Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-12 / 161. szám
1974. július 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 4 Monitorok a vetőgépükén A bábolnai kukoricatermelő (CPS) közös vállalatnak törekvése, hogy minél több liazai előállítású gépet, berendezést építsen be nagyteljesítményű gépsoraiba. Jövőre például már csak hazai gyártású vetésellenőrző monitorokat alkalmaznak, 1972 óta használják ezeket a vetőgép csoroszlyáira felszerelt fotocellákat, amelyek a traktoros fülkében hang- és fényjelzéssel adják hírül, hogy pontosan működik-e a vetőgép. Eddig kizárólag az USA- ból vásároltak monitorokat. Ez év tavaszán azonban több hazai berendezést próbáltak ki és az EMG esztergomi gyárának monitorai kiválóan beváltak. Amellett, hogy pontosságban felveszik a versenyt az amerikai berendezéssel, annál lényegesen olcsóbbak. Sirokkó—73 elnevezéssel új meleglevcgös szenaszáritót hozott forgalomba a szolno :i MEZŐGÉP Vállalat. Az elsőt jövő héten üzembe he yezik a karcagi November 7. Tsz-bcn. Ebben az évben tízet gyártanak belőle és a rendeléstől függően jövőre megkezdik a sorozatgyártását. Alföldi olajbányászok a gyermekintézményekért Az önzetlenség szép példái A több mint negyedszázados alföldi olajiparban dolgozó bányászok egyre aktívabb közéleti szereplőkké válnak az „olajos” városokban és falvakban. Lokálpatriotizmusuk egyik kifejezője a köz javára végzett, egyre szélesebb körű társadalmi munka. A bányászok képviselői ott vannak a tanácsokban és közvetlenül is ismerik a tennivalókat, mozgósítják a munkásokat önkéntes város és faluépítésre. Felszabadulásunk harmincadik éyfortfulója tiszteletére a Nagyalíöldi Kőolaj és Föld- gáztermelő Vállalat egri üzemének szocialista brigádjai kétezer óra társadalmi munkával korszerűsítik a megyeszékhely általános iskoláit, óvodáit. A szegedi üzem munkáskollektívái, szocialista szerződés alapján 18 gyermek- intézménynek nyújtanak segítséget. Az idién ezer társadalmi munkaórát dolgoznak Szeged markjainak gondozásán. Nemes tetteiket azzal is bővítik, hogy gondozzák a szovjet hősök sírjait, a felszabadulás harmincadik évfordulójára pedig olajipari helytörténeti kiállítást nyitnak. Az orosházi üzem dolgozói a tanév kezdetére villannyal, vízzel szerelik fel a békéssámsoni általános iskola három tantermét és szemléltető eszközöket készítenek az ipari szakmunkásképző intézet részére. Olajbányászok segítik a kiskunmajsai tanyai kollégium építésének befejezését, valamint két iskola és két óvoda szépítését is. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem bányászai többek között a szolnoki Abonyi úti iskola részére építettek fizikai előadótermet és úttörőszobát. Több óvodában szabadtéri játékokat szereltek fel, amiért több szocialista brigád megkapta a városi tanács arany-, ezüst-, illetve bronzplakettjét. Délben a diófák alatt Szabadtéri ebédlő a «Hófák alatt. Szépen megterített asztalok, rend és tisztaság mindenütt. A konyhában már készül az ebéd. Jó illatok szállnak a leve— A mai ebéd csontleves és sertéspörkölt, felemelt adaggal. Jó ebédet kell főzni a dolgozóknak, máskülönben nem bírnák a nehéz, megterhelő nyári munkákat. Majdnem minden nap hús van. A főzést nZ aratás befejezéséig folytatjuk, utána visszamegyünk a munkahelyünkre. ki az állattenyésztéshez. ki a növénytermesztésbe. A korszerű kombájnszé- rün is szorgosan dolgoznak, tisztítják az új gabonát. Id. Kálnai Sándor tsz-tag a szérű felelőse, az árpa útját igazgatja a tisztítógépben. Mint mondotta, a tez vezetősége minden évben a nyári munkák időszakában gondoskodik a dolgozók ebédeltetéséről. — Jó-e az ebéd, és védőitalt kapnak-e — kérdeztem. gőben, a szakácsoknak melegük van. Szűcs Lajosné, a mezőtúri Vörös Október Termelőszövetkezet főszakácsa már két hete főzi az ebédet ötödmagával, száznegyven dolgozónak. — Hát kérem lehet éppen kapni védőitalt is, Jaf- fát és Colát, de azt teljes térítéssel. Az üzemi konyha jó dolog, és én is igénylem minden évben. Nagyon jól főznek itt. Ha valaki azt mondja erre az ebédre, hogy nem jó, akkor az nem mond igazat. Olyan adagokat kapunk, hogy sokszor alig tudjuk megenni.. Az ebédeltetésen kívül a gazdaság vezetősége gondoskodott a tisztálkodási lehetőségekről is. Ez is jó. hiszen itt a szérűn igen nagy a por. A fürdőben hideg és meleg víz van. zuhanyozni lehet. A munkánk minden évben könnyebb lesz, ami a technikai haladásnak köszönhető. Persze nem így volt ez mindig. Mostanra már csak a hosszú munkaidő maradt a régi aratásból. Ilyenkor 15—16 órát is dolgozunk naponta. kéje van. A fülke nagy dolog és ezt csak most tudom értékelni igazán, miután kipróbáltam. Egészségügyi szempontból sem közömbös. A napokban is. mikor nagyon lehűlt a levegő, én ingben dolgoztam, a társaim viszont a fülke nélkül} SZK —4-esekben még kabátban is fáztak. Az üzemi konyhán étkezik Gyuricza Imre fogatos is. Most a lucerna kazlazásán dolgozik társaival együtt. — Az étkezés kitűnő, arra panasz nincs és idő is van rá. Másfél óráig tart az ebédidő. 1954-től dolgozom a szövetkezetben, és ebben az évben lesznek 20 éves törzsgárda tag. Nagyon sokat fejlődött a termelőszövetkezetünk. Régebben el sem tudtuk képzelni a közös ebédet kenyér, meg a szalonna járta, ha volt az is. Most vagyok 62 éves. de bizony a gok év munkája nem műit el nyomtalanul. Nagyon várom már a nyugdíjat. Még időg létemre is megfogom a munkát, hc\gy a fiataloktól le ne maradjak. Könnyebb feladatot szeretnék kapni, mint a kazlazás, még akkor is, ha kevesebb lenné a kereset. Megvártam az ebéd idejét. Sorban érkeztek az asztalokhoz a dolgozók. Az adagok kielégítőek voltak, és aki még igényelte, repetát is kapott. Az arcokon teljes megelégedettség tükröződött, senki sem maradt éhes. Kicsit még el-elcolázgat- nak, ki kávét iszik. Aztán vége az ebédszünetnek. Hamarosan indulnak a gépek. Ügy megy minden, mint a gyárban. t ü Z. Múzsái Máté kombájnos, a múlt hét óra arat. Amint mondta. 1970-ben volt ehhez hasonló nehéz aratásuk. A gabona megdőlt, a gyom felverte és sokat esett az eső. ígv a talai is nagyon süppedékeny. A géppel csak nagyon lassan tudnak haladni, és sok a műszaki meghibásodás is. — Jó az ellátásuk? — Az ebéd nem rossz, és nem is kapjuk „drágán. Ni. \ Csontleves és pörkölt Verseny és elismerés „A Központi Bizottság üdvözli és nagyra értékeli azt a széleskörű munkaversenyt, amely a márciusi ülését követően országosan kibontakozott. Ebben a mozgalomban jut kifejezésre az a hangulat, amellyel pártunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk készül a XI. pártkongresszusra, hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójára.” E sorokat a Központi Bizottság legutóbbi üléséről kiadott közleményből idéztük. A pari Központi Bizottsága azért értékeli nagyra a kibontakozó kongresszusi verseny mozgalmat, mert annak jelentősége messze túlnő a „dolgozzunk többet, jobban” jelszaván. Dolgozó népünknek a munkáról, az alkotó munka értelméről vallott szocialista felfogása, a munka mélységes tisztelete mutatkozik meg a XI. párt- kongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaverseny mozgalomban. A felajánlások elemzése, a kibontakozó versenymozgalom eddigi eredményei is bizonyítják az alapvető cél felismerését: nem egyszerűen a termelés növelésére van szükség, hanem a hazai igényeket magas színvonalon kielégítő, a nemzetközi piacokon versenyképes termékek gyártására, az anyaggal, az energiával és a munkával való takarékoskodásra. Fogalmazhatjuk ezt úgy is, hogy a dolgozók jól értik és a döntő, befejező szakaszában kettőzött energiával támogatják a X. kongresszus határozatainak végrehajtását, hiszen ezek mindenekelőtt megkövetelik: a munkatermelékenység növelését; az önköltség csökkentését; a termelés szervezettségének és gazdaságosságának javítását; a jó minőségű termékek előállítását. Szolnok ni epre elvan jelentős ipari üzemeiben, mint a jászberényi Hűtőgépgyár, a Tisza Cipőgyár, vagy mint az olajbányászat, de folytathatnánk a sort tovább és a „kisebbekkel" is, máris tapasztalható, hogy a dolgozóknak, a brigádoknak jól megalapozott, tartalmas munkaprogramjuk van arról, hogyan akarjak felajánlásaikat teljesíteni. A tennivalók ilyen konkrét megfogalmazása rendkívül fontos, hiszen enélkül a lelkesedés és buzgalom könnyen megfoghatat- lanná válik, úgymond: elszállhat a levegőbe. Egyébként az ilyen konkrét versenyprogramok kidolgozása — ahol ez megtörtént — a gazdasági vezetők érdeme, s ahol még hátra van, az ő kör telességük. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny első kezdeményezői Szolnok megyében is — iparban, mező- gazdaságabn egyaránt — már hagyományosan a szocialista brigádok voltak. A végrehajtás megszervezésében is ők járnak élen. De természetes következmény, hogy a kongresszusi verseny ne maradojn a szociálisig brigádok magánügye. Arról is vannak jó tapasztalataink, hogy példájuk nyomán felsorakoztatható a kongresszusi célok megvalósítása érdekében az egész üzemi kollektíva. Ennek vannak azonban elengedhetetlen feltételei. Azon túl, hogy újból hangsúlyozzuk a versenycélok, a tennivalók konkrét megfogalmazásának fontosságát, utalunk a párt és szak- szervezeti szervek, az ifjúsági szervezetek fontos szerepére. A mozgósítás, a dolgozók csatasorba állítása elsősorban az ő feladatuk. A pártszervezetek és a kommunisták számára ez kötelező, ahogyan azt a már idézett közlemény is megfogalmazza: „A Központi Bizottság felszólítja a kommunistákat és a pártszervezeteket, hogy járjanak élen a munkaverseny helyi szervezésében, lebonyolításában. Mutassanak jó példát a lelkesítő feladatok teljesítésében, erősítsék tovább a párt és a dolgozó tömegek kapcsolatát.” Elhatározás született arra is, hogyan részesítsék méltó elismerésben a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny legjobbjait. A Központi Bizottság és a Minisztertanács az 1975 végéig tartó versenymozgalmat kétszer értékeli. Az 1974 decemberéig tartó első versenyszakasz befejezése után a legr jobb eredményt elérő vállalatok, szövetkezetek és intézmények között 22 „kongresszusi zászlót” és „Kiváló Vállalat címet osztanak ki, megemelt pénzjutalommal. A legeredményesebb brigádok közül 220 megkapja a „kongresszusi oklevelet” és a „Szakma kiváló brigádja” címet, a velejáró és ugyancsak megemelt pénzjutalommal együtt. A Központi Bizottság Titkárságának határozata szerint azok a brigádok, amelyek kimagasló eredményt érték el a kongresszusi és felszabadulási versenymozgalomban, de központi kitüntetésben, elismerésben nem részesülhettek, a megyei párt- bizottság oklevelét, a „vállalat kiváló brigádja” címet, valamint a velejáró pénzjutalmat kapják. Ennek a részletes feltételei is eljutnak kellő időben a versenyben résztvevő dolgozókhoz, brigádokhoz. A versenymozgalom 1975 végéig tartó második szakaszának értékelése 1976-ban lesz, a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlójának adományozása keretében. Ekkor a versenymozgalom eredményeinek elbírálásánál a IV. ötéves terv egészének sikeres teljesítését veszik alapul. Azt, hogy az adott területen hogyan segítette azt elő a szocialista munkaverseny. A legjobbak megkapják a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlóját, a Kiváló Vállalat címet, valamint más magas brigád és egyéni kitüntetéseket. Így fejeződik ki konkrétan is az az igény, hogy részesüljön a társadalom részéről magas erkölcsi és anyagi elismerésben minden olyan cselekedet, amely szocialista építésünk ügyét szolgálja, a dolgozók szocialista elkötelezettségét bizonyítja. A hatásos erkölcsi és anyagi ösztönzés azt is feltételezi, hogy az eredmények elismerése ne csak egy-egy hosszabb versenyidőszak végén és központilag történjen. Folyamatosan sort kell keríteni erre a munkahelyeken is. Ezért a gazdasági vezetők kötelessége figyelemmel kísérni a brigádok felajánlásainak teljesítését, az elért eredményeket nyugtázni, a jelentősebb sikereket menet közben is elismerni, annak anya* gi velejárójával együtt. A pártszervek, a szakszervezet és az ifjúsági szervezetek pedig kötelesek a versenyben jó eredményeket elérő kollektívákat népszerűsíteni, példaképül állítani, ezzel is serkentve őket a további helytállásra, másokat pedig példájuk követésére. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eddigi tapasztalatai igen kedvezőéit. Ha továbbra is hasonló kezdeményezések, felajánlások születnek, mint eddig, s végrehajtásuk is oly lendületes lesz, mint ahogyan már most is tapasztalható a megye élenjáró üzemeiben, minden remény megvan arra, hogy a szocialista versenymozgalom eredményesen járul hozzá a Szolnok megyében oly ígéretesen kibontakozó programok teljesítéséhez, végső soron a IV. ötéves terv sikeres teljesítéséhez. Valóra válik ezzel a Központi Bizottság reménye, «melyet június 20-i ülésén így fogalmazott meg: „A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy a XI. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások új lendületet adnak a szocialista építömunkanak, növelik kapánk gazdasági erejét, további lehetőséget teremtenék népünk jólétének növeléséhez, boldogulásához,” V. J, i Á Szellemi export Svájci gyárban — magyar eljárással Megállapodást kötött a Péti Nitrogénművek és a svájci Sulzer cég. A szerződés értelmében a jövőben a világhírű konszern új furfuril alkohol gyárainak építésénél a magyar gyár technológiáját használja fel. Az üzlet mindkét fél számára igen előnyös. A svájci cég már rendelkezik saját furfuril gyártást eljárással, amely az új péti technológiával kiegészítve nagyobb érdeklődésre és több vásárlóra tarthat számot. A péti eljárás egyébként igen keresett a szellemi termékek piacán. A jelenlegi szerződést megelőzően a magyar gyár az NSZK- beli BMA és a francia Petroie Chemie céggel kötött megállapodást fel- használására. __ ^ (Folytatás az 1. oldalról.) hívták a figyemet arra, hogy néhány területen a gyár vezetőinek többet kell törődni a dolgozók helyzetével. Eddig például nem foglalkoztak megfelelően a sokgyermekes családokkal. Viszonylag keveset tettek a művelődés iskolán kívüli formáinak felhasználásáért, illetve túl hamar belenyugodtak, hogy ilyesmire náluk nincs igény”. A jelentést a végrehajtó bizottság elfogadta, de felhívta a figyelmet a szóvá tett elmaradások felszámolására. A fenti napirendi pont mellett a vb foglalkozott az 1973. évi lakossági adó beszedésével, az idei adókivetések tapasztalataival, az adópolitikai irányelvek érvényesítésével, majd előterjesztéseket tárgyalt. ☆ A Sütőipari Vállalat jászárokszállási üzemének munkájáról tárgyalt tegnapi ülésén a jászárokszéllási Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága. egyik legegyenletesebben termelő és jó minőségű kenyeret előállító részlege. Napi termelése — két 8 órás műszak alatt — 7.« tonna kenyér, Feladata Jászárok- szállás, Jászágó. Visznek, Tarnaörs és Erk községek kenyérellátása. Korszerűen felszerelt üzemben 2 és 3 kilós kenyeret sütnek. Legkeresettebb terméke — termelésének 70 százaléka — a 3 kilogrammos kerek kenyér. Az elmúlt évben kisütött 23 ezer 450 mázsa kenyérből mindössze 8720 mázsa volt a 2 kilós vekni. Pedig a la- . kosság és a kereskedelem igénye ennél jóval több. de sajnos az üzem kapacitása nem teszi lehetővé, hogy egyszerre ennél több kenyeret süssenek. Másik nagy gondja a pékségnek, hogy kevés a higiéniai követelményeknek megfelelő szállítóeszköze. Az 1972-ben megrendelt Robur típusú gépkocsit a MERKUR a mai napig nem szállította le. A végrehajtó bizottság t Az: üzemegység a jászbe- ezután egyéb ügyekről tár- • .rényi _ Sütőipari .Vállalat. eyalU künk csak .nyolc forintot kell belőle megtéríteni, a többit a gazdaság fizeti. Délben mindig beszállítanak bennünket a majorba. Ne gondolja, hogy itt a földeken kell étkezni! Az üdítőitalokon kívül még feketét is lehet kapni, amit nagyon szeretek. Este. munka után én is lefürdök. akár a munkások a gyárban. Most egy új SZK—5-ös kombájnon , dolgosom. aUliíiek _ mar. fűk , Nem is drága Tanácsi vb-ülések
