Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

I É S A (M E G Y E.l TANA C SLA P,J A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG XXV. évt. 156. sz. 1974. július 6., szombat VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR Munkást vagy gé G 1 yakorlatilag ma már megszűnt a választás lehetősége. P Szabad munkaerő nincs — ezt a vállalatok nemcsak tudják, hanem naponta érzik is —, nem is lesz, ezt pe­dig a statisztikai előrejelzések, a demográfiai prognózisok bizo­nyítják meggyőző módon. A vállalatok tehát — ahogy monda­ná szokták — „kész helyzet” előtt állnak. s még csak w. sem mondható, hogy gyakorlati intézkedéseikben nem fedezhetők fel e körülmények felismerésének, s az ebből adódó veszé­lyek kivédésének jelei. Jó néhány fontos iparágban általános technikai korszerű­sítést hajtanak végre — igaz: nem csupán, illetve nem első­sorban a termelő vállalatok elhatározásából —; egyre több üzem él az új, modern, nagy termelékenységű gépek vásárlá­sának lehetőségével fellendült a számítógépek alkalmazása, szaporodnak a példák az anyagmozgatás, a szállítás, a rak­tározás gépesítésére, korszerűsítésére. Mintha megindult vol­na egy folyamat, amelyet egyebek között az a felismerés indu­kált, hogy nem lehet — és gazdaságossági megfontolások miatt nem is nagyon érdemes — az új munkahelyek létrehozását erőltetni, hiszen nincs ember, akit az új műhelyekbe, gyárak­ba, üzemrészekbe állíthatnának. S e mindenképpen kedvezőnek ítélhető jelenség mellett furcsa, logikátlan magatartásjegyek fedezhetők fel a vállalata életben. Sok példát lehetne felsorolni arra, hogy nagy áldoza­tok erőfeszítések árán megvásárolták és felszerelték egy-egy ' vállalatnál a korszerű berendezéseket, nagy reményekkel ál­lították munkába a méregdrága számítógépet, vagy a mindent tudó szállító berendezést, majd kiábrándulva, keserűen csa­lódva veszik tudomásul, hogy az agyonreklámozott technika cserben hagyja őket. A ígéretes műszaki haladás nemhogy csökkentené, inkább növeli a gondokat, nemhogy emelkedne, inkább csökken a termelékenység, ahelyett, hogy létszámot takarítanának meg, inkább újabb embereket — munkásokat és alkalmazottakat — igyekeznek munkába állítani. Néhány típus-eáet: az egyik gyárban olasz gyártmányú, méregdrága automata gépsort szereltek fel, a korábbi, kez­detleges futószalag helyett. A kisebb-nagyobb zökkenőkkel lezajlott próbaüzem után néhány hét alatt be kellett látniuk az üzem vezetőinek, hogy a gépsor csak gondot, bajt zúdított rájuk. Otemtelenné, kapkodóvá vált a műhely termelése, en­nek következtében felborult a gyár belső kooperációja, s leg­szívesebben már visszaálltak volna a régi módszerre — ha le­hetett volna. A hatalmas gépsor azonban a helyén volt, ki­dobni mégsem lehetett. Utolsó próbálkozásként felkérték az egyik egyetem üzemszervezőit: vizsgálják meg, hogy mi okoz­za a zavart. S a szervezők néhány nap alatt megállapították, hogy a gépsor mellett dolgozó munkások terhelése rendkívül egyenetlen, mert az automata gépcsoda mellett a régi techni­kára készült, technológiát alkalmazzák. Más példa: a Munkaügyi Minisztérium legutóbbi vizsgálata megállapította, hogy a vállalatok nagy részé úgy alkalmazza a számítógépeket, hogy közben megfeledkezik az egész ügy­viteli rendszer — a számítógép követelményeinek megfelelő — átszervezésről. A hagyományos ügyvitelt próbálják a szá­mítógépekkel elvégeztetni, persze teljesen eredménytelenül. Ráadásul továbbra is állományban tartják a meglévő ügyin­tézőket, miközben új embereket alkalmaznak a számítógépek működtetéséhez, vagyis létszámcsökkenés helyett bővülés, a munka egyszerűsítése «-helyett az ügyvitel komplikáltsága az eredmény. . A mindebből következő — már-már közhelyszerű — megállapítás: nem elég csak elhatározni a technikai korszerűsítést, nem elég előteremteni ennek anyagi fedezetét, hanem meg keli ismerkedni az új technika alkal­mazásának módszereivel, titkaival. Egy-egy új berendezés megvásárlásával és felszerelésével még nem oldható meg a technikai racionalizálás feladata. Időben fel kell készülni ar­ra, hogy az új gép sok esetben új technológiát, új szakismere­tet, új szervezést, sőt, új szervezetet követel; csak így hasz­nálhatók ki előnyei, csak így lehet valóban gazdaságosabban, termelékenyebben dolgozni. ’ ■> Országos értekezlet v A tanácsok vízgazdálkodási íeladatai Tanácselnökök Kiskörén A fővárosi, megyei és me­gyei városi tanácselnökök soroö értekezletét tegnap délelőtt a kiskörei vízlépcső tanácstermében tartották meg. Az ülésen, melyen részt vett dr. Papp Lajos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Kiss Sándor, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztály al­osztályvezetője, valamint részt vettek a fővárosi, a megyei és megyei városi ta­nácselnökök. Dógen Imre ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke tartott előadást a tanácsok vízgaz­dálkodási feladatairól. Előadásának bevezetőjé­ben a vízgazdálkodás társa­dalmi-gazdasági jelentősé­gét ismertette, majd a ta­nácsok vízügyi szerepéről szólt. Hangsúlyozta, hogy a tanácsi vízgazdálkodás az összehangolt átfogó vízügyi tevékenységnek is alkotó eleme. A továbbiakban a te­lepülések közműves vízellá­tásának és csatornázásának helyzetével, ennek fejleszté­sével kapcsolatos problé­mákkal. a helyi vizkárelhá- rítási és belterületi vízren­dezés helyzetével, végül a területi vízgazdálkodás előtt álló jelentősebb feladatokkal foglalkozott. A/, előadás s azt követően a kérdésekre adott válaszok után a résztvevők megtekin­tették a kiskörei vízlépcsőt, majd ebéd után folytatva a tanácskozást, dr. Medve László egészségügyi minisz­terhelyettes az egészségügy területén tervezett szerveze­ti változásokról, valamint dr. Papp Lajos, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke időszerű tanácsi kérdésekről tájékoztatta a résztvevőkéit. Ma: Utóvédharcban a vízzel • • 0 Nem fő feladatuk az építés • • • Földgáz Orenburg bál * * ♦ Világgazdasági hírek • * * Dokumentum * * * Munka és közélet • • • A béke dalos követei Tanácskoztak néqy alföldi meqye borsóteruie ztői A kiemelkedő gazdasági eredményeiről nevezetes ti- szaföldvári Lenin Termelő­szövetkezetnek tegnap több mint kétszáz szakember ven­dége volt. Hajdú, Békés, Csongrád és Szolnok megye borsótermesztö gazdasagai küldték el vezetőiket, illetve munkatársaikat, hogy véle­ményt cseréljenek az értékes növény termesztésének idő­szerű kérdéseiről. A szakmai tanácskozáson, amelyet a Vetömagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat, középmagyar­országi központja szervezett, részt vettek a vállalat orszá­gos és megyei képviselői is. A tanácskozás színhelyéül pedig azért választották ép­pen a tiszaföldvári közös gazdaságot, mert ebben a tsz-ben már olyan technoló­giai rendszerben termesztik a borsó különböző fajtáit, amely rendszernek az elő­nyéiről és eredményeiről még viszonylag kevés tapasztalat áll rendelkezésre, s amelynek elterjesztése széles körben is a borsótermesztés javára vál­nék. Expozéjában ezekről a problémákról szólott dr. Fe- renczy Endre docens, az Ag­rártudományi Egyetem tan­gazdaságának munkatársa, s hangsúlyozta, hogy a fejlesz­tett technológia alkalmazásá­nak milyen kedvező eredmé­nyei lehetségesek. Előadásá­ban részletezte, hogy melyek azok az optimális feltételek előkészítésében, felhasznált tápanyag mennyiségében és az fgyéb munkákban — ame­lyek között a legkedvezőbb termésátlag érhető el ü borsó termesztésében. Dr. Szabó Béla, a Lenin Tsz fajtaborsó termesztési gyakorlatának néhány -«tapasztalatát adta közre, Gál Dénes p'-dje a Vctömagtenneltető Vállalat főmérnöke a növény termelé­sének megyei jelentőségét taglalta referátumában. A gondolatgazdag eszme­cserét határszemle követte, a résztvevők közösen tekintet­ték meg a Lenin Tsz borsó­tábláit, a betakarítás mód­ját, ugyanis éppen ezekben a napokban kezdte meg a gaz­daság a borsó aratását. A lá­togatók nagy elismeréssel fo­gadták a látottakat, s az elis­merés nem kis mértékben an­nak is szólt, hogy a házigaz­dák 300 hektáros borsóföld­jén minden eddiginél na­gyobb termést takarítanak be: holdanként 30 mázsát. 5 mázsával többet, mint példá­ul az elmúlt esztendőben. A találkozó a Lenin Tsz elnö­kének, az állam,-díjas -Boci Imrének zárszavával ért vé­get. Szépen fejlődik a rizs Utolsó árasztás a nagykunsági rizstáblákon (Tudósítónktól) Az idén „rajtolt” a Nagy­kunság első iparszerű rizs­termesztési rendszere. Tizen­két, nagy termelési múlttal rendelkező közös gazdaság egyesítette erejét, 8500 hektár rizs hozamának gyorsabb ütemű fejlesztésére. A kö­zös vállalkozás első jelel biz­tatóak, Az együttesen ki­munkált agrotechnika, a ki­választott vetőmagvak, mű­velési módok eredményeként szépen fejlődik a növényzet, noha a hűvös időjárási perió­dus kedvezőtlenül befolyásol­ta az erőteljesebb növekedést. Az áprilisban bevetett táb­lákon már 20—25, a május közepén vetett növények 10— 15 centi magasságúak. A rizst növényi és állati kártevők is veszélyeztetik, ezért intenzív védekezési módokat alkalmaznak A csa­padékos időjárás következ­tében a szokottnál erőtelje­sebb a rizstáblák alga fertő­zése. Az egysejtű mikrobák nagyarányú elszaporodása a rizs pusztulásával is járna, ezért gyakrabban lecsapódták a vizet. A legtöbb nagyüzem­ben már ötödször árasztják a rizstáblákat, és elejét vették az algák kártételének. Jelen­leg az állati kártevők, a rizs­szúnyog és a rizslégy ellen kezdték meg a vegyszeres védekezést. A zárt termelési rendszerben részt vevő gaz­daságok az idén 12—14 szá­zalékos termésnövekedés el­érését tűzték ki célul. A há­rom év átlagában elért 25,5 mázsás hektáronkénti átlag­gal szemben 28 mázsa rizs­termést várnak. A műszaki feltételek javításához 26 mii lió forint értékű gépeket vá sárol a rendszer. Negyven- három holland gyártmányú talajművelőgép már koráb ban megérkezett és bővült - kombájnpark is. Az ősszel - a kézi aratás teljes kiiktat sával — kizárólag 83 spécii lis arató-cséplőgépnél takn rítják be a termést. M inkrt ba állítanak egy Coolos típu sú, nagyteljesítményű kom bájnt is amely 6,! méter vágó szélességgel rendelkezik. HÍREK onósírAsoK — hírek Pécs vendége dr. Tímár Mátyás Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a hét utolsó két napján Pécs vendége. Mint a Me- csekvidéki Intéző Bizottság elnöke, tegnap délelőtt részt vett a MIB megalakulásának 15. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésen, ame­lyen a jubileum alkalmából díszes emlékplakettet nyúj­tott át a MIB tagjainak mun­kásságuk elismeréseként. A Minisztertanács elnök- helyettese délután dr. Nagy Józsefnek, a Baranya me­gyei Pártbizottság első titká­rának kíséretében ellátoga­tod Pécs legfiatalabb üze­mébe, a mechanikai labora­tórium híradástechnikai kí­sérleti vállalat új gyárába. Dr. Tímár Mátyást ma Ba­ranya megye és Pécs párt­ós állami vezetői tájékoztat­ják a mecsekaljai város éle­téről. a lakásépítkezések hely­zetéről, a vízellátással és a Város alatt húzódó veszélyes pincelabirintussal kapcsola­tos gondokról. A kétnapos program az új lakónegyedek megtekintésével fejeződik be. MSZMP küldöttség Párizsban A 21 nemzeti baloldali és haladó pártot, szervezetet és mozgalmat tömöritö chilei szolidaritás francia bizott­sága július 6-án és 7-én össz­európai konferenciát rendez a chilei néppel való szolida­ritás kifejezésére. A konferenciára — a Francia Kommunista Párt meghívására — Győri Imré­nek, a Központi Bizottság titkárának vezetésével teg­nap Párizsba érkezett az MSZMP küldöttsége. Borbándi János Mongóliába utazott Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese teg­nap a darhani húskombinát avatására kormányküldött­ség élén Mongóliába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Czi- nege Lajos honvédelmi mi­niszter, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács Titkárságá­nak vezetője, ott volt P. Sagdarszuren, a Mongol Nép- köztársaság budapesti rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete is. _ Hazaérkezett Tallinnból a megyei pártdelegáció A testvéri kapcsolatok je­gyében az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására június 26-án megyénkből öttagú pártdele­gáció utazott Tallinnba. Az egyhetes látogatás véget ért és a delegáció tegnap haza­érkezett. A Ferihegyi repü­lőtéren dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság tit­kára fogadta őket. A küldöttséget Szekeres László, a megyei pártbizott­ság titkára vezette. Tagjai voltak: dr. Soós István, a megyei tanács elnökhelyet­tese, Nádas József, a szol­noki járási pártbizottság első titkára, Jakatics Árpád, a megyei pártbizottság propa­ganda és művelődést osztá­lyának osztályvezető helyet­tese, Büchler József né, a jász fény szarui községi párt­bizottság titkára. A Szolnok megyei pártkül­döttség az egyhetes észtor­szági tartózkodás alatt meg­beszéléseket folytatott Észt­ország párt-, állami, társa­dalmi szerveinek vezetőivel. Tárgyaltak a kapcsolatok további szélesítésének lehe­tőségeiről, ellátogattak ter­melő üzemekbe, kulturális intézményekbe. A látogatás során együttműködési meg­állapodást kötöttek, amely 1974/75. évre szól. Magyar—NSZK gazdasági tárgyalások Magyar—NSZK tárgyalá­sok folytak július 2—5. kö­zött a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban a két Ország között kötendő új, tízéves gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapo­dásról. A két delegációt Kő­vári Péter, a Külkereskedel­mi Minisztérium főosztályve­zetője, illetve Helmut Sig­rist. az NSZK külügyminisz­tériumának tárgyaló nagykö­vete vezette. A tárgyalások befejező szakaszára a közel­jövőben kerül sor. Vb-ülés Kunhegyesen Tegnap a kunhegyest Nagy­községi Tanács V. B. meg­tárgyalta a takarmánykeverő üzemben dolgozók szociális és egészségügyi ellátásának helyzetét. Megállapították, hogy a nyolcvannégy dolgozót foglalkoztató üzemben sokat tettek a munkaegészségügyi és munkavédelmi helyzet ja­vításáért. ennek tulajdonít­ható, hogy a takarmányke­verő üzem dolgozóinak 68 százaléka 3 évnél régebben dolgozik ezen a helyen. Még meg kell Oldani viszont a munkások étkeztetését. Halálos baleset Karcagon Július 3-án, szerdán éj­szaka halálos baleset tör­tént Karcagon, örlős Sándor 28 éves. Karcag. Vörös Had­sereg Út 26. szám alatti la­kos Zsiguliiéval beleszaladt az úttesten álló tehergépko­csiba A baleset következté­ben örlős Sándor a helyszí­nen meghalt. Az ügvben a rendőrségi vizsgálat folyik. Egyelőre apad a Tisza A Tiszán levonuló árhul­lám Szolnoknál július 2—3- án 790 centiméterrel tető­zött. A ielenleai apadas a felső szakaszon megindult árhullám miatt nem lesz tar­tós. A legfrissebb vízügyi je­lentések szerint a Tisza Szol­noknál 787 cm, apad, Tisza­fürednél 661 cm, áll. A Hár- mos-Körös Kunszentmárton- nái 76.9 cm, árad, Mezőtúr­nál 662 cm, áll. A Felső-Tiszán levonuló árhullám Tokajnál még nem tetőzött. Eszerint Szolnoknál július 14-én várható az újabb tetőzés. A július 4— 5-én kialakult heves szél a védvonalak észak—északnyu­gati szakaszait támadta. A széllökések ellen az árvédel­mi erdők jő védelmet bizto­sítottak. A tartós és viszony­lag magas vízállás hatására a fakadó víz 53,6 kilométe­ren jelentkezett és 147,9 hek­tár területet borít. Egy mondatban — Tegnap délután befeje­ződött Debrecenben a Ma­gyar Élettani Társaság 40. vándorgyűlése. — Tegnap az egészségügyi és szociális intézetek dolgo­zóinak munkavédelmi hely­zetéről tanácskozott az Or- vosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének központi vezetőség».

Next

/
Oldalképek
Tartalom