Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-11 / 160. szám

1974. július 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagy örömmel vették Igénybe a gyerekek a Zagyva-parti lakótelepen készülő játszótereket. Hivatalos átadása augusztus 20-án lesz • • Öröm a Zagyva-parton Csákány és sebészkés Maszek építőtábor Túrkevén —> Képzeljétek, éjszaka az anatómia szigorlatról ál­modtam. — Éh meg arról, hogy végre találtam egy harminc­ötös bakancsot... Vári Sanyi szülőföldje Hosszú, keskeny árkok, kétoldalt frissen hányt föld­halom. Ásók, lapátok villan­nak s fényben, néha a szor­galmas munkáskezeket is látóm. Valaki nagyot só­hajt, aztán kiegyenesedik: huszonéves lány, bikiniben. Először copfján igazit, majd tenyerét tanulmányozza gon­dosan. „Megvan a második vízhólyag” — mohdja, de szemmel láthatóan nem bá­natos. Harminckét budapesti or­vostanhallgató Túrkevén dol­gozik. Hogyan kerültek ide? A copfos kislány, Révai Kati pontos magyarázattal segít. —•. Egyik évfolyamtársunk, Vári Sanyi Túrkevén szüle­tett. Bár szüleivel együtt már Pesten lakik, mindmá­ig „hazáját”. Egyik alkalom­mal hallotta, hogy a nyá­ron megkezdődik a szakkö­zépiskola tornatermének épí­tése. „Mi lenne ha.<. — ja­vasolta az egyik évfolyam- gyűlésen. s mi mindjárt hú­szán jelentkeztünk. Később az egyetem központilag is meghirdette a túrkevei épí­tőtábort, így alakult ki a jelenlegi létszám. Negyvennyolc gödör Vári Sanyi ék , nem enged­nek a negyvennyolcból — bár még csak kilenc „gödör” kész. A hiányzó harmincki­lenc kiásása után betonoz­nak. — Kicsit valamennyiünk­nek furcsa a fizikai mun­ka, de lassan belejövünk — mondja a párperces cigaret­taszünetben Senkár István. — A művezetőnk már di­csért bennünket, nem • be­szélve a túrkeveiekről. Ha végigniegyünk a városon, lépteh-nyomon megállítanak, mindenki mond égy-egy ked­ves szót. Linszld József szerint az ellátás egyenesen „fejedel­mi”: — Napi ötszöri étkezés, bőséges repetával. Ha ha­zamegyünk, nem ismernek majd ránk. Izmosak leszünk, barnák, sőt már túrkevei tájszólással is beszélünk. Az őszi utóvizsgán csodálkozhat a pröf. — Tízórai... — Vári Sanyi öblös hangú bejelentése osz­tatlan elismerést arat. • Kalandozások a megyében Az ebédlő hűvösében, tej és vajaskenyér mellett a szabad időről esik szó. — Kirándulunk Gyulára, megnézzük Száraz György drámáját, a Nagyszerű ha­lált. — Átugrunk Mezőtúrra és talán Szolnokra is. ■— Strandra járunk, foci­zunk. — Ismerkedünk Túrkevé- vel. Megnézzük a Finta mú­zeumot, a könyvtárat, a mű­velődési házat, az ipari és a mezőgazdasági üzemeket. Szinte mindenki sorolja a- programot, lelkesedésben nincs hiány. S hogy munka- kedvbén sihes, azt Szlávik Marietta, apróhirdetése bizo­nyítja: „Országomat egy tisz­tességes csákányért”. — Az enyém ugyanis csor­ba — magyarázza. — „Mű­tétre” alkalmatlan Vége a tízórainak, vissza­felé ballag a társaság. Leg­elöl, Vári Sanyi. — Most telefonáltak a vá­rosi művelődésügyi osztályról — ismerteti a friss híreket. — Szeretnék, ha a Damja­nich úti általános iskola ta­tarozásában Is segítenénk. Megcsináljuk gyerekek? Körbe mindenki bólint, va­laki félhangosan az egész csapat véleményét mondja: — Meg hát. Ahol tudunk segítünk. Ezért jöttünk. H. D. Tűzvédelem az aratásnál \ízbőséa ellenére is öntözni kell — Érdekes vízmérleg a Köiép-Tisza vidékén (Tudósilónktól.) A KÖzép-Tisza Vidékén a természet érdekes Végleteit figyelték meg a mezőgazda­sági és vízügyi szakemberéi». A Tisza, a Körös és a Hór- tobágy-Berettyó mellékén a folyók áradása és a belvíz, tehát a vízfölösleg okoz