Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
12 SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1974. július 21. . ERDEI KARTEVŐK ELLEN Az l'SA-ban ismét engedélyezték a 1)1)1 használatát Jelzöostlop Légiem! vetődésről cs a zaj mértékéről tájékoztat A düsseldorfi főpályaudvar köz vétlen közelében felállítottak égy két méter magas jelzéoSzlbpot, ami felvilágosítást ad arról, hogy miiven rossz vagy milyen jó a köf-fl^ék levegőié és milyen nagy a forgalom okozta zaj mértéke. A 60 000 márkás berendezéssel elsősorban a közlekedés és a légszérihyeződés, valamint a zajszint közti összefüggésekre akarnak fényt deríteni. Az oszlop informáló és egyszersmind felvilágosító tevékenységet fejt ki. Le téliét olvasni róla, hogy högyan változik meg a levegő szénmonoxid tartalma és a környék zajszint- je a pályaudvar térségében kígyózó kocsisor hatására. A szénmónoxid jelző skálán — ami főleg a házak kéményeinek füstjét illetve énriek összetételét regisztrálja — nem várnak el különösebb kilengéseket. A jelzöoszlop mérési adatainak feljegyzése, rögzítése automatikusan történik. Ezek kiértékelését az esseni országos talajvédelmi intézet végzi eí. Az új düsseldórfi jelző- és óvókészülék Észak- rajna—Westfália mérőállomás-hálózatához tartozik. dh Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) nemrég engedélyt adott arra, hogy júniusban DDT kiszórásával védekezzenek a Washington, Oregon és Idaho államok erdeiben egyes erdei kártevők eilen, „amennyiben annak szükségességé elkerülhetetlen”. AZ amerikai Földművelésügyi Minisztérium 1968-ban megtiltotta a DDT erdőgazdasági alkalmazását, majd 1972-ben törvényesén Is betiltották énnek a rovarölőszernek a használatát az egész országra kiterjedően, mind a mező-, mind pedig az erdőgazdaságban. Az EPA sokáig habózott. mielőtt döntését meghozta. A Liparidaek (gyapjas lepkék) családjához tartózó indiai pikkelyes szárnyú lepkék hernyói, amelyeknek a szó szoros érteimében vett „rdbbanásszerű” mégjélenése 19Í0-re tehető, ózonban májdiiéfn élpusztítótták az említett államokban a 400 000 hektár Dóuglas-fenyöállómányt. Áz erdőtulajdonosok és a Szövetségi Állami ErdóhiVa- tal azzal á kérdéssel fordultak az illetékesekhez, hogy engedélyezzék a DDT használatát a hernyódúlás megfékezésé érdekében. Az EPA azónban először megtagadta az engedély kiadásét arra hivatkozással, hogy a természet majd gondoskodik az említett kártevők további elszaporodásának megakadályozásáról, továbbá azzal érvelt, hogy a DDT használatára vonatkozó tilalom időszakos felfüggesztése esetleg maga után vonná a jelenlég betiltott egyéb peszticidék alkalmazásának engédélyezését is. Az EPA áltál möSt kiadott engedély előírja a rovarirtószer használatának feltételeit: á bÖT-t helikopterről kell kisíórrti a veszélyeztetett erdőállomásra, de csak ebban az esetben, ha a szél sebessége nem éri el az óránkénti 10 kilométeres értéket. SZOVJET SZAKEMBEREK a képen látható módon oldották iheg a hatalmas irkutszki cellulóz-kombinát szenny* vizének tisztítását, tllcpítömedeneében leválasztják az elfolyó vizek lebegő szennyezéseit, túifoiyatással pedig „levegőztetik", oxigénnel dúsítják a vizet, hogy a kártékony anyagok természetes lebomlását minél jobban siettessék. Gondot fordítanak a habosodásl előidéző alkotók lebontására IS. Az ipari szennyvizet csak ezután engedik a Bajkallóba. Az ökológia mint iparág Olaszországi tapasztalat : Nyereséges vállalkozás a környezetvédelmi problémák ipari szintű megoldása A környezetvédelem napjainkban már nem csupán védekezést jelent, hanem hatékony Iparággá is vált. Rájöttek. Högjr a környezetvédelemre fordított összegek* minden ipari befektetéshez hasonlóan, hosszabb távon busásan megtérülnek. sőt komoly hasznot hajtanak. A három legnagyobb dlasz ipari csoportosulás keretében máé létesülték is olyan Vállalatok, amelyek üzletszerűen foglalkoznak környezet- védelmi problémák megoldásával. ígv alakúit nieg az IRl keretében aZ Italéce. a FIÁT vállalaton beiül a Si- teco és az ENI keretében a Tecneco környezetvédelmi vállalat. Ahhoz, hogy valamilyen képet alkossunk, magunknak e vállalatok tevékenységéről, ajánlatos elemeznünk munkájukat' Eréé a célra kiválasztottuk a Tecnecót, amely 1970 óta foglalkozik környezetvédelmi problémák megoldásával. Ennek az ipari vállalatnak a ..profillába” a következők tartoznak: egy meehntározott terület gazdaságfejlesztési tervének elkészítése: környezetvédelmi szempontból kifogástalan munkafolyamatok és technológiák kidolgozása: nagyméretű környezetvédelmi berendezések tervezése. A vállalat eddigi tevékenységének legemlítésreméltóbb eredménye Közép-Szardínia iparosítási teévének kidolgozása, valamint Velence és a nápolyi öböl megtisztításának terve. A Tecneco eddigi tapasztalatait á hiúit rtyáron Ur- binóban megrendezett országos környezetvédelmi konferencián összegezték. Ez a konferencia égész Olaszországban hagy visszhahgot keltett, mivel első ízben „térképezték fel” egész Olaszország területét környezetvédelmi szempontból. Ezzel a térképpel. amely feltünteti a hörtlyeZet védelmi teendőket; egyben felmérték a Techneco környezetvédelmi vállalat potenciális piacát iá. Ha (meggondoljuk, hogy évről évre kisebb ősz* szeg jut az állami költségvetésből környezetvédelmi célokra, (1972-bén az előző évhez viszonyítva 19 százalékkal kevesebb, összegszerűen 107 milliárd líráU ami a bruttó nemzeti jövedelemnek csupán 0.16 százalékát teszi ki), akkor ésszerűnek látszik a környezetvédelmi problémák ipari szinten és ipari vállalatok révén történő megoldása. A Techneco kizárólag álla* mi szervek megbízásából dolgozik az egyes tartományok vagy városok környezetvédelmi program iának megfelelően. Például Emília tartomány megbízta a tartomány hidrológiai munkálatainak elvégzésével. Puglia a szemételtakarítási oroblé- mák megoldását bízta a TeChneCórá. Kapott egy megbízást a szenátustól is. mégpedig az összes olasz város szemételtakarítási problémájának megoldásit kell ki- dolgöznia. AZ erdősítés, a hidrológiai munkálatok nemzetgazdasági szempontból előnyösek, mivel sok új munkaalkalmat teremtenek. Az ipari módszerekkel végzett környezetvédelem hosszabb taVön olyan hasznot hajt, amelv- ből az egész társadalom profitál. Mindenki számára világos, hogy a környezetvédelmi ipar kialakítása ma már korszerű követelmény. (Montlo Economic«») Ausztriában törvényes úton szabályozzák a fák védelmét A bécsi tartományi gyűlés április 26-án tárgyalta azt a favédelmi törvényt; amelynek értelmében á 40 centiméteres átmérőt meghaladó fákat csak hatósági engedély alapján, megfelelő pótlási kötelezettség teljesítése esetén szabad kivágni. Aki engedély nélkül vág ki ilyen fát, 5000-től 50.000 ézer schillingig terjedő pénzbüntetéssel sújtható. A pénzbüntetés kivételével a törvény visszamenőleges, 1973. augusztus 1 S-i hatály- lyal lép életbe. A favédelmi törvény rendelkezései nem vonatkoznak á gyümölcsfákra és az áiláfrü erdőkre. Amint Peter Sehledéf környezetvédelmi tanácsos egy sajtótájékoztatón kijelentette, a törvényt maradéktalanul érvényesíteni fogják Béésben és a Bécsi parkokban. A fákat ugyanis Védeni kell, akár közterületen, akár magánterületen állnak. Ha valaki egy legkevesebb 40 centiméter átmérőjű fát ki akar vágni, megfelelő kérelmet kell benyújtania az illetékes városi hivatalban, s egy vázrájzon fel kell tüntetni a kivágandó fát, valamint a pótlásként ültetendő fa helyét. Ha a saját télken, vagy 300 méteres körzetben nincs lehetőség a fa pótlására, akkor az elöljáróság Vállalja át ezt a kötelezettségét, dé ebben az esetben mindeh fá után 8000 schilling Illetékét kell fizetni. Ha a fa eltávolítása nem kizárólag á telektulajdonos akaratától függ, akkor minden egyes kidön- tött fa pótlására egy új fát kell ültétúi. Ila azonban a fä kivágása döntőén á télék tulajdonosán múlik, akkor mindén 15 eentimétér megkezdett törzsátmérő után kell égy-egy új fát ültetni, amelynek átmérője 8—15 Centiméter kell hogy legyen. Ha valaki engedély nélkül vág ki egy fát, annak a büntetésen kívül a pótlásként elültetett fa költségeit is meg kell fizetnie. Ha az építkezések kapcsán vágnak ki engedély nélkül fát, akkor az építésvezetőt és ftz üzemvezetőt egyaránt meg kell büntetni. Tilos minden olyan beavatkozás is. amely kárt okoz egy fában, vagy annak pusztulását okozza. Amint Schieder városi tanácsos kijelentette, a kereskedelmi kamara és az államerdészet képviselőivel folytatott tárgyalások során messzemenő egyetértésre törekedtek és elhagyták azokat a pontokat, amelyeket nehéz lenné a gyakorlatban érvényesíteni, a közeljövőben vizsgálat, tárgyává teszik azt is, hogy az utak sózása milyen kárt okoz a fákban. (Salzburger Nachrichten» Öntözés és szikesed és Egyiptomba Egyiptom egyik fő problémája jelenleg äZ, hogy a gyors népszaporodás miatt lehetőleg minél több szűzföldét kell művelésbe venni. Ez azonban csak öntözéssel lehetséges. A Nílus öntözővizének jöbb kihasználása Végett á történelmi hagyományokban gyökerező öntözési módszereket á vízzel jobban takarékoskodó módszerekkel váltották fel. Ezek az új módszerek azonban elősegítik a talaj szikese- dését és ezzel olyan nagy károkat okoznak, amelyeket csak igen költségesen lehet megszüntetni. Ax őntöxé» életszükséglet Egyiptom egész területe 1Ó0 millió hektár. Ebből jé- lehleg csak 2.8 millió hektáron lehet öntözéses gazdálkodást folytatni. Egyiptom tulajdonképpen a Nílus Völgye: itt él az ország 35 mii* liós lakosságának 90 Százaléka. A lakosság száma naponta kb. 2000 fővel emelkedik és 1941 óta megkétszereződött. Az ország társadalmi prob- létnái kizárólag iparosítással nem oldható meg. Az egyiptomi gazdaság gerince a múlthoz hasonlóan ma is a mezőgazdaság. Az ország lakosságának 60 százaléka él növénytermesztésből és állattenyésztésből. A talajmű- vélés sok helyen még ma is olyan kezdetleges, mint a fáraók idejében volt. A gépesítés a munkanélküliség fokozódásának veszélyével jár. Az öntözött területből 2.4 millió hektár nílusi allUViá- lis talaj. A Nílus öntözött völgyének szélessége l kilométer és 20 kilométer között változik. Kairótól északra a delta vidéke legyezőszerűen kiszélesedik. A Nílus deltájától keletre a keskeny Arab sivatag, nyugatra pedig a líbiai homok- és mészkőfennsík terül el. A Nílus deltája klimatikus szempontból még á földközi-tengeri medencéhez tartozik. A Földközi -tehger medencéjének északi részén az évi csapadék középértéke 150—200 milliméter, Kairóban azonban csak 34 milliméter. Egyiptom területének legnagyobb része az aszályos klímába esik, ahol igen erős a napfény és a napi középhőmérséklet nyáron 40 és 52 C között mozog. 4 tJ módszerek hevtxeiese ' A Nílus Völgyének és deltájának termékeny talaja évezredes öntözés következtében jött létre. A tengerparton e talaj 60 százalékát, a középső delta vidékén 23 százalékát, a déli delta vidékén és az ország középső részén pedig 20 százalékát jelenleg az elszikesedés veszélyé fetivegeti Ez a probléma akkor vált súlyóssá, amikor a több évszázadon keresztül, folytatott régi árasztásos öntözést egész évi öntözéssel váltották fel. Egyiptomban a termőföldet gátakkal ősidők óta kis kalitkákra osztják, amelyekbe csatornákkal és vízemelő kerekekkel vezetik be a Nílus kevés sót tartalmazó vizét. Az évi egyszeri elárasztás á felső talajrétegekben az aszályos klíma következtében felgyülemlett ártalmas sókat a talajból kimosta. Üjabban azonban duzzasztógátakat és korszerű öntözőberendezéseket építettek, amelyek az öntözést, az egész év alatt lehetővé teszik. A duzzasztógátakkal a felesleges vizet tározókba gyűjtik és onnan az új áradás bekövetkeztéig állandóan adagolják. Így a területegységre az időegység alatt kevesebb víz jut. az már nem tudja a sókat kimosni. Különösen vonatkozik ez a delta vidékének kötött talajaira. Ezért a talajok erősen elszikesedtek. Hozzájárul ehhez még az is, hogy az öntözővíz régebben Etiópiából származott, tehát kevesebb sót tartalmazott. mint a tározók öntözővize, amelyben aránylag sok a nátrium. Az új Asszuáni-duzzasztó- gát megépítésének egyik következménye az lett. hogy a Nílus iszapja, amely az Etióp felföldről számos olyan anyagot hoz magával, amely a talaj termőképességét kedvezően befolyásolja, nagy részben már a tározóban leülepedik és csak kisebb mennyiségre jut az öntözött földekre. Régebben a delta vidékén évente kb. t.03 milliméter iszap rakódott le. ma azonban már csak 0.06 milliméter. Ezért csökkennek a termések, amióta a tározók vizét használják öntözésre. Ax Asszuáni-gát A gát megépítése 85 milliárd köbméter víz tárolását teszi lehetővé. Ezzel a mező- gazdasági művelés új területekre terjeszthető ki. A líbiai és az arab sivatagban 1972-ig összesen 280 000 hektár szűzföldet vettek művelésbe. A következő években további 1.5 millió hektár területen kívánnak talajjavítást végezni, majd az öntözést bevezetni. A homoktalajok elsősorban akkor alkalmasak öntözésre, ha alattuk homokkő található. Kharga és Dakhla oázisaiban. ahol hosszú ideig artézi vízzel öntöztek jó termőtalajok alakultak ki, amelyek nem szikesednek el, mert homokosak és magasan fekszenek. A velük szomszédos lejtők azonban erősen elszikesedtek. A 0.4 százalék sótartalmú talajban már a legtöbb termesztett növény károsodik. A könnyen oldódó kloCidok- kal és szulfátokkal dúsított szoloncsák talajok megjavításához egyszerű kilúgozás is elegendő. A szolonyec talajokon, amelyek sok kicserélhető nátriumot tartalmaznak, a kötött nátriumot kál- ciurhmal kell helyettesíteni. A magnézium és szolonyec jellegű talajokat hoz létre, amelyeknek fizikai tulajdonságai rosszak. A nátriumkarbonátot tartalmazó talaj erősen lúgos kénhatású pH értéke 8.5 fölött van. Talajjavítás Ezeket a talajokat gip- szezni kell. Az alacsonyabban fekvő csatornákból a kilúgozáshoz szükséges vizet néha 60 méter magasságba is fel kell emelni, Onnan a vizét cementcsatornákban vágy nyitott árokban vezetik tovább. Az árasztáshóz poldereket építenek, amelyeknek talaját pontosan elegyengetik. A víz párolgása ellen ta- mariszk fák ültetésével védekeznek. A fasorok a szél eróziója ellen is jó védelmet nyújtanak. Finomszemcsés talajok 60 centiméteres mélységig való sótalanításához legalább három elárasztás szükséges, egyenként hektáronként legalább 1000 köbméter vízzel. A sós vizet egymástól 50 méter távolságban és 3 méter mélységben vezetett alag- csövekbert vezetik el. A tálaliaVílás költségei hektáronként kb. 20Ö0 dollár tesznek ki. A kijavított talajokon főleg lucernát, rizst, gyapotot, kukoricát, búzát, különféle zöldségeket, szőlőt, citrusféléket és man- gót termesztenek. AZ erős népszaporodás miatt mindig úiabb területeket igyekeznek berendezni öntözésre. Ezzel azonban egyre súlvosabbá válik a szi- kesedés problémája.
