Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

1974. július 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szolnok felé tart a Tisza-túr a mezőnye Irány a Tisza! Hívogatnak hazánk szépségei NÁPOLYT látni és — természetesen nem meghalni, hanem egészségben, élmények­ben gazdagodva hazaérkezni; fölkeresni Párizst, eljutni Amerikába, ismerkedni Görögországban az antik kultúra emlékei­vel, Bokharában kelet mesés szépségével: érthető igény ez, és örvendetes, hogy egyre többen vannak, akiknek zsebe is bírja eze­ket az utazásokat, örülnünk kell annak is, hogy ma már az emberek többsége azért utazik, hogy lásson, tapasztaljon, üdüljön, s nem pedig azért, hogy valamilyen „cuc­cot” hozzon külföldi útjáról. Fenyeget azonban egy újfajta veszély. Mintha napjainkban kezdene státusszim­bólummá válni, hogy ki hová utazik. Az idén például az számít igazán menőnek, aki „Spanyolba” tart. Nem megvetendő továb­bá görögországi vagy olaszországi utazás sem, de aki például a román vagy a bolgár tengerpartra készül, jobb, ha nem is na­gyon emlegeti. A sznobság rendkívül járványos betegség. Aki megkapja, képes erején felül áldozatot vállalni, csakhogy elmondhassa, például járt a Pradóban. Az élmény háttérbe szo­rul, a fontos az esemény megtörténte, és az hogy erről beszélni lehet. S miközben folyik a tülekedés a legkülön­bözőbb divatos utakért. végképpen háttérbe szorul a haza megismerése, a belföldi turiz­mus. Holott Magyarország legkülönbözőbb tá­jai kínálják a nyugodt pihenés lehetőségét, és egyre több az olyan kulturális esemény is, amelyre érdemes elmenni. A Szegedi Ünnepi Játékok természetesen nem szű­kölködik közönségben, de találomra meg lehet említeni Sopront, Debrecent, Gyulát, ahol szintén bőven akad látnivaló az ün­nepi hetek, a virágkamevál, illetve a vár­játékok alkalmából. De még olyan kisebb helység is mint például Nyírbátor igyek­szik eseményt biztosítani az oda látoga­tónak. Függetlenül a különböző programoktól — egész nyáron kínálják szépségüket a tájak, látogathatók a műemlékek. És hányán van­nak, akik szeretnének minden áron „le­tisztelegni” a pisai ferdetorony előtt, de még nem látták a soproni Kecske-templo­mot, sohasem jártak a debreceni Nagyer­dőben, nem kapaszkodtak fel a sümegi vár romjához, és azt sem tudják, vajon merre is van a Szelidi tó, hol keressék Ágasvárt. ■ Egyszóval: fedezzük föl saját hazánkat! Senkit sem akarunk lebeszélni arról, hogy menjen külföldre ha teheti. Sőt, igyekez­zék minél többet látni! De ha anyagi hely­zete vagy más körülmény nem teszi lehető­vé a külhonba utazást, ne veszítse kedvét. Nezzen körül itthon, Magyarországon. Ta­lál élményt, szépséget bőven. Persze nemcsak a balgatag szemlélet a gátja a belföldi turizmusnak. Sokszor nem megfelelő a propaganda, kevés az ötlet a belföldi programok szervezésében, nincs elegendő olcsó szálláshely. A két dolog azonban összefügg. Az igény kivíja a le­hetőséget, a lehetőség biztosítása viszont megteremti azt, hogy minél többen töltseic hasznosan szabadságukat, pihenésük idejét a határon belül is. AZ ÚJSÁGOLVASÓ, rádióhallgató, tele­víziónéző ember, mindig kap ötleteket, ho­vá menjen, mit nézzen a hazában. Ezúttal csak egyetlen lehetőségre hívjuk fel a fi­gyelmet. Nemrég jelent meg Lengyel Dénes Irodalmi kirándulások című könyve. Aki kézbe veszi, valóságos túratervet készíthet magának: megismerkedni irodalmi emlék­helyeinkkel. M. I. A természet ritka kincse A gyógyító szénsavhó Vasárnap délelőtt a esen- geri Szamos-hídnál tartott rövid ünnepség után indult 587 kilométeres víziútjára a VII. nemzetközi Tisza-túra. A vízisport szerelmesei augusztus 2-án hagyják el Szabolcs megye vizeit. Augusztus 6-án már Szolnok megyei vizeken hajóznak, majd 11-én, pihenőnapjukon A televízió változatlanul feladatának tekinti a klasz- szikus és az élő magyar iro­dalom legjavának megismer­tetését a nézőkkel: a közel­múltban néhány ilyen pro­dukció forgatását kezdték el, illetve fejezték be. Nagy vá­rakozás előzi meg Borne­missza Péter klasszikus tra­gédiájának, az Elektrának színrevitelét, amely a XVI. századi magyar költő művé­nek adaptációja lesz Vámos László rendezésében és át­dolgozásában. Tömörkény István a „Hühil” című tv-já- tékkal „jelentkezik” a tele­vízióban, amelyet a klasszi­kus író novellái alapján állí­tottak össze. Képszalagra ke­rül Gárdonyi Géza ismert regényének tv-változata is, az Ida regénye, amelynek főszerepeit Venczel Vera, Bessenyei Ferenc, Oszter Sándor, Vörös Eszter és Si- mor Erzsi játssza. A szá­zadelő idején játszódik Adóm Ottó rendezésében Szép Ernő most filmre vitt két eev- felvonásosa: az egyik fősze­replője Schütz Ila és S~tan- kay István, a másiké Piros Ildikó és Paudits Beia. Hubay Miklós Római kar­nevál című tv-játéka a ko­Európai hírű fürdőhelyün­kön, Harkányban épül fel az ország első termelőszövetke­zeti gyógy- és pihenőüdülője. A kétszáz ágvas üdülőépü­letben első osztályú szállodai ellátásnak megfelelő elhelye­zést és étkezést kapnak majd a beutalt mezőgazdasági dol­gozók. A Baranya és Fejér megyei termelőszövetkezetek társulásos alapon — közös erővel — hozzák létre a har­kányi üdülőt. A közös vállal­kozáshoz több mint száz szö­vetkezeti gazdaság, illetve szövetkezeti szerv csatlako­zott már. s tagja lett a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa is. Az üdülő „részvénytársasá­gi alapon” épül fel. A közös vállalkozásba való belépés ugyanis részjegyek jegyzésé­vel történik. Egy részjegy ára kétszázezer forint, ennek ellenében az illető termelő- szövetkezet évente 340 üdülő- napra kau beutalási jogot. A kikötnek a megyeszékhelyen és megtekintik a város neve­zetességeit. Innen 12-én in­dulnak tovább és 16-án érik el útjuk végcélját. Szegedet. A 17 víziiármű alkotta konvojhoz Tokajnál újabb, az NDK-ból és az NSZK-ból érkező természetbarátok csatlakoznak. rábbi hasonló című dráma nyomán készült. A jelenlegi feldolgozásban szinte telje­sen új művel találkozunk. Sólyom László Sajnálatos című tv-játékának főhőse va­lamikor maga is fénves cir­kuszi csillag volt. Ma villa­mosvezető, s közben arról ábrándozik, bárcsak még egyszer kiléphetne a cirku­szi porondra. Milyen az élet egy új szo­cialista városban? — erre keres választ Bárány Tamás Város esti fényben című tv- játéka, amelyben az egymás mellett élő generációk egyé­ni drámái és komédiái vil­lannak fel. H. Barta Lajos Embersirató-ja paraszti vi­lágban játszódik, és azt mu­tatja meg, hogyan torkollik tragikus bukásba annak az embernek az útja, aki gör­csösen begubózik maradi gondolatainak, szerzési ösz­töneinek szövevényébe. A könnyebb szórakozás kedvelőinek szerez örömet Ecet és Aranka címmel Sós György, Bágya András és Szenes Iván zenés krimi- vígjátéka. Főhőse egy fiatal katona — Ecet —, aki aka­ratán kívül válik hőssé. nagyobb közös gazdaságok több részjegyet is váltottak, míg a kisebb termelőszövet­kezetek ketten jegyeztek egyet. Az üdülés önköltségi áron történik, a társulás te­hát nem lesz — nem lehet — nyereséges. A beruházás útjából elhá­rult minden akadály, az en­gedély szerint 1975. január 1-én megkezdődhet az épít­kezés. A társulás négyezer négyszögöl nagyságú telket vásárolt Harkány üdülőne­gyedében. az épülethez park is csatlakozik majd. A terv szerint 1976-ban fogadja az első vendégeket a termelőszö­vetkezeti üdülő. A „reumások mekkája” — amint Harkányt emlegetik — elsősorban a szabadban dol­gozó. s emiatt jobbára reu­matikus bántalmakban szen­vedő idős szövetkezeti gaz­dáknak nyújt majd gyógyu­lást. felüdülést Űj Kossuth-kSnyvek A pénz — levelek a bor<önből A közelmúltban számos ér­dekes politikai és ismeret- terjesztő mű jelent meg a Kossuth Könyvkiadónál. Az olasz kommunista mozgalom egyik legkiválóbb vezetőjé­nek, és teoretikusának, An­tonio Gramscinak mintegy 200 levelét tartalmazza a „Levelek a börtönből” című kötet. Az írások 1926 no­vembere és 1937 januárja kö­zött keletkeztek, családja tagjaihoz és néhány barát­jához szólnak. Diplomáciai történetet kap kézhez az olvasó Tatár Im­re „Európa biztonsága” cí­mű kötetj ével, amelyben a szerző az elmúlt öt esztendő történetét foglalja össze, a politikai enyhülés folyama­tának szemszögéből. Bácskai Tamás, Huszti Er­nő és Simon Péterné szerző­trió közös műve, „A pénz” arra vállalkozott, hogy be­mutassa a pénzt az idő sod­rában, felhasználását a kü­lönböző korokban, társadal­makban, országokban, hely­zetekben. Behatóan foglalko­zik elsősorban a múlt és a jelen magyar pénzügyi kér­déseivel a szabadságharctól napjainkig. Dr. Gerle György „Környe­zetvédelem Magyarországon” című írása ismerteti a főbb környezeti ártalmakat, ezek méreteit, forrásait, bemutat­ja az ellenük folyó harc eredményeit, gazdasági esz­közöket. akcióprogramokat. A termelésirányítás tudo­mányos alapjai — O. V. Koz­lova és J. N. Kuznyecov szovjet szerzőpár könyve — olyan problémákra összpon­tosítja vizsgálódásait, ame­lyeknek jó megoldása nagy­ban elősegíti a termelés ha­tékonyságának növelését. Az 1968-as csehszlovákiai események egyik főszereplő­jének, Óta Síknek közgazda- sági nézeteit, elméletének alakulását vizsgálja Irina Mracskovszkaja, a „Revizio- nizmustól az árulásig” című könyvében. CTomodoron kísértet járt. Elsőül Jég Mátyás éj­jeliőr látta. Éjfélkor talál­koztak a tsz bikás háza előtt. A körülmények szabálysze­rűek voltak: sötét felhők ta­karták a holdat, a szellem­alak fehér lepedőt viselt, va­lahol bagoly is huhogott. E fölfedezés jutalmául a tsz-elnök tüstént leváltotta tisztéből Jég bácsit. „Ilyen hülyeségeken jár az esze, — ahelyett, hogy meglesné a kukoricatolvajokat!" Viszont még mindig volt kísértet. Mert röviddel ez­után Göntér Feri látta. Név­napi mulatságból ment haza, kicsit beszeszelten, s eay ut­casarkon botlottak egymásba a túlvilági lénnyel. — Tudtam, hogy kivel ál­lok szemben, gondoltam, le­durrantok neki egy rettene­teset — mesélte —, de a kísértet fürgébb volt. — Jó­kora véraláfutás bizonyítot­ta emberünk arcán, hogy a szellemeknek nem csak lelki­erejük van. A malom vezetője másnap jóindulatúan figyelmeztette Göntérnét, hogy sürgősen utaltassa be férjét elvonó­kúrára. — Elvtársnő, kedves — mondotta. — Ez a kísértet ügy nem egyeztethető össze az űrhajókkal, meg minden. Ezért uaue érti?~. A mihályi szénsavhó rég­óta ismert, használatos hűtő­anyag. Az már sokkal kevés­bé köztudott, hogy nemcsak hűtésre — gyógyításra is al­kalmas. Ez azért is jelentős, mert ebhői a medicinából szinte kifogyhatatlanok a készletek. A második világháború előtt Mihályi közelében, a Kis-Rába jobb partján olaj és földgáz után kutattak. Olaj ' helvett 1603 méter mélységből széndioxid tört fel. 75 atmoszféra nyomással. Méghozzá olyan bőségben, hogy ehhez hasonló gazdag lelőhely csak az USA-ban és Mexikóban található. (A geo­lógusok szerint körülbelül 60 millió évvel ezelőtt a Keleti- Alpok valamelyik kristályos szerkezetű nyúlványa meg­csúszott és rátolódott a Kis­alföld karbonátos, szénsavas rétegeire. Ekkor kezdődött meg a szénsavképződés. Ké­sőbb, körülbelül 15 millió évvel ezelőtt a Pannon-ten­Ertette... Hozott némi változást a kísértet Lévő Lajos tanító életébe is. Ö az éjféli vonat­tól hazafelé bandukoltában — vesztére — megpillantot­ta a tomodoriak riogatóját. Másnap lila arccal mesélte el a dolgot igazgatójának, aki ridegen fogadta a közlést. Nem csodálom! Ki látná, ha nem egy volt kántor? Mindenesetre keresek he­lyetted valakit az úttörők vezetésére. Mert ilyen zava­ros fejjel nem is mehet ne­ked az a munka — közölte. Szóval így... Jég bácsi a majorudvart söprögette. Gön­tér barátunk az elvonókúrán szórakozott. Lévő tanító úr önmagát igazolandó előfize­tett az ateista folyóiratra, amikor a kísértet még egy­szer beletenyerelt Tomodor életébe. Nem kisebb szemé­lyiségek találkoztak vele, mint a világnézetileg híresen szilárd Kós Kelemen 4.FÉSZ- pénztáros és sógora, Mag­dics, a vadőr. Éjféltájt történt egy sző­lőhegyi voharazgatás után. Ballagott hazafelé a két ro­kon, ám a temető mellett a pénztáros szó nélkül oldalba­ger hordalékai elzárták a laza rétegeket és a gázok fel­halmozódtak. A folyamat még mindig tart.) Mihályi akkori körorvosa, dr. Schwartz Pál kezdettől fogva nagv figyelmet szentelt a szénsavhónak, amely in­gyen és korlátlan mennyi­ségben rendelkezésére állt. Először bőrbetegségeket gyó­gyított vele. 1948 óta pedig rendszeresen és eredménye­sen kezeli szénsavgázos fürdővel a reumás és vér­keringési zavarokban szen­vedő betegeket. Vizes szénsavfürdő magas hőfokon nem adható a be­tegnek, mert elillan a szén­sav. Legfeljebb 32—33 fok hőmérsékletű lehet a fürdő­víz. Ez a hőmérséklet azon­ban huzamosabb időn át ala­csony, különösen a nők ré­szére. Ezzel szemben a szén- savgázfürdőnél a hőmérsék­let 35 fok fölé is emelhető. Így több szénsav tud fel­szívódni a bőrön át. s ezt a verte sógorát és reszkető ujjakkal mutatott egy fehér­ségre. — A kísértet — csuklott a vadőr. — Tiporj a lábamra, hadd ébredjek fel — könyörgött Kós Kelemen. Magdics izgalmában rá­emelte flintáját a kísértetre: — Állj, ki vagy! Csend. A kísértet megle­begtette lepedőjét, s futtá­ban, a lepedő alól. nagy fe­kete korongok hullottak ki. Az ÁFÉSZ világnézetileg híresen szilárd pénztárosa rövid lelkitusa után (utóbb elmondta, hogy rögtön tisz­tán látta, elvtársnak mégsem szólíthat egy kísérteiét, sőt a szaktárs sem dukál neki) így rivallt a túlvilági alakra: — Uram! A vadőr pedig most már elsütötte fegyverét. Igaz, csak a levegőbe, de annak is ha­tása volt. Lehullott a lepel a kísérteiről. Ott állt előt­tünk. arcán riadt mosollyal Tulipán, a temetkezési inté­zet helyi embere. Lábánál két művirág koszorú kornya- dozott. Nem kellett lángelme an­nak tisztázásához, hogy rá­jöjjenek a kísértetesdi indí­gázfürdőt a szívbetegek és a magas vérnyomásban szen­vedők is jól tűrik. Ez na­gyon fontos a reumás bete­geknél. Ha gyenge a szívük és reumás a derekuk, nem tesz jót nekik a hagyomá­nyos melegvíz-fürdő, a szén­savfürdő viszont gyógyítja őket. Hosszú évekig a volt kör­orvosi lakás két helyiségében működött a szénsavfürdő. Kádakban, forró vízben pá­rologtatták el a szénsavhót; s hogy a szénsav ne illanjon el gyorsan, pléddel borították be a kádat. Csak a beteg fe­je látszott ki a gőzfelhőből. Ilyen mostoha körülmények között is az ország minden részéből zarándokoltak bete­gek Mihályiba: évente mint­egy 15 ezer fürdőt vettek a betegek. A kapuvári kórházban most külön osztályt rendez­tek be a szénsavhóval való gyógyítás céljára. tékára, összesen az történt, hogy Tulipán mester éjfél­tájt rendszeresen visszalov- ta azoknak a művirágkoszo­rúknak egy részét, amelye­ket az aznapi temetésekhez eladott. Így némelyiket tíz­szer—húszszor is megmentet­te az enyészettől. A lepedőre csupán azért volt szüksége e mutatványhoz, hoay a kelle­metlen érdeklődőket elri­assza. • A járásnál megkérdezte valaki Kós Kelementől, va­jon nem tűnt-e föl neki, hogy Tulipán egy éven be­lül autót vett. házat épített és családostól külföldön nyaralt. — Emelkedik kérem az életszínvonal. És csuda ta­karékos ember ez a Tulipán, meg kell hagyni. Egy feke­tét is sajnál magától. — A fizetése? — Ham ezerhétszáz — fe­lelte a pénztáros. ...Az ügy egyébként a mai napig sem zárult le. Tomo- deron hevesen vitáznak ar­ról, hogy Tulipán megkáro­sította-e a közösséget, vagy sem. Arról nem is beszélve, hogy szinte felderíthetetlen: melyik másodunokatestvér koszorúját csente el az idők folyamán a tomodori temeté­sek rendezője és melyikbeq nem nyúlt. A vita tart. Kísértet nincs. A ház és az autó maradt. Bajor Nagy Ernő Készülő magyar tv-játékok Ida regénye — Város esti fényben Termelőszövetkezeti gyógyfürdő épül Harkányban Egy részjegy ára 200 ezer lorint Szellemjárás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom