Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

1974. augusztus 14. SZOLNOK MEGYEI NGPLAP 3 Őszibarack szüret A fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben 40 hek­táron termőinek őszi­barackot, a szüret ja­vában tart. Szaporodnak • ládák, bő a termés Cukorrépakombájnok Tolnából Az Sszí betakarítási mun­kák közül sokáig a cukorré­pa szedése számított az egyik legnehezebbnek. A Tolna megyei MEZŐGÉP Vállalat által gyártott CB—1-es jelzé­sű egymenetes kombájnok ezt a munkát nagymértékben megkönnyítik. Egy gép tízórás műszakban több mint két hektár cukorrépa szedésére, fejelésére, tisztítására és gyűjtésére képes. A gyönki gyáregységből megkezdték a cukorrépa kombájnok szállí­tását. A 150 kombájn elsősor­ban Bekég- és Szolnok me­gyébe, valamint a Kisalföld­re és az ország más jelentő­sebb cukorrépa termesztő tájegységére jut el. Oltvány Tállyá'ól A tokajhegyaljgi szőlők re­konstrukciójához, az új tele­pítésekhez nagy mennyiségű, jó minőségű szaporítóanyag szükséges. Ezért újabb gaz­daságok is bekapcsolódtak a szőlőoltvány termelésébe. A tállyai Bártfai Szabó Béla Szakszövetkezet az idén 800 ezer szölool tványt készített, a termelést Jövőre még növelni kívánják. A szaltszövetkezet- nek ehhez újabb beruházá­sokra lesz szüksége. Azzal a kérdéssel fordultak a mi­nisztériumhoz, hogy jelöljék ki a szövetkezetét szőlőolt- vány-termelő bázisgazdaság­gá. Ha a tállyaiak terve való­ra válik, Abasár és Nagyré- de után a szakszövetkezet már a harmadik bázisgazda­ság lesz a bcu’SOd’-'Hevesi borvidékén. Több millió forint megtakarítás A nyári vágár mérlege Két hete jelentek meg a plakatok az áruházak kiraka­taiban : július 29-től augusz­tus 10-ig nyári ruházati vá­sár. Ez idő alatt 30—40 száza­lékos árengedménnyel lehe­tett vásárolni. Az üzleteket rengetegen keresték fel, ezt mutatja a forgalom is. A női, férfi ég gyerek kész­ruhák, pantallók mellett ked­vezményes áron lehetett kap­ni nyári ruhaanyagokat, kö­tött pulóvereket, fürdőruhá­kat, köntösöket és szandálo­kat, Sokan keresték a sport és eamping cikkeket is. Az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat 35 üzletében és áruházában — Szolnokon, Jászberényben, Mezőtúron. Tiszafüreden, Törökjzent- miklóson, Kisújszálláson, Martfűn és Kunszentmárton- ban -T- összesen 7 millió 200 ezer forint értékű ruházati és eamping cikk talált gazdára. Méteráruból 900 ezer, kész- ruhábéd 1 millió 800 ezer, di­vatáruból 3 millió 100 ezer, cipőből 800 ezer, sport és eamping cikkekből 600 ezer forintnyi áru kelt el. A vevők a kedvezményes vásár idején 3 millió 700 ezer forintot ta­karítottak meg. Az ÁFÉSZ áruházakban is hasonlóan alakult a forgalom. A szolnoki Centrum áruház sok vevőt szolgált ki á két hét alatt, akik ott vásároltak 1 millió 74 ezer forintot taka­rítottak meg. Uj takarmány üzem A 22 ezer hektáros Bólyl Állami Gazdaság, amely az egyik kezdeményezője volt a XI. pártkongresszus tisztele­tére kibontakozott szocialis­ta munkaversenynek, újabb sikert ért el a termelésben, illetve a termésfejlesztésben; létrehozta az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb takarmányüzemét. A bólyl építők és szerelők kiváló munkájának eredményeként a napokban megkesdődöU a Törőkdombon emelt létesít­mény próbaüzemelése. Kü­lönféle nyers terményeket szárítanak meg és dolgoznak fel értékes takarmányokká, zöldliszt vagy granulátum alakjában. Jelenleg ez a leg­nagyobb ilyen jellegű üzem Magyarországon, körülbelül negyvenmillió forintba ke­rült Az úí üzemben évente 100—200 ezer mázsa tápdús iakarntónyt állítanak elő. Klímatechnika a Hűtőgépgyárban Tíz évvel ezelőtt, amikor a Hűtőgépgyár az első óvatos lépéseket tette, hogy meg­alapozza a klímatechnikai berendezések hazai gyártá­sát, még csak az újságokban olvashattunk a csodálatosan légkondicionált irodákról, áruházakról. Azóta már, bár még nem mindennapds je­lenség, nem is lepődünk meg, ha egy-egy nagyforgal­mú épület a kánikulában is kellemes, hús levegővel fo­gad bennünket. 1969-ben a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium megbízta a Hűtőgépgyárat, hogy a je­lentősebb tervező intézetek, gyártó vállalatok bevonásá­val dolgozzon ki egy orszá­gos klímaprogramot, s egy­ben gondoskodjon a IV. öt­éves terv időszakában je­lentkező igények korszerű kielégítéséről is. E program az 1970-es évektől, a köny- nyűszerkezetes építési mód bevezetésétől kezdve még na­gyobb lendületet kapott, hi­szen ezek az épületek szinte elképzelhetetlenek klimatizá- ció nélkül. Szabadalmat vásároltak A Hűtőgépgyár ekkor szükségesnek látta, hogy a klímatechnikai berendezések fejlesztésére és a megrende­lők igényeinek kielégítésére egy külön szervezetet hozzon létre. Így alakult meg 1970 elején Budapesten a Hűtő­gépgyár klímatechnikai iro­dája. A munka a különböző be­rendezések tervezésével, know-how és licenc vásárlá­sok alapján a külföldi ta­pasztalatok felhasználásával kezdődött. Ez azonban nem jelentette a gyártmányok változtatás nélküli átvételét, az iroda az előállítási tech-, nológia meghonosítása so­rán több műszaki módosí­tást, változtatást dolgozott ki, ugyanakkor egyes készü­lékeket saját maguk fejlesz­tettek ki. E tervek szerint a Hűtőgépgyár ma már a leg­különbözőbb klímatechnikai berendezéseket. így folyadék- hűtőket. ventillátoros klima- konvektorokat (fan-coil), klí­maszekrényeket és ablak­klíma készülékeket gyárt. A ma már sorozatban ké­szülő berendezéseket is fo­lyamatosan fejlesztik, ezzel az iroda külön részlege fog­lalkozik. A munka azonban ennél lényegesen szerteága­zóbb. Tevékenységüket leg­inkább úgy tudjuk nyomon követni, ha egy feltételezett ajánlatkérést vizsgálunk meg. Kérésre ajánlat a vevőnek A? illető vállalat — eset­leg magánember, hiszen erre is volt már példa — ajánla­tot kér az irodától arra, hogy épületét milyen klíma- rendszerrel kellene ellátni. Az Iroda ajánlati és vállal­kozási osztálya ekkor egy úgynevezett előtervet készít Tipizálva ugyanis csak a klí­maelemek vannak. Az, hogy ezek közül egy adott épület­hez melyek ( szükségesein hogy miiyen' szabályozást kell alkalmazni, s hogyan lehet mindezeket beépíteni, csak e tervezés során derül ki. Általában több változa­tot megvizsgálnak, s a leg­megfelelőbbet ajánlják a ve­vőnek. A legmegfelelőbbet és nem a legdrágábbat. Gyakran előfordul ugyanis, hogy ma­ga a megrendelő — a klíma- technikához nem értvén -mm túlságosán magas követelmé­nyeket támaszt E?ről a szak­emberek rendszerint lebeszé­lik. " Előfordulhat például, hogy a megrendelő kikötöt­te: az irodaház belső hőmér­séklete alig változhat Ez Ugyan technikailag megváló­Tüzek a tarlón Bővül a Víz* és Csatornaművek szolnoki telepe A városi tanács úgy dön­tött, hogy a VOLÁN 7. szá­mú Vállalat szolnoki. Ver­seghy úti telepét a dinami­kusan fejlődő Szolnok megyei Víz- és Catornamű Vállalat kapja meg. A 9 millió forin­tért vásárolt telep átalakítá­sa meg is kezdődött A növekvő feladatok elvég­zéséhez nagy szükség van az új telepre, mert a régi kis te­rületen fekszik, és nem tud tovább terjeszkedni. Ott ta­lálható a víztisztítótelep, — épül az új vízmű, több és jobb karbantartó műhelyre, gépkocsira, új gépekre, be­rendezésekre, anyagokra van szükség. Az új helyen lesz a központi tmk-műhely, — az autójavító, a szivattyúk é- a kútfúró berendezések javí­tása, nyolcvan személyre fürdőt, öltözőt, étkezőt alakí­tanak ki. Oda kerül a Tisza Szállóban lév*ó járási üzem- vezetőség ég műhely egysége, azonkívül az építési osztály, a vízfogyasztással foglalkozó adminisztráció, a gépkocsi- előadó, a gépkocsivezetők pi­henőhelye, valamint a terve­ző csoport. Az átalakítást rövidesen befejezik és átadják a kije lölt részlegeknek. Befejeződött a nagy nyári munka, a betakarítás. Tüzek gyúltak a határban, égetik a tarlókat, trágyáznak, szán­tanak a megye gazdaságai­ban. Készülnek a következő év termelésének megalapo­zására. Nincs megállás, ha­csak az esőzés megálljt nem parancsol. A megyében elsőkén a ti­szaföldvári Szabad Nép Ter­melőszövetkezetben fejezték be az aratást és a tarlóége­téssel is végeztek. 1310 hektá­ron. A tarióégetéssel meg­semmisülnek a kártevők, a gyommagvak nagv része, és könnyebb a szántás is. Szór­ják az istállótrágvát és a mű­trágyát is. Az adagolás a nö­vény fajának megfelelően történik. — Istállótrágyából például 430 mázsát juttatnak egy hektárra. A szalma bá­lázása is befejeződött, kazla- zásával a héten végeznek. A tsz száz vagon szalmát a du­naújvárosi Papírgyárnak adott el. A kótelki Adv Tsz-ben még égetik a tarlót 450 hektár­nyi területen. A munkát egy traktorra szerelt lángszóró­val végzik. Az égetést a hé­ten fejezik be. Jól mennek a nyári talajmunkák üt is, (tárcsázás, disztillerezés, •— szántás) szórják a műtrá­gyát és a szervestrágyát 240 hektáron. Az előzetes tervek alapján az idén egymillió 800 ezer forint értékű mű­trágyát juttatnak a földbe. A tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben sem végeztek még a tarlóégetéssel. A 600 hek­tárnyi területből még 300 hektár van hátra. A munkát két ember végzi, gyújtják a szalinacsíkokat, és vjgyáz­sítható, de csak drágán, fő­leg tőkés importból szárma­zó automatikával. Ha viszont megengedik, hogy a belső hőmérséklet, néhány fokot ingadozzon, a kliinatizálás lényegesen olcsóbb. Ezután, ha az ajánlati ter­vet a megrendelő elfogadja, a készülék- és rendszerter­vezési osztály elkészíti a tervdokumentációt, majd en­nek alapján ismét a vállal­kozási osztály veszi kezébe Ügyet, és ahogy mondják, „kulcsra kész” állapotban adja át a klímarendszert. A légkondicionálás nem fényűzés Ma már a klimatizáció a nagyforgalmú épületekben, munkahelyeken egvre kevés­bé számít fényűzésnek. Erre utalnak az egyre növekvő igények is. S ha nem is jut mindig a beruházási keretből a klímatechnika alkalmazá­sára, a tervezés során már gondolni kell erre is. Pél­dául úgy, ahogy maga a Hű­tőgépgyár tette jdszárokszál- lási gyáregységében. Bár kli­matizáció még itt sincs, de a hagyományos radiátorok helyett' már az általuk gyár­tott ventillátoros (fan-coil) klímakonvektorokat szerelték fel. Ezek a most hűtésre szolgáló elemek később mint fűtő-hűtő berendezések min­den átalakítás nélkül beköt- hetők a klímarendszerbe. Ezt a módszert — hasonló módon, kellő előrelátással — olyan beruházásoknál is alkalmazni lehetne, ahol in­dokolt a klimatizáció, de pil­lanatnyilag erre még nem futja a keretből. Ha a ha­gyományos radiátorok he­lyett ilyen klímakonvektoro­kat építenek he, az az épület beruházási költségét alig nö­velné meg, s ez a többlet, éppen mert a későbbi átala­kításokat meg lehet takarí­tani, bőségesen megtérül. T. P. nak, nehogy a tűz tovább terjedjen. A biztonsági elő-/ írásokat betartják a szövet­kezetben. A tarlókat védő­szántás övezi, és tartálykocsi áll készenlétben. A tarlóége­tést a múlt évben kezdték először a gazdaságban. A messzebb lévő területekről nem gazdaságos a szalma be­szállítása, így ennek egy ré­szét is elégetik, ezzel köny- nyebb a tarlóhántás. A szer­vestrágya szórását is elkezd­ték a gazdaságban, 250 má­zsát adagolnak belőle hektá­ronként. Az őszi vetésűek- nek készül a szántás, a mély­tárcsázás. Folyik a mélyszán­tás is, a tavaszi vetések alá. Jelenleg öt DT—75-ös, két Dutra és egy John Deer trak­tor végzi az időszerű talaj- munkákat. Az újszászi Szabadság Ter­melőszövetkezetben 300 hek­táron égették le a tarlót, és már a szalmát is kazalba rakták, A tarlóhántással 614 hektáron, a mélyszántással 350 hektáron készültek el. Befejezése a hét végére vár­ható. Dolgoznak a trágyaszó­ró gépek is. Istállótrágyából 1200 vagonnal szórnak ki a mintegy 350.—400 hektárnyi területre. Folyik a harmadik nevették ű lucerna betaka­rítása is, A 206 hektár ka­szálásával végeztek és SO százalékát már be is hordták a szérűre. A héten indul a kukorica silózása, amiből 196 hektárt kell betakarítani. •— Készülnek a cukorrépa be* takarítására is, ami a számí­tások szerint augusztus 26- á.i kezdődik meg. B. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom