Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-09 / 133. szám
ml. 'Pfnfuí t: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A „Potamogeton 7 • >-?? akció Ahol tetten érték a természet átalakulását zz ISmész a viace? — KI Színes diát visaefc ~ Jó. akkor nézd meg a Potamogeton t — Mélyüket. a crispust vagy a natanst? — A natanst Az bizton vám — Jó. Potamogeton na tans. Ebben maradtak; A jó krimikben, ilyenkor lép színre a szemfüles nyomozó és biztos kézzel felgöngyölíti a kémszervezetet, mielőtt a „Potamogeton ra- tans” akció komolyabb bonyodalmakat okozna. Szerencsére ebből nem lett riadó, s később ssem lesz, pedig ilyen beszélgetés még jó- néhányszor elhangzik. Kiskörén, a vízminőségvizsgáló laboratóriumban dr. Bancsd István és Hamar József hid-^ robiológusok arról tárgyalták, hogy le kellene _fényké- ( pezni az úszó békaszőlő nevű szerény kis vízinövényt, ezt az állóvízben előforduló fajt. A' kiskörei laboratórium munkatársai a víztároló kialakulásával ‘összefüggő változásokat, a víztároló és az élővilág kapcsolatát vizsgálják. Halálra ítélt iák Miutón kiderült, hogy a Potamogeton-ügy nem veszé- N lyezteti az erkölcsi bizonyítványomat, Hamar J ózseffel csónakba szálltunk; A tároló feLvizá részén az eredeti TU- sza-medret elérve feltűnik a volt hullámtér. Erre már minden olyan, mintha egy kiadós árvíz keffilős közepén lennénk. A parti belerak keskeny sávként húzódnak — csak a tetejük látszik; A fűzfák majdnem koronáig vízben állnak. Ezek még bírják. Néhány kőrisfa csontvázként meredezik a/ égre. A túlsó parton, ahová nem ér el a víz, favágók dolgoznak. A fáknak nincs menekvés, Az egy éve tartó duzzasztás, a víztároló kiépülésének első üteme tartóssá tette ezt • magas vízállást. A második és harmadik ütemben, amikor tóvá szélesedik a Tisza, a jelenleg hullámteret elborítja a víz. Mentsük, ami menthető, ki kéül termelni a fáikat — ez jó párszázezer forintot jelent — mondja a laikus számítgatva. A biológus viszont rögtön, lefordítja saját nyelvére, s így ad magyarázatot: azért kell kd- tenmelni, hogy a leendő tóban minél kevesebb, rothadásra hajlamos szerves anyag maradjon. Még egyszerűbben: hogy tiszta maradjon a víz. Állóvíz, amelyik folyik A pihent agyú diákok kedvenc abszrud nótája valahogy most nem is tűnik olyan abszurdnak: Maros vize folyik csendesen... Maros vize még csendesebben folyik. Maros vize áll és úgy folyik. A duzzasztómű oldalfalán keskeny csíkban zöld lepedék A biológus „tolmácsol”. Algabevonat, az állóvízzé válás első jól látható jele. Az elzárt folyó hatalmas tömegű vize — a 19 km-es felvizi tárolóban 40 millió köbméter van — lelassult. A felszíne különösen, mert a zsilipen, át a vizet élűiről engedik. A szemre alig érzékelhető változást sokkal jobban jelzik a műszeres vizsgálatok eredményei. Bent a laboratóriumban két falon különböző változatos formájú mdkro- szervezetek fényképei. Kova- moszatok, zöldmoszatok egész sora, apró rákok (vízibolháit:), kerekesférgek „arcképcsarnoka”. Az egyes fajok megjelenése, eltűnése, felcserélődése jelzi a megváltozott életkörülményeket S mivel az élekörülmények a víztói függnek, elsődleges a víz tulajdonságainak változása. De hát másféle lesz ugyanaz a víz, ha egy kicsit megállítják? Kétféle Tisza-víz Végvári Péter vegyészt csak a víz összetétele érdekli. A vegyészlaboratóriumban már sokszáz mintát kielemeztek, s kiderült belőlük, hogy a folyó vize már most, az egy év alatt változott. Más a kémiai összetétele a gyorsabban folyó „fenti’’ élő Tiszának, mint a duzzasztómű közeiében felgyülemlett lassú Tiszának. Rövidesen szakmai sajtóban lát napvilágot az az érdekes megfigyelés, amely szerint a tárolóba folyó víz a Zala—Balaton kapcsolatára emlékeztet. A tóba folyó Zala fokozatosaan „Balaton-víz- zé” változik, s ugyanígy a Tisza-víz Tisza II vízzé: a só alkotórészek aránya megváltozik, s vízben lebegő finom csapadék keletkezik. Egy másik — laikusok számára is sokkal inkább érzékelhető — változás: a lassúbb mozgású vízben nagyobb az ülepedés, tisztább lesz Ezek után nem lesz nehéz belátnunk, hogy a víz összetételeinek megváltozása az élővilág megváltozását is maga után vonja. Lake Ontario Senki ne gondoljon arra, hogy emiatt holnaptól kezdve keszeg helyett tintahalat fog a Tiszában. A változás a mikroszerveze beknél kezdődik. Hamar József a makroszkopikus vízinövényeket, az algákat vizsgálja, s tapasztalatairól így beszél. — Azt hiszem, nem kell hozzá mélyebb szakismeret, hogy elfogadjuk a bizonyítást. A változást legjobban az áramláskedvelő, kemény héjjal védett ellenálló kova- moszatok és az áramlást nem kedvelő zöldmoszatok arányán lehet lemérni. A duzzasztás megkezdése után egy hónappal már megjelentek az állóvizi jellegire utaló fajok. A zöldmoszatok olyan „jól érzik magukat”, hogy már vízvirágzás is volt, magyarul egy hirtelen tömeges megjelenéskor bezöldült a víz. Érdekesség is akad bőven. s ebből csak egyet: a jelenlegi faj összetétel rendkívül hasonlít a Lake Ontario, a kanadai öt tó egyikének élővilágára. Dr. Bancsá István az állati mifcposzervezeteket vizsgálta A mikroszkóp számára is újat mutatott. — Fölösleges lenne felsorolni azokat az állatfajokat, amelyek a. korábbi vizsgálatokhoz képest újakként mutatkoztak, így például kilenc kerekesféreg (mikroszkopikus féreg), három rákfaj. Említhetem érdekességként, hogy itt bent Kiskörén Csongrád körüli Alsó-Tisza-szakaszra jellemző állatközösséget is találtam. Szaporodnak az ál- lóvizi jellegre utaló adatok. Jóslás csak módjával A természet átalakítása megkezdődött. Megépült a vízlépcső, az ember alkotómunkájának látványos bizonyítéka. Azóta elindult a folyamatos változás. Ezek egymáshoz kapcsolódó láncolata újabb és újabb változást hoz maga után, amelyek végül visszahatnak a nagy átalakítóra, az emberre, olyan egyszerű problémákká átváltozva, mint hogy: tiszta lesz-e a fürdővizünk, alkalmas lesz-e öntözésre (s vajon meddig?), lehet-e elegendő halat tenyészteni benne stb. Elég egy összetevő megváltozása, s már más „eredmény jön ki”, mint az előzetes Számításnál. A jelenlegi eredményekből jósolná még nem lehet, csupán egy biztos — a kiskörei laboratóriiímban tet- tenérték a természet átalakulásét. Igriczi Zsigmond Népi iparművészet a modern otthonban A megye színeiben: Karcag, Mezőtúr Budapesten, a Fővárosi Művelődési Házban, a folklór centrumban megnyílt a Népi j iparművészet a7 modern otthonban című országos kiállítás. A látogatókat megérkezéskor másik két bemutatóra is invitálják, a naiv művészek tárlatára, és a kékfestők mesterségének megismertetésére. Így egymás után a három bemutató megtekintése csaknem teljes képet ad a magyar népművészetről, a népi iparművészetről. A Népi iparművészet a modern otthonban hazánk különböző tájegységeinek kincseit mutatja be. A beregi szőttesek, a kalocsai pingáló asszonyok és hímzők, a dunántúli fafaragók, a vásárhelyi fazekasok alkotásai között 1 ott vannak a Szolnok megyei népművészek munkái is. Kántor Sándor kedves állatfigurái, Miska kancsója, idős Rusoi István lámpája, a mezőtúri fazekas szövetkezet edényei, a mezőtúri szőnyeg- szövők szőnyegei, a karcagiak hímzései. A rangos bemutató, rangos kiállítói a megyék háziipari szövetkezetei. Napjainkban szerencsére egyre nagyobb divat lakásainkat népművészeti termékkel díszíteni és ez újabb és újabb ösztönzést ad a népművészeknek az alkotásra. A kiállításokat nézegetve az embernek önkéntelenül is eszébe ötlik: milyen jó lenne ilyen hasonló országos bemutatót látni egyszer Szolnok megyében is. A megyeszék- ' helyen vagy másutt, ahol arra megfelelő hely van. Szolnokon világverseny lesz júliusban, jövőre a 900. évforduló ünnepségei. Mgg „apropó” is adódhat a rendezésre, hogy minden Tísz'a-mentén, a Jászságban vagy a Kunságban élő ember lássa így egvütt nemzeti kincseinket, lássa azt is, hol foglal helyet abban a megye népművészete. És még egy gondolat a kiállítással összefüggésben: Szolnokon van a népművészeti vállalatnak egy kicsi boltja, szűkös körülmények miatt nem elegendő áruval. Abban ritkán lehet vásárolni Szolnok megyei népművészeti alkotásokat, pedig az ide látogatók belföldiek, külföldiek szívesen vinnének magukkal eey mezőtúri cserepet, egy karcagi hímzést. Egyszóval nem csak kiállítás kell, ahol gyönyörködhetünk, de több lehetőség, nagyobb választék a vásárláshoz. / A május elején megnyitott újszászi parkerdő — 60 hektáros őspark, erdei (ornapálya és szalonnasütő — természeti szépségeivel, a környezet romantikájával, jó levegőjével vonzza a kirándulókat. Ügy tűnik, a jórészt társadalmi munkában megszépített környezet elsősorban a szolnokiakat csábítja. Méltán, annál is inkább, mert a megyeszékhely környékén mási’- kirándulásra, táborozásra alkalmas, jól megközelíthető természeti táj, sajnos nincs Rét megye határán A Berettyó két oldalán, két megye határán húzódik a Nagykunsági Állami Gazdaság 9600 hektárnyi területe. Békés megyének adóznak, rendőrhatóságilag, egészség- ügyi. vonatkozásban is odatartoznak, — de a gazdaság irányítása Szolnok megyéhez kötődik. E kettősség' főleg közművelődési vonatkozásban érézteti kedvezőtlen hatását. A helybeliek úgy vélekednek, hogy „a kultúrából a megye szélére kevés jut’”. Főleg ha az a bizonyos határszél egy kicsit amolyan közös ló a szomszéddal. Persze, minden állapot relatív, az itteni élet alakulását csak a közelmúlt tanyavilágának elszigetelt helyzetéhez lehet viszonyítani, ha hiteles képet akarunk kapni a fejlődésről, a gazdaság hétszázötven dolgozójának életéről. Háromszázan a pusztán A gazdaság dolgozói közül kb. háromszázan éjnek kint a pusztán. Távol a óvárostól, a tágas határban, ami a városlakók képzeletében többnyire még ma is azonos az elmaradottsággal. Pedig valójában előrehaladt a világ itt is. A majorszerű településeken álló kilencven szolgálati lakás mellett mindösz- sze öt régi kis paraszt tanya van a gazdaság területén. Azok közül is három olyan helyen, hogy a közúti forgalomba bekapcsolódik. Három ilyen tanya kivételével víz, villany minden lakásban van. A mári alaki ’ és a központi kerületben a lakások 40 százaléka szennyvízcsatorna-hálózattal is ellátott. A lakások nyolcvan százalékában van fürdőszoba. Olyan családot alig találni, ahol ne lenne tévé, meg rádió, ne járna valamilyen sajtótermék. Nos, ha arra gondolunk, hogy a környezet érezteti hatását az emberi lét minden vonatkozásában, akkor kézenfekvő, hogy itt is változott, előrehaladt a világ. Vissza a nagy kalapba Az előrehaladásnak szembetűnő jelei vannak sok vonatkozásban. Gazdasági tekintetben — s a tettekben — és az emberek gondolatvilágában egyaránt. A nagymérvű állami segítség ellenére éveken át hiánnyal zárt a gazdaság. Most már viszont eljutott oda, hogy állami segítség nélkül is boldogulnak, leküzdik a rossz gazdasági adottságból származó nehézségeket, s inkább ők adnak a naav kalapba. A korábbi állami támogatás, az egyetemet végzett huszonhárom lelkes szakember hozzáértő munkája melWt vitathatatlanul szerepet játszik ebben a dolgozók megváltozott szemlélete .is. A szocialista címért küzdő brigádok pl. most, a kongresszusi munkaverseny kezdetén — nagymérvű önköltségcsökkentésre tettek vállalásokat. A szemléletváltozás a párt- szervezet eredményes munkája mellett köszönhető az általános és politikai műveltség kedvező alakulásának. A gazdaság vezetői, társadalmi—politikai szervei hosszú évek óta fáradoznak ezért. Több mint tíz év óta kihelyezett általános iskolai osztályokat szerveznek a kis- útszáilási és a térkövei városi tanács hatékony közreműködésével. Tantermeket alakítottak ki, foglalkozás után rhikrobusszal viszik haza az embereket. A tanulási vágyat egyébként a vártnál jobban felkeltették. Ismeretes, hogy az új rendelkezések szerint egy év alatt két osztályt lehet elvégezni. A dolgozók mégis azt kérték, hogy a hetedik és a nyolcadik osztályt ne rövidített tanfolyamon végezzék. Így jobban elsajátíthatják a tananyagot, nagvobb az önbizalmuk a középiskolába való jelentkezésre. Most már erre js van példa, hárman *ár- nak szakközépiskolába a gazdaságból. A .több éves rendszeres képzés erdményeként a gazdaság 30 éven aluli gárdájának csak elenyésző százaléka nem végezte el az általános iskolát. A lemaradók egvré- sze szeltemi fogyatékosság miatt nem folvtatia tanulmányait. A másik részt az újonnan jöttek adtek A viszonylag nagymérvű fluktuáció miatt van szükség a kihelyezett tagozat fenntartására. A Nagykunsági Állami Gazdaságban josgte te-nv, azt hoev a kozmOym ~ ’•ck nélkülözhetetlen eleme a politikai ismeretek pisai'Ptss-,. A pártszervezet kérésére a gazdasági vezetők készséggel vállalnak propagandista megbízatást. — Az összehangolt, alapos munkának tudható be, hogy a pártoktatásban százhuszonötén vesznek részt a gazdaságban, hárman járnak esti egyetemre, négyen pedig annak szakosító tagozatára. A szakszervezeti politikai oktatásban kétszázötvenha- tan gyarapítják ismereteiket, — többen mint ahogyan tervezték. A felmérés után ugyanis alakult két szocialista- címért küzdő brigád, elhatározták, hogy minden tagjuk részt vesz ebben az oktatási formában. A létszámnövelésben közrejátszott, hogy olyan kisebb létszámot foglalkoztató munkahelyre is biztosítottak propagandistát, amelyen eddig nem volt politikai oktatás. Eredményes a KlSZ-okta- tás is. 'lávolabb a határnál A politikai képzésen túl rendszeres a szakmai képzés is. Az előadásokat a helyi szakemberek tartják. TIT- előadássorozat is van, — főleg egészségügyi témakörből. A falu a szocializmus útján című kiállítást többen megnézték a gazdaság központjában, mint Kisújszálláson. Ez is arra vall, hogy érdeklődnek az emberek, kiváncsiak a gazdaság határain túli életre is. Más kiállítás, érdemleges rendezvény még sincs a központban. Az idén csak bál volt, tavaly mindössze egy nótaest, meg egyszer voltak kint a színészek. Van két klub is. minden kerületben könyvtár. — Lehetne kiállításokat, író-olvasó találkozókat rendezni, neves embereket meghívni a klubokba, szakköröket, öntevékeny művészeti csoportokat szervezni és szerepeltetni. Nem kellene megelégedni azzal, hogy néhány dolgozójuknak biztosítanak színházjegyet valamelyik városba, vagy kirándulni viszik őket Az oktatás ugyanis a közművelődés egésze iránt felkelti az érdeklődést, s azt a '.ehetőségek szerint helyben kell kielégíteni. Ezért volna ;ó, h<; néhány nagyobb tsz példájára a gazdaságban is alkalmaznának függetlenített népnru - ' t Eli dottak arra a szintre, hogy ilyesmivel is te ’ tp . ,■ " íbetnek, -,el- jesz^bé téve a szemléletfor- n-útest, t’ ’ d. az emberi m . : tei te -kft-teát. C, B.
