Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-29 / 150. szám
1974. június 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mi van és mi nincs Tiszaszöllősi kereskedők és vásárlók az áruellátásról Utón a Pil f Árvízi szemle repülőgépről Kora délután kihaltak a tiszaszöllősi utcácskák. A falura telepedett csendet néha egy-egy kutya ugatása zavarja meg. A falu lakói ilyenkor még dolgoznak. Sokan Tiszafüreden, a többség a tsz földjein. Az élet négy óra után kezdődik. Sűrűbben érkeznek az autóbuszok. Jönnek haza a munkából. A boltok is kinyitnak, várják a vásárlókat. Sokan emlékeznek a régi, falusi szatócs-boltokra. Csengő szólalt meg az ajtó fölött, ha vevő érkezett. Petróleumot, kocsikenőcsöt, ostornyelet, fűszert, cukorkát árultak akkoriban. Ilyen volt annak idején a tiszaszöllősi 41-es számú vegyes bolt is. És ma? Az ajtón túl jobbra mosógépek, centrifugák sorakoznak. Hátul a polcokon élelmiszerek, ruhaneműk, műszaki cikkek. Az üzlet vezetőhelyettese Pálfi László, régi kereskedő. Nagyobb igények Mennyit változtak az utóbbi években az igények? — Egyre inkább igényesek az emberek falun is. Keresik a jobb, a szebb árut. Itt sem újdonság már a kávé. Néhány éve még kevés fogyott. De most! Rendelünk 50—60 kiló kávét is egy hónapban. A konzervek is kapósak. Az asszonyok dolgoznak, nem érnek rá főzőcskézni. Felbontanak egy konzervet és kész az olcsó ebéd. — Tej, tejtermék mikor érkezik? — Sajnos csak két hűtő- szekrényünk van, egy 120 és egy 80 literes. Tejet nem árulunk éppen azért, mert nincs hűtőpult. Tejet a begyűjtőnél lehet kapni reggel és este. Vaj, sajt, túró, tejfel hetente csak kétszer — kedden és csütörtökön — érkezik. Mélyhűtött áru, • tisztított csirke sincs, pedig nagy lenne a keletje. Felvágottat szintén nem tartunk. A téliszalámi és a gyulai kolbász is ritkaság. Negyedévenként kapunk húsz kilót. De mi az egy két és félezres lélekszámú községnek? — A bolt árukészlete azt mutatja, hogy a műszaki cikkek iránt is megnőtt a kereslet. — A falusi boltok egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy tartós fogyasztási cikkeket is árusítsanak. Hiszen itt is gépesítik a háztartásokat. A mosógép, centrifuga nem újdonság. Ha valaki televíziót akar venni szívesen hozunk Füredről, ugyanis a tiszafüredi ÁFÉSZ-hez tartozunk. A polcokon szép rendban sorakoznak a színes pulóverek, ingek, ruhaanyagok. Nyári cipőket is látok. A szemben lévő állvány a mosószereké. Unimó, Biopon, Tomi Super, Ultra — olvasom a címkéket. A cukros, lisztes zacskók mellett jól elférnek az írószerek, a lábasok, fazekak, kávéfőzők. Búcsúzóul körüljárjuk az üzletet. Szűk és zsúfolt. A bolt területe 90, a raktáré 20 négyzetméter. Az épület is régi már, legalább ötven éves. Az újtelepen hat-hétszáz ember él. Nekik külön boltjuk van. Kis üzlet, néhány éve épQlt. Elsősorban élelmiszert lehet kapni itt. — Ezeket keresik leginkább — mutat végig a kon- zerves állványon Varga Ilona, a bolt vezetője. Bő választék a raktárban öt-hat féle ételkonzervet látok, nem is drágák. Van dobozos zöldborsó és zöldbab. A kínai húskonzerv mellett ott található a magyar vagdalthús és májkrém is. — Csütörtökön kapom meg a tejtermékeket. Általában 120 pohár tejfelt, 30 doboz sajtot, meg vajat is rendelek. A kenyérellátással nincs baj. Minden nap friss kenyeret, péksüteményt, kalácsot elletnek a vásárlók. Az igaz, hogy felvágottat nem tudok hozzá adni, mert nincs hol tároljam. A nyári időszakban'nagyon kedvelik még a colát. Egy hét alatt több száz üveggel eladok. Szatyrokkal, kosarakkal „felszerelkezett” asszonyok jönnek a boltba. Egy őszhajú nagymama elégedetlenül lép ki az ajtón: — Vajat akartam venni, de már nem lehetett kapni. Pedig a kis- unokám nagyon szereti. Most hová menjek érte? A másik boltban sincs. A következő vásárló egy fiatalasszony, aki egy négy év körüli kislány kezét fogja: — Most jövök a munkából, a tsz-ben dolgozom. Vacsorát akarok venni. Esténként főzni szoktam, már csak a gyerek miatt is. Elégedett vagyok a bolttal, sokmindent lehet kapni. Ha még húsáru is lenne, nem is panaszkodnék. — Tiszafüreden dolgozom — mondja egy magas, barna hajú asszony. — Ha vége a munkának és van időm, akkor ott vásárolok. Például a mirelit árut mindig ott veszem meg. Elismerem, a két boltunkban van sokminden, de csak felét sem láthatjuk, mert'olyan kicsi ez az üzlet, hogy nem tudják az árut bemutatni a vevőknek. Az egyik üzlet 50 évvel ezélőtt is abban a házban volt, amiben most. Egyre többen kérnek szót. Mindenki egy véleményen van: kellene már egy önkiszolgáló rendszerű ABC áruház Tiszaszöllősnek. A községi tanácsnál Péter Erzsébet vb-titkár mondja: — A faluban van egy vegyes élelmiszer és egy élelmiszerüzlet. Ezeken kívül egy olyan pici boltocska, ahová ha egy vevő bemegy kettőnek kell kijönni. Az élelmiszer ellátással nincs is különös sebb baj, csak a boltok nem eléggé modernek. A hússal korábban voltak gondjaink. Két éve azonban, amióta a tsz nyitott egy húsboltot, javult az ellátás. A ruha, cipővásárlást legtöbben Tiszafüreden intézik eL ABC áruház épül — Beszéltem néhány asz- szonnyal, akik ABC-áruház építését sürgetik. — Régóta tervezzük már az építést. Most már biztos, hogy lesz. A községi tanács adott egy telket és a tiszafüredi ÁFÉSZ segítségével a harmadik negyedévben megkezdődhet az építés. Reméljük jövőre már ott vásárolhatunk. írtam az elején milyenek voltak a régi falusi boltok és milyenek ma Mi hát a változás? Igaz, mostmár nem szól a csengő az ajtó felett, de a körülmények olyanok, mint régen. Az árukészlet viszont többszörösére nőtt. Az áruknak nem a zsúfolt szűk raktárakban volna a helyük, hanem az üzletben, ízléses polcokon, áttekinthető elrendezésben, a vevők szeme előtt. A tiszaszöllősiek is „kinőtték” már , a szatócsboltot. Tágas, modern áruházra van szükség. Felépítik. Szekeres Edit Zenekari est Szolnokon A Szolnoki Szimfonikusok hangversenye Sikeres hangversenyt adott ezen a héten a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. A zeneszeretők tábora teljesen megtöltötte a városi tanács nagytermét. Az Országos Filharmónia. illetve a „Szolnoki nyár 1974” keretében megrendezett koncerten mint közreműködő szólista, Kóté László, fiatal tehetséges hegedűművész játszotta Mendelssohn e-moll hegedűversenyét. A zenekari est karmestere Báli József, a Szolnoki Szimfonikusok vezető karnagya volt. Első számként Mozart Figaro házassága című operájának nyitányát játszották. Tisztán szólt a zenekar, technikailag is meglepően jól győzték le a rendkívül igényes, zenei ötletekben csodálatosan, gazdag, igengyors tempót megkövetelő nyitány nehézségeit. Külön említést érdemel a fúvóskar, mely már annyiszor, így a későbbiek során is bebizonyította, hogy komoly erőssége az együttesnek. Kóté László már ismert művész városunkban, hiszen a közelmúltban szép sikerrel játszotta Csajkovszkij hegedűversenyét a Szigligeti Színházban. Meggyőző játékában bizonyára most sem csalódott a szolnoki közönség, bár Mendelssohn hegedűversenyében — különösen az indítás után ■— nem mindig, vagy inkább olykor kevésbé éreztük a felszabadult muzsikálás örömét. Ennek valószínűleg a kezdeti elfogódottságból adódó, a zenekar és szólista játékában néhol fellépő kis egyenetlenség volt az oka. A második tétel gyönyörű, nemesen szárnyaló, szép. romantikus dallamát talán még több líraisággal lehetett volna megtölteni, ezen belül esetleg dinamikában szélesebb. nagyobb íveket átfogó frázisokat (zenei gondolatokat) játszani. Mind zenei, mind technikai szempontból a harmadik tételt játszották a legsikerültebben, a legkifejezőbben. A hangverseny második részében Mendelssohn nép-' zenei ihletettségű Skót-szimfóniáját hallottuk a zenekar előadásában. A szerző ebben a művében ha töredékeiben, dallam-ritmusképleteiben is, de kimutathatóan felhasználja az ősi skót népzene dallamait. Az egyébként gyorsan dolgozó zeneköltő 13 évig írta, éflelte ezt a művét, amit végül 1842- ben Lipcsében mutattak be. Elismerés illeti a Szolnoki Szimfonikus Zenekart és karmesterét, már csak azért is, hogy e ritkán hallott — igen nagy teljesítménynek számító — zenekari darabot műsorára tűzte, és mi több, sikerrel jól megoldotta. Mindent összevetve úgy vélem, hogy az önálló muzsikálás már nem okoz gondot a zenekarnak. Ezt a koncert végén a közönség tapsa is bizonyította. Egyed Ferenc — A Pilátus felszállási engedélyt. kér. — Kérem közölje úticélját és útvonalát. — Árvízi szemle a Tisza és a Körös mentén, Szolnok —Kisköre—Öcsöd—Szarvas —Szolnok vonalon. — A felszállási engedélyt megadom. * A kritikus ponton A Pilátus elrugaszkodik, alig két perc múlva már a szandai réten hullámzó víztenger felett repülünk. A hullámtéren óriási mennyiségű víz terül el, de a Tisza mindenütt gátak között van. Szolnok,. így is a magasból valamiféle Vízivárosnak látszik. A repülőgép fordul, alattunk az. ország legrégibb szivattyútelepe, a dohai, amely még kötélmeghajtással működik. Már Nagykörű házai látszanak. Itt a nyári gát nem tudta útját állni a víznek és a Tisza szétterpeszkedett a nagygátig. Kőtelek alatt téglaborítású gát védi a földeket. Még az első világháborúban hadifoglyok építették. A Pilátus alacsonyabbra ereszkedik, az árvízi védekezés egyik kritikus pontjáról a tiszasüly— tiszaroffi szakaszhoz érkeztünk. A nyári gátat csak a tetején nőtt növényzet keskeny csíkja jelzi. Balról „átbukott” rajta a víz, és mintegy 8p0 hektár szántón terül szét egészen a nagygátig. Mögötte sötét foltok: fakadóvizek. Jobbról még áll a nyári gát, 10—20 cm-re magasodik a víz fölé. Ezen a részen mindenütt gépek, emberek, rőzsekötegek. Távolabb vízben úszó művelt földek. Ott is az árvíz pusztít? — Nem, szerencsére azok rizsföldek, mondja Nagy Illés, a KÖTIVIZIG igazgatója. Nézzenek viszont előre, a tiszaburai erdő derékig vízben áll. Feltűnik Kisköre Feltűnik Kisköre, és a tervekről ismert tározó. Az Alföld Balatonját csak 1978- ban töltik fel, most mégis pontosan kirajzolódik a mesterséges tó körvonala — az árvíz jóvoltából. A gép job)..* a kanyarodik, rövid időre elbúcsúzik a Tiszától. A nagykunsági főcsatorna felett Túrkeve felé repülünk. Kunhegyest, Kenderest, Kisújszállást elhagyva alattunk a Hortobágy-Be- rettyó csatorna. Az elmúlt napokban itt is intenzív védekezés volt és a magasból is jól látszik a gát oldalán a tetőzés csíkja. Harminc centimétert apadt már a víz, ugyanis a Körösök torkolatánál az árvízkaput végre kinyithatták. A beöihlés- nél a folyó és a csatorna vize élesen elválik. A Körösök ártere jóval keskenyebb, mint a Tiszáé, de amerre a szem ellát, víz mindenütt. A töltések alján buzgárfoltok. A békésszent- andrási duzzasztónál látszik a Körös eredeti szélessége. A zsilip mint egy' világító- torony 'víztől övezve áll. A Pilátus fordul, irány Vezseny. Martfűnél érjük el újra a Tisza vonalát, Tisza- várkonynál a szántóföldek vízbe „lógnak”. Tószeg: az alsóréti nyári gátnál folyik a legnagyobb védekezés. Nem tudni hol a Tisza eredeti medre, hiszen mindenfelé víz van. A másik oldali „tenger” egészen Szolnok határáig húzódik. Amerre nézünk, mindenütt emberek a gátakon. Kanyarodunk a repülőtér felé, most látszik igazán, hogy a két „tenger” — a tószegi és a szandai réten — szinte összeér. Nincs veszély — A Pilátus leszállási en4 gedélyt kér. — Az engedélyt megadom. A landoló gépben rövid értékelés: a Tisza árhulláma nagy feladat elé állítja a védekezőket. Egy azonban megnyugtató: a folyó 786 cm-rel tetőzött Szolnoknál, igaz, hogy lassan, de megkezdődik az apadás. Bár sok mezőgazdasági terület víz alatt van, a községeket, városokat, lakóépületeket nem fenyegeti veszély. I. Zs. Riadó Jászladányban Jól sikerült a polgári védelmi gyakorlat Dolgoznak a műszaki mentő alegység tagjai: egy nagy eternitesövön keresztül biztosítanak levegőt az óvóhelyen rekedteknek “ dolgoznak az emberek, fegyelemmel, szívvel, lélekkel. Csak amikor végét ér a rom eltakarítása — kérdezi meg egyikük: „Na jól csináltuk?” A feltételezett támadástól a légiriadó feloldásáig 6 óra 45 perc telik el. „Normaidőn belül végeztünk” — mondja a bulldózeres szakasz parancsnoka, Mann László, aki a gyakorlat tervének összeállításánál is sokat dolgozott. — Megérte a sok munka amit ebbe a polgári védelmi gyakorlatba fektettek? — kérdeztem Kalla Tibor parancsnokot, a község tanácselnökét. — Feltétlenül — válaszolta. — Eddig elméletben tanultuk mi a teendőnk, most látjuk mit jelent azt védőruhába beöltözve gyakorlatban, pontosan végrehajtani. Fölmértük erőipket, tudjuk, hogy ezután mire kell még nagyobb figyelmet fordítanunk. És mi volt a véleménye Zurocsik Árpádnak, aki a törökszentmiklósi járásból jött át tapasztalatcserére Jászla- dányba? „Örülök, hogy eljöttem, nagyon sok tapasztalatot szereztem, amit hasz- .nosftani tudok. Mindenből csak tanulni lehetett.” Véget ért az első gyakorlat. Nagyszerűen sikerült. V. V. Bolgár vendégek a MTESZ-ben , Egvfitt a, polgári védelmi törzs. Kalla Tibor' Jászla- dány polgári védelmi .parancsnoka a parancsot ismerteti, amelyet feletteseik távmondatban közöltek velük: „...elrendelni az azonnali teljes alkalmazási készenlétet. Az egységek, az alegységek, a gépi technika haladéktalanul foglalja el a gyülekezési körletet...” Megkérik a meteorológiai adatokat a megyei parancsnokságtól. A riasztásra megérkeznek a szakszolgálatok alegység parancsnokai: „Jelentem a műszaki-mentő szakasz bevetésre készen áll...” „Jelentem az önálló bulldoze- les szakasz a parancs teljesítésére készen áll...” Ugye már sejtik olvasóink? Polgári védelmi gyakorlatot tartottak tegnap Jászladányban, a kiképzés keretében. Első ilyen jellegű nagy próbatétele volt ez a beosztott állománynak. A törzs „főhadiszállásán” (a tanácselnök szobája) jelentések, parancsok hangzanak el. A feltételezések szerint a község belterületétől délkeleti irányban 6—7 kilométerre a halomi és a besény- szögi földutak közötj Vincze Károly tanyáján létesített óvóhely közelében az ellenséges repülők négy bombát dobtak le. A tanyaéoület súlyosan megrongálódott. Az óvóhelyen emberek voltak, azok akik a légitámadást megelőzően a termelőszövetkezet földjein dolgoztak. — Nem tudni hány* ember rekedt benn, mert az épületbe behatolni' a romosság miatt nem tudnak. És megindul a munka az emberek kimentésére, a rádióaktív szennyezett terület mentesítésére. A pv. beosztott állományának tagjai a védőruhákban műszerekkel, szerszámokkal a munkagépeken a kárhelyre sietnek. Alig telik el félóra és a romokat már a bulldózerek takarítják el. (Vincze Károly, a tanya tulajdonosa minden ellenszolgáltatás nélkül adta át az öreg épületet a gyakorlat céljaira, mivel ők már a falujoan laknak.) Aztán az egészségügyiek mentik ki a romok alatt rekedteket,- kötözik a sérülteket. Komolyan Szolnok megye ötödik ötéves tervének területfejlesztési célkitűzései az elmúlt hetekben a megye legkülönbözőbb szervezetei elé kerültek megvitatásra. Tegnap a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Szolnok megyei Szervezetének elnöksége tárgyalta meg és alakította ki soron kívüli ülésén véleményét a tervkoncepcióról. Az ülés másik jelentős eseménye* volt. hogy az elnökség tagjai találkoztak a bulgáriai Silistra testvérszervezetének megyénkben tartózkodó képviselőivel. A két egyesület már 1971-ben együttműködési szerződést kötött, melynek keretében — elsősorban a mezőgazdaságban dolgozó — bolgár és magyar szakemberek cserélték ki tapasztalataikat. Most egy újabb szerződés részleteit beszélték meg, melynek megfelelően a jövőben a mezőgazdaságban is. de főleg az ioarban bővül a tapasztalatcserében résztvevők köre. ugyanakkor együttes rendezvényekre is sor kerül maid.
