Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-06 / 130. szám

1974. Jűníus B. SZOLNOK MEGYET NÉPLAP 3 R terv: 90000 hektár öntözése A VOLÁN 7. sz. Vállalat szolnoki elektromos műhelyében az autóbuszok és a teher­gépkocsik elektromos alkatrészeinek javítását, felújítását végzik. Gondoskodnak a szakember utánpótlásról is, jelenleg hat érettségizett elsőéves tanuló van az özem­ben. Képünkön: Dósa László szakoktató, Gábor Ferenc elsőéves tanulóval az indító­motor fékpróbáját végzi A fogyasztók megírták a A EB megvizsgálta Először szerkesztőségünkbe, majd a jászberényi járási­városi Népi'Ellenőrzési Bizottsághoz érkezett panaszos levél. Jászjákóhalmi lakosok írták a község vendéglátó egysé­geiben uralkodó állapotokról. Lapunk „A szerkesztőség postájából” rovatban ismertette a levél tartalmát, a NEB ennek nyomán és az odaérkezett levél alapján vizsgálatot rendelt el. Tegnap Bereczki Lajos­nak, a megyei tanács elnök­helyettesének vezetésével ülésezett a megyei termelé­si és ellátási bizottság. A napirendi pontok közül első­ként az öntözés helyzete sze­repelt, A jelentés, valamint a szóbeli előterjesztés alap­ján megállapították, hogy a mezőgazdasági üzemek 1974- ben a lehetőségekhez képest felkészültek sz öntözésre és Időarányosan is jól halad a munka. Ezt bizonyítja az is, hogy ebben az évben május 30-lg 54 ezer hektárt ön­töztek meg, ami 15 ezer hektárral jelent többet, mint 1973 hasonló idő­szakában. Ilyen nagyarányú öntözésre eddig még nem volt példa a megyében. A mezőgazdasági üzemek erre az évre több mint 90 ezer hektár öntözé­sét tervezték, ami elérhető, ha továbbra is ilyen szer­vezetten és jól használják ki a lehetőségeket. Sokat javult az előző évekhez viszonyítva a me­zőgazdasági üzemek öntöző­felszerelése, eszközellátott­sága is. A magyar—csehszlovák ha­tár menti vegyesbizottság nemrégiben indítványozta, hogy a határ menti ikervá­rosok egyeztessék rendezési terveiket. - E program során elsőként Komárom és Ko- marno között valósítják meg az új javaslatot. A Duna­„Adja vissza a jogosít­ványt és vezessen szamarat! Majdnem elütött, maga szé­dült. Nem látja, hogy hát­tal áll magának a rendőr, mit képzel a prérin van?!” A harminc év körüli férfi elvörösödik, morog valamit, hogy épp egy gyalogos oktat­ja ki őt, a motorost, és nem érti, hogy jobbra kis ívben miért nem lehet elfordulni. Leszáll a gépről és visszacu- rikkol a stopvonalhoz. A rendőr magasbaemeli a csí­kos botot, aztán sürgetően int a tétovázó motorosnak: most mehet, gyerünk, gye­rünk, nüre vár — jejzik a tü­relmetlen gyors mozdulatok. Fékcsikorgás, éles sípszó, a gépkocsivezető dühösen mu­togat az Idős fejkendős néni felé. Azon a bizonyos hajszá­lon múlott... A rendőr sza­bad utat intett a hosszú gép- kocsisomak, s abban a pil­lanatban lépett az úttestre a néni. — Hát lelkem én ugyan nem tudón eligazodni, hogy mit mutat a rendőr. Megér­tem nyolcvan esztendőt, még a háromszínű lámpát is meg­szoktam, de ilyent még sose láttam. Mióta ez a nagy fel­fordulás és útépítés van Szol­nokon, azóta mutatja a rend­őr az utat. Én bizony sosem tudom, hogy mikor mit je­lez. Majd fütyül, ha valami baja van. — És ön asszonyom? Ön is tilosban jött át a zebrán. — Elgondolkodtam. Nem is figyeltem a rendőrt. PeSftf' is­merem, melyik jelzése je­lenti a „pirosat”, a tilosat, a Az AGROKER