Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-25 / 172. szám
1974. Július 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Meghívjuk Ont egy kellemes utazásra Válasszon őszi prog romjai okból I TÄRSASUTAZÄS Lipcse—Halle—Erfurt— Drezda 9 nap szeptemberben, utazás autóbusszal 3850,— Ft üdülés Szász-Svájcban Königstein 9 nap szeptemberben, októberben, utazás vonattal, autóbuszai 2400.— Ft Utazás a lipcsei vásárra 7 nap augusztus 31. és szeptember 4-én külön- vonattal 1550,— Ft Moszkva—Leningrad— Kijev 9 nap novemberben, utazás vonattal, repülőgéppel 3600,— Ft Kijev—Kisinyov— Ogyessza—Herszon— Zaporozsje—Harkov— Moszkva 15 nap októberben, vonattal. autóbusszal, hajóval, repülőgéppel 6000,— Ft NDK északi körút 10 nap szeptemberben, utazás repülőgéppel, autóbusszal 4400,— Ft Moszkva—Alma Ata— Frunze—Taskent— Buhara—Szamarkand— Dusanbe—Baku—Moszkva 15 nap novemberben, utazás repülőgéppel 8500,— Ft D rezda—Lipcse—Hal le 9 nap szeptemberben, utazás autóbusszal 3700,— Ft Csehszlovák körút 7 nap szeptemberben. Utazás autóbusszal 2650,— Ft Körutazás Jugoszlávia déli részén 12 nap októberben, utazás autóbusszal 5700,— Ft üdülés Bledben és Opatiában 8 nap októberben, utazás autóbusszal 2980,— Ft Moszkva—Jaroszlávl—■ Moszkva 6 nap októberben, utazás repülőgéppel, autóbusz- szal 2500,— Ft Ausztria—Olaszország— Jugoszlávia félpenzió 7 nap októberben, utazás autóbusszal 4150,— Ft Erdélyi körút 9 nap szeptemberben, októberben, utazás autóbusszal 3500—3700 Ft Üdülés a Gyilkos-tónál 7 nap októberben, utazás autóbusszal 2500,— Ft EGYÉNI UTAZÄS Románia a Paltinis és a Mangalia Vénusz üdülőhelyeken szombattól szombatig 7 teljes penzió, szeptember 14—28. között 1290—1640 Ft Bulgária Albena és Kamcsáa üdülőhelyeken 7—10 teljes penzió, szeptember 13— 30. között 1250—2270 Ft Jugoszlávia Opatija—Növi Vinodolski Rab-sziget—Vodice— Trogir—Brac-sziget üdülőhelyeken 7—10 nap teljes penzió, szeptember 7—október 26—31. között 1190—2530 Ft KELLEMES ÜDÜLÉST KÍVÁN AZ IBUSZ A SZOLNOK MEGYEI Állami épíiöipari vállalat felvételre keres ÁCS szakmunkásokat magasban végzendő munkára. Kiemelt bérezést biztosítunk! Jelenfkezni lehet? a vállalat munkaügvi osztályán. Szolnok, Ady Endre u. 117/c. Légkörzés jégkorszakban Ma már tudjuk, hogy az időjárás különféle kilengéseit (hőhullámok, fagyhullámok, aszályok, túl esős időszakok, stb.) az általános földi légkörzés megváltozásai idézik elő, például a monszunok területi eltolódása vagy időbeli megrövidülése, a frontrendszerek pályájának átalakulása stb. Éppen ezért már eleve is valószínű, hogy a nagy jégkorszakok idején az általános földi légkörzés másképpen játszódott le mint jelenleg. Ennek részleteire vonatkozó új eredményeket közödnek a Miami-i egyetem (USA) óceá- nológiai és meteorológiai korának kutatói, akik abból indulnak ki, hogy a jégkorszak idején a trópusi tengerek felszíni vízhőmérséklete csekély mértékben alacsonyabb volt mint jelenleg. Ez azzal a következménynyel járt, hogy a kondenzációs hőfelszabadulás lényeges mértékben csökkent és ugyancsak lényegesen csökkent a felső troposzféra trópusi részének a hőmérséklete is. Ennek az volt a további következménye, hogy a téli hónapokban csökkentek a meleg légtömegek délről északra szállításának arányai is. Ugyancsak legyengült az a tengeráramlási cirkuláció (Golf-áram, stb.), amelyet a szelek tartanak fenn. Végül a jégkorszakok idején a trópusi tengerek felett több volt a felhő, de kevesebb volt a csapadék, mint jelenleg vagy mint a jégkorszakokat megelőző normális időszakokban. Az allergia tudománya „Allergiás vagyok rá” — mondjuk nap mint nap, ha valami idegesít bennünket. Ez az elterjedt szólás is azt bizonyítja, hogy sajnos az allergia mindennapos betegséggé vált. Tanúsítja ezt dr. Korossy Sándor, a Fővárosi István Kórház bőrgyógyász főorvosa is. Elsősorban a levegő fokozott szennyeződése, a mezőgazdaság kemizálása, s ennek nyomán a vegyianyagok elterjedése és a mind nagyobb gyógyszerválaszték okozza az allergiás betegségeket. Számuk világszerte emelkedik és már meghaladja az igen gyakori cukorbetegségekét. — Mit tudunk ma az allergiáról? — Az allergia mindig egyedi túlérzékenységet jelent. mégpedig olyan anyagokkal szemben, amelyekre a nagy átlag nem reagál — mondja Korossy főorvos. — Leggyakrabban a belélegzett por, s a benne található gombák, baktériumok okozzák. Megtámadhatja a gyomor- és bélrendszert is, különösen kisgyerekeknél fordul elő, hogy tejre, tojásra, egves hús- és halfajtákra érzékenyek. Bőrkiütést okozhatnak bizonyos vegyianyagok. például a króm, a formalin, vagy a gumi néhány alkotóeleme. Az allergia kutatásának az utóbbi években jelentős ágává nőtt a gyógyszerérzékenység vizsgálata. Sokan reagálnak kedvezőtlenül egyes antibiotikumokra, fájdalom- és lázcsillapítókra. Az orvos természetesen tudja, melyik gyógyszerfajták váltanak ki leggyakrabban ilyen hatást, ezért helyette mást ír fel, vagy az érzékenységet okozó készítményt csak rövid ideig adagolja, mert néhány nap kevés az allergiás hatás kifejlődésére. — Mennyire haladt előre a tudomány e betegség felderítésében? — Az allergia első leírásai a század legelején bukkantak fel a tudományos irodalomban. A húszas évek óta Magyarországon is komolyan foglalkoznak vele — ma már az allergia okozta bőrbetegségeknek 1200 kórképét ismerjük. A kutatáshoz és elsősorban a gyógyításhoz a technikai fejlődés adott új lehetőségeket: műszereket és diagnosztikai módszereket. Korábban például a penicillin-érzékenységet úgynevezett bőrpróbával állapították meg, vagyis a gyógyszert befecskendezték a bőr alá. Ez kockázatot jelentett, mert előfordulhatott, hogy a szervezetre a bekerült kis adag is veszélyes volt. Ezért a vizsgálatot csak klinikai körülmények között lehetett elvégezni. hogy azonnal be lehessen adni az ellenszert, ha a tünetek jelentkeznek. Ma már az ország négy bőrklinikáján és néhány belklinikán ezt a vizsgálatot laboratóriumban végzik, vegyelemzés- sel. A beteg vérében levő fehérvérsejt-féleségekből 70 százalékos valószínűséggel megállapítható a gyógyszer- érzékenység. Ki lehet mutatni az okozó anyagot, az úgynevezett antigént, vagy azt az ellenanyagot, amit a szervezet ezzel szemben termel. Nagy segítséget ad az elektronmikroszkóp is. — Javultak tehát a diagnosztizálás lehetőségei, mert tökéletesedtek a vizsgálati módszerek. Ez az allergia esetében azért rendkívül fontos, mert a betegség megjelenési formái nem mindig jellegzetesek. egyértelműek és az egyszerű vizsgálatok ilyenkor kevés támpontot nyújtanak. — Van az allergiának egy különleges és rendkívül veszélyes faitája is. Ezt nem idegen anyag okozza, hanem a szervezet egyes saját fehérjéivel válik érzékennyé. Ezek az úgynevezett autóim-, mun betegségek. Korábban a betegek nagy százaléka gyógyíthatatlan volt és az új vizsgálati módszerek tették lehetővé, hogy ma már csökken a számuk. Ezek a betegek állandó gondozást igényéinek, mint a cukorbetegek. — Nehezíti a gyógyítást, hogy a többi szocialista ország. elsősorban Csehszlovákia és az NDK példájához viszonyítva elmaradtunk ennek az elterjedt betegségnek a feltérképezésében. Nincsenek még szakrendeléseink és az orvosok sem tehetnek szakvizsgát az allergia tudományából. Ezen változtatni kellene. — Vajon megszüntethető-e maga az allergiás érzékenység? — Gyakran igen. Segítségünkre van, hogy a sokak számára érzékenységet okozó terpentin, higany már mással pótolható, lev kikapcsolhatjuk az életünkből. Manapság nem találunk terpentint például a legtöbb festékben, cipő- és parkettpasztában. Izzadás ellen is van már más szer a formaiinon kívül és a szeolő elleni krémekben is helyettesíthető a higany. Az asztmát is okozó gombákkal, baktériumokkal szemben ma már hatékony ellenvakcinák vannak. Kiküszöbölhetők az allergiát okozó gyógyszerek is. — Nehezebb azonban az orvos helyzete, amikor légzőszervi allergiával kerül szembe, amelyet a belélegzett por okoz. hiszen ezt nem lehet elkerülni. Nehéz kiiktatni az emésztőszervi betegek étrendjéből az érzékenységet okozó alapvető élelmiszereket, például a tejet, vagy a tojást. Gyógyítani azonban hatékonyan lehet az allergiás megbetegedéseket. De ehhez orvosnak is. betegnek is türelmesnek kell lennie — mondta végül dr. Korossy Sándor főorvos. V. Zs. A „nematodák” titokzatos élete Hasznos segédmunkások — Szájszuronyos paraziták Egyetemi kutatók a növényvédelemért Tudományos szempontból érdekes, gazdasági vonatkozásban pedig hasznos kutatások folynak az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Állatrendszertani Tanszékén: Andrássy István, a biológiai tudományok doktora irányításával az állatvilág legnagyobb létszámú csoportjának, a fonálférgeknek az életműködését tanulmányozzák. A többnyire egy milliméter nagyságú, megnyúlt testű „nematodák” szárazföldön, vízben, emberben, állatban, növényben, bizonyos termékekben egyaránt megtalálhatók. A féregcsalád jelenleg ismert mintegy húszezer féle változata közül 112 meghatározását zoológusaink végezték el. Bár a kutatások hosszú múltra tekintenek vissza, a mikroszkopikus kicsinységű állatkák tit^ozatos életének 6zámos mozzanata még felderítésre vár. — Azt már sikerült tisztáznunk — mondotta Andrássy István az MTI tudományos munkatársának —, hogy nematodák az állatvilág legsokoldalúbb csoportját alkotják. Vannak köztük olyan fajták, amelyek az elpusztult szerves anyagokat — állati tetemeket, növényi maradványokat — elbontják s ezáltal a talaj termékenyebbé válásának nélkülözhetetlen „segédmunkásai” lesznek, élővízi változatuk pedig a halivadékok „anyateje”. Élősködő alakjaik viszont szinte egyetlen állatcsoportból sem hiányoznak, de magát az embert is súlyosan károsítják: vakságot, vérszegénységet. izomsorvadást idézhetnek elő. Az emberben élősködő fonálférgek ellen azonban ma már hatásos gyógyszerek segítségével eredményes küzdelem folyik. — Ezzel szemben — folytatta — a kultúrnövényeinken élősködő nematodák kutatása terén komoly tennivalóink vannak. Bár hazánk szerencsés éghajlati adottságai e növényparazitáknak nem kedveznek, mezőgazda- sági kártételük mégis jelentős. — A monokulturális termesztés térhódítása, egyes új agrotechnikai eljárások — kombájnaratás — elterjedése és az öntözött területek növekedése mind kedvez a fonálféreg élősködőknek. Szerencsére a tulajdonképpeni veszélyt jelentő szárnyszuronyos nematoda-faj a népes parazitacsaládnak csak kis hányadát teszi ki. de még ezek sem mind kártevők. A szájszuronyon keresztül a féreg különböző összetételű emésztőnedvet bocsát a megszűrt sejtbe, amely a sejtfal tartalmát a nematoda számára felszívható, oldott állapotba hozza. A burgonya-fonálférgeknél viszont olyan kiválasztó anyagot találtunk, amely a gyökérzet edény- nyalábrendszerében „óriássejtek” képzésére serkenti a növényt s tápanyagforgalmát akadályozza. A zoológusok jelenleg a nematodák fejlődésbeli és rendszerezési kérdéseit tanulmányozzák. I/otópos eljárás a külszíni fejtésekhez A barnaszén hamutartalmát ma már gyorsan és pontosan mérhetik a helyszínen — a külszíni fejtéseknél, vagy a raktárakban — egy hordozható készülék segítségével, amelynek működése a rádióaktív kisugárzás ismert tulajdonságain alapul. A műszer a stefenbergi szénkombinát fiataljaiból alakult Ifjú Szakemberek Klubja nélkülözhetetlen közreműködésével született. Pontossága és könnyű kezelése minden eddig használatos hasonló módszert felülmúlt. A laboratóriumból mindeddig a legjobb esetben is csak három óra leforgása alatt érkeztek meg azok a mérési adatok, amelyek most próbafúrással a helyszínen tíz percen belül megállapíthatók — akár mindjárt a bányában is! Hét tonnás enammut A világ múzeumai mindössze tíz teljes mammut- csontvázat őriznek. A tizenegyedik és egyben a legnagyobb méretű csontmaradvány nemrégen került birtokukba a Kelet-Szibériában ásatásokat végző kutatóknak. A Sandrin folyó partján bukkantak rá, az örökké fagyott talajban a négy méter magas csontvázra, amelyet három méteres „fesztávú” agyar díszít. A Novoszibirszkbe szállított csontvázról megállapították, hogy egykor csaknem hét tonna hústömeg vette körül. A tudósok a lelet tüzetes tanulmányozása révén bepillantást nyerhetnek abba a korba amikor a mam- mutok éltek. Elgondolkozhatnak azon is, hogy a sok évezredes fagy miként konzerválta az egyébként gyorsan bomló fehérjéket.
