Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

1974. június T. SZOLNOK MEGYEJ NÉPLAP 5 Először adnak diplomát — Komplex államvizsga — Továbbképző központ kel'e íe Közművelődési hálózatunk­ban — helyenként sajnos még a városi-járási irányító posztokon is — meglehetősen kevés a szakképzett ember. Márpedig a Központi Bizott­ság közművelődési határoza­tának végrehajtása elképzel­hetetlen jól képzett, felada­tát hivatástudattal végző népművelők nélkül. Ezért érdemel megkülönböztetett figyelmet a Debreceni Taní­tóképző Intézet szolnoki ki­helyezett, tagozata. Erről be­szélgettem Szurmai Ernővel, a megyei könyvtár igazgató­jával, a tanítóképző népmű­velő-könyvtáros kihelyezett tagozatának vezetőjével. — A kihelyezett tagozat hogyan váltotta be a hozzá­fűzött reményeket? — Három évvel ezelőtt hozták létre a megyei kon­zultációs központot. Az első évfolyam teljes egészében Szolnok megyeiekből tevő­dött össze. Ök már most, augusztusban államvizsgáz­nak. 197'2-ben Pest megye is bekapcsolódott, s így most az első és a második évfo­lyamon egy-egy Pest megyei csoport is van. Jövőre a mostani öt tanulócsoporttal szemben hatot indítunk. Je­lenleg hatvanhárom hallgatót képzünk. huszonhármán vé­geznek most közülük. Főleg a harmadéveseknél lehet le­mérni annak a koncepciónak a helyességét, hogy a megyei konzultációs központ létreho­zásával kellő ideológiai és szakképesítést szerezzenek a közművelődésben dolgozók. — A végzősök pályafutását értékelve megállapítható, hogy hivatástudatban, világ­nézeti vonatkozásban, gondol­kodásmódban és emberi ma­gatartásuk tekintetében egy­aránt sokat fejlődtek. S ami szintén enedményt jelent: akik átverekszik magukat a három éven, azok meg is ma­radnak a közművelődési há­lózatban. E munkaterület nagymérvű fluktuációját te­kintve ez sem lényegtelen szempont Huszonhata.n kezdp tek például a most végző év­folyamon, s huszonhármán végeznek. A három kimaradt hallgatónál gyermekszülés vagy elköltözés játszott közre. — Mennyiben zavarmentes a konzultációk megtartása? Tanerő- és tanteremhiány gá­tolja-e munkájukat? Értesü­léseink szerint meglehetősen níostoha körülmények között dolgoznak. — Ami a tantestületet il­leti: annak helyzete majd­nem teljes egészében kielé­gíthetőnek tekinthető a helyi, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező előadók bevoná­sával. Korántsem mondható ez el a hallgatók elhelyezé­sóról. Kezdetben a könj’vtár lehetőségeire építettünk, de aztán kollégiumi és iskolai termeket is igénybe kellett vennünk. Ez azt jelenti, hogy napjában több ízben vándo­rolnak a hallgatók és a ta­nárok a város egyik részéből a másikra. Mondani sem kell, hogy gátlóan hat ez az ok­tató munkára. — Milyen a kapcsolatuk az anyaintézettel? — Annak tanárairól csak a legjobbakat mondhatom. Messzemenő jóindulatot és segítőkészséget tapasztalunk az anyaintézet részéről. A jó kapcsolat érdekében mi i9 megteszünk mindent, sokszo­rosító műhelyünk például be­segít a tanítóképző jegyzet­ellátásába. — Ennek ellenére úgy tud­juk, hogy a hallgatók jegy­zetellátási gondokkal küzde­nek. — Sajnos, ez jellemző más fetsöo-ktatási intézmé­nyekre is. Van olyan tan­tárgy, amiből egyáltalán nincs tankönyv, s bizony volt olyan jegyzet is, amihez a vizsga előtti napokban ju­tottak a hallgatók. A taná­rok ezt tudva igyekeznek a konzultációkon a maximu­mot nyújtani, s a hallgatók öntevékenyen kutatnak fel minden lehetőséget. A vizs­gák tapasztalata egészében véve azt bizonyítja, hogy ne­hézségeik ellenére becsület­tel felkészülnek. A harmad­éveseknél például olyan a bukás, mint a fehér holló. Ipkább a jobb eredmények dominálnak. Tudományos szocializmusból például most a legrosszabb jegy közepes volt,, és sokan kaptak jelest. — Hogyan vélekednek a benyújtott szakdolgozatok témájáról? A Szolnoki Szigligeti Szín­ház Ben Jonson-bemutatójá­nak címszereplője — Vol- pone — Szabó Ottó meghí­vott művész, a szerda esti előadás első felvonása köz­ben hirtelen rosszul lett, ezért az előadás félbeszakadt. A sajnálatos eset miatt a színház ezen a héten már nem tarthat előadást, sőt a jövő hét első felében is csak két előadás lesz: kedden az Egy szerelem három éjsza­kája, csütörtökön pedig a Csokoládékatona tévéfelvé­tele. A legközelebbi Volpone- előadást valószínűleg csak — A szakdolgozatok több­nyire a hallgatók munkahe­lyének témakörével foglal­koznak, — ez is kifejez vala­mit, jelzi a munkahelyhez való kötődést is. A témavá­lasztás egyébként sokoldalú, például járási könyvtár mód­szertani munkájának elem­zése mellett az ifjúsági klu­bok közösségformáló munká­jának értékelése és sok egyéb szolgált kiinduló pontul.. — Említette, hogy az idén először államvizsgáznak a kihelyezett tagozaton. Je­lent-e valami újat az állam­vizsgákra való felkészülés? — Most komplex állam­vizsga lesz. Ez azt jelenti, hogy a különböző tételek nemcsak egy tantárgy isme­retanyagát ölelik fel. A hall­gatóknak a válaszadáskor tudniok kell mindazt, amit a témába vágóan más tan­tárgyakból is tanultak. Ez a módszer önállóbb kutató­munkát, alaposabb felkészü­lést igényel a hallgatóktól, nemcsak biflázást. ☆ Ennyiből állt a beszélgetés, amelyhez hozzákívánkozik egy gondolat: szóba került, hogy más intézmény kihe­lyezett tagozatára is szükség volna Szolnokon. így például a szarvasi óvónőképzőjére. Az újabb elhelyezési és tan­erőgondokat szül majd. Ér­demes lenne gondolkozni egy felsőfokú továbbképző köz­pont létesítésén, ami össze­fogná ezeket. Ha valamilyen főiskolát építenek Szolnokon, az sem oldja meg a népmű­velő]?, óvónők stb. képzését, csupán egy szakképesítést ad majd. A továbbképző köz­pont viszont sokirányú, ége­tő igényt elégítene ki. S. B. e szombathoz egy hétre tart­ják. a jelenleg még szintén beteg Polgár Géza cimsze- replésével. A színház igazgatóságán r érdeklődésünkre elmondották, hogy újabb vendégművész „beugrásszerű” — tehát mind­össze néhány próba utáni — fellépésére nem is számít­hatnak, hiszen a Ben Jon- son-darab eredeti, verses vál­tozatát játsszák, amelyet ha­zánkban még nem mutattak be. A címszereplőnek kb. negyven gépelt oldalnyi „ver­set” kell megtanulnia, amíg az alapvető szövegtudásig el­jut. Az országban ez lenne az első Bőrgyógyászati fürdő Szolnokon Májusban a Néplap kétszer is foglalkozott a szolnoki Ti- szaliget beépítésével. Első cikkünk után levelet kamtunk dr. Lengyel Bertalantól, a „Guszman József” megyei bőr- és nemibeteggondozó in­tézet vezető-főorvosától, aki ismét felvetette a Tiszaliget- ben építendő bőrgyógyászati fürdő gondolatát. Levelének néhány részletét a Tiszaliget- ről szóló második cikkünkben felhasználtuk, de a téma fon­tossága miatt külön is meg­megkerestük őt, s megkértük, hogy ismertesse a levelében említett fürdő jelentőségét. — A bőrbetegek fürdőke­zelését hazánk kivételével valamennyi fejlett szocialista ország megoldotta. Pedig Ma­gyarország a világ termál­vizekben leggazdagabb orszá­gai közé tartozik. Ez a kin­csünk azonban bőrgyógyá­szati célokra egyáltalán nincs kihasználva. A balne- otherapia nálunk a bőrgyó­gyászati gyógykezelés legel­hanyagoltabb területe. — Milyen összetételű gyyógyvizek a legalkalma­sabbak a bőrbetegségek gyó­gyítására? — A kénes, sós, alkalikus vizek a legalkalmasabbak. Ilyenek Magyarországon pél­dául Zsóri, Harkány a me­gyében Cserkeszőlő, Berek­fürdő. Nálunk a meglevő fürdők közül Cserkeszőlő fe­lelne meg leginkább erre a célra, de hát a kialakult pro­fillal rendelkező fürdőket már aligha lehet átalakítani. Hadd tegyem hozzá, bogy a bőrgyógyászatban a fürdő ha­tásához hozzátartozik a kli­matikus és a társadalmi kör­nyezet, az életmód megválto­zása, a légfürdő és a napfény. * — A bőrbetegségeknek legalábbis egy része ragályos. Hogyan oldható meg a társas fürdőzés ebben az esetben? — Valóban, az emberek többsége a bőrbetegséget ál­talában fertőzőnek véli, és sokszor nem is tudatosan, összekapcsolja a nemibeteg­ségekkel, ezért is fél érint­kezni bőrbetegekkel. Nos, az említett bőrfürdő olyan bete­geknek készülne, akik egé­szen biztosan nem fertőzik meg az egészséges embereket és egymást. Tulajdonképpen fürödhetnének bármelyik strandon, de a bőrelváltozá­sok undort keltő hatása mi­att ezt mégsem tehetik meg. A psoriasisos (pikkelysömör­ben szenvedő) és a postth- rombotikus synd^omás bete­gekről van szó. — Milyen igény van a für­dő felépítésére? — Elmondhatjuk, hogy a lakosság egy-két százaléka szenved az említett betegség­ben. Az igény tehát megvan, hiszen a szolnokiakon és a környékbelieken kívül az egész országból küldhetné­nek ide betegeket. — Hogyan vetődött fel a gondolat, hogy éppen a szol­noki Tiszaligetben építsék fel az ország első bőrgyógyá­szati fürdőjét? — Az a legfontosabb ok, hogy a tiszaligeti strandot tápláló kút vize igen alkal­mas az említett bőrbetegsé­gek gyógyítására. A másik igen fontos ok az volt, hogy a szolnoki Városi Tanács 1966-ban, a Tiszaliget rende­zésére készülő tanulmányterv előkészítési munkálatai köz­ben területet ajánlott fel a gyógyfürdő részére. A VÁTI tanulmánytervet készített. A Magyar Dermatológiai Társu­lat az elképzelést lelkesen támogatta. 1968 júniusában megtörtént az építkezés he­lyének kijelölése, 1969-ben pedig a megyei tanács vb pénzügyi osztálya lehetővé tette a beruházási terv és a részletes kivitelezési terv el­készítését. 1970. április 3-án az Egészségügyi Minisztérium Gyógyfürdő Igazgatósága va­lamennyi érdekelt bevonásá­val értekezletet tartott, amelven olyan állásfoglalás született, hogy a fürdőt a szolnoki Tiszaligetben kell felépíteni. 1971 tavaszán a ki­jelölt helyen részleges terep­rendezés történt. Kivágták a fákat, tehát a mostani álla­pothoz képest már a zöldte­rület további csökkentése sem lehet akadály. — Milyen fürdőt terveztek a kijelölt területre? — A tervek szerint akkor 6 millió 335 ezer forint volt a beruházás összes költsége, de készült egy minimális program is, ami egy Ids me­dencét, a napozóteret és az öltözőket foglalta magába. Ez csupán egymillió 397 ezer fo­rintba került volna. A továb­biakban bővíteni lehetne újabb medencével és a bete­gek elhelyezését szolgáló szállóval. Ma a szolnoki könyvudvar­ban a szocialista brigádok napja lesz. 15 órakor kezdő­dik a Táncsics Könyvkiadó fóruma, melynek vendégei Abrankó Endre, a ..Brigád- élet” főszerkesztője, dr. Gaál Gergely egyetemi adjunktus. Kiss Árpád újságíró. Túli József és Gerencséri Jenő — Mi akadályozta meg a fürdő felépítését? — A nehéz beruházási helyzet miatt úgyszólván a munka megkezdése után kel­lett leállítani a kivitelezést. Ez a rendelkezés több ezer beteget sújtott, hiszen a für­dőkezeléssel igen jó ered­ményeket lehet elérni a be­tegség gyógyításában. — Hogyan áll pillanatnyi­lag a fürdő ügye? — 1972. október 2-án a vá­rosi tanács elnöke 623/1972. számú leiratában a követke­zőket közölte velem: „Mi ma­gunk a kezdeményező szere­pet vállalhatjuk azzal, hogy a beinduláshoz szükséges kb kétmillió forintot az ötödik ötéves tervben biztosítjuk”. — Van-e biztosíték, hogy ha ez a kétmillió majd előte­remthető, lesz aki vállalja a fürdő hatékony működéséhez szükséges bővítést? — A már említett értekez­leten, amelyen valamennyi érdekelt részt vett, olyan megállapodás is született, hogy ha a város megkezdi az építést, a SZOT és a Vasutas Szakszervezet a bővítéshez szükséges anyagi terheket hajlandó vállalni. — Ezek meglehetősen régi ígéretek, s kérdés, hogy ér­vényesek-e még? — Ez igaz, de a fürdőre az igény megvan, sőt növekszik. Amennyiben Szolnok Igényt tart országos jellegű gyógy­fürdőre, az anyagi eszközök biztosítása és a lperuházás előkészítésének folytatásában haladéktalanul lépéseket kell tenni. Nagyon remélem, hogy a következő ötéves terv so­rán valóra válik nagy ál­munk, felépülhet Szolnokon a gyógyfürdő. Vélem, hogy a terv előkészítésének stádiu­mában indokolt ezzel az ügy­gyei újólag foglalkozni mind­azoknak, akik tehetnek sike­réért.' B. A, írók. 19 órától a szolnoki Szigligeti Színház művészei adnak irodalmi műsort, este könyvbál lesz, tombolával. Fábián Zoltán Túrkevén és Űjszászon. Kertész Ákos Jászfényszaruban és Jászbe­rényben. D. Nagy Éva Török- szentmiklóson találkozik az olvasókkal. Ma: Szocialista brigádoké a könyvudvar A mikor egyik húgom munkába állt a Be­loiannisz Híradás­technikai Gyár kunhegyesi telepén, természetesnek fo­gadtam a hírt. Aztán másik két húgom is ott kért mun­kát. Akkor már nem térhet­tem ki az emlékeim elöl. Az ötvenes évek utazó faluját, láttam magam előtt, a sze­génység éjszakai szerelvé­nyeit, a faládák rejtette ele- mózsiás csomagokat. Hány­szor indultam el a hamuba- sült pogácsákkal. Ez az üzem Pestről tele­pült Kunhegyesre. A hajda­ni Nagyerdő közelében, túl a vasúton épült fel a hatalmas műhelycsarnok, irodaépüle­tekkel. Fehérre festett falak, mozaiklapos folyosó, fehér padok a pihenőn, bent fe­hér—kékköpenyes asszonyok, lányok ülnek a munkapadok mellett. Az égett cin könnyű füstje száll. ☆ 1970 tavaszán bizottság vizsgálgatta, hol lenne alkal­mas hely a BHG-nak. Rövi­desen falusi lányok, asszo­nyok csoportja utazott a fő­városba. és április 6-án már megkezdték a termelést Kunhegyesen, az üzem ideig­lenesen a párlszékházba köl­tözött. Huszonketten voltak az úttörök, akik az anya gyárban megtanulták a for­rasztást, hat hétig tartott az okítás. Aztán a nagyközség­ben ők tanították meg a szakmát, az elsőknek je­lentkező 70 vállalkozóval. Köztük volt Juhász Rozália. Alacsony, kun típus. — Érettségi után minden­áron a fővárosban képzeltem el a jövőmet. Kerestem mun­kát, szállást, de hol az egyik sikeredett, hol a másik. Ha­zajöttem, elsők között kerül­tem az üzembe. És most el­megyek, négy év jó iskola volt. Megtanultam, hogy az drnberi közösségekben med­dig lehet igazságot követelni, hogy néha nem szükséges megmondani véleményünket, mert nem kőből van a fejünk. Nem akarok én a legjobb len­ni, nagyon nagy a terhe, sokáig vinni úgyse tudnám. Sok funkciót elvállaltam. Idegesített, ha kiestem a ter­melésből, mi lehet az üzem­ben, arra gondoltam a ta­nácskozásokon, ha meg itt dolgoztam, azon morfondí­roztam, hogyan teljesítettem a második, harmadik megbí­zatásomat. Juhász Rozália 22 eszten­dős. Túlságosan lelkes kate­góriába sorolja magát. 1971- töl KISZ-csúcstitkár. párttag, megyei tanácstag, községi ta­nácstag, marxista egyetemre jár. Szereti, amit csinál. A BHG kunhegyesi telepén 179 KISZ-tagot számlálnak, négy alapszervezet működik — Sohasem akartam K1SZ- titkár lenni. Az üzemben rengeteget tanultam, itt vál­tam kommunistává is. Tá­madt elég ellentét a gazdasá­gi vezetés és a pártvezetés között, új gyárnál nem tar­tom bűnnek. Munkássá vál­ni hónapok alatt illúzió. Gyakran úgy érzem, már dol­gozni sem érdemes, kijöttem az ütemből, beteggé tesz, ha nem úgy oldok meg valamit, ahogy szeretnék. Javasoltak embereket marxista középis­kolába, akikre a választás esett, azokat nem érdekelte, akik meg szívesen mentek volna, azokat meg nem en­gedték. Én azért is segítet­tem néhánynak, így Mándi Imrének, szerencsére állja a sarat. Kezdő üzem, kezdő közös­ségi élet. Juhász Rozália el­fáradt a felelősség súlya alatt. Dienes Erzsébet 17 eszten­dős múlt. Alacsony, szőke, ápolt arcú és mozgékony. Ne­gyedik éve dolgozik az üzem­ben. Elvégezte a nyolc általá­nost, a BIíG-ba jelentkezett. Most betanító. Húga követte példáját, még nincs egy éve sem, hogy szintén a gyárban keresi kenyerét. A munkapadok mellett for­rasztanak a lányok. Színes világ. Fehérköpeny, kékkö­peny, színes kábelek milliói, azokat tűzik a megadott mű­szaki rajz szerint a sávon, kék-zöld-piros kábelek dzsungele látszik, szigetelik, fogóval megszorítják, és a pákával forrasztják a szála­kat, az előírt technológia sze­rint. Készülnek a Crossbár részgépegységek, a kolhoz te­lefonközpontokhoz a sávok, gépegységek, amiket innen Budapestre szállítanak, és ott szerelnek össze. Szovjetunió­ba, Lengyelországba, Cseh­szlovákiába, Olaszországba exportálnak. Kétműszakos a termelés. Művezető,f három csoportvezető irányítja a brigádvezetőket r,hűszakon­ként. A minőségi színvonal, az esztétikai követelmény. A kereset a brigád teljesítmé­nyétől függ, de dolgoznak egyéb elszámolás szerint is. Az évi termelési érték 80 mil­liós. 400 fős a telep, de 1975 végére újabb nagycsarnok, 1978-ra pedig egy harmadik csarnok is elkészül. Akkor nemcsak részmunkákat vál­lalhatnak, de a telefonvona­lak készítésének egész folya­matát is az alkatrészgyártás­tól kezdve. A kis Dienes Erzsi a munkapadnál ma­gyaráz néhány kez­dőnek. Mutatja a forrasztást. Könnyű keze van, jó szeme. — A családban én keresek legtöbbet, s 2 500 forinton mindig felül van — mondja vidáman —. Édesapám a víz­gazdálkodási társulatnál dol­gozik, anyu otthon. A pénzt hazaadom, meg cuccokat ve­szek, tegnap éppen dzsörzé kabátot kaptam. Gyűjtök is, legyen, ha férjhez megyek. A tanulást nem csíptem, inkább dolgozok. Szüleim. Szerették volna, bárhol tanulok, de én ezt szeretem, örülök, amikor szépen leforrasztjuk a sávot, ami a telefonközponthoz szükséges. A főnök bízik ben­nem. Barátnőmmel jöttem \ ide, egyenesen a suliból, 5 egyszer elment, aztán visz- szajött, most éppen nem dol­gozik. Ezt a gyárat nekem találták ki. Húzom is a fiú­kat, kevesen dolgoznak itt, fizetéskor orruk elé dugom a borítékot; — ide nézz öcsi, ez a valami. Ha ennyit' keresel, komázhalunk. — Boldog vagy? — Az. Én a múltat nem is­merem, hallomásból tudom, hogy éltek a szüleim. Itt min­den a kedvemre van .Nem fáraszt a munka, nem tud­nék innen elmenni új helyre, minek — mondja, és erősen kihúzott szemöldöke rándul —, ha rosszul érezném maga­mat, nem hívtam volna a hú­gomat is. Engem még főnök nem szólított meg, hogy ezt ne csináljam, azt ne csinál­jam. Járok a KISZ-be, olvas­gatok, az indiános könyveket szeretem. A tévét nem na­gyon nézem. Nem hinném, hogy valami hiba lenne az életemben. El tudom képzelni a gyerekeim életét is ebben 4 gyárban. Mit várok a férjem­től? Ne legyen részeges, kö­zös szimpátia alapján kerül­jünk össze. Volt egy srác, nyolc hónapig jártunk együtt, de rosszul lépett. Nálam ilyet nem csinálhat. Idővel két gye­reket szeretnék és építkezni, és olyan boldognak lenni, mint a szüleim. Sz. Lukács Imre (Folytatjuk.) * ■ Boldogságcsinálól i Meghelegetlcit a címszereplő Legközelebbi Volpone-előadás tíz nap múlva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom