Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-20 / 168. szám
1974. július 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Évszázados nyomozás Pusztaszer romjainál Pusztaszer úgy él a köztudatban, hogy ott volt a honfoglalók első országgyűlése. Az utóbbi par euben pe- iig egyre többet hallunk arról, hogy a szegedi regeszek vallatják ott a földet. Miről is? Tálán épp arról, hogy itt volt-e az az országgyűlés? „Egyénre szabott“ patronáló mozgalom A KISZ országos akciója a pályakezdő liatal szakmunkások segítésére Ez utóbbi szó az, amiért a régészek, történészek felszisszennek. Dehogy volt az országgyűlés, legföljebb a mi nevezéktanunkban ez illik rá úgy, ahogy. Anonymus sem így írta le: „...azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét, meg valamennyi jogát...’’ Aztán arról is, hogy a jeles esemény emlékére nem sokkal később templomot emeltek. Azt, hogy az említett törvényrendező összejövetel megvolt-e, nehéz lenne kideríteni. De ha a helyén templom van, akkor van rá remény. Így hát négy éve megkezdődött a „nyomozás” dr. Trogmayer Ottó vezetésével. S most, amint „Horváth Ferenc régész a ’’nyomozásról” mondta, „nemsokára már a gyilkost is ismerjük”. Rámutat az ásatás során előkerült falakra, amelyek egy hatalmas templom alaprajzát mutatják. Ez itt a főhajó, ezek az oldalhajók, amott egy torony alapfala. Hát ez világos, áttekinthető. Azazhogy majdnem. Templom a templomon Á drámaíró Katona József még látta a múlt században a pusztaszeri templom maradványait, s egy fal dacolt még az idővel az ötvenes évek elejéig. Aztán jött egy túlbuzgó „munkagépkezelő” és ledöntötte a földre. A régészeket már csak a szeri puszta várta. Dózer, csákány, ásó, lapát, míg nincs áruló nyom, aztán kaparó, spakli, ecset és petri csésze, ha előkerülnek a leletek. És kerültek elő — szép számmal. Egy fal, egy oszlopmaradvány. hatalmas félköríves apszis, újabb falak, sok-sok sír. A sírokban kormeghatározó mellékletek. A falak sem csupán egy épület alaprajzát mutatják. Folytonog építésről, újjáépítésről, templombővítésről, pusztulásról árulkodnak. A templom kőfalán belül szabályos sorban kör alakú foltok: hatalmas faoszlopok nyomai. Cölöptemplom épült a lerombolt kőépület helyén. Az is elpusztult, lett egy újabb. Templom a templomon. Falak és történelem Az első templom a XI. század elején ápült. A fala mellett kiásott sírban elefántcsont végű pásztorbot jelzi, hogy gazdája görög apát volt. Görögkeleti vallás, bizánci befolyás. E vallás papjai nyugodtak a későbbi sírokban és a később énült templomok tatainál. A templomhoz tornyot, sekrestyét építenek, majd a Vota lázadás idején, 1046-ban lerombolják. Ezután épült gyorsan a cölöptemplom. A XI. század végén a „szükségtemplom” helyét toronnyal, két félköríves záródású szentéllyel, kör alakú keresztelőmedencével, hatalmas bazilika foglalja el. Egy Szent Gallenből 820-ból származó pergamenen bencés bazilika alaprajzát találták meg: négy torony, két szentély, keresztelőmedence... A pusztaszeri azonosság bizonyítja, hogy attól kezdve itt a római katolikus bencések' miséztek. A lelet értékét növeli, hogy a Kárpátmedencében egyedülálló. A „Szent-Gallenit” a XII. század végén a 111. Béla kancelláriájának vezetője, Kalán püspök által építtetett nemzetségi monostor követte. Ha most állna, a jáki templom testvérének néznénk. De nem áll. Elpusztult, s vele a következő építkezésben készült szép előcsarnok, apostol-szobraival együtt 1241-ben. Az utolsó „nekirugaszkodás” eredménye kisebb templom lett s ennek falai érték meg a huszadik századot. Anonymus szavira kerestek bizonyítást vagy cáfolatot és templomromot ástak, vajon miért? Ha a honfoglalás nágy eseményének az „országgyűlésnek” emlékére templomot emeltek, akkor azt meg kell találni. Sikerült. S biztos, hogy ennek a templomnak „köze van” a honfoglaláshoz? A régész óvatosan fogalmaz: „az eddigi eredmények nem mondanak ellent a Gesta Hungaro- rumban leírtaknak. Három honfoglaló harcos lovassírját találták meg az ásatáskor. Nem messze tőle honfoglaláskori falu nyomaira bukkantak. Pusztaszer és a honfoglalás egyre jogosabban összetartozó fogalmak — kétszeresen fa, Huszonkilenc éve másodszor is hazát foglaltak itt a magyarok: 1945 márciusában itt kezdődött Magyarországon a földosztás — az utókor emlékművet állít tiszteletére. ..mai. Két honfoglalás emlékére A két honfoglalás emlékére nemzeti park létesül itt. Szeptemberben már turisták számára is érdekes látnivaló lesz a szeri ásatás, az évszázados nyomozás eredménye. A romkert körül 40 holdas emlékparkot alakítanak ki a későbbi években, amelyben a két sorsforduló emlékei mellett skanzenben mutatják majd be a Dél-Alföld népi építészetét. Rádió A lengyel hullára hete A népi Lengyelország fennállásának 30. évfordulója alkalmából a hagyományokhoz híven július 22—28. között a Magyar Rádió ismét megrendezi a lengyel kultúra hetét. Hétfőn sugározzák a Kossuth adón Jerzy Adr- szejewszki az Aranyróka című elbeszélésének rádióadaptációját. Kedden a reggeli órákban lengyel zongoraművészek Chopin felvételeiből hallhatunk válogatást, míg a kora délutáni órákban népszerű operák részletei szólalnak meg lengyel művészek tolmácsolásában. A Kossuth adón hangzik el este Jerzy Janicki: a híres Bodziak-fivérek című rádió játéka, Dobai Vilmos rendezésében. Lengyel szerzők művei szólalnak meg a késő esti órákban neves szólisták előadásában. Szerdán a Kossuth adón Jan Fryderyk Dabrowolski együttese szórakoztatja a hallgatókat. Csütörtökön reggel a Petőfi adón Zbigniew Namyslovski és együttese játszik, majd a varsói színház Film és a néző címmel Mészáros Tamás műsora nyújt bepillantást a baráti szocialista ország fővárosának kulturális műhelyeibe. Este a varsói könnyűzenei magazin kínál kellemes perceket a műfaj kedvelőinek. Pénteken kerül a közönség elé Tadeusz Nowak „Ha király leszel, ha bakó leszel”... című regénye hangjáték- változatának első része. Szombaton a Kossuth rádióban a régi lengyel muzsika történetéből elevenít fel néhány epizódot Lázár Eszter műsora. Ugyancsak itt kerül bemutatásra az arcképvázlat Adam Michiewiczről” címmel összeállítás az író műveiből és vallomásaiból. Több, mint egy évtizede, hogy hazánkban elterjedt a fénymásolattal sokszorosított úgynevezett „bécsi naptár”, amely grafikusan ábrázolja az időjárás egész évre várható alakulását. Felbukkant, majd rohamosan elterjedt egy másik grafikus időjós prognózis is, „belgrádi naptár” néven. A népszerű időjós naptárak híre, és egy-egy példánya eljutott a budapesti Meteorológiai Intézetbe is. A meteorológusok között felmerült a kérdés: honnan erednek ezek a népszerű „bécsi” és „belgrádi” naptáEgy-egy tanév végezitével kb. 165 ezer, felsőfokú, középfokú vagy általános iskolai tanulmányait befejező fiatal áll munkába: közülük a legtöbben — 60—65 ezren — szakmunkásként lépik át életük első „igazi” munkahelyének küszöbét. A velük, az új munkásnemzedékkel való törődés fontosságát bizonyítja, hogy pályakezdésük, beilleszkedésük segítése helyet kapott a KISZ Központi Bizottságának a párt XI. kongesszusát hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját köszöntő országos akcióprogramjában. Hogyan hívják életre az üzemi KISZ-szervezetek a pályakezdő fiatalokat patronáló mozgalmat? — kérdeztük a KISZ KB ifjúmunkás tanácsának illetékeseit. — Az első munkavállalás jelentős fordulópont minden fiatal életében, hiszen bizonyítaniuk kell szakmai tudásukat, rátermettségüket, s ugyanakkor meg kell ismerkedniük a szűkebb munkahelyi közösséggel, szokásaival, a gyár, az üzem hagyományaival. A harmonikus beilleszkedéshez természetesen együttes, összehangolt munkával segítséget nyújtanak az állami és társadalmi szervezetek, az iskolák és a munkahelyek. Az ifjúmunkás tanács nagy jelentőségűnek tartja, hogy a pályakezdők fogadárak? Csak egyetlen dolog volt első pillanattól kezdve biztos, hogy az osztrák és a jugoszláv meteorológiai intézeteknek semmi közük sincs a nekik tulajdonított időjós naptárakhoz. Napjainkban ugyanis olyan szoros a kapcsolat a különböző országok meteorológusai között, hogy minden új tudományos eredmény rövid idő alatt ismeretessé válik jóformán az egész világon. Ha pedig valahol olyan módszert dolgoznának ki, amellyel egész évre, minden napra meg lehet adni az időjárás előrejelzését, ennek az eredménynek a híre legelőször a hivatásos meteorológusok között terjedne el. Nem maradt más hátra, mint kinyomozni a „bécsi” és „belgrádi” naptárak eredetét. Szerencsére mindkét szomszédos ország meteorológusaival hagyományos jó kapcsolatunk van. Először a „bécsi” naptár eredetét sikerült megtalálni. Kiderült, hogy egy osztrák biztosító társaság megbízásából készülnek a grafikus időjós naptárak, sőt még a szerző személyét is sikerült kinyomozni. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint hogy válnak be az egyéves időjóslások, a szerző azt válaszolta: „nincs időm az időjós naptárak kiértékelésére, különben sem érdekes, hogy beválnak-e vagy sem, mert az osztrák polgárok nem is tekintik ezeket előrejelzéseknek”. Egyszerűen arról van szó, hogy a biztosító minden évben könyvecskéket ad ki, amelyek részben kalendáriumok, részben propaganda füzetek. Ezekhez a könyvecskékhez mellékelik az időjós naptárakat, amelyekben bőven szerepel szélvihar, zi vasa. beilleszkedésének segítése „egyénre szabott” legyen. Az alapelv: minden pályakezdő fiatalt patronálni kell, akinek szüksége van a segítségre. Olyan idősebb szakmai és élettapasztalattal rendelkező dolgozóknak kell szárnyaik alá venniük a fiatalokat, akiknek felkészültsége és közösségi magatartása alkalmas a személyes példamutatásra, a tudás közvetítésére. — A szakmunkástanulókat és pályakezdő fiatalokat patronáló mozgalom rendszerének kialakítása, megszervezése. országos elterjesztése csak széles körű társadalmi összefogással, az állami és társadalmi szervek összehangolt munkájával lehetséges. Jelentős feladatok várnak azonban a munkahelyi KISZ. szervezetekre is, amelyeknek kezdeményezniük kell a mozgalom megszervezését. Pályaválasztási megbízott # kinevezését. segíteniük keli a patronálás tartalmának kialakításában s folyamatosan figyelemmel kell kísérniük, ellenőrizniük és értékelniük a mozgalmat. — A KISZ KB ifjúmun- kás tanácsa — a mozgalom országos elterjesztésére, megszilárdítására és egy esztendős tapasztalatainak összegyűjtésére — az 1975. évi ifjúmunkás napok egyik fontos eseményeként meghirdette a patronálok I. országos tapasztalatcseréjét. tar, erős fölmelegedés, erős lehűlés, köd stb. Mindennek az a célja, hogy minél több ember gondoljon a lehetséges időjárási károkra és kössön biztosítást. A „belgrádi naptárról” csak annyit sikerült megtudni, hogy állítólag egy nyugdíjas hajóskapitány készíti, nem megbízásból, csak egyszerűen időtöltésből. Az időjós naptárak azonban nem újkeletűek, és nem csak a két említett országban bukkantak fel. Már Jókai Mór említi a múlt században, hogy a kalendáriumkészítő mester a nyári hónapokat jól „telerakta” jégesővel, szélviharral, hogy a gazdáknak kedvet csináljon a biztosításhoz. De még az 1930-as években is nagy népszerűségnek örvendett hazánkban a „Vén Táltos”, a „Százesztendős Jövendőmondó” és a „Szíriusz Mester”, Ilyen nevek alatt adták közre ugyanis a kalendáriumok az egész évre szóló időjóslásokat. A Pesti Hírlap Nagy Naptára például még az 1930-as években is közölte ezeket a jóslásokat. A szerkesztő azonban minden évben megjegyezte a következőket: A Százéves Naptárnak tudományos alapja nincsen. Csak azért közöljük, mert a naptárt használó közönség ízlésének és óhaiának eleget kívánunk tenni.' Az időjárás hosszútávú előrejelzése iránt ma is komoly az érdeklődés. A Magyar Meteorológiai Szolgálat sok évtizedre visszatekintő megfigyelési sorozattal rendelkezik. Ezen adatok számítógépes feldolgozása napjainkban vett nagy lendületet. Megvan hát a remény, hogy az időjárást illető, sokoldalú érdeklődést sikerül kielégíteni — tudományos alapokon. K. Gy; L Zs. Andrzej Rumian Nőügy A Chmielna és a Nowy Swiat utca kereszteződésénél egy nő botlott belém. Könyökével a hasamba bökött és rámkiáltott: — Hogy jársz, te vakvarjú?! Vegyél magadnak másik szemüveget te ló! Nem volt szép. Elhatároztam, hogy a lehető leggyorsabban befejezem ezt a beszélgetést. — Az ördög vigye el. az embernek megy és még neki áll feljebb! — mondtam. Megfenyegetett az öklével. Vállat vontam és megkopogtattam a homlokát. Szitkozódva távozott. Akkor váratlanul Kolankiewicz lépett mellém. Üdvözölt. — Kellemetlensége volt azzal a nővel? — kérdezte. — Semmiség. A szokásos — mosolyogtam — a nők idegesek. — Nem akarja békén hagyni — mondta leleményesen Kolankiewicz., — Valami ilyesmi — feleltem, mert nem akartam tovább folytatni a beszélgetést. — Valamilyen hosszú história ez, vagy csak amolyan futó kaland? — faggatott to- váb Kolankiewicz. — Futó kaland — mondtam egy kis gondolkodás után. — Szóval az a helyzet, hogy önnek már elege van belőle és a hölgy nem hagyja békén.. Követelőzések, botrányok... — Uram, kicsit túloz — vágtam közbe. — Hogyhogy túlzók? Az egész jelenetet láttam. Megfenyegette az öklével, mert ön nem akar már tőle semmit. Az ön számára már vége a kalandnak, de a hölgy továbbra is meg akarja magát mártani a botrány mocsarában. Köszönöm ezt az őszinte vallomást, kinyitotta a szememet. Megyek, hogy a döntő beszélgetést lefolytassam vele... — ön imeri? — kérdeztem. — Igen. a feleségem — mondta meghajolva Kolankiewicz. Lengyelből fordította: Bába Mihály Időjós naptárak Már Jókai is — Érdekelt a biztosító — A hajóskapitány hobbyja
