Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-08 / 132. szám

\ 1974, június 3. _________________ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 M EGNYITÓ MA „Zúgjon " Karcag várja a szakmunkásképző intézetek kórusait Az ünnepi könyvhét a legkisebbeknek is tartogatott meglepetést: új mesét olvashat az óvó néni, s otthon anyuka is... jevgenij Goljakóvszkij kiállítása Jászberényben Az ifjúmunkás kórusok tö­meges megalakulásához az első ösztönzést a KISZ né­hány éve meghirdette orszá­gos diáknapok rendezvényei adták meg. Területi jelleg­gel már 1971—72-ben ren­deztek önálló szakmunkás- képző intézeti kórustalálko­zót. Ezt követően a Vasas ifjúsági kórustalálkozón, majd a Vándor Sándor ifjúmun­kás kórusfesztiválon a kar­cagi szakmunkásképző inté­zet kórusa kiválóan szerepelt és ennek köszönhető, hogy most Karcag fogadja az ország huszont együttesét, a szakmunkásképző inté­zeti énekkarok első or­szágos fesztiváljának résztvevőit. A fesztivál 8—9—10-én zaj­lik. azaz három .papig tart. A háromnapos programot Karcag városa rendezi a Munkaügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ központi és megyei bizottsága, a Szakoktatási és Pedagógiai Intézet és a kar­cagi Városi Tanács támoga­tásával. A rendezvénysorozat fővédnökei — többek között Czinege Lajos vezérezredes, Feltehetően különleges vi­lágnap lenne a mai, ha nem olvashatnánk minden isko­lában, minden osztályban a táblára írva a várva várt bűvös szót: VAKÁCIÓ. De mert egy diák sem fosztja meg magát attól az örömtől, hogy lassan, egy hét óta be­tűnként össze ne „gyűjtse” a tanév végét jelző szót, hogy ma gondosan odabigy- gyeszthesse az utolsó (azaz első) betűt, így a mai nap semmilyen rendkívülit nem jelent. Vége az iskolaévnek. Hol­naptól kezdve már nem azt kell számítgatni. hogy ki lesz az „ügyeletes felelő”, hogyan úszhatnék meg a dolgozatot, s hogy a sport­kör, szakkör, különtorna, különangol, különakármi mellett vajon jut-e idő egy kis játékra, esetleg lélegzet- vételre is? Nem. Holnaptól kezdve már addig alszol, emeddig akarsz (legyünk optimisták!), s aztán, ha jó idő van. irány a strand, a Tisza-part, a játszótér és gondtalanul élvezheted a szabadságot. Persze, ha tiszta a lelki­ismereted, azaz sikerült a bukás árnyékát elhessegetni honvédelmi miniszter, dr. Gosztonyi János művelődés- ügyi miniszterhelyettes, Ba­rabás János, a KISZ KB tit­kára és dr. Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára. A fesztivál az egész va­ros ügyévé vált. Minden­ki kiveszi részét az elő­készületekből: az énekkari emelvények vas­szerkezetét a Szerelő *Ktsz készíti, az utak dekorációját, az elektromos berendezéseit felszerelését a TITÁSZ vál­lalta, de ugyanakkor el­mondható ez a SZIM-ről, a tsz-ekről és a honvédségről is. A fesztivál három napja alatt százötven pedagó­gus, ifjúgárdista, tömeg- szervezeti vezető dol­gozik. Minden kórus két patronálót kap, aki kalauzolja, segíti a vendégeket. Amikor a kóru­soknak szabad idejük van, elviszik őket a város nép­művészeihez, az agyagipari és a háziipari hsz-be, a Má­jus 1. Tsz központjába és természetesen a Nagykun Múzeumba. A múzeumban a fesztivál alkalmából kiállítás a fejed fölül. S ha nem, hát altkor még egy utolsó nagy lélegzetvétel, szállj magad­ba, és emelt fővel viseld el a pótló ' foglalkozások — szerinted — nehéz perceit és gondolj arra, hogy még nincs veszve semmi, ha ko­molyan veszed, sikerülhet a továbbjutást kivívni. Nem mindegy, milyen bizonyít­ványt adnak az évzárón, s ez tőled függ. (Még mindig.) Tehát még egyszer be kell menni az iskolába, és átvenni az egész évi mun­kádról szóló bizonyítványt. De aztán tényleg szabad vagy. Vár az úttörőtábor az ország legszebb helyein Zánkától Mátraverebélyig, kis családi üdülés, kirándu- vagy ha oda nem mész, egy kis családi üdülést, kirándu­lást biztosan .kifogsz”. Re­méljük szüleid is akarják. A középiskolásokat persze egészen más gondok foglal­koztatják, s egyre jobban rájönnek, nem is olyan könnyű az a nyári szünet, főleg, ha a közelgő szóbeli érettségire, s még inkább az idegtépő felvételire gondol­nak. Hiszen egész évben másról sem beszéltek, mint az egyetemekre, főiskolákra várható túljelentkezésről — nyílik, amely a Vándor kó­rus történetét ‘mutatja be. Ezekkel a programokkal sze­retnék elérni, hogy a ven­dégek jól érezzék magukat, és megismerjék Karcagot is. Szervező- és fogadóbizott­ság, fotócsoport alakult, és a fesztivál három napja alatt információs iroda működik az ifúsági klub­ban. A kórusfesztivál dí­jai már megtekinthetők a város főterén, az áru­ház kirakatában. Különdíjat ajánlott fel Czi­nege Lajos honvédelmi mi­niszter. Karcag üzemeitől mindegyik kórus kap egy- egv szép népművészeti em­léktárgyat. Nagy gondot jelentett a szál­lás biztosítása. Az ezerhá­romszáz résztvevőt Karcag, Kunhegyes, Kenderes, Kisúj­szállás és Püspökladány ál­talános és középiskolai kol­légiumaiban helyezik el. Az előkészületek megtör­téntek, Karcag várja a szak­munkásképző intézeti ének­karok országos fesztiváljának I résztvevőit. A fesztivál meg­nyitója ma 18 órakor lesz a múzeum előtti téren. i—s „remélem majd én leszek, akit a sok közül fölvesznek”. S hogy ezt még mikor tu­dod meg? Addig több mint egy hónap van — ráadásul 6z alatt tanulni is kell. Még- hogy vakáció! Bezzeg mikor harmadikos voltam! Na azért az alsóbb évfo­lyamosoknak is van mit a „tejbe aprítani”. A vezető­képző, az építőtábor mellett sokan már egyetemi előké­szítőre is járnak, gondolva a jövő évi pályaválasztásra. Nekik is mozgalmas nyaruk lesz. S akik nem „pótlóznak”, érettségiznek, felvételiznek, s a nyári táborokból is ki­maradnak, még mindig ta­lálhatnak maguknak hasz­nos elfoglaltságot. Az idén még több helyen várják a fiatalokat könnyű nyári munkára, s a gyümölcssze­déssel. kertészkedéssel, a büfékben, benzinkutaknál, s a néhány üzemben végzett — testre szabott — munká­val megszerzett forintok jól jönnek az év eleji vásár­lásoknál... De a jövő évet még ne is említsük, adig előttetek van egy nyári szünet, amelynek (szerintetek bizonyára) egy baja van: rövid. Az ünnepi könyvhétre HÉSZIODOSZ: Istenek születése Az ókori (görög—római) irodalom klasszikusainak ki­adását tervező új sorozat, Az ókori irodalom kis­könyvtára első kötete a Ho­mérosz utáni görög eposz legnagyobb mesterének, Hé- sziodosznak két főművét tartalmazza. Az Istenek születése a gö­rög mitológia egyik alap­műve. A költő arra kérj a múzsákat, hogy segítsenek neki elmondani, „hogy let­tek legelőször istenek, és köztük hogyan oszlik meg a rang és vagyon, és hogy lett övék az Olimposz”. De nem­csak az istenek családfáját írja le, nemcsak az istenek nemzedékeinek váltakozása a témája, hanem egyben a világ keletkezéséről, isteni rendjéről, a jó és a rossz kialakulásáról vallott néze­teit is belesűríti eposzába. A Munkák és napok még sokkal szorosabban kancso- lódik a költő személyiségé­hez. Életrajzát csaknem tel­jesen ebből a könvvéből si­került rekonstruálni, de nemcsak azt. hanem úgy­szólván a korabeli görög élet és társadalom minden jellemzőjét. Az eposzok szerkezete, versformája, köl­tői alapállása sokban rokon a homéroszi költeményeké­vel de egészen más világot (tárnak az olvasó elé. nem a hősök és kiváló harcosok életét, hanem a hétköznapi munkát, a földművelést és a' földművelőt, az egyszerű görög embert. „Sxalamander” menet A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyebem bányász, ko­hász és gépészmérnöki -kará­nak hallgatói — őrizve a ha­ladó diákhagyományokat — az idén is a hagyományos „smlamanderi’-menettel vesz­nek búcsút Borsod megye és Miskolc város vezetőitől. Az egyetemi évek végét jelentő valétázásról, az alma mater­től és az otthont nyújtó vá­rostól való búcsúzás emlékei­ből rendeztek kiállítást az egyetemi könyvtárban,, be­mutatják a vidám karneváli, valamint a szalamanderes 1 menetről készült több mint száz fényképet, a valéta- elnökök váll-szalagjait, amelyre minden évfolyam el­nökének nevét ki hímezik. Az ünnepi könyvhét al­kalmával nyílt meg a jász­berényi városi-járási könyv­tárban a modern szovjet gra­fikusművészet egyik jelentős — 1971-ben elhunyt — alak­jának kiállítása. A bemuta­tott kisgrafikák, ex librisek arra is utalnak, hogy Golja- kovszkij személyében nem­csak kiváló grafikusművész­szel, hanem a magyar—szov­jet barátság egyik lelkes hí­vével is megismerkedhet a jászberényi közönség. — A mintegy nyolcvan bemuta­tott kisgrafika között számos magyar grafikusművész, — gyűjtő részére ajánlott fa­metszetet, könyvjegyet talá­lunk. Jevgenij Goljakovszkij munkásságénak szinte egésze a könyvművészethez kapcso­lódik. Több mint háromszáz szép orosz könyvet illuszt­rált: Puskin, Lermontov, Tolsztoj, Gorkij stb. művei népszerűségüket a Szovjet­unióban nem kis mértékben Goljakovszkij illusztrációi­nak is köszönhetik. Akár az illusztrátort, az ex librist al­kotó művészt is erőteljes drámai hangvétel, a famet­szet fekete-fehér játékából inkább a sötétebb tónusok-’ nak nagyobb teret biztosító metszőtechnikája jellemzi. — Goljakovszkij vésőjét a ce­ruza könnyedségével és biz­tonságával használja, lendü­letes, merész ívű vonalveze­tése könnyen felismerhetővé teszi lapjait. Játékos kontúr­vonalai, nem egy fametszeté­nek sejtelmes fény-árnyjáté- kai, gazdag szimbólumrend­szere a szecesszió hatását mutatják. Erre emlékeztet­nek kisgrafikáinak szöveges feliratai: még kiváló grafi­kusművészeknek is legtöbb­ször gondot jelent a legfel­jebb levelezőlap méretű kompozíciókba többszavas feliratokat úgy elhelyezni, hogy azok ne zavarják a grafika egységes hatását, -y Goljakovszkij azonban váí- tozatos, kalligrafikus betűtí­pusok használatával a fel­iratokat is a lapok díszítő eszközévé teszi; szinte a ki­állított lapok mindegyikén különböző betűtípusokat met­szett ki. Ex libriseinek túlnyomná .része alakos kompozíció, —> ezek közül is kitűnnek női figurái, amelyeket különösen könnyed, franciás kézzel fo­galmazott meg. — Szívesen használ virágmotívumokat is, ezek a fametszetei legalább olyan zsúfoltak, mint alakos kompozíciói. A kiállítás június hónap- 1 ban tekinthető meg. Arató Antal P éter Erzsébet, Felső Pi­témé elérte a csúcsot. Áz alapítók közé tar­tozik, forrasztónak tanult, művezető lett. Példa. Tanul­ságos a. korrierje, akik meg­tanultak küzdeni, elviselik a tisztes szegénységet, előbb- utóbb boldogulnak. Erzsi barna hajú, kék köpenyes és feltűnően optimista. — A kunhegyest gimnázi­umba jártam, érettségi után kereskedelmi szakmát ta­nultam, áruházi eladóként dolgoztam. Másfél évig jár­tam Szolnokra. 1969-ben sze­reztem meg a szakmunkás képesítést. Aránylag sokat talpaltam. kevés pénzért, 1200—1300 forintért havonta. Nem kényeztetett el a fia­talságom. Az ÁFÉSZ-tól ne­hezen engedtek el, de tud­tam. nem vallhatok szégyent, amikor Pestre mentünk ta­nulni. és azt is tudtam, hogy a jövőmért utazok. Forrasz­tónak tanultunk, és betaní­tóként érkeztem vissza. Akar­tam, Nem mindenkinek sike­redett ilyen fényesre, néhá- nyan meg minőségi ellenőr­ként vizsgáztak, a többiek pedig megtanulták a forrasz­tást. Az újonnan belépett dolgozókkal szemben mind­össze hat hét előnyünk volt, és azzal a tudással kellett a hátuk mögé állnunk, szóval vezetősködni. Az üzemben hozzáértés és szorgalom mel­lett ennyit elérhet bárki. Fiatalok vagyunk, gyerekko­rában a gyár. óriási a lehe­tőségünk — beszéli könnye­dén és lelkesen. ☆ Felső Péterné sorsa a hat­vanas évek közepén volt válságos. Még gimnáziumba járt, amikor odahaza napi­renden veszekedett vele édes­anyja, lépten-nyomon igaz­ságtalanul mocskolta. Vasár­nap délután elment a lány szórakozni iskolatársaival, azonnal kitört a zivatar. Máig sem érti, hogy édes­anya hogyan lehet szívtelen a gyerekéhez. — Nem tudom megmagya­rázni magamnak, mivel ér­demeltem ki, hogy pégül el­űzzön a szülői háztól Pró­báltam másokhoz viszonyí­tani magatartásomat, és nem találtam kivetnivalót. Udva­rolt Péter, a mostani fér­jem, őt is ellenezte, hirtelen felindulásaiban addig pocs­kondiázott. hogy kívánsága szerint eltakarodtam a ház­tól. Ez 68-ban történt. Akkor sem voltam temetői hangu­latban. bár sokáig bántott — mondtál a fiatalasszony. — Albérletbe költöztem. a szülőfalumban, és elhatároz­tam. soha senkinek a szal­mazsákja nem leszek. A le­hető legtisztességesebben élek. Édesanyám legtöbbször azt vágta a fejemhez, szakmád sincs, mit kezdet a világban? Mondtam, jó, érettségi után fodrásznak tanulok. Azt meg nem engedte. Elmentem ke­reskedőnek. Eltitkoltam, amit csak lehetett, nem vet­ték észre rajtam, hogy meny­nyire bánt mindaz, amit el kellett viselnem. A legrosz- szabb ruhámban zavart el, végül feljelentettem, ügyvédi felszólításra elküldte a ruha­készletemet. Ennyit kaptam útravalóul Hétvégeken a keresztany- jáéknál ebédelt. Jó ideig 320 forint volt a keresete, mint tanuló, abból 150 forintot lak­bérre fizetett, 25 forintért ebédelhetett egy hónapban, a reggelit, vacsorát nagyvo­nalúan elfelejtette, és akkor száz forintja is maradt élni, ruházkodni, szórakozni. Ké­sőbb a forgalom után javult a keresete, könnyebben élt.-r- Aztán ők elköltöztek in­nen, rajtuk is nyomot ha­gyott a szakítás. Édesapám írt levelet; fiam, mit csinál­jak? — kérdezte —, két gye­rekem van. ő sohasem ütött, csak tűrte. Szerencsére, a környezetem segített, munka­társaim, első percektől a mai napig. Megtanultam a kollek­tívával örülni és feloldódni. Ez az optimizmusom forrása. Férjem, akivel a gimiben együtt jártunk. Szarvason végzett, 71-ben házasodtunk össze. * A tanulóidő elmúlt. Ma 'már értik a gyárban, ha tönkremegy egy dióda, az veszteség, 15 forint. Egy sáv többezer forint, minden egyes darabja egyedileg ké­szült Műszer. Kényes, mint az ember. A brigád mozgalom terebé­lyesedik. a szocialista bri­gádnaplók beszédesek. A munkássá formálódás nem csupán annyi, hogy reggel buszon vagy kerékpáron meg­érkeznek a gyárba, délután otthagyják a munkapadokat, hazamennek, havonta fize­tést kapnak. A jogok és kö­telességek harmóniáját igyek­szenek megeteremteni, for­málni a gyereküzemet, és formálódni. ’ Kevés a szakmunkás, a nagytöbbség betanított mun­kásként dolgozik. A tovább­lépés még várat magára. A közép- és munkahelyi veze­tők továbbtanulását is szám­talan tényező akadályozza, például Budapesten és Mis­kolcon van híradástechnikai szakközépiskola. Egy nap az út. Levelezőknek több na­pot kellett ott eltölteniük, se pénzzel, se idővel nem győ­zik. A jót is lassan szokják meg. Amikor először kaptak üdülésre beutalókat, senki nem jelerttkepett. Gyerekét sem engedte el. Mégis, a harmóniák a jellemzőek, erő­södnek, mint a gyár. Sorol­hatnám; biztos kenyér, segé­lyek, jutalofnszabadságok, ki­rándulások, szabadszombatok, szülési szabadságok, nincsen bölcsőde, — óvoda —, nap­közi otthoni elhelyezéssel probléma. Maradjunk csak optimista Erzsikénél. — Elérte célját? — Igen. Férjem a Közép- tiszai Állami Gazdaságban dolgozik, havonta 3 ezer fo­rintot keres. En 2500-at vi­szek haza. Ebből tudok olyan boldog családi környezetet te­remteni, amelyikből a sze­retet sem hiányzik. Olyat, amilyet még nem kaptam meg. — Munkásnak érzi magát? — Természetesen. Az érett­ségi nem zavar. Akadnak, mások is. érettségivel mun­kapadok mellett. Nálunk a lehetőség adott, érettségi­zetteknek felkínálják az iro­dai munkát. A műhelyben viszont többet keresünk, tisz­ta munka, én itt és így ér­zem jól magamat. Kötelessé­gem vezetni, segíteni társai­mat, a termelés érdekében követelni is tőlük, embersé­gesen, jó szóval. T- Idehozná-e gyerekét? — Messze van. Szeretnénk taníttatni, több legyen, az, ami akar. De nem ellenez­ném, hogy itt dolgozzon! N em mindenki születik vezetőnek, munkásnak. A példa és a nevelés jó iskola Az utánpótlással a KlSZ-esek foglalkoznak, el­vállalták, hogy az általános iskolákban szakköröket szer­veznek és vasárnaponként a szakmára tanítják a gyere keket. A gyár várja a falut. Helyébe sietett. Sz. Lukács Imre (Vége.) J Boldogságcsinálók ÁCIÓ - KÁC1Ó - AKÁC1Ó - SZÜNET

Next

/
Oldalképek
Tartalom