Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-05 / 155. szám

1974. július 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tízmilliós nyereség Korszerűen és bátran Jó úton a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság Az Almássy grófok egy­kori. szenttamási kastélyá­ban van a Törökszentmik­lósi Állami Gazdaság köz­pontja. Sajnos, az utóbbi években nem sok jót hall­hattunk róla. Termelési ér­téke csökkent, 1972 végére majdnem veszteséges lett. Pedig az egyesítés előtti há­rom kisgazdaság — Szent­tamás, Surján, Csorba — 1969-ben együttesen még 24,5 millió forint nyereség­gel zárt. Csorba és Surján többször volt élüzem. Vajon mi történt 7 ezer 256 hektáros nagygazdaság­gal, hogy a tönk szélére ju­tott? Garai Lajos, a tavaly májusban kinevezett igazga­tó erről nem akar nyilat­kozni, szívesebben tájékoz­tat a gazdaság jelenéről, jövőjéről. Valójában az ak­kori vezetés leap kódú volt, ellentmondó intézkedések láttak napvilágot, a szak­emberek szinte menekültek a gazdaságból. Új alapokon Törökszentmiklóson a net­tó termelési érték tavaly már 50 százalékkal emelke­dett, némi nyereség is kép­ződött. Az idei terv 240,8 millió forint halmozott ter­melési érték elérését tűzi cé­lul (1972-ben csak 134,1 mil­lió volt). A nyereségtervük meghaladja a 10 millió fo­rintot, melynek fele a szo­cialista brigádok kongresszus tiszteletére tett felajánlásai nyomán születik. Növelik a hozamokat és takarékoskod­nak a költségekkel. A 18 szocialista brigád felszaba­dulásunk 30. évfordulójának tiszteletére 1975-re pedig 6,2 millió forint nyereségtöbb­let elérését vállalta. Jövőre a halmozott terme­lési érték 260 millió forint fölé emelkedik. 1976-ra célul tűzték az A kategória eléré­sét, a 20 millió forint feletti nyereséget. A változás okát az igaz­gató így foglalja össze: — Felülvizsgáltuk az üzem- és -munkaszervezést, a technológiákat helyszínre adaptáltuk. Új ügyrendet és munkarendet dolgoztunk kii melyeket rendszeresen szá- monkérünk. A szakemberek stabilizálódnak. A változás optimizmust váltott ki az emberekből. Termelési együttműködés Újból lesz nyereségrésze­sedés. több jut a lakások karbantartására és újak épí­tésére. Rendszeressé váltak a szocialista brigádok ba­ráti találkozói, A csaknem ezer embert foglalkoztató gazdaság kollektívája eggyé kovácsolódik. Törökszentmiklóson a ter­melés szerkezete is jeléntó- sen megváltozott. Az igaz­gató ezt így indokolja: — A takarmánykukorica termeléséről áttértünk a?, igényesebb, kényesebb. de nagyobb nyereséget hozó hibridkukorica (vetőmag) termelésére. Vetésterületét két és félszeresére növel­tük, a partnerekkel együtt 3 ezer 312 hektáron (ebből 2 ezer 93 hektár a saját) termelünk 2—3—4 vonalas hibrideket, összesen 11 faj­tát. Több év után idén elő­ször használjuk ki teljesen az 500 vagonos hibridüze­münk kapacitását. A hibrid üzem gépei vi­szont elavultak, értékük a nullára amortizálódott. Ezért a 6 emeletes vetőmagltisztíló torony gépeit teljesen ki kell cserélni, s bővíteni a szárító kapacitást is. — A 38 millió forintos beruházásra egyedül képte­lenek lettünk volna. Ezért májusban társulási szerző­dést kötöttünk a nádudvari tsz-szel. A Kukorica Inten­zív Termelési Egyesülés (KITE) a beruházási költ­ségekből 23 millió forintot vállalt. A KITE 39 százalé­kig vagyontulajdonos lesz nálunk, mi vállalkozunk vetőmagigényeik kielégítésé­re. 1975-től búza, naprafor­gó és lucerna vetőmagot is feldolgozunk. Ezzel az együttműködéssel új korszak kezdődött gazdaságunk éle­tében A gazdaság három terme­lési rendszer tagja (kukori­ca, cukorrépa, szója). Ezek technológiája szerint dolgoz­nak. Húsgyár Barta-pusztán Az igazgatóval végigjár­tuk a Bartán felépült