Vállalat az elmúlt öt évben a megye mezőgazdasági üzemeinek több mint 300 különböző típusú öntö­zőberendezést adott el. Kiemelkedő az idei eszten­dő, eddig f>0 berendezést vá­sároltak a gazdaságok. Az öntözést segíti az is, hogy a Vízügyi Igazgatóság 17. a TRW 15 szivattyús gépcso­portot adott bérbe az öntö­ző gazdaságoknak. Az ülésen szóba került az is, hagy a jelenlegi öntözőberen­dezések zöme elavult, korszerűtlen. Ezért a bi­zottság javasolta, hogy országos szinten oldják meg a korszerű és ke­vés munkaerőt igénylő öntözőberendezések gyár­tását. A kalászos növények ön­tözése már befejeződött. Most a kapások várják a vizet. Problémaként merült fel, hogy a kapások miatt háttérbe szorul a lucerna öntözése. Az első kaszálás terméseredménye megyei szinten nem érte el a várt mennyiséget, ezért indokolt és szükséges a lucernák ön­tözése. parti ikervárosok tanácsának vezetői, valamint a szlovák és a magyar Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium a napokban közös szemlét tar­tottak Komáromban, illetve Komarnóban, majd írásba foglalták az együttműködési lehetőségeket. sárgát, a megálljt és a „zöld" utat a gyalogosnak. Napjában többször megfordulok itt a Ságvári körút Ady Endre úti kereszteződésben. Sose kel­lett még rám szólni, de most elbambultam. A járda szélén egy közép­korú asszony bevásárló szaty­rokkal. Türelmesen vár, fi­gyeli a dobogón álló rendőrt. — Hogy tanulta meg mit jelentenek a karjelzések? — Már az első nap kita­pasztaltam. Megfigyeltem milyen testhelyzetben van a rendőr, mikor a velem pár­huzamosan haladó kocsisor megindul. Az autósoknak tudni kell a KRESZ-t, én hoz­zájuk igazodom. — Most már sokkal figyel­mesebbek, türelmesebbek a gyalogosok, mint három hó­nappal ezelőtt, mikor Ideáll­tunk a kereszteződésbe —• mondja Kovács Ferenc őr­mester, miután átadta a do­bogót kollégájának. — Akkor sokkal többet kellett muto­gatni : külön a gépkocsiveze­tőknek, külön a gyalogosok­nak, akik ott toporogtak, bi­zonytalankodtak a járda szé­lén. Ha valaki megindult kö­zülük, vele ment a tömeg, akkor is, ha az az egy ember a tilosba lépett. Ketten irá­nyítjuk a forgalmat, félórán­ként váltjuk egymást. A kez­detben egyikünk állandóan a gyalogosokra vigyázott. Három hónap alatt a több­ségük megszokta, hogy itt ál­lunk a kereszteződés köze­pén és sokan meg is tanul­ták, hogy mit jelentenek a karjelzések. De ne higgye, Kolió- él gépipar Több less a vidéki munkahely 6500 munkahelyet hoznak létre vidéken a negyedik öt­éves tervben a kohó- és gép­ipari vállalatok és ugyan­ennyit szüntetnek meg Bu­dapesten. A kohó' és gépiparban foglalkoztatottak 58.6 száza­léka dolgozott 1965-ben Bu­dapesten, 1971-ben már 50— 50 százalék volt az arány, a jövő év végére pedig már több mint tíz százalékkal lesz több a vidéki munka­hely az iparágban. Elsősor­ban a női munkaerőt foglal­koztató híradás- és vákuum­technikai, műszeripari és szerszémgépipari 100—300 fős középüzemeket telepítették ki a fővárosi nagyvállalatok, az Izzó nagykanizsai fény­csőgyára 4000 főt foglalkoz­tat majd, az Elzett berettyó­újfalui1 gyára is több mint ezer dolgozónak ad munkát. A vidéki ipartelepítési prog­ramban kijelölt központok közül Győr környékén a Magyar Vagon- és Gépgyár nagyarányú fejlődése, Mis­kolcon a Lenin Kohászati Művek és a diósgyőri gép­gyár növekedése, Szegeden az olaj bányászat térhódítása miatt már nincs szabad mun­kaerő. Debrecenbe még tele­pítenek egy főként nőket foglalkoztató kétezer fős üze­met. A vidéki ipar súlyának nö­vekedését mutatja az is, hogy most már több vidéki nagyvállalatnak van buda­pesti gyáregysége: a győri Vagon- és Gépgyárnak, a hódemezővásárhelyi Metri- pond mérleggyárnak, az esz­tergomi Labor Műszeripari Műveknek, és ‘ a szemüveg- keretgy árnak. hogy csak nekik kellett al­kalmazkodni. Nekünk rend­őröknek is bele kellett jön­ni, hogy határozott félreért­hetetlen mozdultakkal irá­nyítsuk a forgalmat. A piacnapok a legfárasz­tóbbak. A vidékiekre, a nagy kosarakat cipelő asszonyok­ra állandóan figyelnünk kell. Nem néznek se jobbra, se balra, csak keresztülvágnak az úttesten. Fékcsikorgás, sí­polás, lelkimasszázs: hogy csak az ő életét féltjük, mi­kor figyelmeztetjük. Pedig nem ördöngős dolog azt a né­hány jelzést megtanulni. Kétszer megfigyelnék, har­madszor már csak a tömeg­gel együtt, hanem önállóan is szabályosan közlekedhetné­nek. Több mint három hónapja, hogy a főútvonal rekons­trukciója miatt Szolnok át­menő és belső forgalma a Sagvári körútra és az Ady Endre útra zsúfolódott. Azóta állnak rendőrök a forgalmas útkereszteződésben, ahol na­ponta körülbelül százezer gyalogos fordul meg. Csodálkozva böngészem a baleseti statisztikát, mely sze­rint az elmúlt három hónap­ban gyalogosok egyetlen ba­lesetet sem okoztak ebben a közlekedési csomópontban, őszintén szólva rosszabbra számítottam, hiszen a teg­nap reggeli csúcsforgalomban tízpercenként történt egy sza­bálytalanság a zebrán. Volt, amikor csak „egy hajszálon” múlott. A jászberényi ÁFÉSZ fenntartásában üzemelő Le­hel kürt étteremben, a Ne­felejcs presszóban és a 10. számú italboltban tartott vizsgálatok során megálla­pították, hogy a fogyasztók panaszai jogosak. Az étte­remnek, amely naponta 6— 22 óráig tart nyitva, nincs helyettes vezetője, így a nyitvatartási idő jelentős ré­szében az egységben nincs felelős vezető. Ezzel is ma­gyarázható, hogy a vizsgálat során — a panaszos levelek szerint máskor is — a csa­pos megkárosította a fo­gyasztókat. Jogosak az étterem tiszta­ságára vonatkozó észrevéte­lek is. A kiszolgáló pult előtti víztócsák, a kiömlött ital foltjai, az asztalokon, sokáig ott felejtett ételmara­dékok esztétikai és köz­egészségügyi szempontból is kifogásolhatók. Megsértik a „Lehel kürtben” az éttermek működését meghatározó egyéb szabályokat is. Egész­ségügyi könyvét például az egység egyetlen dolgozója Triál Lemulaló — martfűi újdonságokkal A Triál kereskedemi vállalat 12 gyárral és szö­vetkezettel együttműköd­ve tegnap a Katona Jó­zsef Színházban felsora­koztatta az egyes sport­ágak, a tömegsportok, az egészséges testmozgás hagyományos öltözékeit, s korszerű anyagokból készült újdonságait, egyebek között a Váci Kötöttárugyár Adidász fazonú melegítőit, a Ti­sza Cipőgyár könnyű tú­ra bakancsát stb. A téli­es a nyári sportokhoz, a kempingezéshez, a túrák­hoz és a kirándulásokhoz ajánlott összeállításokhoz mintegy 150 modellt mutattak be a szakembe- neknek. 6em tudta felmutatni. Az ételszolgáltatás 15 órakor megszűnik, attól kezdve 22 óráig az étteremben csak italfogyasztás van. Szabálysértéseket, hiányos­ságokat állapítottak meg a vizsgálatot végzők a Nefe­lejcs presszóban is. A súly­csonkítások, árdrágítások, a panaszos levélben jelzettek jogosságát igazolták. A vizs­gálatok során például 17,50 forint értékű fogyasztásért 22,20 forintot számoltak el. A presszóban egészségügyi könyvvel nem rendelkező felszolgálót foglalkoztatnak. Az élelmiszerraktárban nem tartják be a közegészsé |ügyi előírásokat, mintegy 30 liter tejkészítményű fagylaltot és 80—100 mignont tároltak szobahőmérsékleten. A kö­telező mintát egyetlen áru­ból sem tudták felmutatni a NEB-ellenőrnek. Lényegesen kevesebb sza­bálytalanságot állapítottak meg a vizsgálat során a 10. számú italboltban. A hiá­nyosságok inkább az egység elavult felszereltségével. A Szolnoki Cukorgyár a Budapesti Élelmiszeripari Tervező Vállalattal tervet készíttetett a Tisza-partján elhelyezendő szennyvízderítő rendszer kivitelezésére. Az új környezetvédelmi beruhá­zást eredetileg már az idén elkészítették volna, azonban a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság csak úgy enge­délyezte a tároló megépíté­sét, ha a gyár az érintett ti­szai árvízvédelmi főgátat is megépíti. A város déli ipar­negyedében ugyanis a KEVI- TERV tanulmánytervet ké­szített a tiszai árvízvédelmi főgát áthelyezésére. A terv szerint a jelenlegi fővédelrrii vonalat 100 méterrel akarják elhelyezni a mederparttól. Az így biztosított területen szándékoznak létrehozni a mint az ott dolgozók ha­nyagságával magyarázhatók. A vizsgálatok összegezése után a NEB három személy ellen szabálysértési feljelen­tést tett, a fogyasztók meg­károsításáért, a közegész­ségügyet veszélyeztető mu­lasztásokért. Ugyanakkor felhívta az ÁFÉSZ figyel­mét arra hogy a feltárt hiá­nyosságok megszüntetésére azonnal tegye meg a szük­séges intézkedéseket. A fogyasztók megírták és a NEB példás gyorsasággal intézkedett. Vajon nem te­hette volna meg mindezt az ÁFÉSZ? Véleményünk sze­rint igen, ha ismeri a fel­ügyelete alá tartozó vendég­látó egységekben uralkodó állapotokat. Ahhoz azonban, hagy ismerje rendszeres el­lenőrzésekre lett volna szük­ség. A vizsgálatok során azon­ban az is kiderült, hogy a Lehel kürt étterem ellenőr­ző könyvéhen egyetlen be­jegyzés sem volt. A presszó és az italbolt ellenőrző köny­vében egy év alatt 3, illet­ve 2 esetben jegyeztek be. Kiderült az is. ihogy az ÁFÉSZ fogyasztói érdekvé­delmi vizsgálatot a jászjá- kóhalmi egységekben egy év alatt egyetlen esetben sem tartott. I. A. városi és a cukorgyári szennyvíztárolót, továbbá nö­velik a városi zöldövezetei. A tanulmánytervet jóváha­gyásra az Országos Vízügyi Hivatalhoz küldték fel. A nagy szennyvízkibocsá*ó cukorgyár a vízügyi főható­ság jóváhagyása után tervet készíttet a több mint 1 kilo­méter bosszú fő árvízvédel­mi vonal kivitelezésére és a szennyvizet szállító csőveze­ték számára is új nyomvonalat jelöltetnek ki. Az időközbe­ni vátozások miatt késik a vízvédelmi beruházás meg­építése, azonban a fővédvo­nalon kívül a szennyvíztáro­ló három oldalának gátépíté­sén, az eredeti terv alapján jelenleg is dolgoznak. A gyár nagy erőfeszítéseket tesz, hogy eleget tegyen a környe­zetvédelemről szóló szigorú rendelkezéseknek. — vágási — Közös településfejlesztés FÉKCSIKORGÁS, SÍPSZÓ Rendőr a dobogón Naponta tízezreket irányít — Tanulhat a gyalogos is Elkészült a tanulmányterv Környezetvídchmi beruházás a szolnoki déli ipurnegyedben , (Tudósitófihtól)

Next

/
Oldalképek
Tartalom