Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-27 / 148. szám

1974. június 27. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP A 5 Szórakoztató antikvárium Most, hogy kezdetét vette a nyári uborkaszezon, a rá­dió is előveszi régi műso­rainak egyikét másikát. Ez már csak azért sem elítélen­dő, mert — ha igazán jó műsorokról, emlékezetes szó­rakozásról van szó — régen hallott műsorokat szívesen látunk újra. fgy' tehát az, hogy a tv- mentes hétfő estén jól szó­rakozunk-e a rádió mellett, végül is a válogatástól függ’ A válogatástól, amely egy ember — a szerkesztő — íz­lését. szánaeKát tükrön. A mostani azt. bogy minden központi összefogó gL.nd.~t nélkül, a „csak’' szórakoz­tatni akarás szándékával állt össze a műsor. Így aztán Gárdonyitól Ságanig terjed a repertoár, hallunk krimi­nek is beillő, egyetlen csat­tanóra épített rövid játéko­kat, mint Middleton Égy kis kikapcsolódás című jelenete, vagy Nielsen Az ő kis gyen­géje ... című novellájánák rádióváltozata. Bizony egyi­kük sem tartozik az iroda­lom jeles alkotásai' közé, de most minket „ki akarnak kapcsolni”. Egy-két kabaré­tréfa és fülbemászó, valóban jól válogatott zeneszám köti össze a prózai műsorszá­mokat. Az összeállítás mind sú­lyában, mind időben legna­gyobb „vállalkozása” Fran- coise Sagan Szereti Brahm- sot? című regényének rádió­adaptációja. Hogy ez a könyv miért világsiker, azt még lehet sejteni, hiszen az olvasó mindig szerette az ér­zelmes történeteket — jelen esetben egy öregedő hölgy szerelmi viszontagságaira' van szó —, de azt már ne­hezebb felfogni, a rádió iga­zán bőséges archív anyagá­ból miért kell pont az ilyen éS hasonló, lényegében' sem­mitmondó darabokat egyre- másra műsorraítűzni. Nálunk, ha egy műsor fölé ez a szó kerül „szórakozta­tó”, mintha elkötelezettséget jelentene. Tessék nyugodtan idefigyelni, garantáljuk, hogy csak szórakozni fog, garan­táljuk, hogy nem kell gon­dolkodnia. (Még az eredeti- eskedő összekötő szöveg is mintha ezt sugallná.) Reha­bilitálnunk kellene már ezt a szót, hogy a hallgató tu­datában a szórakozás ne azonosuljon az üres fecsegés fogalmával. Vállalatok a bíróság előtt } Végül egy, a múlt héten indult rövid, de figyelmet éi'4pmlő rádiósorozatot kell megemlíteni. Mogyoró Kata­lin annak nézett utána, mi­lyen lehetőségei vannak az ügyfélnek — ha munkás. A Taurus Gumiipari Vállalat dolgozóival arról beszélge­tett az első műsorban, hogy az a munkás, akinek álta­lában nincsenek jogász ba­rátai, nem ismeri személye­sen a vállalati jogtanácsost,, saját jogaira sem tanította meg senki, mennyire van hátrányos helyzetben, ha va­lamilyen ügyben — például egy üzemi balesetnél — szembe kerül vállalatával. A műsorsorozat, mint ahogy a riporter ígéri, nem­csak a gondokat tárja majd fel, de a gyakorlati megva­lósítás lehetőségeivel is fog­lalkozik. Ügy érzem, ez a téma nagyon' sok embert ér­dekel, ezért nem szerencsés, hogy az első adást néldául déli 2 órakor közvetítették. A műsoridő szerencsésebb megválasztása az ilyen és hasonlóan - közérdekű témák­nál nagyobb figyelmet érde­melne. 1— trömböezky — Biennále, triennále Vidéki városaink utcáin is gyakran jelenik meg olyan plakát, amelynek szövegében a címül idézett két szó is szerephez jut. Az utca em­bere-e két szó révén két képzőművészeti fogalommal is ismerkedik. , Vajon mindenki tisztában vaii-e a két idegen szó fo­galmi tartalmával és hasz­nálati értékével ? Több em - bért megkérdeztünk, s meg­lepő volt, hogy igen keve­sen tudták pontos in él * 1 - mezni a két idegen kifeje­zést. önkéntelenül vetődik fel tehát az a kérdés: szük­ség volt-e erre a két idegen szóra, vagy a szélesebb tö­megeknek szánt, azok befo­lyásolására törekvő szöveg­ben, akár egy rövid magya­rázó .megjegyzés közbeikta­tásával magyarul is utalni kellett volna a szöveg mon­danivalójára. A deákos, műveltségű s az olasz nyelvben járatos olva­sók előtt nyilvánvaló, hogy mind a biennále, mind a triennále szakszó olyan ösz­szetétel, amelynek alakja pontosan utal a jelentéstar­talomra. A biennále név elő­tagja a latin bis, (kétszer, kétízben), utótagja pedig az ugyancsak latin annus (év). Ezért az összetétel főneve- sedett formában is megne­vezheti mindazt a képzőmű­vészeti, zenei és filmművé­szeti kiállítást, versenyt, amelyet kétévenként rendez­nek meg. A triennále szakszó pedig a következő latin szavak összetétele útján keiecuezi-tt- trés (három), annus (év), s így az alábo' jelentéstarta­lomnak kifejezésére alkal­mas szó: háromévenként visszatérő, háromévenként rendezett kiállítás, verseny stb. A szó alakjára és ere­detére vonatkozó ismeretek segítenek bennünket abban, hogy a még nem közhaszná­latú fogalom és az azt meg­nevező szakszó valóban jól ismert és hasznos tagjává váljék fogalom- és szókin­csünknek. Dr. Bakos József A kisújszállási művelődési ház kiállítótermében Topor András debreceni festőmfiyéni kiállítása ma zárja kapuit. A tárlatot több mint félezren látogattak meg. közöttük sok szocialista brigád és iskolai tanuló. Foto: Nagy Zso t Megújul a százéves jászberényi múzeum Száz évvel ezelőtt, 1874 decemberében nyitották meg az első kiállítást a jászbe­rényi múzeumban. Tavaly / novemberben arról érdek­lődtünk, hogv. miként kö­szöntik a centenáriumot. Ta­pasztalatainkat akkor így summáztuk: .........fel kellene újítani az ódon épületet, de ^pre' ígéret volt' csupán, az is régen. Lehetséges, .hogy új állandó kiállítás nélkül szür­ke hétköznapként köszönt be a, 100, évforduló a jászberé­nyi múzeumba?” A hűtőgépgyár is segít Aggodalmunk — hála a tanácsi szervek segítőkész­ségének és gyors intézked- sének — feleslegesnek bizo­nyult. A nevezetes évfordu­lóra kívül-belül megszépül a múzeum épülete, 650 ezer forintot költenek rá. Ponto­sabban annál jóval többet, hiszen kivitelezhető, jó öt­letként felvetődött a felújí­tás közben, hogy központi fűtéssel szereljék fel. A vá­rosi tanács vezetői kazánt ajánlottak fel erre a célra, s engedélyezték, hogy az olajtárolót közösen használ­ják. A Hűtőgépgyár radiá­torokkal segíti a jó ötlet va- lóraváltását. A központi fűtés szerelé­se néhány héttel késlelteti ugyan a múzeum épületének felújítását, de így fs megéri, hiszen tközművelődési funk­cióját jobban be tudja töl­teni ezáltal az intézmény. Eddig ugyanis az őszi, a té­li és a kora tavaszi hóna­pokban a. felfűthetetlgn ter­mek miatt lehetetlen volt, hogy egy-egy iskolai órát, vagy valamilyen iskolai ren­dezvényt a múzeumban tart­sanak. Pedig a gazdag hely- történeti anyag jól elősegít­heti a tanultak jobb megér­tését, alaposabb emlékezetbe vésését. A következő tanév­től mód nyílik erre is. Száz évvel ezelőtt tulaj­donképpen raktármúzeum volt a jászberényi intézmény. A felújítási munkák miatt lényegében ma is az, kin­cseit kénytelen elzárni az érdeklődők elől. Pedig jön­nek jócskán, szerte az or­szágból. Hiába. Lehel kürt­je nagy vonzerő. Szebb és gazdagabb anyag őszre befejeződik a felújí­tás, lehetővé válik a mú­zeum kapuinak kitárása. A korábbinál szebb elrendezé­sű, s gazdagabb anyagot lát­hatnak majd az érdeklődők. Az állandó kiállítás sorsa tehát rendeződik Jászberény­ben. Egy ilyen nagy város viszont elképzelhetetlen idő­szaki kiállítások nélkül Azok számára viszont pil­lanatnyilag nincs megfelelő hely. Ezért volna örvende­tes, s a közművelődés szem­Dózsa-dombormű Várkonyi István-szobor Engedetlen szeretők Az Állami Déryné Színház előadása Jászárokszálláson Üj képzőművészeti alkotá­sokkal gazdagodnak hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulójára Szolnok megye vá­rosai, falvai, a települések korszerű új lakótelepei. Je­lenleg 11 jelentősebbé szobor, obeliszk, dombormű elkészí­tésén dolgoznak a szobrász- művészek. Tiszafüreden, a járási székhelyen Makrisz Agamemnon felszabadulási emlékművét állítják fel. A nagyméretű, figurális kom­pozíció a felszabadító harc epizódját eleveníti meg. Szolnokon a földmunkás­mozgalom egyik kiemelkedő egyéniségének Várkonyi Ist­vánnak állítanak portrét a közeljövőben. Gyurcsek Fe­renc szobrászművész formáT- ja Szolnok 900 éves évfor­dulóját megörökítő impozáns jubileumi emlékművét. Ugyancsak a megyeszékhe­lyet gazdagítja majd a Dózsa- dombormű is, amelyet a pa­rasztvezér által vezetett moz­galom emlékére helyeznek el. Szaporodnak a középülete­ket, tereket díszítő egyéb képzőművészeti alkotások is. A megyeszékhely Ságvári körúti óvodájának kertjében Nagy István szobrászművész alkotását állítják fel. Az is­kola előtti téren gverm°t-fí- gurát ábrázoló szobor kerül elhelyezésre. A jászberényi Pelyhesparti mintalakótele­pet egész alakos nőfigura, Veszprémi Imre alkotása dí­szíti majd. Az úiszászi eim- názium és szakközépiskola előtti térre modern térplasz­tika kerül. Jászapátiban a, mezőgazdasági szakközépis­kola belső udvarába helye­zik el, a mezőgazdasági mun­kást jelképező kerámiaszob­rot. Képzőművészeti \ alkotás díszíti majd rövidesen a tö­rökszentmiklósi • új SZTK rendelő parkját is, itt Samu Katalin szobrászművésznő „Nő gyermekkel” című szo­borkompozícióját helyezik el. pontjából mindenképpen hasznos, ha a múzeum mel­letti épületet (amelyből az orvosi rendelők az új SZTK elkészültével rövidesen ki­költöznek) átadnák a mú­zeumnak. Az időszakos ki­állítások mellett a raktáro­zási gondok is megoldódná­nak ezáltal. Űj évkönyv Az úi állandó kiállítás mellett új múzeumi évkönyv is köszönti az intézmény centenáriumát. A múzeum kiadványsorozatának kiemel­kedő eseménye lesz ez. Bi­zonyságul szolgál arra a sokrétű munkára, melyet a múzeum végez, s aminek mérlegelése óhatatlanul fel­veti azt a gondolatot, hogy a néprajzi tárgyak gyűjtése, a város közművelődésébe való alaposabb bekapcsolódás, a kiállítások rendezése, tanul­mányok publikálása, vetél­kedők szervezése, a kutatók munkájához való anyagbiz­tosítás, és így tovább, égető szükséggé teszi még egy muzeológus foglalkoztatását, hiszen* minderre egy • ember kevés. Remélhetőleg nemsokára arról számolhatunk be. hogy a tárgyi feltételek mellett a .személyieket is biztosítot­ták a jászberényi múzeum számára, hogy maradéktala­nul betölthesse közművelő­dési szerepét. S. B. Leltározzák a népi műem'ékeket A Minisztertanácsnak a népi műemlékek védelméről és' hasznosításáról közel­múltban hozott határozata alapján megkezdték Borsod megye jellegzetes tájegysé­gein a népi műemlékek számbevételét. Ezzel párhu­zamosan javaslatokat dol­goznak ki azok megőrzésére. A felmérésre elsősorban a „Matyóföldhöz” tartozó Me­zőkövesden. Szentistvánban és Tardon, valamint a jel­legzetes hegyvidéki építke­zések emlékét őrző Aggte­lek—Jósvafő vidékén és a fából épült lakóházakban bővelkedő zempléni része­ken. az úgynevezett hegykö­zi falvakban kerül sor. A régi népszínművek vilá­ga, a commedia deli’ arte szí­nes, változatos cselekményé­nek gazdagsága jut eszünk­be — elevenedik meg előt­tünk — ha megnézzük a Pa- disák—Hajnal—Balázs szer­zőhármas Engedetlen szere­tők Című zenés komédiáját. A Déryné Színház új, mai fia­talokról szóló, a hajdani vá­sári, népi bohózatok hagyo­mányait feltámasztó színpadi játékához Balázs Árpád Er- kel-díjas zeneszerző írt nép­zenei ihletettségű, friss, ele­ven, vérbő muzsikát. A Művelődésügyi Minisz­térium egyre nagyobb támo­gatást ad az új művek, dal­játékok, musicalek, zenés ko­médiák szerzőinek, hogy da­rabjaik egy-egy vállalkozó színház segítségével színpad­ra kerülhessenek. így szüle­tett, valósult meg az Enge­detlen szeretők is, mely' az egykori népi színpad erényeit — a világos, könnyen érthe­tő szerkezetet, a jókedvű ko- médiázást, a közönség köz­beszólásának lehetőségét, a meseszerűséget megőrizvén formai vonatkozásban megfe­lelően átalakítva igyekezett alkalmazkodni a mai kor­szerű színjátszási gyakorlat­hoz. A darabban talán éppen ezért a zenés színpad, a mu­sical elemei is megtalálhatók többek között. A humorban bővelkedő ese­mények, jelenetek nem mel­lőzik az éles iróniát sem, melynek egyik* legfőbb kife­jező eszköze épp a muzsika. Balázs Árpád zenéje mindig hangulatot teremt, elősegíti a cselekmény egyes mozzana­tainak még élesebb karikíro- zását, az egyes szituációkban rejlő pillanatnyi groteszk hu­mor felvillantását. Sok-sok színesen harmonizált dalt, me­lódiát hallunk a darab fo­lyamán, mely hangszerelésé­ben is jól alkalmazkodik a vidéki előadás egyszerűbb, szolidabb lehetőségeihez. Több más melódia mellett igen sikeres, hangulatos volt a Dal a kopaszhegyi borról című szatirikus zeneszám előadása. A darab koncepcióját te­kintve valamennyi szereplő egyformán fontos és lényeg ges a cselekmény kibontako-’ zásának, előremenetel ének szempontjából. Nincs fősze­replő, mert mint kiderült* senkit nem tekinthetünk an­nak. Vannak, akik az esemé­nyeket előremozdítják, és vannak, akik természetesen hátráltatják, bár ez utóbbiak is nélkülözhetetlen figurái a darabnak. A tulajdonképpeni cselekmény két haragos, el­lenlábas család története kö­ré összpontosul. Az egykori g'ázda, Vereczkey Zoltán ma már a termelőszövetkezet megbecsült elnöke. Volt cse­lédje, Haraszin Tibor pedig a tehenészet vezetője. A régi ellentéteket elég nehezen tudják leküzdeni, mely a napjainkban divatos rang­kórságban szerzési mániában mutatkozik meg. Viszont a két haragos gyermeke Borbá­la — Pöll Éva — és Ferkó — Parragh István — mindennek fittyethányva egymásbasze- ret. S mint ahogy a mesében lenni és történni szokott, még az egymásra acsarkodó szülők akaratának ellenére is győznek a szerelmes fiatalok, bár közben sok hátramozdító szituációban kell győzedel­meskedniük. A színészek szinte kivétel nélkül maxi­málisan helytállnak, jól sze­repeltek. A darab szerzője, Padisáls Mihály, valamint a szövegíró Hajnal István is arra töreke­dett, hogy a nézők ne egy nagyszínházi előadás csök­kentett változatát kapják esetleg vidéken — a helyi le­hetőségektől függően — ha­nem mindenképpen egy min­denféle szempontból teljes értékű, mai témájú darabot mutassanak be a közönség­nek. Ezt segítették elő az egyszerű, de. mégis kifejező légkört teremtő díszletek, jel­mezek, melyek Gergely Ist­ván és Vágvölgyi Ilona fan­táziáját dicsérik. Továbbá ehhez járul még hozzá a te­hetséges rendező Petrik Jó­zsef munkája, aki a parányi színpadot kihasználva nagy­szerűen kiaknázza, mozgat­ja a szereplőket a gyorsan változó jelenetekben. Egyed Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom