Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-11 / 134. szám

1974. Jűnfus It S70IN0K MFGYET NÉPLAP Befejeződött as ifjúmunkás-kórusok első országos találkozója Karcagi énekkar nyerte a honvédelmi miniszter különdíját Vasárnap Karcagon befe­jeződött az ifjúmunkás kóru­sok ODSZágos fesztiválja. A város megfiatalodott, erre a három oapra. A munkásfia­talok birtokba vetlek, elözön- lötték az utcákat, tereket. Mindenfelé kis csoportok: énekeltek, kitűnő volt a han­gulat. Vasárnap reggel a miskolci 100. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet fúvószenekara körüljárta a várost, zenés éb­resztőt fújt. Kilenc órakor a szovjet hősi emlékműnél ün­nepség volt, a fesztiválon résztvevő kórusok küldöttei helyezték el koszorúikat. Szí­vós Antal, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első tit­kára mondott beszédet. — Az ifjúmunkások haza­fias és internacionalista gon­dolkodását fejezi ki ez a fesztivál — mondta. — A béke és barátsági hónap ma véget ér. A népek köl­csönös megbecsülése a béke és barátság eszméi azon­ban tovább élnek ezekben az összeforrott, éneklő közös­ségekben. Ezekért az esz- mákért zúgjon a daluk. A Déryné Művelődési Köz­pontban zsúfolt ház volt a fesztiválhangversenyen. A budapesti 52. sz. és 5. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézetek közös énekkara pél­dául a meggyilkolt chilei ze­neszerző, Sergio Ortega: El pueblo unido című dalát éne­kelte: pillanatok alatt több százzal bővült kórusuk, a kö­zönség velük együtt énekel­te a dalt. A fesztiválhangver­seny egész nap tartott. Este 7 órakor Marót! Gyu­la, a Kórusok Országos Ta­nácsának főtitkára, a zsűri elnöke tartott értékelést — A fiatalok dalos kedvé­nek felkeltésére ez a kórus­fesztivál ragyogó forma — mondta. — Amit az iskola­típus adni már nem tud, mert nincs zeneoktatás, azt ezek a fiatalok szabad idejükben el­sajátítják. A jövő müveit munkásosztályának kialakítá­sa, formálása a célunk. A szakmunkásképzők énekkarai­nak nincs miért szégyenlcez- niük a mozgalom más kóru­saival szemben. Ez a ltar- cagi kórusfesztivál ösztönzés lehet új együttesek alakulá­sához, de a már megalapo- • zott, jó kórusok egyre szín­vonalasabb munkájához is. Ezután Kundra József, a karcagi Városi Tanács el­nöke bezárta a fesztivált és felolvasta Czinege Lajos hon­védelmi miniszter, a feszti­vál fővédnökének a szak­munkástanulók első országos kórusfesztiválja résztvevőihez küldött levélét Többi közt ezeket írta: jyA kórusfesztivál első ilyen jellegű eseménye a szakmun­kástanuló ifjúság életének, az egész magyar ifjúsági mozgalomnak. A kórusfeszti­válon való részvétel jogának kivívásával elismerésre mél­tó, nemes tettet hajtatlak végre. Nemes versengésüket nagy érdeklődéssel, élénk fi­gyelemmel kisérik a zenét, a dalt kedvelő fiatalok és fel­nőttek, szülők, barátok és iskolatársak, mindazok, akik nek szívügyük, hogy a fiata­lok e kellemes, hasznos idő­töltés révén is művelt és kulturált emberek legyenek. őszinte örömömre szolgál, hogy az éneklő szakmunkás- tanulók első seregszemléjének a Nagykunság központja, Karcaa adhatott otthont." ■ Ezután kiosztották a fesz­tivál díjait. Czinege Lajos honvédelmi miniszter külön­díját a karcagi 629. sz. Ipaai. Szakmunkásképző Intézet énekkara nyerte. Kéthetes balatoni üdülést a Munka­ügyi Minisztérium 'különdí- jait nyerte a karcagi 629. számú, a pécsi 5000. számú, a székesfehérvári 320. számú és a pápai 304.. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetek énekkara. Tíz kórust minősí­tettek: bronz-, ezüst- és aranykoszorús diplomákat kaptak. A város üzemeinek ajándékait is átadtás a résztvevő együtteseknek: a gyönyörű emléktárgyadat id. és ifjú Szabó Mihály, a nép­művészet mestered készítet­ték. Végül sor került a gála­hangversenyre, amelyen a legjobban szerepelt énekka­rok léptek fel, elsőként a karcagiak, alak ezen a fesz­tiválon is nagy sikert arat­tak. ! I I f — körmendi — ÖSSZEHÍVTÁK Á MEGYEI TANÁCSOT « A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a ta­nácsokról szóló 1971. évi I. tv. 30. paragrafusa (1) be­kezdése alapján Szolnok me­gye Tanácsának ülését 1974. június 14-én, pénteken dél­előtt 9 órára összehívta. A tanácsülés napirendjére ke­rül Szolnok megye 1973. óyi összevont és központi költ­ségvetése, valarhint a fej­lesztési terv teljesítéséről szóló beszámoló, a megye élelmiszerellátásának tapasz­talatairól szóló jelentés és az Jászárokszálláson átadták a Dobó úti általános iskola újonnan épült tornakertjét./ Néhány szavas hír, amely inkább csak azoknak a fi­gyelmét kelti fel. akik meg­tudták: a 45 ezer forintos költséggel épült tornakertet a helyi Táncsics Tsz aján­dékozta az iskolának. Kiss István testnevelő ta­nártól tudtuk meg: az isko­la udvara, amelynek mére-_ tei alig haladják meg egy tornatermét, nem alkalmas a szabadtéri testnevelési órákra. Ez évek óta — a harmadik testnevelési óra bevezetése óta különösen — nehezíti a munkát. — Megoldhatatlannak lát­szó gondjainkon enyhített a Táncsics Tsz — mondta — amikor tág. minden igényt kielégítő tornakertet épített az iskolának. A Gvóni úti óvoda udvara mellett a nagyközségi tanács egy üres telket vásárolt, ott épült a tornakert. Versenyek ren­dezésére Is alkalmas szab- ványméretü, vörös salakkal feltöltött röplabdapálya van 1975—1985. évekre szóló táv­lati zöldségfejlesztési terv. A tanácsi fejlesztési verseny 1973. évi eredményeinek ér­tékelése és a versenydíjak odaítélésére vonatkozó ja­vaslat, a megyei tanács ha­tályos tanácsrendeleteinek felülvizsgálatáról és a jogi és államigazgatási bizottság te­vékenységéről szóló beszá­moló, továbbá jelentés a he­lyi tanácsok gazdálkodási te­vékenységéről és a további feladatokról — ez szerepel az ülés napirendjén. rajta. Ezen kívül több mint 200 négyzetméter alapterüle- ten gyepet telepítettek, és ugrópályákat építettek. A szövetkezet jóvoltából a jövőben az iskola akár egy­szerre foglalkoztatni tudia mind a kétszáz tanulóiét. Olyan sportágakkal ;— röp­labdával, táv- és magas­ugrással — gazdagodnak a testnevelési órák. amelyekre eddig a Dobó úti iskolában nem volt lehetőség. Faragó József, a Táncsics Tsz pártalaoszervezetének titkára elmondta: — Jászárokszálláson las­san mindenki természetes­nek tartja, hogy az ipari és szövetkezeti üzemek magu­kénak tekintik a nagyközség, az iskolák és más intézmé­nyek gondjait, A tornakert építésével mi nemcsak az iskolán, magunkon is segí­tettünk. fi Dobó úti iskolá­ba a mi gyerekeink és uno­káink járnak. Érdekünk te­hát, hogy ott jó feltételek legyenek a zavartalan tanu­láshoz, a testnevelés1'yz. Tíz tanterem , közadakozásból (Folytatás az 1. oldalról.) szakközépiskolának a torna­terem építéséhez két üzem mintegy 250 ezer forint tá­mogatással járult hozzá. Az oktató-nevelő intézmé­nyek további támogatására egyedülálló kezdeményezés született a városban. A vá­rosi pártbizottság májusi ülésén vetődött fel a gon­dolat, hogy a város dolgozói anyagi támogatási nyújtsa­nak az iskolai intézmények fejlesztéséhez. Ezt a javasla­tot az üzemek dolgozói az­óta elfogadták, es támogat­ják. Minden bérből és fize­tésből élő túrkevei dolgozó felajánlotta, hogy az 1974— 75-ös évben két- vagy há­romnapi keresetét az óvo­dák és iskolák fejlesztése javára befizeti. Koszna Mi­hály elmondotta, hogy a fel­ajánlásból már jövőre tíz óvodai és iskolai tanterem­hez elegendő pénz gyűlik össze. Jelenleg folyamato­san érkeznek be a felaján­lott összegek a túrkevei Vá­rosi Tanács számlájára, je- lezvény, hogy a városban az oktatás, nevelés ügye való­ban közügy. A jó kezdeményezés pél­da lehet más városok szá­mára is. Növekvő kemisálás A termelők a tavalyinál több kémiai anyagot hasz­nálhatnak fel az év első négy hónapjában. Az AG- ROTRÖSZT tájékoztatása szerint május eleiéig 7 szá­zalékkal több talaierőpótló anyagot használt fel a me­zőgazdaság az elmúlt év azonos időszakához kénest. 544 000 tonnányi műtrágya talált vevőre, a iól bevált levéltrágvából pedig 1.3 mil­lió litert érlékesüeUdí. . A Táncsics Tsz ajándéka 'tornákért et építettek Jászárokszálláson A szocialista várospolitikáért A mezőtúri pártbizottság tapasztalatai Pártbizottságunk a Politikai Bizottság 1973. július 3-i határozata alapján is egyre nagyobb figyelmet fordít a varospolitikai célok gondosabb, reálisabb kimunkálására, segítésére, irányítására és ellenőrzésére. A határozat vég­rehajtására elfogadott intézkedési tervben, az eddig ha­gyományosan varospolitikával is foglalkozó szervek és intézmények mellett feladatokat is jelölt meg a, pártalap- szervezetek, a kommunista gazdaságvezetők, intézmény- vezetők részére is. Célunk, hogy lehetőleg a város lakossága; a munká­sok, a parasztok, az értelmiségiek sajátjuknak érezzék a várospolitikai^ városfejlesztési feladatokat és mind na­gyobb aktivitás bontakozzék ki azok megvalósításában. Ennek érdekében a pártbizottság és a végrehajtó bizott­ság rendszeresen megszabja terveiben az egyes területe­ken, főképpen a városi tanácsban dolgozó kommunista vezetők feladatait, kijelöli a követendő legfőbb célkitű­zéseket és meghatározza a segítés, az ellenőrzés eszkö­zeit és módszereit is. _ Társadalmi összefogással Pártbizottságunk ülésein megtárgyalta a város- fejlesztési feladatokat, — évente beszámoltatta a vá­rosi tanács elnökét a város- fejlesztés terveinek végre­hajtásáról. A végrehajtó bi­zottság ellenőrizte ésri ellen­őrzi az egyes részterületeken folyó munkát, irányt muta­tott és mutat a feladatok, a középtávú és éves tervek jó végrehajtására. Másrészt elő­fordult — s minden bizony­nyal a jövőben is lesz ilyen —, hogy a pártbizottság és a tanács együttes testületi ülé­sén tárgyalta meg pl. a távla­ti városrendezési tervet, vagy közös határozatot hozott a gyermekintézményi hálózat fejlesztésével kapcsolatos fel­adatokra. A pártbizottság a városi tanácsban, a tömeg­szervezetekben dolgozó kom­munisták ösztönzése mellett konkrét feladatot adott a pártszervezeteknek a város- fejlesztési, a várospolitikai feladatok segítésére. Jelenleg a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy a városi ta­nács rendelkezésére álló he­lyi fejlesztési alapokat válla­lati, üzemi erőforrások fel- használásával és koordinálá­sával bővítsük. Például ke­vés az óvodai helyünk, gonr dunk megoldásába bevonjuk az üzemeket. Mintegy száz hely megvásárlásával járul­nak hozzá az üzemek ter­veink megvalósításához. A párttagság és a városi tanács — felkarolva a KAEV A szocialista várospolitika fejlesztésére tett intézkedé­seink, pártszervezeteink, az üzemek, gazdaságok, a ta­nács, -a tömegszervezetek kommunista vezetői erőfeszí­tései nyomán városunk la­kossága egvre aktívabban vesz részt a X. oártkongresz- szus határozatainak, városi célkitűzéseinknek végrehaj­tásában. Mezőtúr ipari, mezőgazda- sági üzemeinek és szövetke­zeteinek. kereskedelmi és közlekedési egységeinek te­vékenysége, gazdasági ered­ményei jelentősen -fejlődtek, növekvő mértékben járulnak hozzá a népgazdasági c élok megvalósításához, a város 8. sz. gyár dolgozóinak es az X. kerületi pártszervezet kez­deményezését — széles körű társadalmi akciót szervezett és szervez a gyermekintéz­ményi hálózat fejlesztésére. Ennek keretében városi kom­munista aktíva, üzemi, mun­kahelyi pártaktívák segítsé­gével mozgósítjuk a munká­sokat, tsz-tagokat, üzemek, intézmények dolgozóit, — a nyugdíjasokat, — egyszóval a város lakosságát. Az a célunk, hogy Mező­túr gyorsabb fejlődése érde­kében évente három kom­munista műszak bérével, — vagy ennek/ megfelelő ösz-: szeggel, társadalmi munká­val segítsék a gyermekintéz­ményi hálózat fejlesztését. A várospolitikai célok megvalósítása részeként nagy figyelmet fordítunk a keres­kedelmi ellátás, a szolgálta­tás féjlesztésére. Pártbizott­ságunk amellett, hogy a ta­nács kommunista vezetőit felelőssé tette, ezért konkrét tennivalókat határozott meg az érintett üzemek, kommu­nista gazdasági vezetők szá­mára is. Többek között a zöldség- és . gyümölcsellátás javításában, az alapellátás biztosításában, -a szolgáltatá­sok és ennek hálózata fej­lesztésében. Éves gazdaság- politikai terveinek teljesítése mellett ezekről is beszámol­tatjuk az üzemek» szövetke­zetek vezetőit és ' pártalap- szervezeti titkárait. jflii-nqsáPa magasabb szinten való ellátásához. A termelési terveket az időarányosnál va- lamelvost evorsabb ütemben teljesítik, jelentősen növeke­dett az export is. A foglalkoz­tatottság. de ezen túl a bér- és jövedelem növekedéssel is emelkedett a lakosság élet- színvonala. Valamelvest több lakást éoítettünk a tervezett­nél, eredményesen valósítjuk meg a várospolitikában a kommunális, szociális, egész­ségügyi és kulturális intéz­mény hálózat fejlesztését. Üj egészségügyi és oktatásügyi intézmény, ' szociális otthon éptilt, víz- és csatornahálózat fejlesztés és más beruházá­sok valósultak meg. A város lakossága évente a tervezettnél több társadal­mi munkát vállalt és teljesí­tett; például 1973-ban 9 mil­lió forint értékű társadalmik munkát végzett Mezőtúrért-* Találkozott a pártbizottság** a városi tanács elgondolása a gyermekintézményi hálózat fejlesztésének meggyorsítá­sára. Jelenleg az üzemek azs óvodahálózat fejlesztése ér­dekében eddig mintnegy 60' hely megvásárlásával járul­tak hozzá a cél valóraváltá- sához. A város dolgozóiból ■ több ezren tettek eddig fel­ajánlást, évente kommunista műszakokkal, 2—3—4 napi bér befizetésével járulnak! hozzá újabb és újabb óvodai helyek létesítéséhez. E néhány adat is azt ma* , tatja, hogy a pártalapszerve- f zetek, a pártbizottság, az ál- ' lami, társadalmi, gazdasági szervekben dolgozó kommu­nisták kezdeményező, élenjá­ró munkája eredményeként a város lakosságának döntő többsége felsorakozik a párt , célkitűzéseinek megvalósí­tására. A X. koiiüreistoj szellemében Reálisan látni kell azt is, 1 hogy a pártmunka tovább- ? fejlesztése érdekében, a Po-1 litikai Bizottság 1973. július? 3-i határozata végrehajtásé- : ban mind a testületi mun­kában, mind az apparátus tevékenységében, a pártszer­vezetek segítésében csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Esetenként a munkánk terv- szerűsége is korrigálásra szo­rul, más esetben a munka mennyisége és minősége nem éri el az elvárható színvo­nalat. Erőfeszítéseink ellenőre gazdasági lehetőségeink ki­használása mellett sem tud­tunk a ■ városfejlesztésben a növekvő ‘ igényeknek megfe­lelően eleget tenni. Továbbra is gondunk a lakáshelyzet, a vízellátás megoldása, az ok­tatás, a közművelődési az egészségügyi feltételek gyor­sabb ütemű fejlesztése. E feladatok megoldásában a város anyagi ereje mellett számítunk a felsőbb tanácsi szervek és a központi támo­gatásra 'is, E támogatásban a város középfokú körzeti sze­repre való felkészítésében a felsőbb tanácsi szerv eddig is segítséget nyújtott, e segít­ségben ezután is bízunk. Meggyőződésünk, hogy a X. pártkongresszus határoza­tai alánján dolgozva, a me­gyei nárt és állami szervek, a központi szervek segítsé­gével egyre eredményeseb­ben tudunk városunkban is megbirkózni a feladatokkal, eredményesen hozá.iárulni a szocializmus magasabb szin­ten való építéséhez. Móricz Béla az MSZMP mezőtúri Városi Bi- iQltsásának első tálkára A jászberényi Hűtőgépgyár szlfonűzeme a világ legnagyobb szóda- és hab- szifon nzeme. a idén több mint egymillió különböző típusú szifon készül a gvár­A kommunisták példát mutatnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom