Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-14 / 137. szám
1974. június 14. SZOLNOK MEG TE! NÉPLAP S Tékozlás és takarékosság (3.) Elégetni vagy megenni? Nemzetközi szállóige: a kőolajat már bűn elégetni, de megenni még nem lehet. A tréfában rejlik igazság. Sikeres kísérletek igazolják, hogy nagy tápértékű élelmiszerek állíthatók ' elő nyersolajból... Az olaj valóban a legsokoldalúbb alapanyagok egyike. Feldolgozása, nemesítése során több származéka az induló ár húsz-, ötvenszeresét éri el. Egy esztenő alatt a világpiacon a mosószerek egyik nélkülözhetetlen ösz- szetevőjének, a dodocilben- zolnak az ára — kőolajszármazék ez is — a háromszorosára ugrott. Tavaly hazánk 6,5 millió tonna kőolajat importált, túlnyomó részét a Szovjetunióból; A világ olajfogyasztása — napjaink növekedési ütemét tekintve — tízévenként meg- kétszerződik. 1973-ban 670 millió liter normál- és 220 millió liter szuperbenzint faltak föl Magyarországon a járművek. Az üzemanyagfelhasználás másfél évtized alatt a négyszeresére növekedett. Ma a mező- erdő- és vízgazdálkodás tizenötször annyi villamosenergiát igényel, mint 1960-ban. A szállítás és hírközlés háromszor annyit. Tavaly 88 ezer új fogyasztót kapcsoltak be a vil- lamosenergia-hálózatbá. Tyúk is, tojás is A régi hasonlattal élve, az anyag, az energia, az eszköz tyúk is, tojás is egyszerre. Nem lehet eldönteni, melyik volt „előbb”; az anyag kitermeléséhez energia kell, az energia előállításához energiahordozó, ez utóbbi felszínre hozatalához megintcsak energia és eszköz... Ezért, hogy a bedöglött cement, a törött tégla, a hulladékba lökött fém anyag- meg ener- giapocséklás is egyfüst alatt. S mennyi ilyen füst száll, sűrűn szó szerint. Évente hárommilliárd forintnál többre rúg az az érték, amelyet a közületi gépjárművek — a mezőgazdaságot nem számítva — hajtó- és kenőanyag formájában elfogyasztanak. Ugyanakkor vizsgálatok bizonyítják, hogy az egy kilométerre jutó üzemanyag felhasználás öt év alatt 10 százalékkal növekedett ,s ezt semmi sem magyarázza, csak a munka- és gazdálkodási fegyelem lazulása. Teher, egy vállon Furcsa útra tévednek azok, akik úgy gondolkodnak: takarékoskodjon az állam, de ne a mi iparágunkon, vállalatunkon. Számítások szerint az egy főre jutó acélfelhasználás 1980-ban az országban már 390—400 kg lesz. Tehát teremtse elő az állam az ércet, a félkész terméket, a hazai megmunkáláshoz az energiát, s azután a feldolgozó iparágakban csináljanak az acéllal amit akarnak... Abszurdum? De hisz’ erről tanúskodik a gyakorlat! Az államnak valóban módjában áll növelni az importot. Ha — s ez a „ha” nagyon fontos — a vállalatok, szövetkezetek megtermelték annak ellenértékét! Az állam — ebben az esetben a kormány — vállalta azt a terhet, hogy a közelmúltban 1,5 milliárd forint támogatást nyújtott a kőolaj- és földgázkutatásokra, csak a legutóbbi időkben 1,3 millió dollárt biztosított műszervásárlásokra. Egy vállon azonban nem nyugodhat a takarékosság, az ésszerű gazdálkodás terhe. Két váll kell ahhoz. Felhasználóké, fogyasztóké éppúgy, mint termelőké. Mert úgy látszik, azt a legnehezebb megtanulni, hogy ebben az országban minden váll a miénk. Mégha sűrűn nem is akarjuk odatartani! Ha egy százalékot megtakarítunk... Előrejelzések szerint az idén mintegy 30 milliárd forint értékű energiahordozót használunk fel. Ha sikerül egy százalékát megtakarítani, akkor ez 300 millió forint értékű eredménnyel ér fel! Például úgy, hogy elsősorban a Dunai és a Bere- mendi Cementműben növekszik a termelés, mert ezek fele annyi energiával állítana* elő egy tonna cementet, mint a régebbi gyárak. Azután úgy, hogy a hazai földgáztermelés bővítésével — amire mód van — olajat helyettesítenek, az idén körülbelül százezer tonnát. Továbbá úgy, hogy a hőtermelésnél szigorítják a gazdálkodást. Itt egy százaléknyi megtakarítás — átszámítva évi 240 ezer tonna olajjal egyenlő az országban! S er- ra reálisak a lehetőségek, mégcsak különösebb intézkedések sem kellenek hozzá. Elég, ha rendesen becsukják az ablakokat a lakásokban és az irodákban, a műhelyhajtó- kat az üzemekben, ha egyenletesebbé szervezik a termelést s nem kell a gőzt a levegőbe engedni, mert éppen nincs mit csinálniuk a szárító berendezéseknek... Mészáros Ottó (Következik: MEGYÜNK A VIZ ALÁ) A politikai főiskola hallgatóinak látogatása megyénkben Nem szenzáció A karcagi Május 1. Tsz gépműhelyének volt dolgozója. Fekete István egész nyáron nem tudott kijönni a lakásból csak esténként, amikor felesége kihozta az udvarra. Érrendszeri betegségben szenvedett, és 1964 januárjában leszázalékolták, amputálták a bal lábát. 1972. januárjában amputálták a jobb karját,. szeptemberben infarktusa volt, novemberben pedig a jobb lábát is amputálták. Mondogatta néha szomszédjának. Kardos Mártonhak a kerítésen át: „Ügy vagyok én ilyen jó időben a lakásban, mint a gyerek, ha járókába teszik: mindig kifelé jönne belőle.” A gépműhely szocialista brigádja villanymotorral kombinált emelő szerkezetet készített és beépítette volt munkatársuk Fekete István teraszára. Addig ugyanis a járdaszint és a terasz közötti 20 centis magasságkülönbség miatt volt munkatársuk szobafogságra ítélve. A brigád bontott, betonozott, beszerelte az emelőszerkezetet. Fekete István a tolószékével rágördül a vaslemezre, megnyom egy gombot, az emelőszerkezet a járdaszintre szállítja. Kint van a jó levegőn, szomszédokkal, ismerősökkel beszélget, teljesebb lett az élete. Ha nagyon meleg van, a vaslemezre gördül, megnyom egy gombot, a villanymotor a terasz szintjére emeli. A szobában jó hűvös van. pihen, vagy éppen subaszőnyeget készít. Műkézzel. Ennyi a történet. Egy szocialista - brigád segített rászoruló társán. — ki — Az MSZMP Politikai Főiskola államvezetési szakának 23 hallgatója látogatott el tegnap Szolnokra, hogy megismerkedjenek a megye helyzetével. A dr. Halász József tanszékvezető egyetemi tanár vezette hallgatókat a megyei tanács székházában Szekeres László, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára és dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke fogadta. A délelőtt folyamán dr. Hegedűs Lajos tanácselnök Eltűntek az állványok, újból régi szépségében, eredeti elemeit megőrizve és több mint száz esztendő porától megtisztítulva tárul a jászberényiek elé a városi tanács felújított székháza. A város legjelentősebb klasszicista épületének alapkövét 1838-ban rakták le. Pollack Mihály tervei nyomán Be- dekovits Lőrinc térképészépítész áttervezésében 1839 végére épült fel. Az, épületet 1914-ben és 1931-ben új szárnnyal bővítették. A főbejárat fölé később erkélyt helyeztek. Az ion pillérekkel díszített homlokzat timpanonja fölött Justitia (az igazság istennője) szobra állt, mérleggel és jogarral, annak jeléül, hogy a városnak egykor pallos- ioga volt. A szobrot 1952- ben egy szélvihar ledöntötte. Az idő vihara nemcsak a szobrot, hanem az egész épületet kikezdte. A főtér egykori dísze megkopott, falai megrepedeztek, vakolata hullani kezdett. Belső elrendezése is egyre inkább alkalmatlanná vált arra. hogy falai közül a várost igazgassák. tájékoztatót adott Szolnok megye helyzetéről, fejlesztésének kérdéseiről, s az ezzel kapcsolatos tanácsi munkáról, majd válaszolt a konzultációs kérdésekre. Ezután Ábel József, a városi tanács általános elnökhelyettese bemutatta a 900 éves jubileumi évfordulójára készülő Szolnokot a vendégeknek. Délután a mezőhéki Táncsics Tsz mesterszállási üzemegységét tekintették meg a főiskola hallgatói. A gondokon osztozott a megyei tanács, amikor jelentősen kiegészítette azt az összeget, amelyet Jászberény város Tanácsa a saját erőforrásaiból biztosított e célra A teljes rekonstrukció 4 millió forintba került. Kicserélték az épület tetőszerkezetét. azt a tetőt, amelyet az emeletes épület több mint száz évvel ezelőtt, kapott. Az új tetőszerkezetet tartós beton födémmel, eredeti formáiéban állították vissza. Felújították és korszerű — az épület összhangiát mégis megőrző — berendezésével a város legmutató- sabb dísztermévé „varázsolták” a százharminc személyes tanácskozótermet, és a százhúsz személv befogadására alkalmas házasságkötőtermet. Felújították és átalakították az irodákat is. Az épületbe bevezették a régóta hiányzó vizet, és korszerű központi olajfűtést szereltek be. Befejezés előtt áll az irattár, és az alagsor felújítása, korszerűsítése. Az építkezés teljes befejezése után a tanács dolgozói társadalmi munkával felújítják és parkosítják a tanácsháza udvarát. Ismét régi szépségében Kombinált Tuner-javítás. Katona Kálmán és Kelemen Márton munka közben a GELKA mezőtúri részlegében. Hét műszerész Kunesorba, Túrkevc, Kétpó, Martfii, Tiszaföldvár és Mezőhék területéről egy hónapban átlag 6—700 rádiót, tévét és háztartási gépet javít Több tejet, több húst A szakosított állattenyésztő telepek üzemelésének tapasztalatai Az utóbbi években sok szó esett a szakosított szarvas- marha- és sertéstelepek építéséről, ám annál kevesebbet beszéltünk ezek üzemelésének tapasztalatairól. Pedig nem mindegy, hogy a sok millió forintos költséggel épült telepeket hogyan népesítették be, milyen a termelékenység és mikor amortizálódnak. A Szolnok megyei Állattenyésztési Felügyelőség nemrég vizsgálta az üzemelés tapasztalatait megyénk tsz-eiben, erről kértem tájékoztatást Lengyel Gyula igazgatótól és Nagy László osztályvezetőtől. — Az üzemek viszonylag jó működéséhez hozzájárult, hogy felügyelőségünk Cs az Állategészségügyi Állomás építés közbeni javaslatait figyelembe vették, így megelőzhették a későbbi hibákat. — mondja Lengyd Gyula. Több helyen ugyanis fontos technológiai, állategészségügyi felszereléseknek a költségeit meg akarták takarítani. Például a fertőtlenítőket nem úgy helyezték el, hogy azokon kényszerű legyen az áthaladás, ki akarták hagyni a silóteret. A telepeken az alapvető fizikai munkákat gépesítették. A gond itt is hasonló. Az igazgató és az osztályvezető mondja: — A benépesítésre az üzemek nem készültek fel megfelelően. A kocalétszám már feltöltődött, a rotáció most kezd beállni. Gondot okoz, hogy a fehér hússertés állomány vegyes, a legigényesebbtől az igénytelenig — tájékoztat Nagy László. — Emiatt a vágóérték nem egyöntetű sem súlyban, sem minőségben — fűzi hozzá Lengyel Gyula. — Az eltérő típusokat másként kellene takarmányozni. Ezért alapvető feladat az állomány típusának egységesítése. A tsz-ekben 16 szakosított szarvasmarha-telep létesült 7329 tehén férőhellyel, s 284 millió forint költséggel. A költségek 53 százalékát (átlagosan) az állam fedezte. — Melyek a legnagyobb telepek? — Rákóczifalván 793, a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben 632, Besenyszögön 590, Jász- boldogházán (két telepen) 974 tehén férőhely létesült. Ezeket főként a tsz-ek saját brigádjai építették. Az első üzemeket 1970-ben adták át. — Betartották-e az építésre előírt 36 hónapos határidőt? — Sajnos nem. Az átfutási idő 40,2 hónap. Az elhúzódásnak több oka van. A száj- és körömfájás miatt az építkezés tavaly sokáig szünetelt, korábban anyaghiány volt. Mindez pénzügyi gondokat okozott az üzemekben. Ennek tapasztalatait a MÉM is levonta, a jövőben a benépesítési időszak költségeit is tervezni kell, mivel ekkor alacsony a termelés. A telepek elhelyezkedésének érdekessége, hogy a 16 közül csak három létesült a Nagykunság területén. — Ennek vezetési, gazdasági okai és állattenyésztési hagyományai vannak. A Jászság régi szarvasmarha-tenyésztő tájterület. A 13 jászsági és Szolnok környéki telep segíti Szolnok és Budapest tejellátását. 1 Jobb tenyésztői munkát — Milyen a telepek benépesítettsége? — December 31-én 84,1 százalékos volt — mondja Nagy László —, az előző évi 70,2 százalék helyett. A teljes feltöltés 1975-re várható. — Pozitív vonás, hogy a telepeken kevesebb munkaerő kell, ám csak a nehéz fizikai munkát gépesítették. A többit hagyományos módon végzik. Cél az élő munka további csökkentése, — vélekedik az igazgató. — Milyen a telepek termelése? — Sajnos, alacsony, a tsz- ekben átlagosan 2355 liter, a tíz állami gazdaságban átlagosan 3180 liter — teszi hozzá az osztályvezető. Mindkét szakember hangsúlyozzam gazdaságok többsége nem készült fel megfelelően a benépesítésre. Jó termelő-képességű egyedeket kellett volna beállítani. A tenyésztői munkát — selejtezési, fekete-tarkával vaió keresztezés, esetleg import — azonnal meg kell javítani. Tehát intenzív állomány szükséges, enélkül a korszerűbb telepeken alacsony marad a termelés. Így az amortizálódás üteme is lassú. Az új telepek engedélyezésénél már kikötik a 4000 literes egyedek beállítását. — Kevés a szakember is. A telepeken 16 mérnök és 19 technikus dolgozik. A 697 dolgozó 40 százaléka képesítés nélküli, a betanított munkások aránya 32. a szakmunkásoké 23 százalék. Ezen is változtatni kell. A szakértelem is hozzájárul az eredményesebb üzemeltetéshez. — Felügyelőségünk az Országos Takarmányozási Felügyelőséggel és a Gabona Felvásárló és Feldolgozó Vállalattal karöltve segít az üzemekre adaptált takarmányozási rendszer kidolgozásában. Rövidesen e célból tanácskozunk az üzemek vezetőivel, szakembereivel. — Csökkenteni kell az egy kiló húsra eső takarmány mennyiségét, mely jelenleg igen magas, átlagosan 6.2 kilogramm. A koca forgó viszonylag jó, egy anyára vetítve évi kettő. De a szóródás is nagy, 1,5—2,2 között van. — További gondot okoz, hogy gyakori a technológiai berendezések meghibásodása. (Takarmányadagoló, szellőző, tisztító.) A szakmunkások és betanított munkások aránya jobb, mint a szarvasmarha ágazatban — mondja Nagy László. — Minden telepen van mérnök és technikus. — Felügyelőségünk jó kapcsolatot tart fenn a kaposvári és a hódmezővásárhelyi főiskolákkal, tapasztalataikat segítünk a gyakorlatban megvalósítani. Hogyan tovább? — Épülnek-e az idén új telepek? — Ezután csak hústermelő, illetve tejhaszriú telepek létesülhetnek. Ez a MÉM irányelve, s a jövő útja — tájékoztat az igazgató. Húshasznosítású telep létesül — ezzel eredményesen kísérleteznek a héki Táncsics Tsz ben. Ilyen kezdeményezést tapasztaltunk a kunhegy esi Vörös Csillag és a nagy- révi Tiszazug Tsz-ben. 1974— Évenként 101 ezer hízott sertés 75. évek fő feladata a férőhelyek jobb kihasználása és Informátoraim a szakosított sertéstelepek üzemelési tapasztalatairól is tájékoztattak. Elmondták, hogy 16 sertéstelep létesült a tsz-ekben. 56 900 férőhellyel, 592,5 millió forintos költséggel. Az állami támogatás átlagosan 47 százalék. Az építkezés Rákóczifalván az idén fejeződik be, de már ez is üzemel. A telepek elhelyezkedése változó, 10 a nagykunsági tsz-ekben van. Sajnos, a kivitelezés (a szarvasmarháéhoz hasonló okok miatt) itt is elhúzódott 39.5 hónapra. A telepeket évi 101 ezer hízó kibocsátására tervezték, s tavaly már 41 179 sertést adtak, mely az idén tovább növekszik. a termelékenység növelése. Erre jó példa a mezőtúri Vörös Október Tsz, mely minden férőhelyet kihasznál. 1 ezer tehénre növeli állományát. Mint már említettük, hasonló feladatok varrnak a sertéságazatban is. I Az építés elhúzódott
