Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-23 / 170. szám

1974. július 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 30. ÉVFORDULÓ Nagygyűlés1 a népi Lengyelország születésnapján llaszár István miniszterelnök-helyettes ünnepi beszéde Öntözővizet és villamosenergiát ad a Tisza ' Harminc esztendővel ezelőtt, 1944. július 22-én Len­gyelország náci megszállás alól elsőnek felszabadult terü­letén közzétette a lengyel nemzeti felszabadító bizottság a júliusi kiáltványt, meghirdette a népi hatalom program­ját. E napot tekinti születése napjának a népi Lengyel- ország. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tegnap délután nagygyűlést rendezett a Ganz-MÁVAG Művelődési Központban. Készt vett a nagygyűlésen fet az elnökségben foglalt helyet Benke Valéria és Ne­mes Dezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai. Kisházi Ödön. az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke. Hu­szár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és a társadalmi szervezetek kép­viselői. Az elnökség tagja volt Ta­ideusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapeti nagykövete is. A lengyel és a magyar himnusz hangjai után Bánki Esuzsa Jászai Mari-díjas szín- művésznő szavalata követ­kezett. majd Sarlós István, a HNF főtitkára megnyitó sza­vaiban köszöntötte a részt­vevőket. s átadta a szót Hu­szár Istvánnak, a nagygyű­lés szónokának. Huszár István, a Minisz­tertanács- elnökhelyettese be­vezetőjében méltatta a ..jú­liusi kiáltvány” történelmi jelentőségét, majd arról be­szélt. hogy a manifesztum közzétételét követően Len­gyelország földjén még hosz- *zú ideig rendkívül súlyos harcok dúltak. A Balti-ten­dertől a Kárpátokig terjedő trcvonalon minden előre­törést véres áldozatok árán kellett kicsikarni a szovjet és a lengyel hadseregnek. A visszavonuló fasiszták mód­szeresen elpusztított városo­kat, falvakat hagytak maguk Után. Krakkó kivételével szinte valamennyi nagyobb lengyel város romhalmazzá Vált. Abban, hogy Lengyelország a második világháború befe­jezése után az egyedül he­lves úton indult el. döntő szerepe volt a lengyel mun­káspártnak. Ez a párt azért küzdött, hogy valóra válja­nak a forradalmi lengyel munkásosztály hét évtizedes harci céljai. Ez a párt volt az. amely megteremtette a lengyei munkásmozgalom egységét, miután 1948. de­cemberében egyesült a len­gyel szocialista párttal. A továbbiakban hangsú­lyozta: népünk mindig meg­különböztetett testvéri figye­lemmel kísérte a lengyel nép életét. A két nép között a történelem során létrejött igen szoros kapcsolatok, a gyakran azonos külső elnyo­mókkal folytatott küzdelmek, az azonos célokért — a nem­zeti önállóságért — vívott harcok teremtették meg en­nek a testvéri együttérzésnek az alapját. Baráti kapcsola­taink a lengyel népi állam és a magyar népi de­mokrácia létrejötte és megszi­lárdulása után már új, szo­cialista alapon fejlődik to­vább. Az 1948. júniusában megkötött magyar—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel a népeink közöt­ti barátság sok évszázados hagyományai átalakultak az azonos társadalmi rendű, szo­cializmust építő államok szo­lidaritásává. szoros és sokol­dalú együttműködésévé. Hazánk és a Lengyel Nép- köztársaság jelenlegi kapcso­latai azonban nem korláto­zódnak csupán az elvi, ideo­lógiai. nemzetközi kérdések­ben megnyilvánuló szoros nézetazonosságra, és baráti egyetértésre. Kétoldalú kap­csolataink legzemléletesebb bizonyítéka gazdasági és ke­reskedelmi téren fennálló együttműködésünk. Méltatta a szónok a Len­gyel Népköztársaság követke. zetes békepolitikáját. az európai biztonsági értekezlet létrehozásában szerzett ki­magasló érdemeit, majd be­fejezésül ezeket mondotta: — A Lengyel Népköztár­saság nemzeti ünnepén őszinte szívvel, igaz barát­sággal kívánjuk a sokat szenvedett lengyel népnek: minél előbb váltsák valóra azokat a célokat, amelyeket saját boldogulásuk érdekében, s az egész szocialista közös­ség javára és megbecsülésé­re a Lengyel Egyesült Mun­káspárt kitűzött ’ Ezután Tadeusz Hanuszek budapesti lengyel nagykövet szólt a nagygyűlés résztve­vőihez. Tadeusz Hanuszek lengyel nagykövet bevezető szavai­ban a népi Lengyelország újjászületésének napjaira emlékezve, hangoztatta: A párt és a népi hatalom poli­tikájának. a Szovjetunióval való szövetségnek és a len­gyel katonai erőfeszítésnek köszönhető. hogy népünk előtt új. korábban soha nem létezett fejlődési lehetőségek nyíltak. A munkásosztály és pártja egyre növekvő ere­jére támaszkodva az elmúlt 30 esztendő során forradal­mi átalakulást hajtottunk végre az élet minden terüle­tén — mondotta. — Előrehaladásunk külö­nösen fontos lendítője a Len­gyel Egyesült Munkáspárt 1971-ben megtartott VI. kongresszusán hozott határo­zatok következetes megvaló­sítása. Az ország fokozott ütemű fejlődését, a dolgozók anyagi és kulturális hely­zetének állandó javítását célzó kongresszusi program végrehajtása jelentősen meggyorsult Befejezésül köszönetét fe­jezte ki az MSZMP Köz­ponti Bizottságának, vala­mint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a len­gyel nemzeti ünnepről való megemlékezésért, majd len­gyel barátaink testvéri üd­vözletét. jókívánságait tol­mácsolta. A nagygyűlés — az Inter- nacionálé hangjai után — művészi műsorral zárult Fiatalok - párttagok A Kilián György Repülő Műszaki Főiskola pártvég­rehajtóbizottsága legutóbbi ülésén új párttagok felvéte­lét hagyta jóvá■ Az előterjesztés felett alig volt vita, mert körültekintő munkát végeztek a pártalapszerveze- iek. Az új tagok, akik a párt soraiba léptek, kivétel nél­kül fiatalok, a KISZ nevelte őket. — Amikor a fiatalok a fő­iskolára kerülnek — mondja Hauber Ernő főhadnagy, a KISZ-bizottság titkára —, a KISZ-alapszervezetekben, az ifjúsági klubokban, a kul­túr-, a szak- és sportkörök­ben gyorsan megtalálják a kedvükre való munkát. De ahhoz a nagy lépéshez, amit a KISZ-tagságtól a párttag­ságig megtesznek, nemcsak a KISZ, hanem a főiskola egész oktató-nevelő munkája is hozzájárul. Mióta a 18. év lett a párttagság alsó korha­tára. a KISZ-alapszervezetek élnek is ajánlási jogukkal. Hiszen ki ismerné jobban a leendő ifjúsági párttag politi­kai felkészülését, emberi kva­litásait. mint azok, akik hu­zamosabb ideig egy alap­szervezetben dolgoztak vele. A követelmények Az elmúlt években szinte alig volt olyan jelentkező, akit a KISZ, majd a párt döntésre jogosult fóruma el­utasított volna. — A belépési szándéknak a következetes nevelés és a mozgalmi élet eredménye­ként kell kialakulnia — mondja Tímár István, az egyik pártalapszervezet tit­kára. — Akikről tudjuk, hogy már középiskolás ko­rukban jól dolgoztak a KISZ-alapszervezetekben. arakra külön is figyelünk. Céltudatosan végezzük a párttaggá nevelést, és meg­felelő ■követélményeket tá­masztunk a belépő fiatalok-: kai szemben. Első helyen a hivatásra való felkészülést, a tanulmányi munkát említem. De nagyon fontosnak tartjuk a politikai, a társadalmi ak­tivitást, a tevékeny részvételt a mozgalmi munkában, a politikai-ideológiai tisztánlá­tást és a világos állásfogla­lást. Alig liúszévesek — A fiatal párttagoknak milyen feladatokat adnak? — Az ifjú párttagok párt­munkájának továbbra Is a KISZ a fő színtere. Célunk, hogy elsősorban a KISZ-ben végezzék mozgalmi munká­jukat. Elsősorban az ifjú­sági szervedet kommunista jellegének erősítését várjuk tőlük. Fiatalok álltak a sorba. Alig húszévesek, de már töb­bet akarnak adni, mint a KISZ-ben adtak. Pontosan tudják, hogy a mozgalom, az idősebb kommunisták mit várnak tőlük. Felkerestem közülük hármat. mégpedig ott, ahol méltónak bizonyul­tak a párttagságra: a szol­gálati helyükön és a KISZ- alapszervezetben. Édes Imre hallgató. kö­zépiskolás kora óta dolgozik az ifjúsági mozgalomban. Amikor a főiskolára került, rögtön a KISZ-alaoszervezet agitációs és propaganda fe­lelőse lett. Jó tanuló —> jó közösségi ember. A tanév so­rár a Vásá'-helvi Pál Köz- gazdasági tízakköüépiskolá-; ban vezetett politikai foglal­kozásokat. — A véleményem — mond­ja —, hogy a katonai hiva­tás elválaszthatatlan a párt­munkától. Ügy gondolom, mint kommunista eredmé­nyesebben tudom majd meg­oldani katonai feladatai­mat is. Ráez Zsolt hallgató szin­tén középiskolás kora óta ak­tív mozgalmi munkás, tagja volt a gimnázium KISZ vég­rehajtó bizottságának. Az elmúlt tanévben a Kassal úti iskolában honvédelmi szak­kört vezetett. — Régi vágyam volt — mondja —, hogy a párt tag­jainak sorába kerüljek. Már a gimnáziumban gondoltam rá, de akkor még nem vol­tam 18 éves. Itt a főiskolán a párt történetének tanul­mányozása, a felsőbb évfo­lyamosok példája és a moz­galomban végzett munkám érlelték meg elhatározáso­mat. A szülő példája Garat Ferenc hallgató a KISZ-alapszervezetben az agitáeiós munka területén dolgozott, majd a faliújság szerkesztését vállalta. Jó ta­nuló és fegyelmezett katona. A Kassai úti iskolában ka­pott pártmunkát, ahol hon­védelmi előadásokat tartott és az ifivezetők munkáját se­gítette. — Itt a főiskolán ismer­tem meg a pártmunkát — mondja —, de szüleim pél­dája is. akik már régóta á párt tagjai, hozzájárult a döntésemhez. Három fiatallal beszéltem a sok közül, akiket az ifjú­sági mozgalom nevelt kom­munistává.- Tóth (Folytatás az 1. oldalról.) a hajók, az átzsilipelést — mint a közúton — rendőr­lámpához hasonló fényjel­zőkkel irányítják. A Tisza II. vize a földeken •Délután Fehér Lajos és kísérete a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetbe lá­togatott el, ahol a vendége­ket Barna Károly, a városi pártbizottság titkára és Bozó László, a termelőszövetkezet elnöke, valamint a tsz ve­zető szakemberei fogadták. Barna Károly tájékozta­tást adott a város gazdasági helyzetéről. A termelőszövet­kezet elnöke a beszélgetésen elmondta, hogy területüket elsőként érintette a Tisza II. áldásos hatása. 1968-ban még mindössze 1300 hektárt tud­tak öntözni, tavaly már több mint 3 ezer hektárra juttat­tak rendszeresen mestersé­ges csapadékot. Meglátszik ez termelési eredményeiken is. Míg 1968-ban a kukorica egy hektárról 40, a búza 27 mázsát adott, tavaly már 77,5. illetve 39,2 mázsát ta­karítottak be. Az öntözés ki- terjesztése ugyanakkor egy sor gondot is jelentett a gazdaságnak. Kiderült, hogy az öntözött területeken még fortosabb az, hogy jól vá­lasszák meg, hogy egy-egy kultúrnövény melyik fajtáját termesztik. Ma már például sokkal kisebb testű kukori­cákat termesztenek, ez az ön­tözésnek jobban megfelel. jobban bírják a besűrítést, s nagyobb termésátlagot ad­nak. Az öntözés abban is se­gített, hogy ma már egyre többen vannak a gazdaság­ban, akik végigdolgozzák az évet. Az öntözőmunkások például maguk végzik a be­rendezések karbantartását is, így télen is tudnak munkát adni nekik. A „szójaprogram” Amikor Fehér Lajos ér­deklődött, milyen tapasztala­tai vannak a gazdaságnak a szójatermesztés terén, a ter­melőszövetkezet elnöke el­mondotta. hogy már 1962-ben kísérleteztek a szója termesz­tésével, de akkor kudarcot vallottak. A szója öntözés nélkül ugyanis alig adott többet holdanként két má­zsánál. 1972-ben ismét kí­sérletbe kezdtek, 11 hektá­ron tizenhárom fajtával. Az öntözéses szójatermesztés eredménye őket is meglep­te: hektáronként 22 mázsa átlagtermést kaptak. Az idén már 276 hektáron termesz­tenek szóját, s abban, hogy eredményeik az országos ter­mésátlagoknál nagyobbak, so­kat segített az is, hogy rend­szeresen konzultálhattak — mint FAO modellgazdaság — külföldi szójatermesztő szakemberekkel. A rendsze­res tapasztalatcserét előnyös­nek tartják, mert például e konzultációk során bizonyo­sodtak meg arról, hogy meg­felelő talajfeltöltés mellett nincs szükség mélyművelés­re, s így a termesztés költsé­gei lényegesen csökkenthe­tők. Mielőtt a vendégek a kü­lönböző öntözőberendezése­ket működés közben is meg­tekintették volna, a gazdaság vezetői elmondták, hogy eb­ben az évben eddig már négyezerötszáz hektáron esőz- tettek. Tavaly kezdték el gyártani azokat a körforgós öntözőberendezéseket, ame­lyek 240 méter szárnyhosz- szon, 36 méteres sávban jut­tatják a földekre a vizet. A benzinmotorral hajtott be­rendezés saját erővel „kú­szik” előre egy-egy sáv meg- öntözése után, ígv az öntöző­munkások a rendkívül ma­gas páratartalom mellett már-már elviselhetetlen, ne­héz munkától mentesülnek. Az öntözőfürt % A beszélgetést követően a vendégek megtekintették a kisújszállási öntözőfürt szi­vattyúközpontját, amely 1571 hektár öntözéséről gon­doskodik. Hét jókora szi- vattyúegység juttatja a vizet nagy nyomással a vezeték- rendszerbe és a speciális ön­tözőberendezésekbe. Ezeket a berendezéseket is bemutat­ták a gazdaság vezetői mű­ködés közben, többek között a Cibakházán gyártott CIC— 100-as típust, amely, egy ten­gelyen felfüggesztve, 100 mé­teres sugarú körben tud ön­tözni. A hatalmas csövet — a Ségner-kerék elvén — a víz nyomásenergiája forgatja körbe, így külön meghajtás­ról nem kell gondoskodni. Fehér Lajos és Dégen Im­re ma a hortobágyi Nemzeti Parkot tekinti meg. T. P, A pártkongresszus tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) gyelembevéve elsősorban a terfriélés növelését tűzték ki célul. A vállalat 230 szocia­lista brigádjának négyezer tagja felajánlotta, hogy az év végéig terven felül 20 ezer tonna kőolajat termelnek ki, A vállalás teljesítése érdeké­ben az elmúlt hónapokban a szokásos napi 4 ezer 300 ton­na helyett 4 ezer 400 tonna olajat hoztak a felszínre. A kongresszusi munkaverseny részeként az eredeti határ­időnél két hónappal koráb­ban fejezik be az egymilli- árd forint beruházással ké­szülő szegedi gázfeldolgozó üzem építését. Az új Szem, amelynek átadását november 7-re vállalták hozzájárul ah­hoz, hogy már az elkövet­kező évben javuljon a lakosság propán-bután gázellátása. A Nagyalföldi Kutató- és Feltáró üzemben a vállalá­sok teljesítéseként az elmúlt hónapokban a kutatófúrások költségeit méterenként 519 forinttal, a feltáró fúrásokét pedig 1 337 forinttal csökken­tették. Az üzem geofizikai — technológiai osztályának szo­cialista brigádja — Varga Illés vezetésével — vállalta, hogy olyan speciális műsze­reket szerelnek fel és üze­meltetnek, amelyek még ebben az évben egymillió forint megtakarítást hoznak. A megye állami gazdasá­gaiban, mezőgazdasági fel­dolgozó üzemeiben és víz­gazdálkodási vállalatainál dolgozó szocialista brigádok több mint százmillió forint értékű felajánlást tettek és ebből már 40 millió forintot teljesítettek. A Középtisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói például a vállalati általános költségek 12 millió forintos csökkentését vállal­ták, a Tiszamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalatnál pedig arra tettek felajánlást, hogy a tervezettnél más­fél milliárd köbméterrel több vizet adnak, elsősor­ban az öntöző gazdasá­goknak. ___ A tanácskozásokon elmon­dották, hogy az elkövetkező hónapokban sok feladat vár az újonnan megalakult ver­senybizottságokra, amelyek­nek segíteni kell a Vállalá­sok teljesítését. A munkahe­lyi vezetőkön is sok múlik, esetenként nekik kell elhárí­tani azokat az „objektív” akadályokat, amelyek veszé­lyeztethetik az egyes brigá­dok, műhelyek kongresszusi felajánlásainak teljesítését. P. É. Átadták a szolnoki turistaszállót Három héttel a határidő elett Az új turistaszálló homlokzata Tegnap délelőtt átadták Szolnokon a Tiszaligetben épült turistaszállót, A szál­lót a szalag elvágásával dr. Bereczki Lajos, a megyei ta­nács elnökhelyettese adta át rendeltetésének. Az átadási ünnepségen jelen volt dr. &oős István, a megyei ta­nács elnökhelyettese, dr. Bo­ros Ottóné és Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság osz­tályvezetői, Árvái István, az SZMT vezető titkára, Sán­dor László, a városi párt- bizottság első titkára és Kuk­ri Béla, a városi tanács el­nöke. A százháromágyas, moderf turistaszálló építése 9 millió forintba került. Kivitelezője az ÉPSZER Vállalat az ere­detileg tervezett augusztus 15-i határidő helyett készült el mostanra a munkával. A vállalat munkásait dicséri, hogy szinte hibátlanul dol­gozlak. A szobákban bárom ágy van. Kél ágy dija 150 forint, a harmadik pótágy. ezért, csak 30 forintot kell fizetni. A szálló földszintjén presszó nyílt. Minden szobához für­dőszoba tartozik. A vendé gek kényelméről egyszerre tizenegy dolgozó gondosko­dik. A személyzet teljes lét­száma huszonegy. Az ú.i szálloda azonnal be­kapcsolódik az ejtőernyős világbajnokság lebonyolítá­sába. Mint ismeretes. a könnyebb eligazodás érde­kében a külföldiek szállás helyeit számmal jelölik, a turistaszálló lesz a 21-es. Az új szálloda iránti igény- re jellemző, hogy a meg­nyitás napjától október 20- ig már valamennyi helyet lekötöttek! a Szolnokra láto­gató kül- és belföldi turisták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom