Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-09 / 158. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I Vietnami fiatalok a Szovjetunióban A lipecki kohómű üzemi izakmunkásképző intézetében nagy csoport fiatal vietnami tanul. A folyamatos acélöntési berendezések üzemeltetéséhez szükséges szakmákat — acélolvasztár, gépész, operátor — sajátítják el. Az utóbbi időben a Szovjetunióban mintegy 3600 vietnami fiatal részesült szakmai képzésben. Jelenleg a VDK- ból megközelítőleg 2000-en tanulnak a Szovjetuniónak azokban az ipari tanintézeteiben, amelyekben a színesfém- és vaskohászat, a vegyipar, a bányászat és az építőipar számára képezik a szakembereket. A múlt évben aláírt két ország közötti egyezmény előirányozza, hogy 1976-ig az ilyen jellegű, tanintézetekben, valamint technikumokban még 8000 vietnami fiatal tanul majd. Három Krakkó A Krakkóba érkezők, a város történelmével megismerkedve, könnyen felfedezik, hogy három különböző arculata alakult ki a századok folyamán. Az „első” Krakkó — Kopernikusz városa, az utánozhatatlan építészeti, tudományos, irodalmi és művészeti alkotások őrzője. Ez a világ egyik legrégibb védett építészeti területe, melynek 711 műemléke közül 11 világhírű. A legértékesebb műemlékek csaknem mind az óváros központjában, a régi várban helyezkednek el. A „második” Krakkóban kevés olyan épület van, amelyet tehetséges építészek terveztek, de annál több épült a megrendelők hóbortos ízlése szerint, így a házak többsége nem építészeti érték. A tervezés alapelveit az ősi Krakkó diktálta: a városnegyedeket fokozatosan körülvette a körutak második gyűrűje. A külvárosi kertek parkokká és terekké változtak. A „harmadik” Krakkó megteremtését teljes joggal nevezhetjük a felszabadult lengyel nép egyik legnagyobb eredményének. A központból néhány széles, modem út vezet Nowa Hutába, a Lenin Kohászati Kombinát városába. Nincs messze az az idő,' amikor Nowa Huta lakótelepei találkoznak a régi Krakkó keleti részeivel. A krakkói építészek kidolgozták a város 15 évre szóló fejlesztési tervét, amely kimondja a történelmi városmag sérthetmlen- ségét, s ugyanakkor előirányozza az úgynevezett „második” Krakkó rekonstrukcióját. Krakkó lakossága 1990-re a jelenlegi 680 ezerről 960 ezerre növekszik. Az új tervek hosszú, alkotó viták során alakultak ki. A mai körutak koncentrikus gyűrűit autósztrádákkal övezik majd. Tanulmányozzák a metróépítés lehetőségét is, de előbb a főpályaudvar sínpárjait vezetik a föld alá, az óváros alatt húzódó alagútrendszerben pedig kétkilo- méteres villamosvonalat építenek. ! ****>'IS ^ t - -•> ' —. _ A repülés századai (1) Illés prófétától Leonardóig Alig múlt hetveni esztendeje, hogy az ember repülőgépével, amelyet vezetni tu-' dott, először szállt fel a földről. Ma már bárki válthat jegyet korunk legjobb konstrukciójú utaszszállító gépeire, amelyek ezer kilométereket zsugorítanak néhány órányi repülésidőre. Megtanultunk repülni, hol lassabban, hol gyorsabban a nagy kék országúton. Erről szól cikksorozatunk: Az ember látta az állatokat repülni A repülés eszméje egyidős magával az emberiséggel. Az ember látta a repülő állatokat, s érthető, hogy maga is repülni kívánt. Alig akad olyan régi szájhagyomány, monda vagy legenda, amelyben ne esne szó erről a rendkívüli dologról, s természetesen az angyalok és az ördögök is repülnek. Nevezetes fejedelmek, híres varázslók a legendák szerint megjárták az égi országutat. Egyesek nagy madarak hátán, mások csodálatos talentumuk segítségével. A bibliában említett Illés próféta pedig már egy valóságos repülő szerkezeten — repülő szekéren szállt fél az égbe. De a repülés eszméje a biblia megírása előtt is élt, hiszen már a babilóniai Mar- duk isten, az egyiptomi Rá, a görög Niké, vagy Hermész, vagy a föníciai Astarté is —• a legendák szerint — akkor repült, amikor éppen hangulata volt rá. Az ókori Kelet kultúráiban már vadászni tanították a sólymot, és használták a postagalambot. Aziz kalifáról például feljegyezték, hogy egyik vezére hatszáz postagalambbal küldetett számára cseresznyét, — mert a kalifa nemcsak az asszonyokat kedvelte, hanem a hasát is... Időszámításunk előtti 2300- ra tehető, Etana Mezopotámiai király sas hátán véghezvitt utazása, amelynek krónikása mai szemmel is meghökkentő realitással írta le, mit látott a király, miközben a sas mind magasabbra szállt: „a tenger olyan, mint egy kertész ásta árok, a szárazföld kicsike kalács...” Etana király megrettent a nagy magasságtól és lezuhant. Így talán őt tekinthetjük az első legendás repülőszerencsétlenség áldozatának. Ez a legenda a maga idején nagyonis elevenen élhetett, hiszen már Hérodotosz írt róla, és egy előkerült babiloni pecséthengeren is ábrázolták a király repülését. Kai Ka’usz király sasfogata Időszámításunk előtt 1700- ban Kai Ka’usz perzsa király, joggal kételkedett az ilyen „egyhajtóműves”, egy sassal vontatott repülő szerkezet erejében, ezért több sasfiókát neveltetett udvarában, amelyeket hámmal fogatott légi szekerébe. A sasok csőre előtt húsdarabokat húzogatott el, és ezzel a módszerrel a monda szerint repült is. A sasokkal repülés még hosszú évszázadokig kísértett. Macedóniai Nagy Sándor is repült velük, sőt, a középkorban is előfordult ez a variáció. Ennél már valamivel reálisabbak azok a legendák, amelyekben — mint Daida- losz és Ikarosz közismert esetében — az ember felöltötte a madár tollazatát, szárnyakat kötött, és így próbálkozott a repüléssel. Az első ilyen legenda Kínából származik : az időszámításunk előtt uralkodó Sun császár (i. e. 2258—2208) így menekült meg a fogságból. Ennek a legendának annyi az alapja, hogy a császár élt, valóban bebörtönözték, és a börtönéül szolgáló toronyból ejtőernyőszerű lepedő segítségével ugrott le. Repülésről a nagy indus eposzban, a Ra- majanában is olvashatunk. Suetónius, római történetíró is beszámol egy tragikus véget ért repülési kísérletről, amelyet Néró császárnak mutattak be. A középkor már sorozatban szülte a legkülönfélébb repülési kísérleteket és a repülésről szóló elméleteket. Halál* vajry az inkvizíció Jellemző, hogy egy pap, bizonyos Theben, 1330 tájékán \kihirdette, hogy magakészítette szerkezeten repülni fog, dé a csődületet csak arra használta fel, hogy silány borát jó pénzért eladja a bámészkodóknak, akiknek aztán bevallotta, hogy ő bizony repülni végképp nem akar. III. Iván, orosz cár, már ukázt adott ki, 1480 körül, amely egy szerencsétlen repülési kísérlet kapcsán fejvesztés terhe mellett eltiltott mindenkit a repüléstől. Az ukázt kiadták, de aki repülni akart, annak legtöbbször már nem lehetett a fejét venni — a zuhanás után ugyanis ez már értelmetlen lett volna... Egy olasz udvaronc szerencséjére a trágyadombra esett és mindössze a lábát törte. Egyébként nem lehet összeszámolni azokat, akik a levegőbe vágytak és ezért a gondolatért életüket adták, vagy úgy, hogy lezuhantak, vagy az inkvizíció végzett velük. De az eszmét nem lehetett kiirtani. Így érkezünk el a középkor egyik legnagyobb művész- mérnök-polihisztor egyéniségéhez, Leonardo da Vincihez, aki a repülést már nemcsak és kizárólag mint vágyálmot és eszmét kezelte, hanem az abban rejtőző tudományos és technikai problémákat kereste és találta meg. Leonardo repüléssel kapcsolatos munkásságával a következő részben foglalkozunk. (Folytatjuk.) Kő Tamás 1/ eneranda úr kinyitotta emeleti ablakát,v kihajolt rajta és lekiáltott annak a férfinak, aki az ablaka alatt haladt. — Halló, uram! — Nekem szól? Mi kíván tőlem? — Meg akarom önnek mondani, hogy merre van a Rossini utca.- Elöbb egyenest a fasoron, majd jobbra a harmadik keresztutca. Ott van! — Nagyszerű. Csakhogy én egyáltalán nem a Rossini utcába igyekszem. Nincs ott semmi dolgom — válaszolta a megszólított. — Akkor miért háborgat engem ezzel? OLASZOK — Van-e ott dolga, vagy sem, a Rossini utca ott található, ahol mondtam. És ha ön nem akarja, akkor is ott van, és ott is marad! — Nagyon helyes, de bocsásson meg, ez engem nem érdekel! — Tudom, hogy ez önt hidegen hagyja. — Nem tudhattam. mi a szándéka. Nincsen a homlokára írva... A másik most már ideges lett. — Nos. rendben van, ha éppen , a Rossini utcába igyekeztem volna, akkor is; miért (art föl emiatt? — Semmiért, természetesen. Egyszerűen csak meg akartam mondani, hogy merre van a Rossini utca. Szívességből. Cinnek talán közömbös az, hogy én kész vagyok ilyen szívességre? — Én magam is nagyon jól tudom, merre van a Rossini utca. — Ha tudja, hogy merre van a Rossini utca, akkor miért tart föl engem ebben a hideg időben, a nyitott. ablaknál?! És haragos mozdulattal becsapta az ablakot. Carlo Mandozoni Fordította: Anlalfy István **************************************** Kakanj bányászváros Kakanj, Jugoszlávia egyik bányavárosa 29 éve szabadult fel a fasiszta megszállás alól. A háború előtt a város elmaradott munkástelepülés volt. Ahogy megszűntek a harcok, megkezdődött az átalakulás: lelkes önkéntes brigádok dolgoztak az újjáépítésben, az aknák helyreállításán, a termelési kapcitás növelése érdekében. A szénkitermelés rohamosan növekedett és már 1959-ben rekordot ért el — egymillió tonnát. Kakanj közelében jelentős hőerőművet is létesítetted Az egykor elhagyatott területen új lakónegyedeket, iskolákat, kulturális és egészségügyi létesítményeket építettek. A bányásztelepülés modern várossá változott. Tí)?l lűlius f._ Üj mesterséges édesítőszerek Amióta 1970-ben a cikla- mátot. a szaharin mellett legelterjedtebb niesterseges édesítőszert az Egyesült Államokban és számos más országban kivonták a forgalomból, mert kimutatták, hagy a szervezetben részben a hóly-agrákot okozó ciklon- hexilaminná bomlik le, világszerte inténzív kutatás folyik megfelelő, veszélytelen édesítőszer után. Ezt az igyekezetét még fokozza, hogy az 1879 óta használt szaharinról is kimutatták, hogy esetleg hólya,grákot okozhat, bár ezt sokan vitatják. Sajnos az édes íz és a kémiai szerkezet összefüggése, bár számos elmélet van már rá, nem tisztázott, így a kutatások nagyjából heurisztikus jellegűek. Az elmúlt évben sokféle édes ízű vegyületet állítottak elő és vizsgáltak meg, de eddig még egyik sem került forgalomba. A Német Hoechhst-cég kutatói a közelmúltban hozták nyilvánosságra egy új típusú szintetikus édesítőszerrel kapcsolatos eredményeiket. Az új édesítőszerek kémiailag kisebb szénatomszámú alkil csoportokkal helyettesített oxatiazinoxi- dok. Ezek édes ízűek, nagyon jól oldódnak vízben, stabilak és még tartós fogyasztás esetén sem rnérge- zőek. Még folynak a vizsgálatok felbomlásuk tisztázására, hogy ennek során sem keletkeznek-e káros anyagok. Csak ezek lezárása után derül majd ki, hogy sikerült-e új, valóban jó és veszélytelen mesterséges édesítőszerekhez jutni. A méhek tájé kozódása Méhészkedőknek tavasszal nem kis gondot jelent az újonnan kirajzott méhek befogása és kaptárba helyezése. Ilyenkor a kirepült királynőt a család tagjai követik, fürtszerűen körülveszik. De hogyan találják meg a királynőjüket? Ezt -a kérdést vizsgálta néhány amerikai kutató mesterséges körülmények között. A királynőt megkeresték a kaptárban (még rajzás előtt), óvatosan kiemelték, megjelölték s, olyan távolabbi helyre tették, ahová azt egyetlen méh sem követhette. A rajzó méheket is megjelölték, s megfigyelték viselkedésüket, mozgásukat. A méhek legtöbbször két órán belül új királynőjük köré gyülekeztek. Ez úgy történik, hogy egy méh a kihelyezett királynőt már perceken belül felkutatta, amely új helyén táncot jár és sajátos mirigye segítségével szaganyagot választ ki. Néhány méh — hírvivőként — több ízben ide- oda repül a méhcsalád és az új helyre települt királynő között, táncot jár, ezzel jelzi aj új helyet (ahagy ezt a nemrég Nobel-díjjal kitüntetett neves viselk^déstan- tudós, Frisch már korábban részletesen megismerte és leírta). A tánc a méhek dt felröpülésre készteti. A királynő szaganyag-feromonja megkönnyíti a tájékozódásukat. A tánc és a szaganyag- termelés mindaddig tart és egyre fokozódik, amíg a raj fel nem repül és királynőjét meg nem találja. Arany elektródák az agyban Az agykutatóknak manapság már olyan „térképek” állnak rendelkezésre, amelyek rendkívüli pontossággal ábrázolják a legfontosabb agyközpontok elhelyezkedését. a neuronok (idegsejtek) hálózatának bonyolult szövőn szó, az állatok fején — a képen látható módon — csatlakozási helyet létesítenek. A kutatóknak sikerült olyan területeket is felderíteniük. amelyek ingerlésével negatív vagy pozitív vevéhyét. A kísérletek során finom aranyelektródokat építenek be az állatok legmélyebben fekvő agyközpontjaiba is. s ezeken keresztül villamos árammal ingerük a megfelelő területeket. E módon értékes információkat nyernek az agyműködés finom mechanizmusáról. Mivel nem csupán egyszeri kísérletekről Zenehallgatás Orvosok és közlekedéspszichológusok világszerte vizsgálják a zene hatását az autóvezetőre. Annak ellenére. hogy tudományosán alátámasztott eredményekről ma még korai volna beszélni. annvi bizonyos, hogy vezetés közben nem célszerű válogatás nélkül hallgatni a zenét. Az eddigi kutatási eredmények szerint a jazz, emóciók válthatók ki a kísérleti állatokban. Ez azt jelenti, hogy mód nyílik az állatok magatartásának vezérlésére. Az emberre vonatkoztatva a kutatási tapasztalatok azt eredményezhetik, hogy egvkor sor kerülhet majd az emócioná’is zavarok neurofiziulógia'i kezelésére is. vezetés közben \ a beat és az indulók növelik- a vérnyomást, egyben serkentik a vezető agresszivitását. A lassú zene viszont álmosít. A kutatók szerint célszerű az emberi beszéd hallgatása a hosszútávú egyhangú országúti utazás alatt, Sűrű forgalomban azonban a beszéd is elvonja a figyelmet a vezetéstől. Kai Ka’usz király „repülőgé pe”
