Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-18 / 166. szám
1974. július 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Lengyel vendég Szolnokon A Hazafias Népfront szolnoki városi bizottságának vendégeként tegnap Szolnokra látogatott Wladislav Ko- bíalka, a Lengyel Kulturális Iroda igazgatója. A vendéget a városi pártbizottság, a tanács, az SZMT és a népfront képviselői fogadták. A vendég a Tiszamenti Vegyiműveket kérésié fel. Rövid eszmecserét folytatott az üzemi pártbizottság és a szakszervezet vezető képviselőivel, maid találkozott a beruházási osztályon dolgozó' „Magyar—Lengyel Barátság” szocialista brigád tagjaival. A bensőséges hangulatú összejövetelen Kiss Antalné brigádtag ismertette a szocialista kollektíva munkáját, tevékenységét, amellyel a két nép közötti barátságot is erősítik. A találkozó keretében megemlékeztek Lengyel- ország újjászületésének harmincadik évfordulójáról. Hegedűs Gergely brigádvezető méltatta a testvéri ország történelmi jelentőségű évfordulóját. A találkozón felszólalt a Lengyel Kulturális Iroda igazgatója is, aki tolmácsolta a lengyel nép baráti üdvözletét és vázolta a Lengyel Népköztársaság szocialista építőmunkájának eredményeit. Ezt követően üzemlátogatásra került sor, majd városnézés zárta a vendég programját. Jól halad a gabonaátvétel Több mint 170 vagon gabonát szállítottak az elmúlt napokban a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat jászberényi körzeti üzemébe, eddig húsz vagonnal többet az 1974. évre leszerződött mennyiségnél. A jó termésnek — hektáronként 33 —34 mázsa — köszönhető, hogy a szövetkezetek pótlólag újabb szállítási szerződést kötnek. Az árpa átvételével egy- időben gyors ütemben folyik a kenyérgabona beszállítása. Eddig 600 vagon került a magitárba, napközben 270 vagonnal, éjjel 50—60 vagonnal vesznek át a körzeti üzemben. Tegnap már leálltak a szárító gépek mivel kedvez az időjárás s a learatott búzát szárazon, közvetlenül a kombájntól szállíthatják a magtárakba. Az aratás segítésére Tizenhét millió forint értékű kombájnalkatrész Gyártja a törökszentmiklósi MEZŐGÉP (Tudósítónktól) Az alkatrészhiány az elmúlt években sokszor nehezítette a kombájnok munkáját a Szolnok megyei gabonaföldeken. Az idén megoldották a problémát. A törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat üzemet rendezett be kombájnalkatrészek gyártására. A várható igényeknek megfelelően mintegy 17 millió forint értékű eszközöket gyártottak, illetve gyártanak le a mezőgazdasági nagyüzemek részére. Legjobban az SZK—4-es típusú szovjet kombájnok használódtak el, ezért nagyobb arányban ehhez a géphez gyártottak tartalékalkatrészeket. Ezen túlmenően megkezdők az E —512-es típusú és a Claas kombájnok pótalkatrészeinek az előállítását. A vállalat felkészült a nagyobb géphibák elhárítására is. házilag —' speciális szerszámokat terveztek és gyártottak, továbbá munkába állítottak egy nagyteljesítményű hidraulikus prést. A gabonabetakarítás idején több mint 35 ezer vagon terményt kell megmozgatni a megyében, ezért keresett a 10 millió forint értékben, négy típusban gyártott szállítócsiga is. Legújabb változata a KCD —200-as típus, amely nagyteljesítményű és variálható. A kombájnszérűkön, a raktárakban és a keverőüzemekben egyaránt jó hatásfokkal üzemeltethető. Ügyészi vizsgálatok Jóváhagyta a Legfőbb Ügyészség a megyei főügyészségek vizsgálati tervét. Az év második felében Szolnok megyében is megvizsgálják a vasúti átjáróknál bekövetkezett közúti és vasúti baleseteket. A vizsgálat célja: annak megállapítása, hogy a balesetek felderítése, a felelősségre vonás, és a biztonsági intézkedések hogyan szolgálják a közúti és vasúti közlekedés biztonságát. Büntetőjogi tevékenység keretében vizsgálják a büntetésvégrehajtási intézetből szabadultak utógondozásét, és a hivatásos pártfogók tevékenységét. Az általános felügyeleti szakág azt vizsgálja meg, hogyan tartják be a vállalati bér- és szolgálati lakásokra vonatkozó jogszabályokat a megyében. Különös figyelmet szentelnek a bérlőkijelölés, a vállalati bérlakás jellegének megszüntetése, továbbá a használatbavételi díj megállapítására vonatkozó szabályokra. A lakásügyi szabályokat 3 évvel ezelőtt módosították a vizsgálatnak az egységes jogalkalmazás és értelmezés kialakításában van elsősorban jelentősége. Az ipari szövetkezeteknél a főügyészség és a kijelölt városi-járási ügyészségek a munkavédelmi előírások betartását vizsgálják. Ellenőrzik az üzemi balesetet szenvedett dolgozók jogos kárigényének elbírálását is. Szobrok Zuglónak Másfél évtizeddel ezelőtt — a munkás—paraszt szövetség jegyében — együttműködés alakult ki a fővárosi munkáskerület, Zugló és Szolnok megye között. A másfél évtizedes együttműködés jegyében a megye újabb ajándékkal lepi meg a munkáskerületet. A szolnokiak által készített centenáriumi emlékparkban állítják fel rövidesen három szolnoki szobrászművész Szabó László, Simon Ferenc és Nagy István alkotásait. Simon Ferenc a Jászparaszt bronz portréját mintázza meg. Szabó László a nagykunsági Racka- juh bronz szobrát formálja, míg Nagy István kecses víziszárnyasokat készít. Megyei egészségügyi értekezlet Személyzeti munka — Kitüntetés harmincegy évi gyógyító munkáért Sípos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte tegnap délelőtt a megyei egészségügyi értekezlet résztvevőit. Az értekezleten jelen volt ár. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, ár. Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az értekezlet egy magas kitüntetés átadásával kezdődött. Sípos Károly, a Munka Érdemrend arany fokozatát adta át dr. Lénárt Károly jászapáti körzeti orvosnak, aki harmincegy éve gyógyítja a betegeket, s e harmincegy évből huszonötöt egy helyen — Jászapátin — töltött el. Ezután Sípos Károly ismertette a megyei tanács vb határozatát, amelyet a testület az egészségügyi és szociálpolitikai osztály ágazatirányító és hatósági tevékenységéről hozott. A megyei egészségügyi értekezleten dr. Majoros Károly tartott előadást a káder- és személyzeti munka legfontosabb feladatairól, különös tekintettel az egészségügyre. Bevezetésül az MSZMP KB november 28-i határozatát és az egészségügyi miniszter utasítását idézte, — amelyek alapvetően megszabják a feladatokat. — A kádermunka — mondotta — egészséqügyi politikánk maradéktalan érvényesítését jelenti, ez pedig nem lehet független a párt politikájától. Utalt arra, hogy a szocializmus építése bonyolultabbá vált, növekedtek a követelmények, és a követelményekhez kell igazítani a kádermunkát is. Dr. Majoros Károly ezután az egészségügyi vezetők alkalmasságáról beszélt. Elmondotta, hogy a megyében 141 vezető között 20 százalék nő, 30 százalék párttag, körülbelül 50 százalékban pedig rendelkeznek marxista-leninista esti egyetemi, vagy ennél magasabb végzettséggel. — Ez az utóbbi arány jó, de közigazgatási egységenként nagy szóródást rejt. — Ki a jó vezető? — tette fel a kérdést előadása további részében a megyei pártbizottság titkára. — Az, aki meggyőződéssel szolgálja a szocializmus ügyét, kipróbált ember, rendelkezik a megfelelő szakmai, és politikai képzettséggel és rendszeresen továbbképezi önmagát. Döntéseinél azok politikai hatását is figyelembe veszi, jellemző rá az etikai tisztaság és az aktív közéletiség, őrködik a közélet tisztasága felett. Ha egy vezető rendes ember — folytatta — az igen tiszteletreméltó dolog, de nem elég. Szocialista és kommunista embernek kell lennie. Ne csak a saját munkáját végezze el jól, hanem környezete is érdekelje, alakítsa környezetét, s ne sajnáljon ezért dolgozni. A továbbiakban a vezető- képzés kérdéseivel foglalkozott, majd a káderpolitika végrehajtásának feltételeit elemezte. Szólt a meghatározott időre szóló kinevezés előnyeiről,-a vezetői tartalék kialakításáról, az időben és azonos mérce szerint gyakorolt őszinte bírálat fontossá- ságáról. — A vezetői posztokra — mondotta — nem „jó”, hanem alkalmas embereket keresünk. Azt se feledjük el, hogy a hatalom szédít, a hatalomhoz dörgölöznek. A jó vezetőben meg kell lennie a szükséges önértékelésnek, hogy elkerülje önmaga túlértékelésének veszélyeit. Előadásának befejező részében dr. Majoros Károly az egészségügyi vezetők kiválasztásának gyakorlati módjairól beszélt. Többször is hangsúlyozta, hogy nem azért van szükség mindezek elmondására, mert valamiféle baj lenne ezen a területen. — Az egészségügy intenzív fejlesztése azonban a korábbi időszaknál is sürgetőbben követeli meg, hogy több alkalmas ember kerüljön a vezetésbe, hiszen különböző okok miatt — ismerethiány, passzivitás, túlterhelés, emberi gyengeségek, nyugdíjazás — nem mindenki tarthat lépést a felgyorsult fejlődés ütemével. Dr. Majoros Károly előadása után felszólalások következtek. — Többek között szót kért Magyari Miklósáé és a szakszervezetnek az egészségügyi intézményekben, az egészségügy fejlődésében játszott szerepéről beszélt. B. A. A KISÜJSZÄLLÄSI Faipari Vállalatnál nagy mennyiségben készítenek összecsukható székeket exportra RÖGÖS UTAK Négy lépés hátra Megszolgált igazság 0 Tanya a Bem-apó telepen, Kengyeltől néhány kilométerre, a volt Montágh-féle birtokon. Nagy, lompos kutya ugrál az ablak alatt. A dűlőút mellett fut az áram. A tanyán tv antenna. A szobák világosak, városiasak. Galambos Mihály és családja hajléka. Az eladó lány, a Dózsa Tsz tagja, nadrágkosztümben. A családfő elnyűtt, beteges ember. Éjjeliőr. — Hány holdon kezdték? — A megalakuláskor, 1957 tavaszán, 700 holdunk volt. A vagyon az éppencsak valamicske: 6 ló, 9 tehén, 7 sertés. Ennyi. Több a semminél. Ez volt a Kossuth Tsz. Engem választottak meg elnöknek. Megint csak szegények voltunk, de valahogy mindig nagyon jó kedvűek. Előre éreztük, jól üt be az év. — A közös vagyon, hogy fejlődött? — Szép apránként. Lett 57 szarvasmarhánk, meg 14 ló, meg 80 sertés... Vettünk két pótkocsit, két új igáskocsit. Közben felszaporodtunk hatvan családra. Csakhát én sajnos lebetegedtem a hajszában, kórházba kerültem majd egy félévre. Ettől kezdve aztán az asszony tartotta fel a családot, a négy apró gyereket. Valahogy eddig is eljutottunk. , — Meddig? — Ahol vagyunk. Bugdá- csoltunk sokat, gáncsot is vetettünk egymásnak, nekünk is vetettek, de ne hánytorgas- sunk. Olyan dolog ez... Na! Csak példabeszédnek mondom: hány perc alatt ért a faluból ide az autójával? Pár perc alatt. Mert jó az út, mert van autója, mert tud vezetni. De ha rossz az út, ha nincs gép, meg ha kezelni se tudja. Ilyesmi dolog volt ám a mi ügyünk is. Menjünk, menjünk, de melyik a jó út? Sose próbáltuk mink azelőtt. Sokszor vakutcába mentünk, meg még a sárba is beleragadtunk. Hiába adták volna ide akkortájt, a kezdet kezdetén, a legdrágább műszert is, azzal se tudtuk volna jól betájolni magunkat, mert nem értettünk hozzá. Jó ha írni, meg olvasni tudtunk. — Hogy javultak meg errefelé az „utak”? — 1958 őszén visszamentünk a Dózsába. Igencsak Grádicsok — 1952-ben mezőgazdasági előadó voltam a tanácsnál. Elvittek háromhónapos pártiskolára. Sok okos, hasznos dolgot tanultunk a szövetkezetek működésével kapcsolatban is. Azzal engedtek bennünket haza, hogy ki-ki próbáljon tsz-t alapítani a falujában, vagy a tanyája körül. Kint a pusztán, az Olajos tanya környékén sok jó emberem, volt bérestársam kínlódott a földdel. Beszélgettem velük, keserű volt nekik az élet. Próbáljuk meg, mondták, csinálj nekünk egy tsz-t, Lajos. Majd együtt, emberek. Azt mondták: ezt az évet nézzük meg 1-es típusú szövetkezettel, aztán ha jó, niegígy csinált minden apróbb tsz. Ahány ház, annyi szokás. Ahány uradalmi tanya, alvég vagy felvég, annyi tsz... A termelőszövetkezeti mozgalom veteránjai is alig emlékeznek már minden próbálkozásra. A Dózsa Tsz mázsaházában dolgozik Kéki Lajos szállításvezető. Majdan a Montágh uradalom napszámosa volt, majd új földhözjuttatott, később tsz-elnök. csináljuk a hármast. Ismertem őket, belementem, elnöke lettem a Harcos Tsz-nek. De mit ad isten, két hét múlva úgy elzavartak, hogy csak úgy porzott utánam a dűlő. No, nem az ottani emberek. Nem tetszett valakinek, hogy csak egyes típusú tsz-t csináltam. Pedig megmondtuk: amikor azt látjuk, hogy megvan a feltétele, igenis, mi is hármasok leszünk. Elmentem szállítómunkásnak a MÁV- hoz. Egy év után aztán újra visszaloptam magam a földhöz. újra elnök lettem. Átalakultunk hármas típusúvá. Május t. néven, majd 1959 tavaszán egyesültünk a DózsávalA Sallai egykori elnöke, a mezőgazdasági akadémiát jelesen végzett Máté János, bort, sört, pálinkát, mér az egyik kengyeli kocsmában. — Nem szívesen beszélek az utosó évemről... Ügy értem: amit a tsz-ben töltöttem. A lényeg: 1956 után főleg az idősebb és szegényebb tagok maradtak bent a Sal- laiban. A tehetősebbje, mun- kabíróbbja, az akkor megalakult Dózsába lépett be. A Dózsának jobb földek is jutottak. Nekik jobban ment, ez az igazság. Jó évet is fogtak ki 1957-ben, minden klappolt náluk. Az új épületek is jobbára nékik jutottak, de kétségtelen, hogy ügyesebbek, szorgalmasabbak is voltak. A Sallai rosszul állt, olyan pénzt is kiosztottunk, amelyet valóban nem kellett volna. Így vezetett az út az egyesülésig. — Magát minek jelölték az új szövetkezetben? — Eljött az egyesülési közgyűlés napja. Hozzám sem előtte, sem akkor senki sem szólt, hogy én milyen beosztást kapok. Mintha nem is lettem volna. A közgyűlésen a tagság zúgott ugyan mellettem, hogy én is kapjak valami beosztást az új vezetésben, de én akkor már határoztam : megsértettek, én itt nem maradok. — Később se mondta senki, hogy maradj, Máté elvtárs? — De igen. Gál Sándor elvtárs, az új elnök, meg Fó- ris Sándor elvtárs, meg még többen. Marasztaltak, különböző beosztást kínáltak, de én nemet mondtam. Így lettem kocsmáros. — Azóta is az? — 1961 tavaszán a Petőfi Tsz agronómusa lettem. Ez a tsz volt a leggyengébb a határban. Az elnök belebetegedett. Én lettem helyette. Nem sokáig. A tagság nem vágta le — mindibe se — a herét, széthordta a kukoricát, meg amit. Nem bírtam úrrá lenni a helyzeten. Az idegeim felmondták a szolgálatot. Hűtlen vagyonkezelés miatt bíróság elé álltam. — Lecsukták? — Nem. De épp elég volt. összeroppantam, még most se vagyok jól. De egynek nagyon örülök: az a kis fa, amit segítettem elültetni, kiterebélyesedett, szép gyümölcsöt hoz. Okosan gazdálkodnak a Dózsa-beli elvtársak. .. Én meg talán mielőbb nyugdíjba mehetek. A kocsmából. .. Vigyázzon az egészségére. .. (Folytatjuk) Tiszai Lajos i
