Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-10 / 159. szám
1-974. jűBus 1«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A MÉM FEJLESZTÉSI és Propaganda osztálya a berneccbaráti—kemence! Egyesült MGTSZ-ben —, amelynek 50 kh bogyósgyümölcsöse van — különböző gyümölcs-szedő gepeket mutatott be és próbált ki. A képen: Az angol Bruff gyártmányú ribizlisze- dö-gép t Uj termék a dörzs műbőreipő Csert* eszöllőn 48 mázsa árpa hektáronként Befejezték az 58 hektáron termett őszi búza aratását a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Tsz-ben. A szikes, talajjavított földön hektáronként 48 mázsa termést takarítottak be a tervezett 30 mázsával szemben. A termelőszövetkezet dolgozói már a takarmánybúzát aratják és szállítják a raktárakba. A tervezettnél eredményesebb félévet zártak a jászberényi Cipő- és Háziipari Vállalatnál. Az év első felében a vállalat dolgozói 209 ezer pár cipőt gyártottak, 7730 párral teljesítették túl féléves tervüket. A minőségi tervet 1 százalékkal teljesítették túl, ennek eredménye, hogy a vevők reklamációja, az előző évhez viszonyítva 50 százalékkal csökkent. A napokban új termék — a dörzs műbőrből készülő emelt talpú és sarkú zárt cipők — gyártását kezdik el. A nagy érdeklődésre számot tartó új termék a Korzó fővárosi cipőbolt és a Dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat megrendelésére készül. Essmersere a munkahelyi ttemokr ciáról Közvetve és Vigyázzunk, véletlenül se kerüljön a címben lévő két szó közé kötőszó helyett — egy harmadik. Nem közvetve vagy közvetlenül, hanem közvetve és közvetlenül egyaránt élnie, léteznie kell a munkahelyi demokráciának. Azonos tartalom más-mús formái, megjelenítői csupán. Nincsenek alá- és fölérendelt viszonyban. Egyformán fontosak. Egyformán fejlesztésre szorulnak. A bizalom köteles Ismerős mondta. Sűrűn hallani. Főként a különböző testületek tagjainak megválasztásakor. Az üzemi, a munkahelyi demokrácia közvetett érvényesítését ugyanis a dolgozók testületekre bízzák. Például a prátbizottság- ra. A vállalati szakszervezeti tanácsra, bizottságiba. Az alsóbb szintű párt- és KISZ- vezetőségekre, szakszervezeti műhelybizeltságoUra. S egyebek között a vállalati felügyelő bizottságra, hiszen annak is vannak munkás tagjai. Akiket, sok más, tisztséget kapott társukkal együtt, kötelez a bizalom. Kérdés, mire kötelezi őket? Természetesen arra, hogy ismerjék a testület elé kerülő ügyeket. Mondják cl véleményüket, s persze, azokét szintén, akik megválasztották: őket. Legyenek kritikusok, igényesek, kezdeményezők, ne gépiesen bóloga- tók... Lassítsuk csak gondolataink szárnyait, nehogy a felhők közé ragadjanak bennünket. Maradjunk a földön. Elvben helytállóak azok a követelmények, — melyeket fentebb sórolni kezdtünk. A gyakorlatban azonban a közvetett demokrácia fórumainak ténykedése a munkahelyek egy részén azért formális, azért keveset érő, mert semmi más, pusztán — ahogy ezt az üzemi szóhasználat csúfolja — néhány hegyibeszéd hangzik el. A vezetők, a szakterület illetékesei számadatok és szakmai kifejezések tömegét zúdítják a hallgatóságra. Igyekeznek „tudományosak** lenni, do legjobb esetben is annyi rrárád meg a résztvevők többségének fejében, hogy ».kellene”; sok minden kellet ne. Hogyan, mi módon? Erről nem esett szó, erről nem kérték a testület tagjainak véleményét. Holott ott kezdődött volna a kollektív munka, a demokrácia közvetett fórumának hasznossága. Esetleges, rendezetlen annak gyakorlata, hogy mit érdemes, mit kell e fórumok elé terjeszteni. A jelenleginél világosabb — állami és szakszervezeti — utasításokra, irányelvekre van szükség. Azért, hogy ne néhány vezető elhatározásától függjön, megvitatnak-e valamit a testületekkel, vagy „rövid útón” döntenek, s a közösségnek nem marad más, mint a tudomásulvétel. Mert ez hálátlan szerep. Mi több, jogtalan is. Tökéletesen igaz ugyanis a lenini útmutatás: ,.A megvitatás — közös, a felelősség — egyszemélyi”. A ssó elrepül.,. Az írás viszont megmarad — tartja a közhiedelem. — De öreg hiba, hogy sokszor áz írás sem ér sokat. Köny- nyű ez is, „elrepül”. Hiszen áttérve a munkahelyi demokrácia közvetlen formáira — jegyzőkönyv, emlékeztető összefoglaló készül a termelési tanácskozásról, az üzemi munkásgyűlésről, a brigád- értekezletről. a brigádvezetők helyi, s ágazati tanácskozásairól, az ifjúsági parlamentről, a törzsgarda összejövetelről, a műszaki konferenciáról, a nárt- és szakszervezeti, KISZ-taggyűK's- ről.., Azaz toki ntélyes a fórumok száma. Nem kevésbé az ott elhangzó észrevételeké. javaslatoké, bírálatoké. Csak éppen... „...azt szeretnénk, hogv hatékonyabban működjön demokráciánk. és nem úgy. ahogy ma még sok helyen előfordul; a dolgozók elmondják ugyan a vélemé-. nyűket, a vezetők meg is köszönik azt, de minden marad a régiben” — állapította meg Kádár János 1974. március 28-án, a nyíregyházi pártaktíván. Azaz csak a szó meg az írás nem elég. Arra is szükség van, hogy a kötelező cselekvés módjait kimunkáljuk. A vezetők személyes felelősségének érvényesítését a dolgozók közvetlen tapasztalatainak hasznosításában. formalitások Napjainkban ■— mind a dolgozók szemléletét, mind társadalmi viszonyainkat'tekintve — eljutottunk addig, hogy a közvetett és a közvetlen fórumoknak érdemi szerepet, hatáskört, ha úgy tetszik, jogkört szánunk. A formalitások helyett. Formailag ugyanis élnek a termelési tanácskozások. Rendszeresen megtartják azokat stb. Ám mi múlik a dolgozóknak ezen az összejövetelén? Döntenek a kiváló címre javasoltakról. Kész. Az SZMT legutóbbi széleskörű vizsgálata egyebek között megállapította, hogy a dolgozók nagy többsége nem a munkahelyi demokratizmus új fórumai után áhíto- <zik, hanem a meglévők hatásos működtetését kívánja. A tömeges vélemény jó jelző- rendszer! Kifejezi az igényeket csakúgy, mint a lehetőségeket. Azt, hogy a formák, értekezletek, tanácskozások .gyarapítása helyeit érdemi feladatokat kell rábízni a meglévőkre. Esetleg úgy, hogy — sok más mellett — a brigádvezetői értekezletek előzetes véleményt nyilvánítanak az üzemi vezetők bizonyos körében a kinevezéshez. Esetleg úgy, hogy az üzemi szakszervezeti bizottságokban ne csak a megválasztottak legyenek ott, hanem az adott terület szocialista brigádjainak képviselői szintén. — „Merész” elképzelések ezek? Csak azok vélik annak, akik nem érzékelik eléggé a dolgozók megerősödött / öntudatát, növekvő tulajdonosi szemléletét. Holott a demokrácia, benne az üzemi, munkahelyi demokrácia is, tükrözője a megváltozott társadalmi körülményeknek, a társadalmi fejlődésnek. S ma már tudjuk, elengedhetetlen, hogy Világosan — formájában és láttáiméban — tükrözze ezt. A M. O, Sajtókonferencia a rádióban Ä Tisza II. üdülőkörzet feflesztése és a környezetvédelem Tucatnyi .újságíróval találkoztak hétfőn délután a MAHART, a Belkereskedelmi Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal és a Pest megyei Tanács vezetői a Tahi személyszállító hajón. A Szentendre és Budapest közötti úton stílszerűen „vizes” témákról volt szó: a magyar folyami- és tengerhajózásról, a Dunát az Északi-tengerrel összekötő csatornarendszerről, a vizek tisztaságáról, az üdülőkörzetek fejlesztéséről. A sajtókonferenciát a rádió egyenesadásban közvetítette. A Szolnok megyei Néplap képviseletében a Tisza II. víztárolója körül kialakuló üdülőkörzet fejlesztéséről kérdeztem dr. Borda Józsefet, a Belkereskédelmi Minisztérium osztályvezetőiét.. A kérdés pontosabban úgy hangzott, hogy az üdülőkörzet kereskedelmi ellátásának fejlesztése jelenleg meghaladja a partmenti községek, megvék gazdasági ereiét, ezért a Belkereskedelmi Minisztérium a sa.iái- anyagi eszközeivé! hözzá tud-e járulni a várható mintegy 45 ezer, vagy ennél is több vendég korszerű ellátásához, illetve foglalkozik-é ennek az új üdülőterületnek a fejlesztésével ? Dr. Borda József a kérdésre egyértelműén biztató választ adott. Válasza azonban az adásban szükségszerűen Szűkszavú volt, de a sajtókonferencia után részletesebben is kifejtetté mondanivalóját. — Ez év szentember közébéig kell kidolgozni a terület idegenforgalmi fejlesztésinek konceocióiát. Ezt a Belkereskedelmi Minisztérium vállalta. A komolex fejlesztés munkálat egyébként a Kö-ZéptisZavidéki Intéző Bizottság irányítja. Az imént szándékosan koncepcióról és nem tervről beszéltem. Célúnk egyelőre az. högv felmérjük : az élőközművesítés sorrendjében milyen szolgáltató objektumokra van szükség. Ezek megvalósítása az egyes Ötéves tervekben szerepel majd. A vállalatók, szövetkezetek részvétele mellett a központi tervek is számot vetnek a körzet fejlesztésével. Van olyan objektum, a tiszafüredi -ifjúsági kirán- dvilóeeptfum, amely már a tervkészítés állapotában van. — A Tisza U. víztáro-, lója körüli üdülőkörzet fejlesztésében van-e valami speciális, csak erre a területre jellemző vonás a fejlesztés szempontjából? — Hogyne, több ilyen jellegzetesség is van, S ezekkel a tervezésben számolni kell. Az első' például az. hogy itt a víz körül a legtöbb helyen magas gátak lesznek, ami megäkadälvözzä á rálátást, de a strandok kialakításában is új megoldásokat igényel. De említhetném azt is, hogy itt a tervezők „tiszta lappal” indulnak, bem kell alkalmazkodniuk már meglevő objektumokhoz. A víztároló jellegzetességé lesz a tavainkénál nagyobb Vízszintínga- dozás, az öntözésnek megfelelően. s érré is fel kell készülnünk. — Mi a véleménye az eddigi fejlesztési elképzelésekről? — Nagyon fontosnak tartom. hogy 1970 óta tervszerűen készülnek á pihenőterület hasznosítására. A parcellázást csak akkor kezdik például, ha minden terv készen áll, minden a helyére kerül, s később már biztosan nem kell váltóslatgatni. Víztárolót először használunk fel üdülési célra, tulajdonképpen most tanuljuk, hogyan kell ezt csinálni. A szigorú tervszerűség azonban biztosíték a melléfogások ellen. Egyelőre ezt tudom mondani. Egy év múlva-biztosan több konkrétumot mondhatnék, hiszen a tervek akkorra felsőbb fórumok elé kerülnek, s döntés is születik az ügyben. A sajtotájékoziatón a Tisza II. víztárolójának tisztaságáról is szerettem volna kérdezni, erre azonban időhiány miatt nem volt lehetőség. Utóbb dr. Nagy Lászlónak, az OVH osztályveze- tójénék mégis féltettem a kérdést: — A tárolóban levő viz | tisztaságának megőrzése érdekében van-e szükség újabb szennyvíztisztító telepek építésére, különösén a leninvárosi vegyikombi- \ natndl? — Igen, szükség van újabb szennyvíztisztítókra, de a meglevők kapacitását is növelni kell. Üj gyárat már egyáltalán nem lehet telepíteni a megfelelő tisztítóberendezések megépítése nélkül. Így megőrizhető a tó vizének tisztasága. Van azonban egy másik gond, az úgynevezett hőszennyezés. Ez Lenin varosnál jelentkezik, ahol .az egyébként tiszta, de meleg hűtővizét beieengedik a Tiszába, s ez megváltoztatja a folyó élővilágát. A vi z hőmérsékleté egyébként is magasabb lesz a nagy felületű, lassúbb áramlásé tárolóban. — Él lehet e kerülni a hő- szennyeződést, illetté Szükséges e elkerülni? Ahol folyóból állóvíz, vágy csaknem álló víz lesz, ott kikerülhetetlenül meg lesznek ennek a biológiai következményei. E megvál tozott körülményekhez tudatosan is lehet alakítani a víz növény- és állatvilágát A túlzott félmelégédést természetesen még kell akadá lyözni, Van erre kidolgozott, eljárás. Most vizsgálják, hogy ebben a konkrét esetben mit lehet majd tenni. B. A. \ Az egészségéi állatállományér t Jelentős eredmények a mentesítésben A rossz idő kárt okozott Csökkentik a zöldség O és gyümölcs kivile t Az elmúlt hetek kedvezőtlen időjárása sok kart Okozott az ország gyümölcsöseiben es a zöldséget termő földeken. A zöldség-gyümölcs kereskedelmi egyesülés intézkedéseket dolgozott ki, a múlt évi fogyasztói árszipt tartására, a vásárlók igényeinek kielégítésére. Szükség esetén zöldség és gyümölcs behozatalra az export leállítására is sör kerül — hangoztatták a zöldség-gyümölcs kereskedelmi egyesülés legutóbbi igazgató tanács ülésén a SZÓ VOSZ vezetői. A megbeszélésen részt vett Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes és olt voltak a MÉM valamint a Belkereskedelmi és Pénzügyi Minisztérium munkatársai is. Elmondták, hogy őszibarackból leállították az exportot. megszüntették az alma és körte Kivitelét is, hiszen a tprmés jóval a múlt évi alatt maradt. Az időjárás sok kárt okozott a málna termésben is. A jelenleg kapható málna minősége rosszabb a múlt évinél. Meggyből viszont tegnap reggeltől több kapható. Burgonyából biztosított a folyamatos ellátás, és elegendő főzőhagyma is kapható. Szélverés érte a paradicsom földeket és kidőltek a zöldpaprika táblák is, így paradicsomból jelentős mennyiséget importálnak, paprikából a kereslet továbbra is nagyobb mint a kínálat. A főzelékfélékből elsősorban zöldborsóból és zöldbabból elegendő kapható a piacon, de fejeskáposztát és karfiolt importálni kell a jobb ellátás érdekében. A korszerű tenyésztés és állattartás mindennapos fel- készültséget igényel a gazdaságoktól és az állategészségügy dolgozóitól is. Dr. Katona István, a szolnoki Állategészségügyi Állomás igazgatójának tájékoztatása szerint: a szarvasmarhaállomány gumókor elleni mentesítése már 1972-től folyik a megyében és azóta 46 millió forintos állami támogatással 11 ezer tehénét selejteztek ki. A jelenleg meglévő (162 telepen tartott) 33 ezer tehénből 26 ezer teljesen negaltv állomány. A brucellózissal fertőzött állomány kiszűrése is folyik, a tehenek ossz létszámához viszonyítva eddig már 43,8 százaiéban mentesek ettől a szintén súlyos betegségtől. Közben gondolni kell az új- rafertőzés lehetőségének megelőzésére. ami szintén nem kis munkát jelent az állatorvosoknak. Karcag körzetében a tbc-mentesítést mar 1964-ben végrehajtottak, és ^ az ottani tapasztalatok alapján azóta is folyamatosan végzik a megyében. A háztáji állománynál még jobb a helyzet, mert az állatlétszám 95 százaléké már mentes a gümőkórtól. Ez a kedvező arány annak következtében alakult ki, hogy az állattartók felismerték, nem érdemes fertőzött állatot tartami még a háztájiban sem, A fertőzésmentes tenyésztői körzetek közül a Jászság emelkedik ki. Két nagyüzem kivételével teljesen kiszűrték a beteg állatukat. Például a jásíjákóhálmi Béke Térrne- lószöveikezeiben á tehénállomány mind n brucellózistól, mind a gümőkórtól teljesen mentes. A sértéseknél szintén elő írás, hbgv az intenzív termelésbe a brucellózistól és egyéb betegségektől mentes kocákat állítsanak be. A sertésállomány leptóspii'ózis és bni- cellamentesítését elősegítő vizsgálatok jelenleg is folynak. Az eddig ellenőrzött 116 telepről ötvenhétnek a mentesítését már elvégezték, 59 telepét pedig ez év októberéig fejezik be. Ezek a betegségek rendkívül veszélyesek a Sertésekre, aminek kihatása főleg a szaporulatban mutatkozik meg, (elvetélnek a kocák) és még az állatgondozókat is veszélyeztetik. A megyei kocalétszám jelenleg tetőfokon Van. A legutóbbi adatok szerint 20 251, amiből fertözésmenles körletben már 1267-et tartanak. Azonban a minőséi javítása érdekében még nagyon sok a tennivaló. Genetikailag megfelelő és jó törzsálományra volna szükség, hogy a hústermelésünket a jövőben is biztosítani tudjuk. Az állategészségügy dolgozóira továbbra is nagy feladatok várnak. A gazdasági szakemberekkel összefogva jelentős eredményeket értek el és feladatuk, hogy a továbbiakban is mindent megtegyenek az egészséges állatállomány megteremtése érdekében. Ez nem csak a gazdaságoknak fontos, hanem nép- gazdasági érdek is. p. 1 X