gon­dot a mezőgazdasági üze­meknek. Az élővizektől tá­volabb eső területeken, főlég a Nagykunságban és a Jász­ság egyes részein Viszont csapadékhiány észlelhető. Az utóbbi két év szárazsága mi­att tavasszal ugváhis 15Ó— 200 milliméter volt a csapa­dékhiány: az elmúlt időszak esőzése azonban csak rész­ben pótolta ezt. így termé­szetszerű. hogy Sarud. Fü­zesgyarmat. Dóba. Tiszasüly térségében a belvízátemelő sziVattvúk dolgoznak (eddig több mint félmillió köbmé­ter vizet emeltek át). má­sutt pedig működnek az ésőbtető berendezések. A isözös gazdaságok és áz állami üzemek július ele­jéig több mint 62 ezer hek­tár növényi kultúrát öntöz­tek meg, mintegy 15 ezer hektárral nagyobb területet a tavalyinál. A hűvösebb és időnként esős időjárás elle­nére is öntözött területek ve­teményes igen szépek, leg­alább 2 hetes előnyben van­nak az öntőzetlén növények­kel szemben. Abony és Ceg­léd környékén például meg­jelent a korai vetésű kuko­rica címere. Újszász. Zagv- varékas határában gvönvfí- rűen feilődik a másod- és harmádfördulóban öntözött cukorrépa és bő hozamot adnak a takarmánvnövénvek A vízüevl szervek a hidrö- és agrometeorológiai megfi­gyelések és a talaj víztartal­ma alapján továbbra is ön­tözésre sarkallják a mező- gazdasági üzemeket. A kenyérgabona betakarí­tását valamennyi mezőgaz­dasági üzembén megelőztek a tűzvédelmi szemlék, ellen­őrzések. A nyári hónapok­ban leginkább a kalászos terményeket fenyegeti a tűz, amely az elmúlt évben tetemes károkat okozott. Az 1973. évi betakarításnál több mint száz esetben pusztított tűz az aratásnál és a Csép- léSnél s nagymennyiségű lá­bon álló vágy learatott ter­més semmisült meg. Á leg­nagyobb veszély a vasutak mentén fenyegeti a ter­ményt. á legtöbb tűz még mindig á mozdonvszikrák*M keletkezik. ÉDpen ezért ott, ahol a gabonát a vasútvo­nalhoz közel Vetették el. az aratást már az úgynevezett viászérétjben meg kell kez­deni. MIT VIGYÜNK A VÍLÁGP14CRA? V erseny képesség és gazdaságosság Külgazdasági kapcsolatain­kat az elmúlt évben és az idei esztendő mögöttünk lévő hó­napjaiban is a nemzetközi árucsereforgalom rendkívül gyors növekedése jellemezte, s ez kétségkívül pozitív je-, lénség. Rászolgál erre a jel­zőre az a tény is, hogy a múlt esztendőben a tőkésországok­Magyarórszág nemzetközi árucseréforgalmának mint­egy 70 százalékát a szocialis­ta országokkal, mindenek­előtt a KGST-országokkal bonyolítja lej^ mégpedig a középtávú tervidőszak egé­szére rögzített szerződéses árakon. Másmilyen árvi­szonyok érvényesülnek a tőkés piacokon, ahol az infláció már hosszabb ide­je és folyamatosan emelte az árszintet; 1907-től 1973-ig példának okáért több mint 30 százalékkal. Az elmúlt esztendőben — több körül­mény hatására — gátszaka­dás következett bé, nemcsak az árszint emelkedett, hanem az árarányok is megváltoztak, mert a legfontosabb nyers- és alapanyagok árai a világmé­retű ' energiaválság nyomán átlagosan két-, háromszoro­sára nőttek. Az ár-hullám áz idei év kezdetén tovább da­gadt: míg az elmúlt év egé­szében a tőkés világpiacról Egyebek között a költség- vetést sújtó kiadásók, ame­lyeket adott esetben egyéb hasznos célokra is fel tud­nánk használni, kényszeríte­nek arra, hogy 1975-január elsejével részleges termelői árrendezést hajtsunk végre, amely főként a szénhidrogé­nek, a kohászati, a vegyipari és a textilipari alapanyagok árait érinti és emeli, de né­hány terméknél — az üzem- és a tüzelőanyagoknál — eset­leg a fogyasztói árakat is. Megbocsáthatatlan hiba lenne arra következtetni, hogy a költségvetésből folyó­sított ártámogatással, majd pedig a részleges termelői ár­rendezéssel maradéktalanul és teljes biztonsággal kikü­szöböljük a tőkés piaci ár­emelkedések konzekvenciáit. Magyarország — gazdaságá­nak méreteihez, összteljesít­ményéhez viszonyítva * — kai folytatott kereskedelem mérlegét is aktívummal zár­tuk. Ugyanakkor — s ez nem mond ellent az előbbinek — épp a külgazdasági kapcsola­tok területén jelentkeznek azok a problémák, amelyek­nek hatása országhatárokon belül is érződik, és meg ol­dandó feladatokat vet fel. származó importunk árszint­je mintegy 18 százalékkal emelkedett, 1974 első négye­dében mar 38 százalékkal. Tőkés behozatalunk mint­egy 60 százalékát épp azok az áruk — anyagok, félkészter­mékek, élelmiszeripari' anya­gok — alkotják, amelyeknek árszintje eddig soha nem ta­pasztalt mértékben emelke­dett, s ilyen körülmények között a belső árak viszony­lagos stabilitásának fenntar­tása mind több pénzbe kerül. Ebben az esztendőben a költ­ségvetés várhatóan 25 milli­árd forintot kényszerül a vi­lágpiaci konjunkturális ár­mozgások semlegesítésére, az importárak dotálására költe­ni. Hatalmas summa ez, meg­közelíti a költségvetési ki­adások majd egytizedét, avagy az idei évben beruhá­zásra lordítható összeghez vi­szonyítva, annak T,öbb mint 20 százalékát. nagy mértékben vesz részt a nemzetközi árucserefogalom­ban ; ennek gyakran idézett mutatója az, hogy mind az import, mind az export nem­zeti jövedelemhez mért há­nyada mintegy 40 százalék. Ebből szükségszerűen követ­kezik, hogy a nemzeti jöve­delem volumenét — a fel­halmozásra és a fogyasz­tásra felhasználható ja­vak mennyiségét — a kül­kereskedelemben kialakuló cserearányok is tevőlegesen befolyásolják. A cserearánynak két össze­tevője van, a behozatal és a kivitel árszintje; azok egy­mástól eltérő mozgása ront- je, vagy javítja a cserearányt. A tőkés piacokon nemcsak vásárlunk, hanem egyidejű­leg értékesítünk is. Az ár­emelkedés így nemcsak a be­hozatalt drágítja, az expor­tált javak árai is emelkednek. A tőkés világpiaci árak álta­lános jellegű növekedésének azonban ezúttal a nyers- és alapanyagok lökésszerű ár­változása a fő tényezője, s ez a mi hátrányunkra módosí­tottá, rontotta a csereará­nyokat. Ez a tőkésországok­kal folytatott kereskedelem mindennapos gyakorlatában úgy jelentkezik: a drágább nyersanyagokért, hogy annak deviza-fedezetét megteremt­sük, több magyar árut kell exportálni, értékesíteni. Romlottak a cserearányok Az elmúlt évbén a nem szocialista országokkal foly­tatott kereskedelem csereará­nya kb. 4 százalékkal rom­lott, ami végső soron azt je­lenti, hogy — árut áruval ál­lítva szembe — ennyivel több magyar termék hozta létre az egységnyi tőkés import el­lenértékét. Nyilvánvaló, hogy a cserearány romlása — s ez a folyamat sajnos még nem fejeződött be — aligha gya­rapítja az itthon felhasznál­ható javak, áruk mennyisé­gét. Negatív hatása abban is kifejeződik, noha az év első első öt hónapjában a nem szocialista országokba irá­nyuló kivitelünk több mint 30 százalékkal emelkedett ez sem elegendő az áremelkedé­sek ellensúlyozására, az áru­csereforgalom mérlege pasz- szív. Mit vigyünk ilyen körülmé­nyek között a világpiacra? Elsősorban olyan árukat cél­szerű most a tőkés piacokon értékesíteni, amelyek a kon­junkturális ármozgások sod­rában Vannak. Ezek többnyi­re anyagok, félkésztermékek és az agrár szektor produktu­mai. Az export gazdaságos­ságának továbbra is fontos kritériuma a versenyképes­ség, hiszen termékeink csak akkor állhatnak helyt a nem­zetközi mezőnyben, ha azokat nem bármilyen áron, hanem kifizetődőén tudjuk értékesíte­ni. A gazdaságos export és áruszerkezet kialakításának egyik teendője a kedvezően értékesíthető áruk termelésé­nek és kivitelének fokozása, a másik pedig a gazdaságta­lan kivitel korlátozása, megszüntetése. I G. L Gátszakadás a tőkés piacokon Részleges termelői árrendezés Ivóvíz gondok Jászladányban — A nyári hónapokban csak adagolva — Kétmillió 400 ezer forint új vízműre „Jászalsószentgyörgy el­veszi tőlünk a Vizet. Ezért Vagyunk kénytelenek éjnek idején sorban állni a Köz­kifolyóknál. hogy jusson másnapra ivóvíz, hogy főz­ni, vagy munkából hazajö- vet mosakodni tudjunk.” „Jbtna Víz bőven egész községünknek, ha nem a mi kutunkat terhelnék Jászla­dány vízellátásának gond­jai.” Két község lakóinak pa­naszaiból idéztünk. Valami­kor együtt építettek egy vízmüvet, fúrattak artézi kutat. A közös kút bőséges vízhozamával évekig ellátta őket. Az idő múltával azon­ban a vízmű elavult, a kút vízhozama csökkent önkéntes hozzájárulással A két község közül JásZ- ladanyt sújtják Inkább az ivóvízgondok. A közös Víz­mű J ászalsószentgyörgy ön vári. Mikorra a víz Jászla- dányba 'érkezik, inkább cse­peg, mint csurog a csápok­ból A nagyközségben 56 közkifolyó van. ami önma­gában élég lenné. Sajnos, a nyári hónapokban a közki­folyókban napközben egyál­talán nincs víz. az emberek éjjel — amikor a gyűjtő medence valamennyire fel­töltődik — jutnak csak szű­kösen vízbe/ A nagyközségben a kiépí­tett utcák hossza 45. a víz­hálózaté viszont alig 16 ki­lométer. A vízhiány miatt hálózatbővítésre éyek óta nincs lehetőség. A' vízveze­tékkel, fürdőszobával épülő Uj lakásokba sem tudják bevezetni a vizet. A nagyközségi tanács a Vízellátási gortddk megszün­tetése érdekében határoza­tot hozott: új artézi kutat kell fúratni, a község önálló vízellátását biztosító vízmü­vet kell építeni. A kút fúrá­sa 1 millió 700 ezer, a víz­mű építése 700 ezer forintba kerül. A költségek egy ré­szét a tanács saját feilesz- t.ési alapból fizeti. A kiadá­sok nagyobb részének fede­zésére egymillió 600 ezer fo­rint hosszúlejáratú bankhi­telt vesz fel. * A jászladányiak önkéntes liozzáj árulásként eddig lOÖ ézer forintot fizettek be a tanácshoz. Osztozik a nagyközség gondjain az Egyetértés Tsz vezetőségé és tagsága is. A szövetkezet korábban több mint másfél millió forintos kötséggel artézi kutat fú- ratott. Most. hogy enyhítsen a gondokon, elhatározta. hogy vízigényes szakosított sertéstelepét és baromfitele­pét lekapcsolja a nagyköz­ség vízhálózatáról és saját kútjából látja el vízzel. A tsz további fejlesztéssel segíti a jövőben a tanácsot az ivóvízellátás javításában: rövidesén újabb artézi kút fúrását kezdik el. A nagy­község határában kétmillió forintos költséggel épülő kút várható gazdag vízhozamá­ból jutna a nagyközség­nek is. Ehhez azonban egy újabb törpe vízműre és a vízháló­zat bővítésére lenné szük­ség. Olyan fejlesztésre, amit a tanács a több mint 2 mil­lió forintos vízellátási prog­rammal párhuzamosan egye­dül nem tud megvalósítani. További segítségre, újabb akciókra lenné szükség. Akár úgy, hogy á tanács ismét kéri á lakosság Segítségét, Vagy pedig a VÍZ- és Csa­tornamű Vállalat menti meg a község számára — egy törpe vízmű éoítésével — a kárbaveszö vizet. Értékes Segítség lehne az is, ha Jászalsószentgvörgv. — á jászladányj vízmű lét­rehozása után egyedüli tu­lajdonosa marad az eddigi közös vízműnek — anyagi támogatással gyorsítaná meg a jászladánvi vízellátási program megvalósítását. — illés —• Kereßni a lehetőséget

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom