Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-21 / 169. szám

12 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1974. július 21. . ERDEI KARTEVŐK ELLEN Az l'SA-ban ismét engedélyezték a 1)1)1 használatát Jelzöostlop Légiem! vetődésről cs a zaj mértékéről tájékoztat A düsseldorfi főpályaud­var köz vétlen közelében fel­állítottak égy két méter ma­gas jelzéoSzlbpot, ami felvi­lágosítást ad arról, hogy mi­iven rossz vagy milyen jó a köf-fl^ék levegőié és milyen nagy a forgalom okozta zaj mértéke. A 60 000 márkás berende­zéssel elsősorban a közleke­dés és a légszérihyeződés, valamint a zajszint közti összefüggésekre akarnak fényt deríteni. Az oszlop in­formáló és egyszersmind fel­világosító tevékenységet fejt ki. Le téliét olvasni róla, hogy högyan változik meg a levegő szénmonoxid tar­talma és a környék zajszint- je a pályaudvar térségében kígyózó kocsisor hatására. A szénmónoxid jelző skálán — ami főleg a házak kéményei­nek füstjét illetve énriek összetételét regisztrálja — nem várnak el különösebb kilengéseket. A jelzöoszlop mérési ada­tainak feljegyzése, rögzítése automatikusan történik. Ezek kiértékelését az esseni or­szágos talajvédelmi intézet végzi eí. Az új düsseldórfi jelző- és óvókészülék Észak- rajna—Westfália mérőállo­más-hálózatához tartozik. dh Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) nemrég engedélyt adott arra, hogy júniusban DDT kiszórásával védekez­zenek a Washington, Oregon és Idaho államok erdeiben egyes erdei kártevők eilen, „amennyiben annak szüksé­gességé elkerülhetetlen”. AZ amerikai Földművelésügyi Minisztérium 1968-ban meg­tiltotta a DDT erdőgazdasági alkalmazását, majd 1972-ben törvényesén Is betiltották én­nek a rovarölőszernek a használatát az egész ország­ra kiterjedően, mind a mező-, mind pedig az erdőgazdaság­ban. Az EPA sokáig habó­zott. mielőtt döntését meg­hozta. A Liparidaek (gyapjas lepkék) családjához tartózó indiai pikkelyes szárnyú lep­kék hernyói, amelyeknek a szó szoros érteimében vett „rdbbanásszerű” mégjélenése 19Í0-re tehető, ózonban májdiiéfn élpusztítótták az említett államokban a 400 000 hektár Dóuglas-fenyöálló­mányt. Áz erdőtulajdonosok és a Szövetségi Állami ErdóhiVa- tal azzal á kérdéssel fordul­tak az illetékesekhez, hogy engedélyezzék a DDT hasz­nálatát a hernyódúlás megfé­kezésé érdekében. Az EPA azónban először megtagadta az engedély kiadásét arra hi­vatkozással, hogy a természet majd gondoskodik az említett kártevők további elszaporo­dásának megakadályozásáról, továbbá azzal érvelt, hogy a DDT használatára vonatkozó tilalom időszakos felfüggesz­tése esetleg maga után vonná a jelenlég betiltott egyéb peszticidék alkalmazásának engédélyezését is. Az EPA áltál möSt kiadott engedély előírja a rovarirtó­szer használatának feltétele­it: á bÖT-t helikopterről kell kisíórrti a veszélyeztetett er­dőállomásra, de csak ebban az esetben, ha a szél sebessé­ge nem éri el az óránkénti 10 kilométeres értéket. SZOVJET SZAKEMBEREK a képen látható módon ol­dották iheg a hatalmas irkutszki cellulóz-kombinát szenny* vizének tisztítását, tllcpítömedeneében leválasztják az el­folyó vizek lebegő szennyezéseit, túifoiyatással pedig „le­vegőztetik", oxigénnel dúsítják a vizet, hogy a kártékony anyagok természetes lebomlását minél jobban siettessék. Gondot fordítanak a habosodásl előidéző alkotók lebontá­sára IS. Az ipari szennyvizet csak ezután engedik a Bajkal­lóba. Az ökológia mint iparág Olaszországi tapasztalat : Nyereséges vállalkozás a környezetvédelmi problémák ipari szintű megoldása A környezetvédelem nap­jainkban már nem csupán védekezést jelent, hanem ha­tékony Iparággá is vált. Rá­jöttek. Högjr a környezetvé­delemre fordított összegek* minden ipari befektetéshez hasonlóan, hosszabb távon busásan megtérülnek. sőt komoly hasznot hajtanak. A három legnagyobb dlasz ipari csoportosulás keretében máé létesülték is olyan Vál­lalatok, amelyek üzletszerű­en foglalkoznak környezet- védelmi problémák megol­dásával. ígv alakúit nieg az IRl keretében aZ Italéce. a FIÁT vállalaton beiül a Si- teco és az ENI keretében a Tecneco környezetvédelmi vállalat. Ahhoz, hogy valamilyen képet alkossunk, magunknak e vállalatok tevékenységéről, ajánlatos elemeznünk mun­kájukat' Eréé a célra kivá­lasztottuk a Tecnecót, amely 1970 óta foglalkozik környe­zetvédelmi problémák meg­oldásával. Ennek az ipari vállalatnak a ..profillába” a következők tartoznak: egy meehntározott terület gazda­ságfejlesztési tervének elké­szítése: környezetvédelmi szempontból kifogástalan munkafolyamatok és techno­lógiák kidolgozása: nagymé­retű környezetvédelmi be­rendezések tervezése. A vál­lalat eddigi tevékenységének legemlítésreméltóbb ered­ménye Közép-Szardínia ipa­rosítási teévének kidolgozá­sa, valamint Velence és a nápolyi öböl megtisztításá­nak terve. A Tecneco eddigi tapasz­talatait á hiúit rtyáron Ur- binóban megrendezett orszá­gos környezetvédelmi konfe­rencián összegezték. Ez a konferencia égész Olaszor­szágban hagy visszhahgot keltett, mivel első ízben „térképezték fel” egész Olaszország területét környe­zetvédelmi szempontból. Ez­zel a térképpel. amely fel­tünteti a hörtlyeZet védelmi teendőket; egyben felmérték a Techneco környezetvédel­mi vállalat potenciális pia­cát iá. Ha (meggondoljuk, hogy évről évre kisebb ősz* szeg jut az állami költségve­tésből környezetvédelmi cé­lokra, (1972-bén az előző évhez viszonyítva 19 száza­lékkal kevesebb, összegsze­rűen 107 milliárd líráU ami a bruttó nemzeti jövedelem­nek csupán 0.16 százalékát teszi ki), akkor ésszerűnek látszik a környezetvédelmi problémák ipari szinten és ipari vállalatok révén törté­nő megoldása. A Techneco kizárólag álla* mi szervek megbízásából dolgozik az egyes tartomá­nyok vagy városok környe­zetvédelmi program iának megfelelően. Például Emília tartomány megbízta a tar­tomány hidrológiai munká­latainak elvégzésével. Puglia a szemételtakarítási oroblé- mák megoldását bízta a TeChneCórá. Kapott egy meg­bízást a szenátustól is. még­pedig az összes olasz város szemételtakarítási problé­májának megoldásit kell ki- dolgöznia. AZ erdősítés, a hidrológiai munkálatok nemzetgazdasági szempontból előnyösek, mi­vel sok új munkaalkalmat teremtenek. Az ipari mód­szerekkel végzett környezet­védelem hosszabb taVön olyan hasznot hajt, amelv- ből az egész társadalom pro­fitál. Mindenki számára világos, hogy a környezetvédelmi ipar kialakítása ma már korszerű követelmény. (Montlo Economic«») Ausztriában törvényes úton szabályozzák a fák védelmét A bécsi tartományi gyűlés április 26-án tárgyalta azt a favédelmi törvényt; amely­nek értelmében á 40 centi­méteres átmérőt meghaladó fákat csak hatósági engedély alapján, megfelelő pótlási kötelezettség teljesítése ese­tén szabad kivágni. Aki engedély nélkül vág ki ilyen fát, 5000-től 50.000 ézer schillingig terjedő pénzbüntetéssel sújtható. A pénzbüntetés kivételével a törvény visszamenőleges, 1973. augusztus 1 S-i hatály- lyal lép életbe. A favédelmi törvény rendelkezései nem vonatkoznak á gyümölcsfák­ra és az áiláfrü erdőkre. Amint Peter Sehledéf kör­nyezetvédelmi tanácsos egy sajtótájékoztatón kijelentet­te, a törvényt maradéktala­nul érvényesíteni fogják Béésben és a Bécsi parkok­ban. A fákat ugyanis Védeni kell, akár közterületen, akár magánterületen állnak. Ha valaki egy legkevesebb 40 centiméter átmérőjű fát ki akar vágni, megfelelő ké­relmet kell benyújtania az illetékes városi hivatalban, s egy vázrájzon fel kell tün­tetni a kivágandó fát, vala­mint a pótlásként ültetendő fa helyét. Ha a saját télken, vagy 300 méteres körzetben nincs lehetőség a fa pótlá­sára, akkor az elöljáróság Vállalja át ezt a kötelezett­ségét, dé ebben az esetben mindeh fá után 8000 schil­ling Illetékét kell fizetni. Ha a fa eltávolítása nem kizárólag á telektulajdo­nos akaratától függ, ak­kor minden egyes kidön- tött fa pótlására egy új fát kell ültétúi. Ila azonban a fä kivágása döntőén á télék tulajdono­sán múlik, akkor mindén 15 eentimétér megkezdett törzs­átmérő után kell égy-egy új fát ültetni, amelynek átmé­rője 8—15 Centiméter kell hogy legyen. Ha valaki engedély nélkül vág ki egy fát, annak a büntetésen kívül a pótlás­ként elültetett fa költségeit is meg kell fizetnie. Ha az építkezések kapcsán vágnak ki engedély nélkül fát, ak­kor az építésvezetőt és ftz üzemvezetőt egyaránt meg kell büntetni. Tilos minden olyan be­avatkozás is. amely kárt okoz egy fában, vagy annak pusztulását okoz­za. Amint Schieder városi ta­nácsos kijelentette, a keres­kedelmi kamara és az ál­lamerdészet képviselőivel folytatott tárgyalások során messzemenő egyetértésre törekedtek és elhagyták azo­kat a pontokat, amelyeket nehéz lenné a gyakorlatban érvényesíteni, a közeljövő­ben vizsgálat, tárgyává te­szik azt is, hogy az utak só­zása milyen kárt okoz a fákban. (Salzburger Nachrichten» Öntözés és szikesed és Egyiptomba Egyiptom egyik fő problémája jelenleg äZ, hogy a gyors népszaporodás miatt lehetőleg minél több szűzföldét kell művelésbe venni. Ez azonban csak öntözéssel lehetséges. A Nílus öntözővizének jöbb kihasználása Végett á törté­nelmi hagyományokban gyökerező öntözési módszereket á vízzel jobban takarékoskodó módszerekkel váltották fel. Ezek az új módszerek azonban elősegítik a talaj szikese- dését és ezzel olyan nagy károkat okoznak, amelyeket csak igen költségesen lehet megszüntetni. Ax őntöxé» életszükséglet Egyiptom egész területe 1Ó0 millió hektár. Ebből jé- lehleg csak 2.8 millió hektá­ron lehet öntözéses gazdál­kodást folytatni. Egyiptom tulajdonképpen a Nílus Völ­gye: itt él az ország 35 mii* liós lakosságának 90 Száza­léka. A lakosság száma na­ponta kb. 2000 fővel emel­kedik és 1941 óta megkét­szereződött. Az ország társadalmi prob- létnái kizárólag iparosítással nem oldható meg. Az egyip­tomi gazdaság gerince a múlthoz hasonlóan ma is a mezőgazdaság. Az ország la­kosságának 60 százaléka él növénytermesztésből és ál­lattenyésztésből. A talajmű- vélés sok helyen még ma is olyan kezdetleges, mint a fáraók idejében volt. A gé­pesítés a munkanélküliség fokozódásának veszélyével jár. Az öntözött területből 2.4 millió hektár nílusi allUViá- lis talaj. A Nílus öntözött völgyének szélessége l kilo­méter és 20 kilométer között változik. Kairótól északra a delta vidéke legyezőszerűen kiszélesedik. A Nílus deltá­jától keletre a keskeny Arab sivatag, nyugatra pedig a lí­biai homok- és mészkőfenn­sík terül el. A Nílus deltá­ja klimatikus szempontból még á földközi-tengeri me­dencéhez tartozik. A Föld­közi -tehger medencéjének északi részén az évi csapa­dék középértéke 150—200 milliméter, Kairóban azon­ban csak 34 milliméter. Egyiptom területének legna­gyobb része az aszályos klí­mába esik, ahol igen erős a napfény és a napi középhő­mérséklet nyáron 40 és 52 C között mozog. 4 tJ módszerek hevtxeiese ' A Nílus Völgyének és del­tájának termékeny talaja évezredes öntözés következ­tében jött létre. A tenger­parton e talaj 60 százalékát, a középső delta vidékén 23 százalékát, a déli delta vidé­kén és az ország középső ré­szén pedig 20 százalékát je­lenleg az elszikesedés veszé­lyé fetivegeti Ez a problé­ma akkor vált súlyóssá, amikor a több évszázadon keresztül, folytatott régi árasztásos öntözést egész évi öntözéssel váltották fel. Egyiptomban a termőföl­det gátakkal ősidők óta kis kalitkákra osztják, amelyek­be csatornákkal és vízemelő kerekekkel vezetik be a Ní­lus kevés sót tartalmazó vi­zét. Az évi egyszeri elárasz­tás á felső talajrétegekben az aszályos klíma következ­tében felgyülemlett ártalmas sókat a talajból kimosta. Üjabban azonban duzzasz­tógátakat és korszerű öntö­zőberendezéseket építettek, amelyek az öntözést, az egész év alatt lehetővé teszik. A duzzasztógátakkal a felesle­ges vizet tározókba gyűjtik és onnan az új áradás be­következtéig állandóan ada­golják. Így a területegységre az időegység alatt kevesebb víz jut. az már nem tudja a sókat kimosni. Különösen vonatkozik ez a delta vidé­kének kötött talajaira. Ezért a talajok erősen elszikesed­tek. Hozzájárul ehhez még az is, hogy az öntözővíz régeb­ben Etiópiából származott, tehát kevesebb sót tartalma­zott. mint a tározók öntöző­vize, amelyben aránylag sok a nátrium. Az új Asszuáni-duzzasztó- gát megépítésének egyik kö­vetkezménye az lett. hogy a Nílus iszapja, amely az Etióp felföldről számos olyan anyagot hoz magával, amely a talaj termőképességét ked­vezően befolyásolja, nagy részben már a tározóban le­ülepedik és csak kisebb mennyiségre jut az öntözött földekre. Régebben a delta vidékén évente kb. t.03 mil­liméter iszap rakódott le. ma azonban már csak 0.06 milliméter. Ezért csökkennek a termések, amióta a táro­zók vizét használják öntö­zésre. Ax Asszuáni-gát A gát megépítése 85 mil­liárd köbméter víz tárolását teszi lehetővé. Ezzel a mező- gazdasági művelés új terü­letekre terjeszthető ki. A lí­biai és az arab sivatagban 1972-ig összesen 280 000 hek­tár szűzföldet vettek műve­lésbe. A következő években további 1.5 millió hektár te­rületen kívánnak talajjaví­tást végezni, majd az öntö­zést bevezetni. A homoktalajok elsősorban akkor alkalmasak öntözésre, ha alattuk homokkő találha­tó. Kharga és Dakhla oázi­saiban. ahol hosszú ideig ar­tézi vízzel öntöztek jó ter­mőtalajok alakultak ki, ame­lyek nem szikesednek el, mert homokosak és magasan fekszenek. A velük szomszé­dos lejtők azonban erősen elszikesedtek. A 0.4 százalék sótartalmú talajban már a legtöbb ter­mesztett növény károsodik. A könnyen oldódó kloCidok- kal és szulfátokkal dúsított szoloncsák talajok megjaví­tásához egyszerű kilúgozás is elegendő. A szolonyec ta­lajokon, amelyek sok kicse­rélhető nátriumot tartalmaz­nak, a kötött nátriumot kál- ciurhmal kell helyettesíteni. A magnézium és szolonyec jellegű talajokat hoz létre, amelyeknek fizikai tulajdon­ságai rosszak. A nátriumkarbonátot tar­talmazó talaj erősen lúgos kénhatású pH értéke 8.5 fö­lött van. Talajjavítás Ezeket a talajokat gip- szezni kell. Az alacsonyab­ban fekvő csatornákból a ki­lúgozáshoz szükséges vizet néha 60 méter magasságba is fel kell emelni, Onnan a vizét cementcsatornákban vágy nyitott árokban veze­tik tovább. Az árasztáshóz poldereket építenek, ame­lyeknek talaját pontosan el­egyengetik. A víz párolgása ellen ta- mariszk fák ültetésével vé­dekeznek. A fasorok a szél eróziója ellen is jó védelmet nyújtanak. Finomszemcsés talajok 60 centiméteres mélységig való sótalanításához legalább há­rom elárasztás szükséges, egyenként hektáronként leg­alább 1000 köbméter vízzel. A sós vizet egymástól 50 méter távolságban és 3 mé­ter mélységben vezetett alag- csövekbert vezetik el. A tálaliaVílás költségei hektáronként kb. 20Ö0 dol­lár tesznek ki. A kijavított talajokon főleg lucernát, rizst, gyapotot, kukoricát, búzát, különféle zöldségeket, szőlőt, citrusféléket és man- gót termesztenek. AZ erős népszaporodás miatt mindig úiabb területe­ket igyekeznek berendezni öntözésre. Ezzel azonban egyre súlvosabbá válik a szi- kesedés problémája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom