Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-05 / 129. szám

1974. június 5. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 5 Közöttünk él Ha valamire igazán harag­szom — s úgy érzem joggal — az az, ha eluralkodnak az emberen, az emberért való tárgyak. Ki ne ismerné a há­zért, kocsiért, telekért gür- cölőket, a szerzés megszál­lottjait, akiknek csak egyet­len dologra nem jut idejük, arra, hogy használják is, s értelmesen használják meg­szerzett értékeiket. Fekete András, Erdélyi Sándor rádiójátékának fő­szereplője ilyen ember. Éle­tének szinte egyetlen célja, vágyainak megtestesítője a ház, melyet verejtékes évek munkájával, műszak utáni fusizásokkal, és bizony néha egy kis lopkodással hozott össze. Anna, a lánya, aki fia­talságának jó részét, enge­delmes gyerekként, szintén apjának, a ház építésének áldozta, most, felnőttként azért kerül szembe egyedül élő apjával, mert már kép­telen az ő felfogását magáé­nak vallani. A két egymást szerető, de ellenkező nézete­ket valló ember konfliktusa a játék magva, valóságos, mindennanos gondjaink egyi­két mutatja meg. A darab mégis csak félmegoldást ad, tiszta szándéka ellenére sem tud elég meggyőző lenni. In­kább példabeszéd, mint a valóság árnyalt ábrázolása. Hiszen Anna igazsága annyi­ra kézenfekvő, hogy tulaj­donképpen minden bizonyí­tás fölösleges. Hogy a játék mégis élve­zetes, az elsősorban a fesze­sen fogalmazott dialógusok­nak, és az ezt jól kihasználó színészi alakításoknak kö­szönhető. A két főszereplő, Avar István és Bodnár Eri­ka játékukkal valamelyest növelni tudták a darab hite­lét. Parkinson iskolája * Hétfőn este, immár ötödik óráját tartotta Parkinson ta­nár úr, aki az érvényesülés­re „tanít” bennünket. A rá­dió Karinthy színpadának sorozata elsősorban a híres professzor csipkelődő, gu- nyoros humorának, a szel­lemes szövegnek köszönheti népszerűségét. A rádióadap­táció ugyanis inkább illuszt­rálása Parkinson könyvei­nek, semmint rádiójáték. Ez nem akar feltétlenül elma­rasztalás lenni, de talán' több dramatizálás még élvezete­sebbé tette volna az így is jó szórakozást nyújtó soroza­tot. 5x1 Kornlós János és Abodi Béla valaha, öt évvel ezelőtt, amikor a rádiókabaré indult, a kabaré válságáról vitatkoz­tak. Most, a nyári uborka- szezon kezdetén, amikor öt év adásaiból hallhatunk is­métlést, egy-két csattanóra még mindig emlékszünk. Ez azt bizonyítja, hogy hamar eltelt ez az öt év, meg azt is, hogy valóban a legjobb műsorszámokból állították össze a júniusi adást. Hall­hattuk többek között Jenő és Lujza első purparléját, s az volt az érzésünk, mintha jobb lett volna, mint a mos­taniak. (Talán akkor még a szerzőnek, Komlós Jánosnak is újdonság volt ez a páros. Vagy csak Lujza lett öre­gebb, szenilisebb, no meg gügyébb?) Ez az összeállítás nemcsak újnak hatott, de mintha szellemesebb lett volna, mint az utóbbi idők néhány kaba­réadása. Igaz, most jókora készletből lehetett válogatni. (Mostmár csak egyetlen kér­dés marad bennünk: nem kellene-e a válogatást már a bemutató előadás előtt elvé­gezni ?). — trömböczky — Nagy sikerrel mutatkozott be a szolnoki Kassai úti Általános Iskola zenei tagozata hétfőn este a Szigligeti Színházban. A színes pogramban többek között hangszerszólisták, kamaraegyüttesek, osztálykórusok szerepeltek. Különösen nagy sikert arattak a kicsinyek, az elsősök, a másodikosok és a harmadikosok formás gyermekjátékok, gyermektáncok előadásával. Osztozott a sikerben az iskola nagy­kórusa is, különösen Kodály PUnkösdölőjének kifejező előadásával ragadták maguk­kal a színházat megtöltő közönséget, szülőket és érdek lődőket. Szép teljesítményével hívta fel magára a figyelmet az iskola fúvószenekara és jól sikerült a Marosszéki sodrós előadása is. A bemutató hű keresztmetszetet adott a tagozatban folyó zenei nevelésről. Képünkön az alsótagozat kórusa, Első lett az Egyetértés brigád Fizikai dolgozók vetélkedője Kisújszálláson— Döntő a főváro>ban Tizenhárom női és egyetlen férfi brigád ült az asztalokhoz, hogy szel­lemi vetélkedőn egymás­sal megmérkőzzenek. A Férfi Fehérneműgyár kis­újszállási gyáregységében a fizikai dolgozók szocia­lista és szocialista címért küzdő brigádjai számára tegnap első ízben rendez­tek szellemi vetélkedőt. Egy-egy brigádot öten képviseltek. A hetven versenyzőn kívül sok szur­koló foglalt helyet a fal mellett kialakított „lelá­tón”, és élénken buzdítot­ták egy-egy alkalmas pil­lanatban a csapatokat. Mindegyik brigád bemu­tatkozott, ki-ki ízlése sze­rint: prózában, dalban, tréfás mondókákkul. A legötletesebben bemutat­kozó brigádok szép ke­rámiatárgyakat kaptak. A verseny csak ezután kez­dődött. Kérdések és vá­laszok röpködtek a ma­gyar és nemzetközi mun­kásmozgalom témaköré­ből, az MSZMP X. kong­resszusáról, a szocialista brigádmozgalomról, az üzemi demokráciáról és a mai magyar irodalom egyik jeles alkotásáról, a Rozsdatemetőről A zsűri minden választ külön pontozott, az eredményt táblára írták. Izgatottan számolgatták a részered­ményeket a versenyzők és a szurkolók. A verseny közben — pihentetőként — minden csapatnak egy-egy faliúj­ság-cikket kellett írnia: ezt külön szép könyvek­kel jutalmazták. A ver­seny folyt tovább, Ágotái Lászlóné tanárnő, a játék­vezető diktálta az iramot. A versenyt végül is az Egyetértés brigád nyerte meg — ők kerültek az első helyre. — A budapesti gyárban szombaton volt a vetél­kedő — mondta Vági Já­nos üzemvezető. — A fő­városi brigádok nagyon jól ismerték a politikai és a, munkásmozgalmi témakö­röket. a szocialista brigád­mozgalomról azonban elég keveset tudtak. Remélem, föl tudjuk majd venni velük a versenyt. Az Egyetértés brigád ugyanis részt vesz a fővárosban megrendezésre kerülő és már az egész vállalatot átfogó szellemi vetélke­dőn. A látogató önkéntelenül is lelassítja lépteit a mezőtúri mezőgazdasági főiskola bejá­ratánál, latolgatva, merre in­duljon: az épületbe vagy pe­dig az udvaron levő rizster­mesztési bemutató gépeit ré­szesítse előnyben. Magyará­zat nélkül is szembetűnő: nemcsak a vizsgaidőszak je­lent élénkséget a főiskolán. marha-fejlesztési programot. A helybeli gazdaságok se­gítése a kölcsönös előnyök tiszteletben tartása alapján szintén eredményes. Eddig az állami gazdasággal és a Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezettel kötöt­tek szerződést ÚJ ÖSZTÖNZŐ MA Ifjúsági és gyermeknap a könyvudvarban Ma a szolnoki könyvudvar­ban gyermek és ifjúsági nap lesz. Délután 15 órakor kez­dődik Máray Enikő és Ré- pássy András „Vidám állat­tan” című műsora, este pedig a Verseghy diáknapok arany­érmeseinek bemutatójára ke­rül sor. Tiszafüreden Demény Ot­tó, Jászjákóhalmán és Jász­apátiban Ladányi Mihály, Nagyréven és Öcsödön Mo­csár Gábor, Jászladányban és Jászkiséren Nemes György találkozik olvasóival. A diákok számára termé­szetesen most a vizsgaidő- szak a legfontosabb, aminek az idén először tétje a kollé­giumi elhelyezés. A főisko­lán eddig mindenkit felve­hettek a kollégiumba, nem számított, hogy ki milyen ta­nulmányi átlagot ért el. Az intézményt azóta megbízták a megye mezőgazdaságában dolgozó gépészeti középveze­tők továbbképzésével, és az­óta lett a mezőgazdaság gép­iparában alkalmazott közép­káderek továbbképzési köz­pontja is. Ez a tény — töb­bek között — elhelyezési gondokat is okoz. A tovább­képzésre , érkezőket ugyanis nem küldhetik el szükség- szállásokra. Kézenfekvő a megoldás: ott a korszerű kol­légium. s ha abba csak egy bizonyos tanulmányi szint felett kerülhetnek a hallga­tók, akkor lesz hely a to­vábbképzésre érkezőknek is Ez így méltányos, a többi egyetemen, főiskolán szintén tanulmányi átlaghoz kötik a szociális kedvezményeket, — közöttük természetesen a kollégiumi elhelyezést. A fő­iskola érdeklődésére eddig hatvan albérleti szobát aján­lottak fel a mezőtúriak. Meg­lesz tehát a szállásuk azok­nak is. akik számára a kol­légium nem bizonyul kellő „doppingszernek” a vizsga- időszakban. A hallgatók számadásáról még annyit: a főiskolán a hónap közepén tartják az ál­lamvizsgákat. A mezőgazda­ság gépesítésében éden járó szakemberek lesznek tagjai a vizsgabizottságoknak. A tanulmányaikat befejező hall­gatók július 22-én veszik majd át okleveleiket. Az új hall­gatók felvételi vizsgája jú­lius 3-án kezdődik. Elsősor­ban őket érdekelheti a hír: az új főiskolai jegyzetek meg­írása, kiadása tervszerűen halad. E feladat koordinálá­sával is a mezőtúri főisko­lát bízták meg. S hogy jó volt a választás, arra bi­zonyság: ősztől kezdve több­ségében új, korszerű jegyze­tekből készülhetnek a hall­gatók. , HASZNOS KAPCSOLATOK Az oktatás mellett a főis­kola vezetői megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak a kutatásra, a műszaki fejlesz­téseié, s mindennek elenged­hetetlen előfeltételére, a kü­lönböző üzemekkel, intéze­tekkel való együttműködésre, amj kölcsönösen előnyös. Az AGROTRÖSZT-tel való kap­csolat teszi például lehetővé, hogy olyan gépbemutatókat tartsanak mint a rizstermesz­tés gépesítését bemutató mostani kiállítás. A tröszt biztosítja az ilyen bemuta­tókhoz az anyagi feltételeket. A jó együttműködés egyik nagy eredménye, hogy a je­lentősebb úi mezőgazdasági gépeket először a mezőtúri főiskola kapja, kezelőiket is ott képezik. Egyúttal a hall­gatóknak és a szakemberek­nek is lehetőségük nyílik így a technikai újdonságok meg­ismerésére. A főiskolának nincs nyom­dája. de az AGROTRÖSZT segítségével sikerült kiadni „A Héki Állami Gazdaság­ban kialakított cukorrépater­mesztési technológia és gép­rendszerének műszaki ökonó­miád elemzése” — című ta­nulmánykötetet. A Gépkísér­leti Intézettel együtt készig tett kiadványuk a Középti­szai Állami Gazdaság állat- tenyésztési telepének mun­káját elemzi. Jónéhány más mezőgazda- sági üzemmel van kutatási szerződésük. A rendszergaz­dákkal egyre intenzívebb és gyümölcsözőbb a főiskola kapcsolata. A hékiekkel és a , tiszaföldváriakkal például több évre szólóan megegyez­tek a gazdaság továbbfej­lesztésében való közreműkö­désben. Mivel ez már ered­ménynövekedést is kell, hogy jelentsen, a gazdaságok éven­te bizonyos összeget a főisko­lai kar rendelkezésére bo­csátanak hogy az is kellően fejlődhessen, s igényeiket mi­nél jobban ki tudja elégí­teni. Ehhez hasonló egyezséget más rendszergazdák is kez­deményeznek. — így például a besenvszögiekkel és a zaSv- varékasiakkal is tárgyalást folytat a főiskola. Erre a két takarmány rendszerre (a lu­cerna és legelőgazdálkodás) építve alakítanák a közeliö- vőben a húsmarha- és a tej­KUTATÁS ÉS A GYAKORLAT Külföldről is egyre többen keresnek kapcsolatot a fő­iskolával. Az ősszel például az egyik weimari cég ren­dez bemutatót Mezőtúron. Többlet munkát jelent ez, annyi bizonyos, de egyben elismerést is. meg garanciát a jövőre nézve. A főiskola széles körű kapcsolatai révén a gyakorlattal lépést tartva a termelés szükségleteiből ki­indulva folytatnak kutató­munkát, Ezért van az, hogy a vizs­gaidőszak csak a hallgatók­nak tart néhány hétig, a ta­nárok számára az egész év a bizonyítás időszaka. Ta­nulmányi jegyek helyett a megye mezőgazdaságának fejlesztésében kivívott érde­meik dicsérik őket. S. B. Iparművészeti kiállítás Ausztráliában június 28-án Melbourne-ben nagyszabású magyar népi iparművészeti kiállítást rendeznek, amely teljes áttekintést ad a sajá­tos művészeti ág hazai ered­ményeiről az ötödik földrész közönségének. A népművé­szeti anyag mellett mintegy 150 — szépirodalmi, ifjúsá­gi, művészeti és tudományos — mű reprezentálja a mai magyar könyvkiadást. Ezzel párhuzamosan kamara-fotó­kiállítást is avatnak, amely Magyarország tájaival ha­zánk mai életével, iparunk és mezőgazdaságunk jelentős létesítményeivel ismerteti meg a látogatókat. Helytörténeti lexikon Készül Vas megye hely- történeti lexikona. Az 1500— 1600 oldalra tervezett kötet előmunkálataihoz 1965-ben kezdett hozzá líúsztagú mun­kaközösség, s eddig mintegy 140 ezer — adatokat, infor­mációkat tartalmazó — fel­jegyzés gyűlt össze hazai és külföldi forrásokból. Ezek a kutatások, gyűjtések képezik a készülő lexikon anyagát. A gyűjtőmunka befejeztével a munkaközösség tagjai megkezdték a lexikonírást. A tervek szerint három év alatt készül el a mintegy hatszáz település adatait tar­talmazó könyv. — üdvözlöm, Aggé} Polikarpo­vics! — ö, Pinykin... — Mélységes tiszteletem... khm... khm... úgy látom, az új főnök már ténykedik. — Mi a fenét grasszálsz te mun­kaidőben a folyo­són? — Hát csak úgy-.­— Igen? És mi újság nálunk? Minden rendben? — Természete­sen, Aggej Poli- karpovics. — Mit szoron­gatsz a Hónod alatt? — Ó. ez egy iratcsomó... Irat- kapocs kellene hozzá. — Furcsa, hogy egy mérnök gém­kapocsért cavlat. Szólj a titkárnő­nek és elintézi. — Hát éppen el­intézhetné, csak­hogy pillanatnyi­lag nincs titkárnő. — Beteg lett? — Makkegészsé­ges. Csupán áthe­lyezték — Hová helyez­ték? eió”-nak, az „érté­kesítés”-nek is volt külön osztálya, de az „és”-nek még nem. Most csinál­tak a kettőből egyet. — Dehát ez fel­háborító! Az én Áthelyezés — Az értékesí­tési és panasziro­dához! — Elment az eszed? Na. gyere be gyorsan az iro­dámba és mindent beleegyezésem nél­kül? Amikor itt én vagyok a fő­nök?! — Csak volt. — Hogyhogy voltam? tisztázunk. — Csak úgy. — Önnek már Már nem főnök. nincs irodája. Ag­— Semmit sem gej Polikarpovics. értek. Részeg — Nincs? Hát vagy? hová tűnt volna? — Színjózan. — Átadták ké­önt átirányítot­rem. Átadták az ták. értékesítési és pa­— Hová irányí­naszirodának. tottak? — Hogy-hogy át­— A hazánosz­adták? tályhoz! — Hát csak úgy — A hová?... egyszerűen és kész. — Tessék meg­Eddig a „reklamá- nyugodni, termé­szetesen főnöknek. A kinevezést sa­ját szememmel lát­tam. — És ki hozta ezt a hülye hatá­rozatot? — Repkin. — Nahát! Azon­nal felkeresem! Majd én megkér­dezem tőle, hogy... — Ne fáradjon. Öt szintén áthe­lyezték.. A tröszt­höz! — Ja, vagy úgy... És miféle papír ez nálad? — Ez egy hatá­rozat. — Miféle hatá­rozat? — Határozat az év kinevezésem­ről. — Hát te mi vagy? — A hivatal új főnöke. Repkin he­lyett. A. Szokoncev Fordította: Krecsmáryné. Baralé Rozália Vizsgaidőszakban Mezőtúron

Next

/
Oldalképek
Tartalom