sza­kosított sertéstelepet Terü­lete nagy. tartási technoló­giája iparszerű, túlzás nél­kül állíthatom, hogy hús­gyár. összesen 10 ezer 253 hízóférőhelyes, melyet 1200 koca- és kanszállás egé­szít ki. Beruházási kötsége 107 millió forint volt melyet 15,6 millió forintos ártéri kútfúrás tovább növel. A telep kihasználtsága most 80 százalékos, év vé­gére lOo százalékos lesz A telep 200—220 vagon hízót ad közfogyasztásra. Terme­lési mulatói máris kiválóak: a kocaforgó 2,2, a hízók 210 —220 napos korban — tehát rövid idő alatt — érik el a 100—110 kilós vágósúlyt. Az Istállókban példás a rend, tisztaság. Az előcsar­nokokban kifüggesztették a munkarendet, minden óra­mű pontossággal történik. Az automatizálás tökéletes. A hízók sötétben vannak, csak etetéskor gyűl ki a fény, az állatok így nyu­godtak. s gyorsabban híznak. A bartai telepen évenként 4 ezer hibrid tenyészkocát is nevelnek, zömét értékesí­tik. Többek közt exportálni is akarnak. A telepen nyolcvanhataiv dolgoznak: hat mérnök, egy állatorvos és négy techni­kus. A fizikai dolgozók szak­munkások, nemrég vizsgáz­tak a gazdaság által szer­vezett tanfolyamon. Surjánban egymilliós költ­séggel korszerűsítették a vágóhidat és húsfeldolgozót. Bartán az épület átalakítá­sával új húsfeldolgozó léte­sül. Idén 7 ezer 500, jövőre 10 ezer hízót dolgoznak fel a két üzemben. Az igazgató mondja: — Szolnok és Törökszent- miklós húsellátását javítjuk ezzel 1975-ben. A feldolgo­zás gazdaságos, növeli a ter­melési értéket és összhang­ban van a kormányprog­rammal. Országos és nemzetközi hírnévre tett szert a szent­tamási angol telivér tenyé­szet. A Magyar Lóverseny Vállalattal együttműködve évente ötven versenylovat taníttatnak be. Az igazga­tó hangsúlyozza: ez is nye­reséges ágazat. Egyébként augusztus 11-én Szenttamá­son rendezik meg az orszá­gos mezei lovasbajnokságot. Többre képesek A gazdaság mindhárom kerületében van tehenészet A magyar tarka állományt a kanadai Holstein-Friz egyedekkel keresztezték. Át­lagos tejhozamuk évi 3 ezer 200 liter, összesen 3,2 mil­lió liter tejet értékesítenék. Az idén ez az ágazat is nyereséges lesz. A Törökszentmiklósi Álla­mi Gazdaságban tehát jelen­tősek a változások. Az új ve­zetés kezdeményező, keresi az újat a korszerűbbet, s mer kockázatot is vállalni. Az idegenforgalom helyett szakmai bázissá építi ki a központot, a pincében ál­landó kiállítás lesz. A volt éjszakai bárból az ifjúság szeszmentes, ízlésesen be­rendezett klubja leitt Az igazgató így értékeli a gaz­daság jelenlegi helyzetét — Az idén elérjük a me­gyei átlagos szintet. Igen, de a gazdaság adott­ságait tekintve ennél többre is képes. Ezt jól tudják a gazdaság vezetői, szakembe­rei és munkásai is. Nem állnak meg az új úton. M. JL. Iszapégető olajfaló baktériumok (Tudósítónktól.) Az alföldi olaj mezőkön évente tízezer tonna olaiial szennyezett hulladék, zömé­ben iszap és termőföld gyű­lik össze, amelynek bizton­ságos elhelyezése, megsem­misítése. megoldatlan. A környezetet — elsősorban a termőföldet —. veszélyeztető szennyező eócok felszámolá­séra a Nagval földi K*olaj- ■'s Föl'f ''őstermelő Vállalat tudományos intézetek, egye­temi tnn'?*v°k bevonásával. kűlföldi tanas->*alatok fel- használásával megtette az el­ső lényeket. Sürgős feladatról van szó, hiszen csupán az orosházi üzem területén hetven nagy olaigödör van, amelybe — jobb híján — a szennyezett földet, iszapot hordják. Az olajgödrök meggyújtása a levegőt szennyezi, a gödrök betemetése pedig a környe­ző termőtalajt veszélyezteti, szikesedést okoz. megbontja a talaj vízháztartását. A szegedi József Attila Tudományegyetemmel együttműködve Algvő kör­nyékén most próbálják ki a kaliforniai olaimezőkön be­vált olaifaló baktériumokat, amelvek a vékony rétegben elterített olajos iszapot né­hány év alatt újra értékes termőfölddé változtatnák. Gyorsabb eredményt ígér a A jászberényi Hűtőgépgyár törökszentmiklósi agre- gát felújító üzemében ebben az évben mintegy 53 ezer agregátot újítanak fel. Barabás Csaba az ipari agregá- tokát vizsgálja az ellenőrző pádon Néhány nappal késik az aratás villamos pari termékek Mezőtúrról (Tudósítónktól) Harmadik évtizedébe lépett az idén Mezőtúr egyik jelen­tős ipari üzeme a Villamos Géptechnikai Cikkek Gyára. Alapításától napjainkig csak­nem ötvenszeresére emel­kedett az évi termelés, ugyanakkor bővült a vállalat profilja, termékeinek vá­lasztéka. A gyár eredetileg csak kisfeszültségű villamos­berendezéseket, nyomógom­bokat, jelzőlámpákat és vég­állás kapcsolókat gyártott. Termékeiket a népgazdaság számos ágában használják, elsősorban szerszámgépek ve­zérlésére, gyárberendezések, épületek villamosítására, a mezőgazdaság gépesítése, automatizálása terén. Mivel termékeik jelentős része új beruházásokhoz kapcsolódik, az utóbbi években — átme­netileg — csökkent a keres­let A helyzet áthidalására azonban gyors és hatékony intézkedéseket tettek, meg­kezdték egy új terméksor ki­alakítását közszükségleti cé­lokra. Olyan gyártmányokat állítanak elő, amelyek soká­ig hiányheikkek voltak a villamossági szaküzletekben. Sorozatban gyártják többek között a húzókapcsolókat, talp- és billenőkapcsolókat. Jelenleg három háztartási villamosipari cikk műszaki tervezésével foglalkoznak. A sorozatgyártásra az év végén, vagy jövő év elején kerül sor. A gyár tervezői, szakem­berei a választék bővítésére törekednek. A gyártmánycsa­ládok korszerűsítésén túl több mint száz variánst dol­goztak ki, amivel növelték a gyártmányok felhasználási területét. Termékeik minősé­gét, esztétikáját európai szín­vonalra emelték, a felvonul­tatott elektromos cikkek több nemzetközi vásáron felvették a versenyt a hasonló nyugati márkákkal. Ez főleg a jövő exportpiaca szempontjából biztató. Az időjárás miatt A Szolnok megyed Mező­gazdasági Operatív Bizottság tegnap a megyei tanács vb- termében tartotta soron kö­vetkező ülését. Dr. Bereczki Lajosnak, a megyei tanács elnökhelyette­sének bevezetője után, az operatív bizottság megtár­gyalta az aratási előkészüle­tek helyzetét. Megállapítot­ták, hogy a gépellátás az utóbbi időszakban sokat ja­vult; annak következtében, hogy az elmúlt hét közepétől 58 SZK—5-ös kombájn ér­kezett meg a megyébe. Az operatív bizottság felhívta a gazdaságok figyelmét, hogy a búza betakarítása a kedve­zőtlen időjárás következté­ben 8—10 nappal később kezdődik, a gabonabetakarí­tási terveket is így kell iga­zítani, Az eső következtében szá ­molni kell a gabonatáblák gyomosodásával, ami a beta­karítást megnehezíti. A nagy gyomok könnyen idézhetnek elő géptörést, és kisebb a gé­pek napi teljesítménye. A gyomos gabona tisztítása és szárítása is nehezebb. A csa­padék után még a fusarium és a torzsagomba fertőzésve­szélye is fennáll. Alkalmaz­ni kell a kétmenetes betaka­rítást, így a nem teljesen be­érett gabona rendre vágásá­val és a későbbi rendről való cséplésével két-három nap­pal élőbb lehet megkezdeni az aratást. A gazdaságok, ha rizskombájnokkal rendelkez­nek, használják őket a búza betakarításában is, mivel ezek a gépek a nedves tala- ' jón jól tudnak dolgozni. Kiváló í el találó Molnár László, a Hű­tőgépgyár villamos- és automatika fej­lesztési osztályának vezetője, több kitün­tetés tulajdonosa. — Négyszer kapta meg a Kiváló Dolgozó jel­vényt, a KGM Kivá­ló Dolgozója cím ki­tüntetést és a Mun­ka Érdemrend bronz fokozatán is kiérde­melte. Legutóbb a Kiváló feltaláló ki­tüntetés aranv foko­zatával tüntették W. Ez utóbbit másfél évtized alkotóm un­kái ánák elismeréséül kapta. — Hogyan kezdődött — ezt kérdeztem Molnár Lász­lótól. — 1959-ben jöttem a Hű­tőgépgyárba és rögtön sok szép feladatot kaptam. Né­hány olyan megoldatlan problémával találtam szem­be magamat, amely felkel­tette érdeklődésemet. A kö­rülmények is kedveztek, az egyik különösen sürgős fel­adat megoldását a miskolci egvetem két évre vállalta volna. Hozzáfogtam és sike­rült. találmány szintet ért él. Elfogadták 1960-ban, négy országban szabadalmat Is ka­pott. A következő találmányi bejelentésem 1962-ben volt. ezt már nvolc ország fogad­ta el. köztük olyan fejlett elektronikával rendelkezők is. mint Anglia és az NS<JK. — Eddig hány találmányt nyújtott he? — Összesen tizenegyet, eb­ből négy az elfogadott, a többi elbírálás alatt van, eg'’ben csak ötven százalék ban vagyok érdekelt, mert ketten jelentettük be. — Az elfogadott találmá­nyoknak mennyi a kimutat­ható gazdasági haszna? — Az első háromnak # kö­zel 50 millió forint, a negye­dik még Magyarországon nem kapott szabadalmat, az NDK-ban igen. A számítá­sok szerint több milliós gaz­dasági haszon ígérkezik. — Mennyi az ön részese­dése? — Tudom sokan azt hiszik az összegek hallatán, hogy millióim vannak, beszélnek rólam Ilyesmit. Mit mondjak erre? Nincsenek megélhetési gondjaim, családi házra, ko­csira futotta az összeg. Akt jól ismer, azt is tudja, na­gyon egyszerűen, fényűzés nélkül élek. — Hogyan születnek talál­mányai? — Nagyon sok elméleti munka van egy-egy problé­ma olyan megoldása mögött, amelyet találmányként az asztalra lehet tenni. Számí­tások. rajzok, az elméletileg megfogható összes részletek, összefüggések tisztázása, maid bizonyítás a gyakorlat­ban. Aí elektromossággal kaocsolatos tudományok ro­hamos feilődésével léoést kell tartani és ez csak ál­landó tanulással lehetséges. A nyelvismeret is hasznos, én folvamatosan tanulmá­nyozom a német nyelvű szakirodalmat. — ön a munkaterületével kapcsolatos újítások szakvé- leményezője, hogyan bírálja el az újítási javaslatokat? — Nagyön szeretem a színvonalas, ötletes és olcsó műszaki megoldásokat, de emögött az embert ts látom, aki, nem tévedhetetlen. Soha /nem utasítottam el olyan újítást, melv jó ötletet tar­talmazott, de kisebb rész­lethiba volt benne. Lehető­séget adtam a korrigálásra. Fiatal kollegáimat is bevo­nom a munkába, hadd ta- nulianak, gazdagítsák szak­tudásukat. Negyven ember munkáiét irányítom, dicsek­vés nélkül mondhatom, min­dent el merek velük vál­lalni. Molnár László nemcsak feltaláló, hanem pedagógus is. 1959 óta tanít az esti technikumban. Szigoráról, magas követelményeiről Is­mert elméleti szakember, ő nemcsak a hűtőgéngvári úií- tőmozgaiom kiemelkedő egyé­nisége. hanem aktív támo- patóia is. Elve: egyetlen jó gondolatnak sem szabad el­veszni. Tanácsa: — a jobb megoldások gondolatát az ember csak saját jól ismert környezetéből merítheti, ha ilyen van. akár nyers álla ootban is azonnal papírra kell vetni, és utána a türe­lem és hozzáértés meghozza a sikert. Horti János speciális égetőkemeneékkel folytatott kísérlet, amelyet a budapesti és a miskolci mű­szaki egyetemen végeznek. A kemencékben a levegő szennyezése nélkül égetik el az olajos földet. Iszapot, a felszabaduló hőenergiával kazánokat lehet fűteni, a visszamaradó salakot pedig az énítőanyagipar tudja hasz­nosítani. A körnvezet védelmét szol­gálta az elhagyott kutak ki­merült olatmezök környéki­nek megtisztítása, helyreállí­tása is. amelyre az idén mintegy tízmillió forintot költ a Nagvalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat. Megóvták a termőföldet az alföldi olajmezőkön

Next

/
Oldalképek
Tartalom