletről távo­zunk el, amelynek kimenete­le nemcsak Ciprus, hanem a környező térségek biztonsá­gát is befolyásolja” — mon­dotta és hozzáfűzte, hogy „Ciprus belügyeiben a dzsun­gel törvénye érvényesül. Tö­rökország úgy viselkedett, mint a bárányok őrzésével megbízott farkas.” James Callaghan brit kül­ügyminiszter kérésére tegnap reggel közép-európai idő sze­rint 8.27 órakor összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a Cipruson kialakult helyzetet. A Biz­tonsági Tanács tagjai egy­hangúlag elfogadták Nagy- Britannia küldötte által elő­terjesztett határozati javas­latot. Ez követeli a Cipruson folyó harcok azonnali be­szüntetését és a béketárgya­lások haladéktalan újrafel- vételét. A ciprusi válság következ­ményeiről tárgyalt a NATO tanácsa is. Már kora reggel összehívták a szervezet brüsz- szeli központjába a tagálla­mok nagyköveteit. Az állan­dó képviselők tanácsa rövid­del dél előtt ült össze, hogy meghallgassa Görögország képviselőjét. Az ülésen a görög képvi­selő hivatalosan bejelentette kormányának azt a szándé­kát, hogy kilé^ az Atlanti Szerződés szervezetéből. Egy­idejűleg közölték, hogy visz- szavonják a NATO különbö­ző integrált katonai parancs­nokságaiból és egyéb katonai szerveiből a görög tiszteket és katonákat. A török harci repülőgépek közben egész nap folytatták légitámadásaikat Cipruson, és rakétákkal lőtték a sziget különböző célpontjait. A leg­frissebb jelentések szerint — bombázták Famaguszta ki­kötővárost 'és a Nicosiából Limaszolba vezető utat is. A ciprusi görögök rádió­adója szerint a légelhárító egységek tegnap reggel óta négy török repülőgépet sem­misítettek meg. A török szárazföldi erők a tüzérség és a harckocsik tá­mogatásával korábban elfog­lalt állásokból kelet felé, Fa­maguszta irányában próbál­nak előretörni. Egy ENSZ- szóvivő szerint a legsúlyo­sabb harcok a Nicosiától 3 kilométernyire észak-keletre levő Mia Milea térségében folynak. Ha a törököknek sikerül elfoglalniuk a fővá­rost Famagusztával összekö­tő országutat, gyakorlatilag elvágják a szigetország észak­keleti negyedét Ciprus többi részétől. Hírügynökségi jelentések szerint a török harckocsik a főváros déli és dél-nyugati részein előretörtek a görög nemzeti gárda a Nicosiától másfél kilométerre fekvő fő­hadiszállása és az ott elhe­lyezett rádióadó felé. Egyes » források tudnivélik, hogy ta­lálat érte a főhadiszállást és a rádióadót. Más jelentések arról szá­molnak be, hogy a törökök a fővárosban 400 méternyire behatoltak a görög övezetbe, körülvették a brit főbiztos irodáját, és ott heves harcok robbantak ki. A déli órákban a török repülőgépek rakéta- támadást intéztek a Vörös- kereszt központtá alakított nicosiai Hilton-szálló ellen, ahová több száz nő és gyer­mek, illetve külföldi újságíró menekült. Két rakéta a szál­loda udvarán robbant. Az ENSZ New Yorkban közzétett jelentése szerint a török támadás arra késztette a világszervezet békefenn­tartó erőit, hogy kiürítsék a fővárostól nyugatra levő há­rom megfigyelő állásukat. A jelentés beszámol arról is. hogy török hadihajók Kyre- nia közelében lőtték a cipru­si partokat. A ciprusi török közösség rádióadója szerint a török légierő teljes erőből folytat­ja a „katonai célok ellen irá­nyuló” támadásait. A török páncélosok „minden irány­ban előrenvomulnak” és a tö­rök haderők „fokozódó erő­vel kerítik be” a ciprusi nem­zeti gárda alakulatéit. A ciprusi görögök menekülnek Nicosiából és más városokból —, közölte a rádióadó, és hozzáfűzte, hogy Nicosiában nem működnek a telefon- és telexberendezések. Egyes hírügynökségi jelen­tések szerint Cipruson az ENSZ rendfenntartó erőinek nyolc katonája életét vesz­tette, többen megebesültek. A török haderők a Cipruson állomásozó ENSZ-erők — több épületét tűz alatt tart­ják. Ankarai források ezeket a hírügynökségi jelentéseket cáfolják és azt hangoztatják, hogy a török haderők „kizá­rólag katonai célpontokat tá­madnak”. Karamaniisz miniszterel­nök Athénban nyilvánosság­ra hozott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy Görögország megteszi a szükséges lépése­ket a nemzetközi békét fe­nyegető török támadással szemben. Hírügynökségi értesülések szerint a török határ közelé­ben állomásozó görög csapa­tokat riadókészültségbe he­lyezték, és csapaterősítéseket küldtek az ország észak-ke­leti vidékeire. Jólértesült kö­rök úgy tudják, hogy a har­madik görög hadsereg pa­rancsnoksága elköltöztette főhadiszállását Szalonikiből. Bülent Ecevit török mi­niszterelnök szerda délelőtt tartott sajtóértekezletén azt állította, a Ciprus ellen inté­zett újabb török támadásnak az a célja, hogy „a szigetor­szág számára biztosítsa a bé­két, a szabadságot és bizton­ságot”. Ecevit szerint a török akció „nem irányul sem a ciprusi görög közösség, sem pedig Görögország ellen” s célja az, hogy „egészségesebb alapokon építsék fel a cipru­si államot”. A miniszterel­nök „legálisnak” nevezte a török légierő .Ciprus elleni támadását és kijelentette, hogy miután Törökország Ciprusor elérte céljait, a szi­get görög és török lakosai „teljes biztonságot és tartós békét fognak élvezni”. Újságírók Günes török kül­ügyminisztertől megkérdez­ték, hogy Görögország lépé­se nyomán Törökország nem kíván-e kivonulni a NATO- ból. Günes a kérdésre hatá­rozott nemmel válaszolt. Az új Ford kormányzatot első súlyos külpolitikai vál­sága elé állította az amerikai , diplomáciának az a makacs erőfeszítése, hogy Ciprus függetlenségének és területi integritásának feláldozásával. NATO-keretek között hozzon létre „atlanti megoldást” két katonai szövetségese: Görög­ország és Törökország kö­zött. Ford elnök tegnap az úi helyzetről tanácskozott Kis­singer külügyminiszterrel. Jóllehet a Ford—Kissinger tanácskozásról nem adtak ér­demi hivatalos tájékoztatást, megbízható források szerint Washington a ciprusi tűzszü­net helyreállítására sürgeti Ankarát, a görög kormányt pedig katonai ellenlépésektől próbálja visszatartani. Kis­singer állítólag mindkét kor­mányt figyelmeztette, hogy beszünteti az amerikai fegy­verekkel felszerelt görög és török hadsereg fegyverután­pótlását, ha a két NATO- partner háborúba keveredik egymással. MOSZKVA A szovjet vezetők. Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgor- nij és Alekszej Koszisin teg­nap üdvözlő táviratot inté­zett Kim ír Szénhez, a Ko­reai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárához és Kim ír kormányfőhöz abból az alkalomból, hogy Korea 29 évvel ezelőtt szabadult fel a japán gyarmati uralom alóL SAIDA Az izraeli tüzérség szerdá­ra virradóra mintegy öt órán át támadta egy dél­líbiai falu, Nakura környé­két. Az ágyúzás irányítására világítórakétákat kibocsátó helikopterek szálltak fel. A támadás áldozatairól eddig nerr érkezett jelentés. PHNOM PENH A Khmer szabadságharco­sok északról előretörve, ál­landó zaklató támadásokat intéznek a 7. számú főútvo­nalat védő kormány-előőrsök ellen. Phnom Penh-től nyu­gatra heves harc robbant ki a 4. számú út két pontján. BELGRAD Petar Sztambolics, a jugo­szláv államelnökség alelnö- ke fogadta Malcolm Toon-t, az Egyesült Államok bel­grádi nagykövetét. A diplo­mata átadta Gerald Fordnak Tito elnökhöz intézett sze­mélyes üzenetét. Az új ame­rikai elnök az üzenetben ki­jelenti. hogy folytatni kíván­ja a Jugoszláviával való jó viszony és kölcsönösen elő­nyös együttműködés politi­káját, tudomásul véve Jugo­szlávia függetlenségének és el nem kötelezettségének jelentőségét. LA PAZ Victlopez, a bolíviai bá­nyászszakszervezet főtitkára felszólította Banzer elnököt: Nixon példájára mondjon le, hogy az ország a demokrá­cia útjára léphessen. BELGRAD Tegnap délután háromna­pos hivatalos látogatásra Ju­goszláviába érkezett Hafez Asszad .Szíriái államfő. Kísé­retében magasrangú szemé­lyiségek vannak, köztük Mahmud AI Ajubi kormány­fő és Abdel Halim Khaddam külügyminiszter. A szíriai vendég Tito jugoszláv elnök­kel tárgyal a közel-keleti helyzettel kapcsolatos kérdé­sekről. különös tekintettel a genfi békeértekezleten való arab részvételre. Megvitat­ják a ciprusi válságot és a földközi-tengeri térségben ki­alakult helyzetet BUENOS AIRES Három argentin miniszter nyújtotta be lemondását Isa­bel Perón államfőnek. Jorge Alberto Taina művelődésügyi miniszteren kívül. Benito Llambi belügyminiszter és Angel Federicoa Robledo hadügyminiszter is lemon­dott tisztségéről. MADRID Hazautazott Madridból Ahmed Oszmán marokkói miniszterelnök és Ahmed Laraki külügyminiszter, mi­után kétnapos tárgyalást folytattak a spanyol vezetők­kel a Spanyol-Szahara sor­sával kapcsolatos kérdések­ről Szadat nyilatkozat Szadat egyiptomi elnök ki­fejezésre juttatta: reméli, hogy az Egyesült Államok Gerald Ford elnök vezetésé­vel is folytatja a Richard Nixon által kezdeményezett közel-keleti politikát. Az A1 Szajjad című beiruti hetilap­nak adott nyilatkozatában hangoztatta, Nixon az októ- bri háború idején minden más előző amerikai elnöknél többet tett Izrael vereségének megakadályozására, de ké­sőbb azzal a céllal változta­tott az amerikai politikán, hogy lehetővé váljék a „tisz­tességes békerendezés” el­érése. Szadat kijelentette: amikor Nixont mond, ezen az egész amerikai rendszert érti. Amennyiben Nixon kö­vetői változtatnak azon, amit Nixon közel-keleti politikájá­ban kezdeményezett, Egyip­tomnak új következtetéseket kell levonnia —, hangsúlyoz­ta nyilatkozatában az egyip­tomi elnök. 750 millió dollár Fa* mi kérése A hivatalos látogatáson Washingtonban tartózkodó Iszmaíl Fahmi egyiptomi kül­ügyminiszter folytatta tár­gyalásait Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel. Washingtoni hivatalos szemé­lyiségek szerint a tanácskozá­son „a közel-keleti békés rendezést szolgáló legújabb lépéseket” vitatták meg. Az egyiptomi és az amerikai kül­ügyminiszter résztvett az amerikai—egyiptomi együtt­működési bizottság plenáris ülésén is. Fahmi síkraszállt az Egyesült Államok és Egyiptom gazdasági együtt­működésének gyors fejlesz­tése mellett és kérte, hogy az USA részesítse 750 millió dol­láros élelmiszer-segélyben Egyiptomot. NÖVÉNYVÉDŐ SZAKMÉRNÖKI­ÜZEMMÉRNÖKI ÉS NÖVÉNYTERMESZTŐ AGAZATVEZTÖ­MÉRNÖKI Állas BETÖLTÉSÉRE pályázatot h:rdet A JÁSZSÁGI Állami gazdaság. JÁSZBERÉNY. Lakást biztosítunk. Jelentkezés személyesen vagy levélben a gazdaság személyzeti vezetőjén éL I » Á keleti politikáról Helmut Schmidt nyugat­német kancellár az európai biztonsági értekezletről, a keleti politikáról és útiter­veiről nyilatkozott a Die Welt című lapnak. A nyugatnémet újság szer­dai számában megjelent nyifc latkozatban a kancellár meg­állapította. hogv az elmúlt hetekben sikerült haladást elérni az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten, de még számos Droblé- /na vár megoldásra. Helmut Schmidt ezért azt a vélemé­nyét fejezte ki, hagy a zá­ródokumentumok aláírására valószínűleg csak a jövő év elején kerül majd sor. Arra a kérdésre, hogy tö­retlenül folytatni kívánja-e Willy Brandt keleti politiká­ját, Helmut Schmidt kijelen­tette: „A folyamatosság a célokra és nem a minden­napi munka részleteire vo­natkozik. A célokat konkrét körülményekre kell helyez­ni és a módszerek csak konkrét helyzetben alkalmaz­hatók”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom