Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-29 / 150. szám

1974. június 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kádár János dedikál Kádár János, az MSZMP KB első titkára a könyvna­pokra megjelent könyvét dedikálja a Parlament folyo­sóján I Megyei vezetők és az újságírók találkozója Az MSZMP "SCI. kongresz- szusára való felkészülés je­gyében 'tegnap Szolnokon megbeszélést folytattak a megye párt-, állami- és tö­megszervezeti vezetőd, a Néplap, a rádió stúdió és az MTI szerkesztőségének munkatársaival. Dr. Gergely István a me­gyei pártbizottság első tit­kára ismertette a megjelen­tek előtt a kongresszusra va­ló felkészülés, ezen belül a sajtóra váró feladatokat A megbeszélésen rész vett dr. Hegedűs Lajos, megyei ta­nácselnök, dr. Majoros Ká­roly. a megyei pártbizottság titkára, dr. Boros Ottóné a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, M. Szabó Ist­ván ezredes, megyei rendőr- főkapitány. Dr. Gergely István tájé- koztatatója után az újság­írók kérdéseire a témában illetékes vezetők válaszoltak. Jelentős beruházással Napi 100 ezer liter tej Rekonstrukció a jászberényi tejüzemben Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) gyasztói reklamáció, és elő­fordulnak késedelmes szállí­tások. — A IX. és a X. kongresz­szuson elhatározott, a válla­lati önállóságot és az anyagi érdekeltséget erősítő irányí­tási rendszer egyértelműen jobb feltételeket teremtett ágazatunk fejlődéséhez/és le­mérhető eredményeket hozott a termelő és a kereskedelmi vállalatok közötti együttmű­ködésben is. A negyedik ötéves terv könnyűipari fejlesztésével kapcsolatban kiemelte, hogy 27,4 milliárd forint volt a beruházásra és rekonstruk­cióra tervezett összeg. Idő­közben azonban a kormány a fejlesztési lehetőségeket újabb központi forrásokkal és hitelekkel egészítette ki. így 1975. végéig mintegy 29— 30 milliárd forintos beruhá­zást kell megvalósítani. (Ez több mint a kétszerese az elő­ző ötéves terv beruházásai­nak.) Az arány a következő volt: a megkezdett beruházá­sok mintegy 70 százaléka az alapanyaggyártásban, a tex­til- és bőriparban, 14 száza­léka a köt-szövőiparban, 16 százaléka a ruházati és cipő­iparban valósult meg. — A fonal, a szövet és kész­bőr termelés tervezettnél ala­csonyabb mennyisége miatt mégis átmeneti problémák, feszültségek keletkeztek, amelyet csak többletimport­tal sikerült egyensúlyba hoz­ni — mondta a könnyűipari miniszter és utalt a feszült­ség okaira: — Lényegesen megváltoztak a világpiaci árak, több dollárt kell ad­nunk ugyanannyi bőrért és szövetért, a számítottnál na­gyobb munkaerőhiány miatt ugyanakkor e cikkekből a belföldi termelés sem éri el a programban előirányzott mennyiséget. A növekvő munkaerőhiány arra kény- szerített, hogy a rekonstruk­ció megvalósításának mene­tében módosításokat hajt­sunk végre. Elhúzódó nyomdai beruházások Minden eddiginél kedve­zőbb körülmények között kezdik el az év második fe­lét a szolnoki Tejipari Vál­lalat jászberényi üzemé­ben. A nyolcvan dolgozót foglalkoztató üzemben ta­valy 2 millió forintos re­konstrukcióval teremtették meg az eredményesebb gaz­dálkodás feltételeit. Az üzemben naponta 10 ezer liter tejet dolgoznak fel. Abból látják el a város és a járás élelmiszerboltjait, az üzemi konyhákat és az iskolákat. A tavalyi rekonstrukció eredményeként bővült ter­mékeik választéka. A tasa­kos és kannás tejen 'kívül az Üzemben készül a poharas és kannás tejföl, valamint a túró. Poharas tejfölből napi 3000 pohárral. kannásból 600 literrel, túróból pedig — egy és félkilógrammos csomagolásban — 6—7 má­zsát szállítanak az üzletek­be. A tejipari vállalat —. hogy lépést tartson a növekvő igényekkel — a kormány szarvasmarha programjával összhangban 17 millió fo­rintos költséggel újabb je­lentős rekonstrukciót való­sít meg jászberényi üzemé­ben. Jövőre elkezdik az üzem épületeinek bővítését, für- iőt. öltözőket és egyéb szo­ciális létesítményeket építe­nek. A jelenleginek mintegy tízszeresére növelik a hűtő­terét. Újabb két egyenként 200 ezer kilókalóriás NDK gyártmányú hűtőkompresz- szort és 40 ezer liter alap­anyag befogadására alkal­mas tároló tankokat he­lyeznek üzembe. Kétszeresére bővítik a pasztőrvonalat, két cseh­szlovák gyártmányú tejmé­rő berendezést építenek, amely lehetővé teszi a be­érkező alapanyag pontos regisztrálását. A rekonstruk­cióval a jászberényi üzem alkalmassá válik a napi 90—lOo ezer liter tej befo­gadására. illetve feldolgozá­sára, és tovább bővül az üzemben előállítható tejter­mékek köre. Az országgyűlés üléstermé­ben a kormány tagjain és a képviselőkön kívül sok „ci­vil” is tartózkodik az ülések idején. Ott vannak a sajtó és a rádió, a televízió munka­társai, a diplomáciai kar kép­viselői, olykor vendégek, mint például a mostani or­szággyűlésen Jumzsagijn Ce- denbal, valamint a mongol párt- és kormányküldöttség, s végül, de korántsem utol­sósorban a karzat két emele­tén helyet foglaló közönség. Ez- a közönség az „utca em­berei” közül jön össze, ha a dolog természeténél fogva nem is térhet be az utcáról mindenki, akinek kedve tá­madna végighallgatni mind­azt, ami az országgyűlésen elhangzik. A részvételhez be­lépő kell, amit a képviselők előre megkapnak, s eljuttat­nak választóikhoz. A karzat Ezt követően a bútoripar fejlesztéséről tájékoztatta a képviselőket. Elmondta, hogy a termelés ötven százalékos emelése részben a meglévő és fejlesztésre alkalmas üze­mek rekonstrukcióját, rész­ben szakosított nagytermelé­kenységű új bútorüzemek lé­tesítését igényelte. A jelzé­sek szerint jelenleg nincs mennyiségi hiány, a kínálat, a választék azonban még nem mindenben találkozik a vá­sárlók igényeivel. Majd azok­ról az új papíripari létesít­ményekről és rekonstrukciók­ról szólott, amelyek lehető­vé tették, hogy hazánkban az egy lakosra számított papír­felhasználás tíz év alatt 29 kilóról 53-ra emelkedjék. Ugyanakkor említést tett az elhúzódó nyomdaipari beru­A munkaerőhelyzet és * . A könnyűipari gyártási ágak többsége igen munka­igényes. Emellett jellemző a nődolgozók magas aránya. Ágazatunkban 350 ezer nő dolgozik. Arányuk eléri a 70 százalékot (legmagasabb 86 százalékos a textilruházati és a kötő-hurkolóiparban). A munkások személyi jövedel­me a három év előtti átlagos havi 1882 forint helyett most 2196 forint. Uugyanebben az időszakban az ipar egészében valamivel magasabb, 18 szá­zalék volt az emelkedés, 2151-ről 2546-ra. A miniszterasszony aköny- nyűipari üzemek munka- és szociális körülményeiről is tájékoztatta a képviselőket. — A gyermekintézmények bővítésére, korszerűsítésére, az étkezés javítására, a mun­kásszállásokba és más szó- • ciális fejlesztésekre három év alatt több mint 2 milli­árd forintot fordítottak a vál­lalatok, lényegesen többet, mint a megelőző öt évben. Tudjuk, sok tennivaló marad még a következő tervidő­szakra is. Ezután a munkaerőmozgás okozta problémákról és a befogadóképessége nem túl nagy, ezért egy képviselő csak legfel^bb néhány belé­pőt adhat választóinak. Az esetek többségében ezt sem közvetlenül adja barátainak, ismerőseinek, hanem a vá­lasztókerületében lévő köz­ségek tanácsaihoz juttatja el, s azok gondoskodnak a szét­osztásukról. Belépőt kapni a karzatra — ez kitüntetés, a részvétel egy kicsit ünnep, amelyről be­számolót várnak az ottho­niak. Amikor a terem lámpafü­zérei már meggyulladtak, de még nem szólalt meg az ülés elnökének hosszan berregő csengője, ég még éppen csak szállingóznak a képviselők, a karzat már rendszerint meg­telik. A színházi páholyok­hoz hasonló, csak jóval na­gyobb rekeszekre osztott kar­házásokról és kiemelten fog­lalkozott a könyvgyártással, ahol már az idén megvalósí­tották a 1975. évi terveket. A továbbiakban aláhúzta, hogy a könnyűipari ágazat­nak különleges felelőssége van •* lakossági, szolgáltatá­sok ellátásában. — Központi intézkedések, döntések nyomán gyors a textiltisztító kapacitás és a hálózatfejlesztés, de nem ki­elégítő a hagyományos és a személyi szolgáltatásoké. A tanácsokkal együttműködve többet kell tennünk az ellá­tatlan területek felszámolá­sáért, a szolgáltató hálózat bővítéséért, — szögezte le a miniszterasszony. Ezt követő­en a könnyűipari dolgozók helyzetéről, bérezéséről be­szélt bérpolitika könnyűiparban jelentkező munkaerőhiányról számolt be. — Reálisan tekintve ál­talános munkaerőhelyzetün­ket, néhány mezőgazdasági területet kivéve, a. követke­ző években sem számolha­tunk számottevő létszámbő­vüléssel, — mondta, majd nyomatékosan hozzátette, hogy a korszerű munkaszer­vezés és a rekonstrukciók mellett nagy figyelmet kell fordítani arra, hogyha szük­séges, bérpolitikával is elő- > mozdítsák a dolgozók meg­tartását. A továbbiakban a minisz­terasszony a könnyűipari vál­lalatok, üzemek nyereségéről beszélt; Elmondta, hogy az elmúlt három évben a nye­reség évenkénti 10—15 szá­zalékos növekedése a terve-« zettnek megfelelő volt. — Az elért eredmények ellenére még sem lehetünk elégedet­tek a könnyűipar egészének hatékonyságával, — hang­súlyozta és elmondta, hogy a tőkés országokból importált nyersanyagbeszerzési árak emlkedése költségtöbbletet okozott, amelyet nem hárít­hatnak át a fogyasztókra. zaton már ott van a többsé­gében vidékről érkezett kö­zönség. Szolnok megyeiek is mindig akadnak közöttük. Most pél­dául három szajolival is ta­lálkoztam. Lajkó Lászlóné háziasz- szony, a tanács vb-tagja, a Hazafias Népfront községi bizottságának alelnöke. — Most vagyok először a parlamentben — mondta. — Igaz. egyszer már kaphattam volna belépőt, de akkor egyéb okok miatt nem tud­tam jönni. Szeretnék minél többet látni az országgyűlés munkájából, hogy otthon majd beszámolhassak mind­arról, amit itt láttam. Wesniczky Antal a szajoli általános iskola igazgatóhe­lyettese, egyúttal tanácsel­nök helyettes. — Oszággyűlé- si képviselőnk, Szurgyi Ist­vánná adott a tanácsnak há­rom belépőt, így jöttünk most ennyien Szajolból. A célunk az, hogy tájékozódjunk, is­merkedjünk az országgyűlés munkájával. Engem különö­Igaz, a költségvetés a vállala­toknak megtéríti az árnöve­kedés nagy részét. — Ez azonban csak átmenetileg járható út — hangsúlyozta. — Tartós alkalmazása esetén vállalataink elvesztenék ér­zékenységüket a termelésben, de méginkább a fejlesztések­nél, a gazdaságosabb lehető­ségek kiválasztásában. Ezért hozott a kormány határoza­tot az 1975. január 1-i terme­lő árrendezésre, melyet a ha­tékonysági és az életszínvo­nalpolitikai céloknak megfe­lelően gondosan, szervezetten készítünk elő, — mondta be­fejező szavaiban Keserű Já­nosáé könnyűipari miniszter. A könnyűipari miniszter beszámolója után több kép­viselő, majd dr. Dabronaki Gyula államtitkár a KNEB elnöke kért szót. Bevezető szavaiban rámutatott: a nép­gazdaság általános fejlődése lehetővé tette, hogy alapjai­ban változtassunk a könnyű­Hangsúlyozta, hogy me­gyénkben a vezető iparágak közé tartozik a könnyűipar; termelése 1975-re eléri a szocialista ipar termelésének 18 százalékát. Az iparág fej­lesztésének előttünk álló fel­adatait az ország minden ré­szében a területi adottságok, a meglévő termelő-berende­zések optimális kihasználá­sával, a népgazdaság igé­nyeinek messzemenő figye­lembevételével kell megol­dani — mutatott rá. Szolnok megyében az iparági re­konstrukció keretében új ka­pacitások, termelőegységek telepítése szükséges. Java­solta, hogy női munkaerőt foglalkoztató ruházati üze­met telepítsenek Tiszafüred­re, s mihamarabb hozzák létre a Pannónia Szőrmeki­készítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni egységét. Jelentős tartalékok van­nak — Szolnok megyében csakúgy, mint szerte az or­szágban — a termelő beren­dezések hatékonyabb kihasz­nálásában. Ez lehetővé teszi a mezőgazdaságtól felszaba­duló munkaerő hasznosítását és a ma még otthon dolgozó nők munkahelyi alkalmazá­sát. Ehhez azonban szociális intézkedésekre is szükség van, elsősorban arra. hogv a munkába álló nők tud iák hol elhelyezni kisgyermfekei- ket. Keserű Jánosné könnyű­ipari miniszter válaszolt az elhangzott képviselői észre­vételekre és javaslatokra. — A vita újabb biztatást adott a könnyűipar vala­mennyi dolgozójának az ága­zati tevékenység további ja­vításához. Az utóbbi időszak­ban elért eredményekhez nagy segítséget nyújtott a párt és a kormány megfelelő gazdasági feltételeket bizto­sító politikája, amely lehető­ipar helyzetén, és sor kerül­hessen az ipar átfogó fejlesz­tésére és rekonstrukciójára. A könnyűipari ágazat előtt álló feladatok megoldásához — helyzetfeltárással és ja­vaslatok megtételével a né­pi ellenőrzés is igyekezett hozzájárulni. Vizsgáltuk, ho­gyan alakultak az ágazatban dolgozók munkafeltételei, szociális ellátottsága, társa­dalmi elismerése. Egyértel­műen kedvezőek a tapaszta­latok, A korszerű termelőbe­rendezések kapacitás kihasz­nálásának vizsgálata során megállapítottuk, hogy a könnyűiparban emelkedett legjobban a gépek kihaszná­lása. A továbbiakban a rekon­strukció sikeres megvalósítá­sának előfeltételeit elemezte az államtitkár. A KNEB el­nöke után ismét a képviselők kértek szót, köztük Krasznaí Károlyné, megyénk ország- gyűlési képviselője. vé tette, hogy a lakosságot mind korszerűbb, egyre gaz­daságosabban előállított ter­mékkel tudjuk ellátni. A né­hány évvel ezelőttihez ké­pest lényegesen javult a könnyűipar helyzete és ered­ményessége, még akkor is,-fea gondoktól sem mentes az ágazat. Elmondta a miszterasz- szony, hogy a rekonstrukciós programok végrehajtása jó együttműködést- igényel a minisztériumok között. Ugyanígy fontos feladat a társadalmi és a tanácsi szer­veknek — eddigiekhez ha­sonló — jó együttműködése. Keserű Jánosné felhívta a figyelmet arra, hogy megfe­lelő piackutatással kell biz­tosítani az ágazat termékei­nek értékesítését különböző nemzetközi piacokon. Hang­súlyozta a nemzetközi — kü­lönösen a szocialista orszá­gokkal való — munkameg­osztásban való részvétel je­lentőségét. Előrehaladásunk elengedhetetlen feltétele, — hogv biztosítsuk a könnyű­iparban is a megfelelő szá­mú és végzettségű munka­erőt — mutatott rá Keserű Jánosné. . Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vet­te a könnyűipari miniszter beszámolóját és a vitában elhangzottakra adott válaszát. Napirend szerint interpel­lációk következtek. Két kép­viselő kérdésére dr. Potinsz- ky Kárelv oktatási.' illetve Bondor József építésügyi As városfejlesztési miniszter vá­laszolt. A miniszterek válaszát az interpelláló, képviselők és az országgyűlés egyhangúlag el­fogadta. Ezzel az országvűlés befe­jezte munkáját, az elnöklő Apró Antal az ülésszakot be­zárta. sen a kulturális ágazat költ­ségvetése érdekel, hiszen a munkahelyem az iskola. Én is először vagyok itt és be­vallom őszintén, van ben­nem egy kis izgalom, hiszen először látom közelről, ho­gyan intézik az ország dolgát. Kozma Imre tsz kerületve­zető. Munkahelye a rákóczi- falva—szajoli Rákóczi Tsz. — Én nem először vagyok itt — mondta. — Huszonkét évvel ezelőtt már részt ve­hettem egyszer j^z országgyű­lés ülésén. Igaz, akkor nem itt, hanem a felső karzaton ültem. Azért jöttünk, hogy amit látunk, hallunk, azt elmondjuk otthon. Ünnepi esemény ez^ számunkra, ami­lyen nem adódik gyakran az ember életében. Bizonyítja ezt, hogy kettén először van­nak itt, én pedig huszonkét év után másodszor. Oláh Sándorné nyugdíjas, Jánoshidán lakik. Nyugdíja­zása előtt az óvoda konyhá­ján dolgozott. Szavaiból azonban kitűnt, hogy a nyug­díjazás számára korántsem jelentett nyugalmat, öt fon- * tos társadalmi megbízatása van. — Nem is tudom mit mond - jak. El vagyok ragadtatva, olyan szép, olyan nagyszerű itt minden. Fiatal koromban nem gondoltam volna,) hogy egyszer még ide is eljutok. Ä képviselőnk Burka Ilona, ő adta a belépőket a tanács nak. Ott meg azt mondták, azoknak osztják ki akik leg­jobban megérdemlik. Ilyen formán ez nagv megtisztelte­tés. A tanácselnökünk, M - nár Ferenc azzal indított út nak bennünket, hogv jól néz­zünk körül, hogy sokat tud­junk beszélni mindarról, amit itt látunk, hallunk Mozgás támad a teremben. Bejönnek a kormány tagjai Villog a vakuk fénye, berreg­nek a felvevőgépek. Be kell fejezni a beszélgetést. Oláh Sándorné mindent szeretne látni, hogy pontosan be tud­jon számolni az otthoniak­nak. B. A Ruházati üzem kellene Tiszafüredre 4 I Arcok a karzatról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom