Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-27 / 148. szám
1974. június 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A pártkongresszus tiszteletére Tizenhárom millió forint túltermelés a szolnoki Mezőgép Vállalatnál (Tudósítónktól) Az MSZMP XI. kongresz- szusa tiszteletére indított munkaversenyhez elsők között csatlakoztak a szolnoki Mezőgép Vállalat dolgozói. Elhatározták, hogy 1974-ben — a népgazdasági szükséglet szerint — 20 millió forint értékű többletterméket állítanak elő. A szocialista bri- t gádok a célkitűzések eléré- ' sére már az első félév jó munkájával garanciát adtak. A hat hónap alatt esedékes 10 millió forint helyett 13 millió forinttal termeltek többet a tervezettnél és 238 millió forint értéket állítottak elő. A mezőgazdasági üzemek nagy nyári munkájához felújították a Dieselmotorokat, 7 százalékkal több motort hoztak üzemképes állapotba a tervezettnél. — Ugyancsak túlteljesítették a dohány- és terményszárító berendezések első félévi volumenét is. A vállalat egyik kiemelt feladata a könnyű épület- szerkezetek gyártása. — Az alapanyag ellátási gondok ellenére az év első hat hónapjában 3.5 ezer tonna mennyiségben 47 millió forint értékű^ épületszerkezetet gyártottak. Termékeikből állattartó telepeket, gyermekintézményeket, kereskedelmi épületeket emelnek. Gödöllőn például modern bútoráruházát, Szolnokon jubileumi óvodát, Szigetbecsen általános iskolát szereltek össze rövid idő alatt köny- nyűszerkezetből. A Művelődésügyi Minisztérium megbízást adott a Testnevelési Főiskolának könnyűszerkezetes tornatermek típusterveinek elkészítésére. A hasznos vállalokzásban a Mezőgép Vállalat is részt vesz. — Három tornateremtípusra küldte el javaslatát. Ajánlataiban úgynevezett vezértípusnak a 18x36 méteres épületet javasolták. Szolnokon várhatóan rövidesen sor kerül az ej,ső könnyűszerkezetes tornaterem összeszerelésére. Az ötödik ötéves tervben a megyében mintegy 40—45 tornaterem felépítését tervezik. Megalakult a Középtiszavidéki Intéző Bizottság a kereskedelmi és szolgáltató hálózat az üdülési és idegenforgalmi vonzási tényezők létrehozása; a ,táj, az üdülőkörzet értékeinek, vonzó sajátosságainak megismertetésére és hasznosítására irányuló propaganda- és szervező munka.’’ Előadásának nagyobbik részében Dégen Imre részletesebben ismertette, hogy a fenti öt pont. mit jelent konkrétan az üdülőkörzet számára. Kiemelte, hogy igen fontos a víz minőségének védelme,/ ezért a leninvárosi ipari szennyvizek tisztítására különös gondot kell fordítani. Elmondotta, hogy a következő néhány évben jelentősen fejlődik a vízparti községek ivóvízellátása, csatornázása, folytatódik az utak rekonstrukciója és a pai'-.olóhelyek, üzemanyag- töltő és szervizállomások építése. Korszerűsödik a körzet vasúthálózata is. A területhasznosítás alapelveit ismertetve rámutatott, hopv tervszerűségre és határozottságra van szükség az üdülőterületek kijelölésében a beépítés engedélyezésében a vállalati és egyéni üdülők arányának megállapításában, összesen a kijelölhető 640 hektár üdülőterületen 45 ezer ember helyezhető el. Ennyi lesz a körzet befogadó képessége a jelenlegi tervek szerint. A kereskedelmi ellátás jelentős fejlődése is szükség- szerű. Az eddigi eredmények csak a helyi lakosság ellátását oldják meg. Dégen Imre javasolta a kereskedelmi szerveknek, hogy bizonyos értelemben menjenek az igények elé, .és a jó, kulturált ellátással segítsenek a terület iránti érdeklődés felkeltésében. Dégen Imre előadása után a Középtiszavidéki Intéző Bizottság tagjai és a vendégek szólaltak fel. Szót kért többek között dr. Soós (István, a Szolnok megyei Tanács általános elnökhelyettese, Nánási László ország- gyűlési képviselő, majd utoljára’ dr. Gergely István, a Szolnok • megyei pártbizottság első titkára. A KIB munkájáról szólva a következőket mondotta: „Az egész ország, sőt a külföld is érdeklődik e munka iránt. Akkor járunk el helyesen, ha mindenki szívügyének tekinti, amit csinál, nem. marad fehér folt, gazdátlan terület e tevékenységben. Nemcsak a következő generáció számára építjük ezt az üdülőkörzetet, hiszen néhány év múlva már nyújtanunk kell valamit a pihenésre vágyó dolgozóknak. Munkáspolitikánk is erre ösztönöz minket. A vezetők elsőrendű szociálpolitikai feladatuknak tekintik a tervek megvalósítását, — függetlenül attól, hogy bizottságban vannak-e, vagy azon kívül. Becsüljünk meg mindenkit, aki őszintén segít, de ne vegyük komolyan a „bekiabálókat”, akik irreális követelményeket támasztanak. Köszönjük ezt a létesítményt, és élni fogunk az általa adott lehetőségekkel.” Az ülés következő részében a KIB elfogadta a tervek végrehajtásának érdekében teendő konkrét intézkedésekről szóló határozati javaslatot. A határozati javaslat étrelmében az intéző bizottság elnöke Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke, helyettesei dr. Soós István, a Szolnok megyei Tanács általános elnökhelyettese és Szalai István, a Heves megyei Tanács általános elnökhelyettese. A KIB titkárává Kohány Sz, Nándort választották. Az elnökségben Szolnok megyét Barta László, a megyei pártbizottság titkára, Mészáros János megyei főépítész és Nagy Illés, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője képviseli. A KIB megalakította a területfejlesztési és a vízgazdálkodási szakbizottságot, valamint a jobb parti és a bal parti területi albizottságot. Az intézőbizottság székhelye Szolnok lesz. Az alakuló ülés után a vendégek megtekintették a Tisza II. vízlépcső létesítményeit, majd hajókiránduláson vettek részt. * A tiszapüspökl Rákóczi Term elószövetkezetben 927 hektáron őszi búzái, 119 hektáron pedig őszi árpát termesztene k. Az aratást előreláthatóan július 1-én kezdik meg öt SZK—i-eg kombájnnal. Képünkön: Zsarnai Béla*elnök és Benedek Fülöp főagronómus az árpa termését becsüli meg Építkeznek, gépeket vesznek Beruházások a karcagi Lenin Tsz-ben A karcagi Lenin Tsz négy iparszerű termesztési rendszernek is tagja, az utóbbi években új technológiával termelik a kukoricát, a cukorrépát, a szóját és az ielijn már a rizst is. Ebben a nagyüzemben kialakult a termelésszerkezet, így 1974- ben csak viszonylag apró változásokat kellett végrehajtani. Ilyen változás van a kukoricatermesztésben: ebben az évben kizárólag gépekkel művelik a vetésről a betakarításig a 800 hektárnyi területet. A 250 hektár cukorrépa felén tőbeállítást végeznek, egyébként ennek a növénynek a termelése is teljesen gépesítve van. A karcagi közös gazdaság a rizstermesztés gesztora. A réndszer jelenleg 8 és fél ezer hektáron gazdálkodik, de jövőre már 13 000 hektáros területe lesz. A karcagi Lenin Tsz már megállapodott a megye álr Versenyben épül a Centrum Aruház Felhívás az építés meggyorsítására A megyei pártbizottság székháza mögött épülő Centrum Aruház építésének jelentős szakasza zárult le május 8-dn. Elkészült a cölöp- ágy. » Közmű és Mélyépítő Válialat dolgozói befejezték az alapozást. Az áruház kétszintes tömbjét nyolcvankét, harminc centiméter átmérőjű. ..betontű” tartja majd — 12 méter mélyen a földben. Jelenleg a felszínen a betoncölöpöket összekötő gerendarács szerelése folyik képünkön. Mint Varró Sándor, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetője elmondta, az építési munkálatok jól haladnak. a felszíni kehelyalap szerelését július közepére befejezik. Azután megkezdődhet a felépítmény, az aruház külső szerkezeti elemeinek összeszerelése. Február 17-i lapszámunkban arról írtunk, hogy az építkezés megkezdését éppen ezeknek a különleges épület- szerkezeti elemeknek a.hiánya hátráltatja. A gyártó, a budapesti 31-es számú Építőipari Vállalat a megrendelést visszaigazolta, és ennek értelmében a szállítást július közepétől megkezdik. A két és félhónapig tartó szerelési munkák ideje alatt az elemeket Leninvór<>eól, Berenféről szállítják Szolnokra. Az együttműködés kölcsönös, hiszen a szolnoki ÁÉV cserében lakóházi paneleket gyúrt a fővárosi építőipari vállalat részére. A kétszintes eladótér elemeinek felrakása után kezdődik hagyományos módon, zsaluzással a liftakna betonozása. A liftakna a hozzá tartozó szerelvényekkel kiemelkedik majd az áruház tömbjéből. Az építés ütemterve szerint november végére készül el. Télen a gépészeti munkák folytatódnak, befejezik a belső falazást. A jelenlegi költségvetés szerint 44 millió forintba kerülő áruház építésének leg- látványosab szakasza jövő tavaszra esik. A kirakatok és üvegajtók mellett nyolc- milliméteres cseh üveg borítja majd a homlokzatot is. Az egész épületen az üveg dominói, . amely kívülről szürke hatást kelt, míg bent- ről teljesen átlátszó. Az átadás pontos idejéről még nem kötöttek megállapodást, hiszen sok múlik az egyik alvállalkozó, a Csőszerelő Vállalat munkáján., Velük, a napokban Írják alá a szerződést. Az I-es számú építésvezetőség szocialista brigádjai versenyfelhívást tettek közzé, amelyhez az építőipari vállalat több brigádja csatlakozott. A kivitelezésben részt vevő vállalatok dolgozóival közösen, szeretnék elérni, hogy a szolnoki Centrum (Áruházát az eredetileg tervezettnél — 1975 vége — két—három hónappal előbb átadják. lami gazdaságaival és a püspökladányi tsz-ekkel, ezek a mezőgazdasági nagyüzemek 1975-ben lesznek a rizstermesztési rendszer társgazdaságai. A mostani gazdasági évben az időjárás miatt csak nagy nehézségek árán tudták biztosítani a repülőgépes növényvédelmet. További problémát jelent, hogy a karcagi rizstermesztési rendszer által megrendelt gépeket a külkereskedelmi vállalatok nem biztosítják időben. Nem lehet beszerezni szkreperládákat már két .éve, ezért nem tudják biztosítani az új r:zstelepek kellő ütemű építését, a régiek felújítását. Jelentősek a tsz idei beruházásai. Több mint 24 millió forintot költenek különböző építkezésekre. Többek között juh-hodályt, B—15 típusú kukoricaszárítót építenek és hízómarha-istállót alakítanak át. Jelenleg 1900 darab anyajuhot tart a szövetkezel;, de ezt az állatlétszámot az idén 600-zal növelik. A tehénállományt csak mérsékelten fejlesztik. Van 4200 darab hízósertésük, de jövőre már ezerrel lesz több. Az 1973-ban termelésbe állt modern sertéskombi- nátban a kezdeti zökkenőket leküzdötték, ma már az üzem működése zavartalan, az emberek is megtanulták, megszokták az új technológiát. őszre elkészül az új szárító, amelyen 450 vagon kukoricát fognak szárítani. A már meglevő bábolnai típusú szárító fogadógaratját most készítik. Ezen 400 vagon rizs szárítását oldják meg. A nagy teljesítményű kukorica- és rizstermés körülbelül azonos időszakban igényli a szárítást, a szövetkezetnek ezért van szüksége mindkét berendezésre. A szárítók szabad kapacitását a karcagi rizstermesztési rendszer gazdaságainak megsegítésére használják fel. Ebben az évben 17 millió forintot fordítanak gépek beszerzésére: például John Deere traktorokat, kombájnokat, öntözőberendezéseket vettek. Az iparszerű termesztési rendszerek technológiájának betartása érdekében, az intenzív termelés miatt nagy szükségük van ezekre az új, nagy teljesítményű gépekre. Az öntözést is fejlesztik. Hat darab CK típusú öntözőberendezést rendeltek, azonban még csak kettőt kaptak meg. A nagy teljesítményű forgószárnyas öntözőberendezéshez szivaty- tyút és több mint ezer méternyi csövet is vásároltak. Az idén már üzemeltek is a berendezések, a kukorica és a lucerna öntözését akarják megoldani velük. Ha a rendelt mennyiséget megkapják, akkor a rizsen kívül a szántóföldi növénykultúrák harminc százalékát tudjákS öntözni, ami lényeges javulás lenne a jeletntgi t.z százalékos arányhoz képest A technológiák szigorú betartása, az új építményiekre és gépekre költött milliók mind az intenzív termelést szolgálják. A -karcagi Lenin Tsz- ben csakis így látják teljesíthetőnek az erre az évre betervezett 102 millió forintos termelési értéket, ami hatmillióval több, mint az 1973. évi. K ülkereskedeimi mérlegünk kedvező Áruforgalmunk, a tavalyi igen jó eredmények után — az ismert problémák ellenére — alapjában az idén is kedvező tendenciát my- tat, — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes. A korábbi stagnálással ellentétben, az idén már gyorsabb ütemben növekszik a szocialista országokból származó import. Vállalataink erre az évre 45 százalékkal több gép vásárlására kötöttek szerződést, mint tavaly. A nem szocialista országokba viszont jóval többet exportálunk, mint az elmúlt évben. A fejlett tőkés piacokra gépekből és berendezésekből például 60 százalékkal többet viszünk ki. mint 1973ban. Az átlagosnál gyorsabb ütemben nőtt mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeink exportja, viszont kohászati termékekből most kevesebbet tudunk külföldön eladni, mert a hazai beruházási piac élénkülése e termékeinket fokozottan igénybe veszi. A tőkés országokból származó import erőteljesen nőtt. különösen a vegyipari és könnyűipari anyagok iránt nőtt meg óriási mértékben a hazai kereslet. A tőkés árak ugrásszerű emelkedése miatt a nem szocialista piacokon a külkereskedelmi cserearány számunkra jelenleg kedvezőtlen, vagyis a tőkés országokból származó importcikkek ára nagyobb mértékben nőtt, mint az oda irányuló export termékeinké.
