Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-20 / 168. szám

1974. július 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Térelválasztó kislakásokba A modern lakás harmóni­áját előnyösen befolyásolja egy-egy térelválasztó polc­sor. A térelválasztó oldja a nagyobb és főleg, a hosszú­kás szoba „teremjellegét”, másrészt kisebb díszítő tár­gyak, néhány könyv és pár cserép zöld növény elhelye­zésére is kiválóan alkalmas. A mellékelten közölt tér­elválasztó polcocska elkészí­tése nem okoz külörtösebb gondot. Szerezzünk be há­rom darab, a szoba magassá­gának megfelelő hosszúságú —, annál mintegy 50 mm-rel rövidebb — vas- vagy alu­míniumcsövet. Az ajánlatos csővastagság 20 mm-es. Ve­gyünk hozzá egy darab — mintegy 80 centiméter hosz- szú — csövet, amelynek bel­ső átmérője megegyezik a hosszú cső külső átmérőjével. Ebből a vastagabb csőből, vasfűrésszel vágjunk le 18 darab, 20 mm-es gyűrűt, va­lamint három darab 100 mm hosszúságú darabot. Mind a gyűrűkbe, mind a három da­rab 100 mm-es cső oldalába fúrjunk 6 mm-es fúróval lyukat és M8-as menetfúró­val vágjunk a furatokba me­netet. Vegyünk 21 darab M8-as vascsavart (15 mm-es, hosszúságút). 20 mm vastag deszkából (200 mm szélességű!) egy darab 1300; egy 1150 és há­rom darab 1050 mm hosszú­ságú darabot fűrészeljünk le. A deszkákat egymásra fek­tetve, az ábra szerint — ki- nek-kinek ízlésére bízva, fúr­junk át három darab 20 mm- es lyukat. A legnagyobb hosszúságú deszka elhelye­zése előtt húzzunk fel a csö­vekre 3 darab gyűrűt. Az el­ső deszka után újabb három gyűrű jön, majd megint desz­ka, végül az utolsó három gyűrű után a három 100 mm-es csövet húzzuk fel a tartócsövekre. A gyűrűk tart­ják majd a polcokat. Állít­suk pontosan a helyére a polcot és a felső gyűrűkkel, majd az alsó csövekkel fe­szítsük a mennyezethez, il­letve a padlóhoz a tartóosz­lopokat. Ezt az M8-as csava­rokkal végezzük olyanfor­mán, hogy amikor kellő mér­tékben megfeszítettük a gyű­rűkét, illetve az alsó csoda­rabokat, akkor szorosra húz­zuk a csavarokat. Ezután, ízlésünk szerinti magasságba húzzuk fel a polcokat, és az alattuk levő gyűrűk, és az M8-as csava­rok segítségével rögzítsük a helyükre. CJ LEHETŐSÉG A SERTÉSTERMELÉSBEN: ' a Bábolna típusú seriés-nedvesetető ELŐNYEI: F — nagyobb és egyenletesebb súlygyarapodás, ■* •— kisebb takarmányfelhasználás, — rövidebb hizlalás] Idő, — nagyobb értékesítési árbevétel. A berendezés könnyén és gyorsan telepíthető Szaktanácsadás, művezetés, pótalkatrész-ellátás A szállítási feltételekről bővebb felvilágosítást nyújt a MEZOGAZDASAGI KOMBINAT kereskedelmi osztálya Cím: 2943 Bábolna. Telefon: Bábolna 1-es. Telex: 226555, 27211 valamint az AGROTRÜSZT és megyei AGRORER vállalat Mit. főzzünk holnap! ZÖLDSÉGLEVES BÉLSZÍN MAGYAROSAN CSOKOLÁDÉPARFÉ Bélszín magyarosan. Nyers­anyag: 80 dkg bélszín, 10 dkg füstölt szalonna, 8 dkg zsír, 8 dkg vöröshagyma, jó késhegynyi törött bors, 1 dl fehér bor, 2 dl tejföl, kés­hegynyi liszt, só. Készítés: A megtisztított bélszínt a rudakra vágott füstölt szalonnával megtűz­deljük. A zsírt lábasban fel­hevítjük és a bélszínt (la­páttal forgatva) a forró zsír­ba, erős tűznél gyorsan meg­pirítjuk; a zsírból kiemeljük, a zsírt a lángról levesszük. A hagymát megtisztítjuk, megmossuk, finomra vágjuk, a zsírban1 megpároljuk. A megpirított bélszínt törött borssal bedörzsöljük, bele­tesszük a hagymás zsírba. Ha a tűzdeléstől maradt szalon­nánk, azt is rátesszük, 1 dl forró vizet öntünk alá, le­fedjük, és mérsékelt tűzön pároljuk. Amikor a hús meg­puhult, zsírjára lesütjük, alá­öntjük a bort, a kis liszttel simára kevert tejfölt, a hús­sal együtt jól átforraljuk. A bélszínt 1 cm-es szeletekre felvágjuk, tálra rendezzük, egy kevés mártással leönt­jük, a többi mártást külön adjuk hozzá. Csokoládéparfé. Nyers­anyag: 7 dl tejszín, 20 dkg vaníliás porcukor, 20 dkg csokoládé vagy lo dkg finom kakaó. Készítés: A jól lehűtött tej­színt kemény habbá verjük, belekeverjük a porcukorral összekevert, átszitált kakaót, vagy a megolvasztott csoko­ládét. A csokoládét úgy ol­vasztjuk meg, hogy a meg­reszelt csokoládét 4—5 kanál felveretlen tejszínnel elke­verjük, forró vízfürdőbe ál­lítva kevergetjük, majd a vízből kiemelve, kihűtjük, és a felvert, megcukrozott tej­színhabhoz keverjük. Ezután fogyasztjuk. ) \ Hová menjünk kirándulni? Bélapátfalva A Mátra környékét nagyrészt bebarangoltuk az utóbbi hetekben. Bár sok szép kirándulóhelyet éppen csak meg­említettünk, vagy meg sem, de a nyár véges és, most ismerkedjünk néhány hétig a Bükk vidékével. Nem lesz túlzás, ha azt mondjuk, hogy hazánk egyik 1< jgszebb tájáról a másik legszebbre megyünk. Ha Bélapátfalvára, uticélunk színhelyére gépkocsival indulunk, egyszerűbb a dolgunk. Nem kell azoniban ide­genkedni ettől az úttól vonattal sem, mert az Egjrjr—Put- nok közötti vasútvonalat méltán tartják hasfánk leg­szebb, legváltozatosabb tájakon haladó vasútv onalánakv Vonattal azonban több napot kell erre az útra szánnunk. Az élmények azonban kárpótolnak bennünk/jt a fárado­zásért. Bélapátfalva a Bükk ölén fekvő kis közsé g megérdem­li, hogy néhány óránkat a megtekintésére szánjunk. Ne­vezetességei, természeti szépsége érdeklőd ésünket mara­dandó élményekkel viszonozza. Ezen a környéken közel vannak egyn íáshoz a közsé­gek, gépjárművel érdemes néhány kitérőt is tennünk. Keressük meg Szarvaskő után példáiul az út mentén épült Tardos fogadót, ahol aránylag -'szolid árakért ét­kezhetünk is, de ha erre nem szántun k pénzt, akkor is megéri megtekinteni azt a különleges alpesi épületcso­portot, amely e környék egyik neve? :etessége. Ha innen gépkocsival haladunk to vább rátérünk ar­ra az útszakaszra, amelyet az Eger párták medrének pere­mén 1840-ben sziklarobbantással ép ítettek meg. Mind­két oldalról hatalmas sziklák emelkednek itt az út fe­lett a Békás-szorosra emlékeztetőén. Ezt a részt elhagy­va nézzük meg Miklósfalvát, aho). egy 1846-ban épült házban szép színes néprajzi gyűjtemény van. Az épület pincéjében pedig egy eredeti kovácsműhely marad meg az utókornak, ahol az 1848--as szabadságharc bu­kása után Mártonffy Lajos meg;bújt a császári köpök elől. Kilenc héten át rejtegették, itt úgy, hogy a feje fe­lett gyakran mulatoztak az üldözők, akik a hadnagy­ért tűvé tették a környéket. Bélapátfalvára érve keressük' fel a volt apátsági temp­lomot. A Bél hegység — ahonnan csillék szállítják a cementgyárba a nyersanyagot — sok színben pompá­zó „gyomra” festőin szép hatteret ad a hegy lábánál meghúzódó bazilika komor épületének. Ezt a látványt a Bükk hegység egyik csodájaként tartja számon a ki- rándulók sokasága. Történelmünk szerint II. Endre ide- <> jén, 1232-ben Kirill egri püspök a ciszterciták rendjét telepítette ide. A püspökről pedig azt jegyezték fel, hogy ő fogalmazta meg annakidején az Endre király által kiadott Aranybullát. A bazilika, amely a XIII. század első felében épült fel, a feljegyzések szerint a tatárjárást is szerencsésen, sé­rülések nélkül' átvészelte. Az évszázadok során történt átalakítások, javítások alkalmával is megőrizték eredeti stílusát és így megmaradt, mint a francia cisztercita építkezés egyetlen román-kori emléke hazánkban. — B. — Kertészkedőknek 4 szőlő zöldoltása Tavasszal és ősszel többen panaszkodtak, hogy nem tud­nak beszerezni csemgeszőlő oltványokat. Ha nem tud­tunk oltványokat vásárolni, akkor állítsuk elő magunk. A zöldoltásnak most jött el az ideje. Akár alanytőkét, akár nem megfelelő fajtájú ter­mőtökét átolthatunk. Az alanynak kiszemelt tőkén vá­lasszunk ki 2—3 erős hajtást. Ezek akkor megfelelő érett- ségűek a zöldoltásra, ha uj- jaink között megszorítva ru­galmasnak tűnnek, halkan roppannak és átvágva a haj­tás belét még nem látjuk fehér színűnek. A vessző tö­vén a szövetek mindig éret­tebbek, a vége felé pedig még zsenge. Ha tehát korán oltunk, akkor rövidebbre, ha későn kerül erre a hasznos munkára sor, akkor hosz- szabbra vágjuk vissza az alanyvesszőket. Általában legcélszerűbb 80—100 cm ma­gasságban oltani. A visszavágott alanyvesz- szőn a legfelső csomó felett 4—5 cm-es csonkot hagyunk, alatta két csomóról levágjuk a leveleket és a rügyeket, majd a csonkot függőlegesen behasítjuk egészen a csomó­ig. A nemes oltóvesszőt leg­jobb a szomszédos tőkéről szedni és azon frissiben be­oltani. Amennyiben erre nincs mód és messzebbről kell az oltóvesszőt beszerez­ni, akkor ügyeljünk arra* hoev ne fonnyad ion meg. te­hát szállítsuk nedves újság­papírba burkolva fólia zacs­kóba kötözve. Közvetlen oltás előtt a vesszőket egyrügyes darabok­ra vágjuk úgv. hogy a csomó felett 4—5 cm-es, alatta pe­dig 6—8 cm-es csonk ma­radjon. Ezután az oltóvesszőt ékalakúan megvágjuk, a le­velet és a kacsot eltávolít­juk róla s az így elkészített csapot az alany hasítékába helyezzük ügyelve arra, hogy a megfelelő szövetelemek ta­lálkozzanak egymással. Az elkészített oltást leg­jobb pvc-hüvellyel vagy mű­anyag csíkkal szilárdítani és megóvni a kiszáradástól. Amennyiben ezek beszerzése nehézségbe ütközik — ne­kem legalábbis nem sikerült vásárolni — akkor fóliából készítsünk 1 cm széles, 35— 40 cm hosszú csíkokat és ezekkel kötözzük be az oltást alulról fölfelé haladva. Az oltás nemsokára megered és már két hét múlva láthat­juk a nemes részből fej­lődő új hajtást. Az alany­ból előtörő hónaljhajtásokat ezután is ki kell töyni, sőt majd augusztus vége felé sor kerülhet a nemes hajtás visszavágására is annak ér­dekében, hogy a 'vessző még a tél beállta előtt jól beér­jen. Augusztus végén bont­suk le a kötözőszalagot is. hogy az alany zavartalanul vastagodhassék. Berta Béla Strandmellény A szabásmintát a megfe­lelő méretre igazítjuk. A modell anyagigénye kb. 150 g citromsárga, néhány szál naracssárga, zöld és fehér fonal. Háta: a citromsárga fonallal 135+3 láncszemmel kezdjük. Első sor: a tűtől számított 4. és 5. láncszembe 1—1 egyráhajtásos pálcát öl­tünk * 2 láncszem,, a 3. és 4. láncszembe 1—1 egyráhaj­tásos pálca * ismételjük és végül 2 egyráhajtásos pálcá­val fejezzük be a sort. 2. sor: (ez a munka baloldala) három láncszemmel fordu­lunk pálcát öltünk a pálcá­ra * 2 láncszem, 2 egyráhaj­tásos pálca az ívbe * ismé­teljük végig. A második sor ismétlésével dolgozunk és a szabásmintának megfelelően alakítjuk ki a formát. Elejét a hátával azonos módon horgoljuk a szabás­mintának megfelelően elöl mélyebb kivágással. Zseb: Két azonos darabot horgo­lunk. A zöld színnel kezdjük, 3 láncszemmel fordulunk és egyráhajtásos pálcákkal dol­gozunk. zöld. fehér és sárga színek váltásával és zölddel fejezzük be. illetve a zölddel még egy sor szorosszemet horgolunk. s

Next

/
Oldalképek
Tartalom