Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-09 / 133. szám
1974, június 9. / SZOLNOK MEGTÉT NÉPLAP Uszty-Ilimszk — A barátság építkezése Cellulóz kombinátot épít hat ország Hat szocialista ország, a KGST tagállamai. — a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, és a Szovjetunió •— egy hatalmas, évi 500 ezer tonna kapacitású cellulózkombinát építéséről a Szovjetunió területén 1972 július 12-én megállapodást írtak alá. I Hatalmas előkészítő munka kezdődött. Az év megfeszített munkával, bonyolult számításokkal telt el, hogy meghatározzák minden résztvevő ország kötelezettségeit és feladatait a grandiózus vállalkozásban! Kijelölték a helyet is: Szibériában, Úszty- Ilimszkben. a bővizű Angara partján, 225 . kilométerre Bratszktól, északnyugata irányban. — Miért esett a választás éppen erre a területre, ahol olyan mostoha természeti és idojárás-viszonyok vannak? — kérdeztük a szovjet fa- cellulóz- és papíripari miniszter első helyettesétől. Nyikolaj Csisztjakov elvtárstól. — Igen, a terület nagyon sajátságos az építkezési munkák szempontjából, — mondja Nyikolaj Csisztjakov. — A tél hosszú és kemény, a hőmérséklet eléri a —50 C fokot is. a nyár pedig rövid és forró. — A föld két hónap alatt nem tud teljes mértékben megszabadulni a fagy hatásától. Itt mégis találkozik az a két alapvető komponens, amely a cellulóz előállításához szükséges: gazdag erdőségek. igen jó minőségű faállománnyal — és a hatalmas vízmennyiség. A cellulóz előállításához ugyanis sok víz szükséges; a bővizű Angara fedezi ezt a szükségletet. Sőt, a vegyi elemzések kimutatták, hogy a folyó vize olyan összetételű, mintha . egyenesen a cellulóz-ipar céljaira alkották volna. — Milyen lesz az új üzem? — Az uszty-ilimszki cellulóz kombinátot — magasfokú automatizációval. a legkorszerűbb berendezésekkel szereljük fel. Évente 500 ezer tonna cellulózt állít majd elő. A Szovjetunió és a szocialista államok gépein kívül svéd, francia és finn gépek és berendezések szállításáról is vfolynak tárgyalások az illető Országokkal. Az üzem körül egész város születik, kényelmes lakásokkal, szolgáltató és kulturális egységekkel, i Az utcákon magyar Ikarusok közlekednek. A szocialista gazdasági integráció komplex programja igen -szoros határidőt ír elő az üzem felépítésére. 1977- ben már készen kell lennie az első üzemrésznek, amely évente 250 000 tonna cellulózt állít elő. A második üzemrész, tehát az egész kombinát 1978-ra készül el. A komplexum építése körülbelül egy milliárd rubelbe kerül. Az építkezéssel a „Bratszkgesz- sztroj” vállalatot bízták meg. Ez a vállalat építette a brat- szki vízierőfrnűvet és alumíniumüzemet, az uszty-ilimszki vízierőművet, s így joggal lehet számolni azzal, hogy becsülettel teljesítik ezt a feladatot is. — Milyen részt vállalnak az üzem építésében a szerződést aláírt szocialista államok? — Moszkvában kétoldalú államközi egyezményt írtak alá a Szovjetunió és az építkezésben résztvevő szocialista országok. Ezekben meghatározták milyen konkrét feladatok hárulnak az egyes államokra. A Magyar Népköztársaság egyebek közöfcí^a falépítéshez szükséges alumínium panelekkel, valamint hőszigetelésű tetőszerkezettel látja el áz építkezést. Az NDK-ból elektromos és laboratóriumi berendezések, nagy teljesítményű légkondicionálók érkeznek az építkezésre. A Román Szocialista Köztársaság építőanyagokat, csöveket, cementet, kábeleket küld. A lengyel Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság fémszerelvényeket, nagy teherbíró-képességű pótkocsik, belső berendezéseket, stb. szállít. A felépülő uszty-ilimszki cellulóz kombinát a szocialista országok közötti kooperáció új formájának gyakorlati megtestesülése lesz a KGST keretében, s beillesz- kedk a szocialista gazdasági integráció komplex programjába. Veszélyben a magánélet joga * az USA-ban Mind több adatot gyűjtenek as amerikaiakról Az amerikaiakat ma erősebben figyelik, mint bármikor ezelőtt. Az akták, adatbankok, telefonlehallgatások, különféle elektronikus berendezések, komputerek annyira elszaporodtak, hogy sok állampolgár úgy véli: a technika veszélyezteti az egyén jogát a magánélethez — ha egyáltalán még létezik ez a jog. 1945 óta az Egyesült Államok a világtörténelem egyik „legregisztrálóbb” országa. Számos szervezet tanulmányozza,. rögzíti, őrzi és használja fel mindazokat az információkat, amelyeket a 209 millió állampolgárról meg lehet szerezni, gyakran tudomásuk nélkül. Az információk felkutatásával és fel- használásával foglalkoznak a többi között a kereskedelmi nyomozóirodák, a bankok, a jelzálog intézmények, a reklámszakemberek, a szövetségi, állami és helyi hatóságok, a hadsereg emberei, a biztosítótársaságok, a rendőrség és az adóhivatal illetékes«, a munkáltatók, az ipari üzemek és a statisztikái hivatalok. Az adatgyűjtés eredménye tömérdek adat. Ezek megkönnyítik a gazdaság működését. a szolgáltatásokat, a társadalombiztosítást, az orvosi ellátást, a közoktatást, a hitelintézetek működését. Az érem másik oldala: a kormányzat és az ipar egyre erősebben megsérti az állampolgárok magánéletét. Az Egyesült Államok alkotmánya nem beszél világor san az állampolgároknak a magánélethez való jogáról, bar a bíróságok ezt a jogot mindig nyilvánvalónak tartották. 1880-ban a legfelsőbb bíróság még a kongresszusnak sem engedélyezett betekintést az állampolgárok magánügyébe. Ma azonban egészen másként fest a helyzet. A fegyveres erők szerepének növekedése miatt Amerikában a második világháború óta példátlanul megnőtt azoknak az állampolgároknak a száma, akik fölött hivata- i«jea teliig'Vetet gyaKorJlnnk. Már az ötvenes évek végén több mint. 13.5 millió amerikait vagyis a dolgozók egyötödét érintette „a lojalitás ellenőrzésének” valamilyen formája vagy egyéb biztonsági eljárás. A hadügyminisztérium már tíz. évvel ezelőtt több mint 800 ezer személyt figyeltetett. Az adattáról ás automatizálása lehetővé teszi, hogy millió és millió embert megfigyelhessenek. A szövetséígi adóhivatalhoz, évente több mint 400 millió adóbevallás érkezik. Az egyéni adóbevallások száma az Egyesült Államokban az utóbbi negyven évben hatmillióról 110 millióra növekedett. Az országos komputerközpontban, tárolják a 80 millió adófizetőre vonatkozó adatgyűjteményt. Minden dolgozónak társadalombiztosítási száma van, ezt használják az adóügyeknél, társadalombiztosítási és a nyugdíjügyeknél. Előreláthatólag rövidesen minden amerikai újszülött társadalombiztosítási számot kap. A személyi akták országa Amerika a személyi akták országa lett. A fokozódó bűnözés az egyre népesebb társadalomban oda vezetett, hogy óriásira duzzadtak a rendőrségi aktagyűjtemények. A hatalmas országban nél- külöihetetleín. hogy a rendőrségi szervek gyorsan közöljék egymással információikat. A nagyvállalatoknak óvintézkedéseket kell tenniük, hogy a konkufrensek ne szerezhessenek információkat legújabb termékeikről és termelési folyamatairól, hiszen a nyereség az vjj termékektől és szabadalmaktól függ. Az ipar jelenleg több mint 20 milliárd dollárt fordít évente kutatásra és fejlesztésre. Érthető, hogy előtérbe kerül az „ipari biztonság” kérdése. Cégek ezrei kínálják föl „nyomozó és biztosító szolgáltatásaikat” azoknak a vállalatoknak, amelyek ellenőrizni akarják dolgozóikat egyrészt a termelékenység növelése végett, másrészt azért, hogy biztosítsák magukat az ipari kémkedés és a kisebb-nagyobb lopások ellen. A becslések szerint a dolgozók évente mintegy egy- milliárd dollárt lopnak. A kormány egyetlen kompute- rizált hivatalban őrizhetné a valamennyi amerikai állampolgárra vonatkozó összes adatokat. Sok képviselő és állampolgár aggályai: ez a módszer sérti az állampolgári jogokat. A terv megvalósítását elhalasztották. Az Egyesült / llamokban 257 millió hitelkártya van. A hitelintézmények amerikai szövetsége 2500 céget egyesít. Ezek néhány perc alatt vadatokat kaphatnak 110 millió személy mindegyikéről. A kersekedő és biztosítótársaságok az adatok segítségével tudják, milyen kockázatot vállalnak. Egy kereskedelmi adatszerzéssel foglalkozó cég 1975-re aktát fektet föl minden állampolgárról, aki valaha is bárhol hitelt kért. Sok állampolgár máris panaszt emelt azért, mert hitel- képességéről kedvezőtlen információt adtak, a tisztviselő véletlenül más nevét írta a jelentésbe, vagy elkallódott egy csekk. Az USA egyes államai törvénytervezetei készítenek elő az ipari adatszerzési eljárásról. A törvénytervezet szerint mindenkinek joga lesz betekinteni a pénzügyi helyzetéről szóló jelentésekbe. Az egyéni jog tiszteletben tartásáért 1972 júniusában a legfelsőbb bíróság korlátozta a felforgató tevékenységgel gyanúsított személyek telefonjainak lehallgatását. A szenátusi bizottságok vizsgálatai után sok politikus mérlegeli, szükséges-e szövetségi törvényt alkotni az elektronikus lehallgatás korlátozásáról. Föltétlenül szükségesnek látszik az egyéni jogok nagyobb tiszteletben tartása, a visszatérés a szabadság védelmének régi eszméjéhez, mielőtt a magánélethez való iog végleg elvész. Egyelőre azonban nehéznek látszik a magánélet jogát veszélyeztető törekvések visszaszorítása. (Contemporary Review) Moszkva fényei Esténként kigyúlnak a város fényei. Higanygőzlámpák zöldje önti el az utcákat, a sugárutakat, házak homlokzatát. De hogyan játszódik le mindez a gyakorlatban? Amint alkonyodik, a Kali- nyin sugárútról jelzés érkezik a közvilágítást szabályozó központba. A sugárút egyik épületének huszonharmadik emeletén ugyanis különleges fényelemet helyeztek el a közvilágítás beKapcsoíási időpontjának pontos meghatározására. E fényelem jelzését a diszpécser azonnal továbbítja a körzeti központba, ahol a vételt sorban égő apró piros lámpák érzékeltetik. Az automaták áramot juttatnak a hálózatba, s ekkor az utcai lámpák fényárba borítják a várost. A központi irányítópulton szüntelenül villogó, zöld fények jelzik, hogy valamennyi körzettel tökéletes a kapcsolat. Az irányítópult fölött egész falat betakaró térkép mutatja az áramvezető kábelek és alállomások elhelyez-* kedését. A diszpécser köny- nyedén tájékozódik a sokszínű, szaggatott vonalak labirintusában. Pontosan megállapítja a hiba helyét, és azonnal készültségi brigádot küld a helyszínre. Hajnalban a diszpécser elrendeli a közvilágítás kikapcsolását. Ekkor külön táblán felvillan egy sor zöld lámpa, amely mindaddig ég, amíg a fényelem újra hírül nem adja az alkonyat érkezését. •. A szovjet fővárost nagyteljesítményű higanygőzlámpákkal világítják ki. E lámpák gazdaságosak és »„.-prpvof,.,, töhfv röK-m felülmúlja az izzólámpákét. A világítótestek gyártása állandóan bővül és tökéletesedik, egyes típusok teljesítménye eléri a két, kilowattot. Ilyen lámpák láthatók a Borba téren, a Kreml Borovicki kapujánál és másutt. Már megjelentek a higanygőzlámpáknál háromszor fényesebb nátriumos világító- testek, amelyeket kísérleti szakaszon a Jaroszlavi sugárúton, a Művész Színház új épületénél próbáltak ki. A nátriumlámpák fénye nyu- godtabb, ezért főleg a nagyforgalmú főútvonalakon alkalmazzák majd őket. A továbbiakban nagy fényhatásfokú fémhálóid- és xenonlámpákkal is próbálkoznak. A szovjet főváros szakemberei a közvilágítás 1,6- szoros növelését tűzték ki célul. Moszkva „főutcája”, a Gorkij utca világítását felújították, és új normák szerint készül a most épülő lakónegyedek világítási terve is. Javul a közvilágítás szín- összetétele is. Újévre például égy magyar gyártmányú fényújságot állítottak fel a Majakovszkij téren — jelentősen emelve ezzel a Gorkij utca hangulatát. A színes, fényújságon a legkülönbözőbb információkat közük. A tabló mellett működő távíró segítségével, vagy telefonon is megrendelhetők a hírközlések. A két éve Magyarországon gyártott és szabadalmazott színes tablókból eddig mindössze négy üzemel. Közülük a moszkvai a legnagyobb — területe 240 négyzetméter. A Moszkva esti panorámája napról-napra egyre sokszínűbb és ünnepélyesebb lesz. A. Rutickij Tophmid: A visszanyert nyersanyag Bizonyos nyersanyagkészletek csökkentése miatt — hogy a növekvő ipari szükségletet kielégítsék — a Német Demokratikus Köztársaságban növekvő szerepet kapnak az ismételten fölhasznált nyersanyagok: az ócskavas és a mindenféle fémforgács, a textil- és papírhulladék. Az acélipar vas-, a textilipar rost- és a papíripar cellulóz-szükségletének nagy részét (hetven, hatvan, illetve negyven százalékot) a hulladék-kereskedelem fedezi. Mivel az NDK üzemei együttvéve, egyetlen munkanapon, nem kevesebb, mint 500 millió márka értékű nyersanyagot dolgoznak fel, a hulladék újbóli fölhasználása érthető jelentőséget kap. A hulladékból visszanyert nyersanyag szerencsés példájaként emlegetik azt a nemrég óta forgalmazott polia- mid morzsalékot, amely a kereskedelemben a Topla- mid nevet kapta. A ruhaipar hulladékából állítják elő, műanyag textília-hulladékból, amely a konfekciókban szabás közben keletkezik. Az inggombtól a gépkocsi alkatrészig Sokminden készülhet belőle. Az ,így „visszanyert” nyersanyag gazdaságosságból kitűnően vizsgázott a gyakorlatban.. Az első pillantásra paradoxonnak tűnik: egyrészt az építőipar fejlődésével növekszik a lakásépítés lehetősége, másrészt viszont a tények arról tanúskodnak, hogy sok országban a lakásválság egyre súlyosbodik. Az ENSZ szakembereinek számításai szerint az egész világon 200 millió lakás „hiányzik” — s ez a szám egyre növekszik. A KGST-országokban az utóbbi 13 évben (1961—1973) több mint 35 millió lakás épült. 130 millió ember költözött új lakásba, annyi mint Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, Hollandia és Dánia együttvéve. A baráti közösség országaiban .különösen az elmúlt, 1973-as évben volt igen lendületes a lakásépítkezés. Bulgáriában 51 000 lakás épült, Magyarországon 85 000. a Német Demokratikus Köztársaságban 81 000. Kubában 19 000, Lengyelországban 220 000. Romániában 146 000, a Szovjetunióban 2,300 000, Csehszlovákiában 117 500. Egy év alatt összesen több mint 3 millió lakás készült el. jelentősen több, mint az egész N,vugat-Európában. Az utóbbi tíz évben a Szovjetunió a lakóházépítkezés mennyiségét tekintve a vezető helyek egyikét foglalja el a világon. A jelenlegi ötéves tervidőszakban (1971 — 1975) a Szovjetunióban körülbelül 12 millió lakás épült, mintegy 60 millió embernek ’avulnak meg a lakásviszonyai: csupán az idén mintegy 15 milliárd rybelt fordítanak a lakásépítésekre. Sok szocialista országban a lakások főleg állami és szövetkezeti pénzeszközökből épülnek vagy egyéni építkezéssel. állami kölcsön igény- bevételével, . Az állami hitellel történő egyéni építkezés az utóbbi időben a szocialista országokban egyre nagyobb méreteket ölt. ■ Az. utóbbi években a lakóházépítkezés mennyisége egy sor kapitalista országban is növekedett. Mégis: a külföldi sajtó adatai szerint az Egyesült Államokban az egész lakosságnak mintegy negyed része alig lakható lakásokban zsúfolódik össze, amelyeket már nem is lehet helyreállítani. Angliában a városi lakosság 28 százaléka él régi, rozoga házakban, Franciaországban pedig a lakosság 31 százaléka. 139 millió úi Icikés
