Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-21 / 143. szám
1974. június ti; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miért az üzemi demokrácia ? A demokrácia szó előtt a jelzők hosszan sorolhatók még akkor is, ha csak politikai szerkezetünk egyes helyeit kívánjuk e szempontból jelölni: parlamenti demokrácia, párton belüli demokrácia, tanácsi demokrácia, szövetkezeti demokrácia, üzemi demokrácia és így tovább. A demokrácia azonban alapvetően nem helymeghatározás kérdése, mert demokráciára, azaz az érdekeltek tartalmas beleszólására és befolyására mindenütt szükség van, ahol politikai döntésekre kerül sor. A demokrácia alapvetően az érdekelteknek — vagyis azoknak, akikre az adott politikai döntések vonatkoznak — jogosultságát, szabályozott részvételi lehetőségét és az ezt befolyásoló politikai kultúra összefüggéseit jelenti. Több szempontból figyelemre méltó, hogy ma mégis legtöbbször az üzemi demokráciáról, vagyis a demokratikus politikai gyakorlat egy meghatározott helyéről beszélünk. Az üzemi demokrácia, vagy szélesebb értelemben véve a munkahelyi demokrácia határozottan új jelző a demokrácia fogalmának évezredes törté-. netében. Lakóhely és munkahely' Országunk politikai szerkezetében nem kétséges, hogy a fontosabb politikai döntések a felső szinteken történnek. A felsőbb szinteken hozott döntések demokratikus befolyásolásának szerepe magától értetődően így fontosabb is. Az azonban, hogy a politikai felépítés demokratikusan legyen centrális, hogy az állampolgárok véleménye a felsőbb szinteken érvényesülhessen, ahhoz a politikai életünk talapzatának demokratikus gyakorlata is szükséges. Ez a talapzat pedig a lakóhelyi és a munkahelyi demokrácia. Politikai szervezettségünk hagyományai, mint mindenütt a világon, a lakóhelyhez kötődnek. A választó körzetek, a képviselet, a közigazgatás, fontosabb politikai szervezeteink felépí- tettsége mind-mind egyértelműen a lakóhelyen gyakorolt demokráciát feltételezik. A vérségi-nemzetiségi társadalom óta, ahol a közösségi kérdéseket mintegy rokonsági keretekben oldották meg, a politikai élet évezredek során alapvetően a lakóhelyhez kapcsolódott. Ezt a hagyományos formát történetileg a munkásmozgalom töri át a munkahelyhez kapcsolódó szakszervezeti, majd pártmozgalommal. A politikai szerkezet felépített- sége ma is, a szocialista országokban is alapvetően területi kötöttségű. Emiatt érthető, hogy az üzemi demokrácia, a munkahelyi demokrácia nem működik megfelelően a meglevő intézményekben és esetenként híjával . van az alkalmas formáknak és főként a gyakorlati tapasztalatnak. Egyúttal azonban azt is kijelenthetjük, hogy — s talán nem nagyképű e jelző ebben a gondolatmenetben — az üzemi demokrácia kialakítása történelmi jelentőségű vállalkozás. Életünk legfontosabb színtere No, de ne csak nagy szavakat mondjunk. Azt az apróságot, de lényeg-hordozó apróságot is látnunk kell, hogy a demokratikus, azaz szabályozott és nyilvános akaratnyilvánítás az emberek és ügyek ismeretét mindenkor feltételezi. Hol ismerem jobban az embereket és az ügyeket, a lakóhelyemen, vagy a munkahelyemen? Az iparosodás és városiasodás körülményei között nyilván a munkahelyemen. Amiből persze az is világos, hogy az aprófalvas településeinken — bár a tanácsi átszervezésekkel ezek is a változás útján vannak — az ott élők és ott dolgozók számára a lakóhelyi demokrácia intézményei igen fontosak. Bár, ha egy faluban a tanácsi és termelőszövetkezeti érdekeltségek értő érvényesítésére gondolunk, nem lenne meglepő, ha azt inkább a szövetkezeti, azaz munkahelyi demokrácia által látják az érdekeltek inkább megvalósíthatónak. Mind nagyobb tömegű ember él azonban városban, ami fontosabb, dolgozik valahol az iparban. Nem kétséges, hogy a kommunális ellátás kérdéseiben mindnyájan érdekelve vagyunk, de úgy tűnik, hogy a munkahelyi problémáink, konfliktusaink résztvevő megoldása döntőbb számunkra és állampolgári, politikai jogainak demokratikus gyakorlása új teret is igényel. Ha azt állítottuk fentebb, hogy egy üzemben dolgozó jobban ismeri az embereket és ügyüket munkahelyén, mint lakóhelyén, akkor ez egyúttal vitába szállás mindazokkal, akik szerint egy fiZárt remlsz'rű olajtermelés A szegedi olajmezőn újfajta, úgynevezett zárt rendszerű olajtermglgsre tárnék át, s ezzel mintegy 15 millió köbméter földgázt, megtakarítanak évente. Lényege, hogy az algyői központi olajgyűjtő állomás többezer köbméteres tartályait olyan zárószerkezettel látják el, hogy az olajjal keveredett földgáz ne illanhasson el belőlük. zikai dolgozónak fogalma sincs, mi történik a vállalatnál. Ez persze már egy másik kérdés. Az ügyek vitelével megbízottak mindig szívesen használják az érdekeltekkel szemben azt az érvet, hogy nem értenek hozzájuk. Nos, ezen a téren valóban nagy feladatok vannak, hogy megszűnjön a „státusszal jár az ész” állapota, hogy a problémákról, feladatokról mind több érdekelt tudhasson. Azonban a feladatok mégsem olyan „nagyok”, mint azt egyesek szeretik beállítani. Az üzemi demokrácia ugyanis soha nem fogja helyettesíteni, mert nem is helyettesítheti a közgazdasági-műszaki tudást, vagy a hivatali szakértelmet. Nem is ez a feladata. A munkahelyien kialakuló döntések valamilyen mértékben politikai — azaz nem pusztán szakmai — döntések is abban az egyszerű értelemben, hogy emberek sorsát érintik és változtatják. A döntések által az így érdekeikben érintettek ezeket az ügyeket nagyon is ismerik, mert a bőrükön tapasztalják és a szélesebb összefüggéseket nem túl nehéz nyilvánosan megvilágítani, feltéve ha nem félünk a nyilvánosságtól. Természetesen az ügyeket az érdekeltek mindig a saját szempontjukból fogják ismerni. Az üzemi demokráciának azonban épp ez a feladata, hogy ennek a szempontnak is döntést befolyásoló lehetőséget és gyakorlatot biztosítson. Demokrácia minden fórumon A demokratikus intézmények fejlődése és fejlesztése életbevágóan fontos kérdés. Ebben a fejlődésben, fejlesztésben vannak súlypontok, sorrendiségek. Manapság az üzemi demokrácia, általában a munkahelyi demokrácia intézményeinek a fejlesztése került előtérbe. Nagy hiba és politikai rövidlátás lenne azonban, ha valaki úgy értelmezné a fenti sorokat, hogy a munkahelyi demokráciát a lakóhelyi demokrácia rovására kell fejleszteni, vagy, hogy az üzemi demokrácia fontosabb, mint- a parlamenti demokrácia. A demokrácia „helyei” .ugyan nem egyenrangúak, de fejlődésük összefügg és feltételezi a demokrácia -fejlődését minden fórumon. Az üzemi demokrácia fejlődése nem a párton belüli demokráciával, vagy a tanácsi demokráciával áll szemben, hanem a hatalmi visszaélésekkel, történjék az bármilyen jelszó jegyében. G. Cs. Cementgyári gépek Jászberényből Egyre több lakás, híd, út és más létesítmény épül országszerte. Ezekhez az építkezésekhez nap mint nap száz és száz, sőt több ezer tonna cementet használnak fel. A cement iránti megnövekedett igény világjelenség. A fejlett ipari államok egy főre eső cement felhasználása lényegesen több, mint Magyarországé. A modern építési technológia ugyanis fokozott mértékben használja ja ezt a kötőanyagot. Hazánk építőiparának fejlődése szükségessé tette, hogy a Dunai Cement- és Mészmű felépítése után Be- remenden is új cementgyár létesüljön. Még be sem fejeződött azonban a Beremendi Cementgyár építése, amikor, hozzáláttak a hejőcsabai új cementgyár tervezéséhez. A cement egyik alapanyagát a kitermelt jó minőségű mészkő adja. A lerobbantott hegyoldal mészkő kőzetét nagyteljesítményű törőgépek zúzzák össze. A Hejőcsabára tervezett új cementgyár ellátásához óránként 900 tonna mészkő töréséről kell gondoskodni. Ehhez a két nagyteljesítményű törőgépet Jászberényben gyártják. Az Aprítógépgyárban ilyen nagy törőgépek még nem készültek. Gyártásukhoz a szükséges dokumentációt a nyugatnémet KHD cégtől vásárolták meg. A méreteiben is impozáns gépek már elkészültek, és részegységeikre bontva, nagy teherbírású trailereken Hejőcsabára szállították. Most már a gépek és a kiszolgáló berendezések helyszíni szerelése folyik, hamarosan sor kerül a próbaüzemre is. Ugyancsak a cementgyár részére készült két hatalmas, 3,2 méter átmérőjű, egyenként 26 méter hosszú salakszárítódob. A szárítódobokat és az ahhoz tartozó berendezéseket, melyek összesen 12 vagonrakományt tettek ki, már szintén elszállították Jászberényből. Képünkön: a több mint 50 tonna súlyú rö- pítőtörő részeit szállító kocsi Sz. B. Fizikai munkásokból vezetők Kedvező változások a kisújszállási Építőipari Szövetkezetben A szövetkezet termelési értéke 1970-ben még csaknem tízmillió forint volt, de 1972- ben már a nyolcmilliót sem érte el. Tokár István 1973- ban került a szövetkezet élére. — Az azóta tapasztalható kedvező változás az egész kollektíva érdeme. Arra kéKöltőznek a nyomdászok Novemberben adják át az új nyomdát Határidőre elkészült Szolnokon, a Vörös Csillag úton az új nyomda épülete. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a tervek szerint átadták a csarnokot, és május másodi- kán megkezdődött a technológiai szerelés. Elsőként a karbantartó részleg költözött, hogy a szerelés zavartalan legyen. Az íves nyomógépek közül hét már a helyén áll, a három ofszet gép pedig már sikeres próbanyomással vizsgázott. Átszállították a nyomdai fényképezőgépet, elkezdődött a szedőtermek' berendezése, és folyamatosan érkezik a betűanyag is. Négy új szedőgépet várnak a Szovjetunióból, és 1976 januárjában kapják meg az NDK gyártmányú SAPHIR 96 ofszet lapnyömó- gépet. Ezen készül majd a Néplap a jelenlegi méretben és két színnyomásban. Augusztus végén a technológiai szerelés befejeztével megkezdődik a próbaüzem. Az ünnepélyes átadást, — mint Kozák Ferenc, a nyomda igazgatója tájékoztatott — november 4-én, a város felszabadulásának 30. évfordulóján tartják. A közvetlen belső szerelési munkák mellett elkészültek a kiszolgáló tartozékok is. Gázfűtésű kazán biztosítja majd a melegvizet, a csarnok fűtését. A térvilágítás, az út és csatornahálózat kész. Az üzemi zaj csökkentésére 3 méter magas hangAz új nyomda fogó fal épült. A MÁV-kór- ház irányában ez a béton- kerítés az éles hangot megtöri, tompítja. Tegnap szerelték fel a főépület homlokzatára a szolnoki Nyomda Vállalat jelképét, amelyet Simon Ferenc szobrász készített bronz lemezből. A két épületrészből álló nyomda teljes beruházási költsége 62,7 millió forint, amelynek csaknem egyhar- mada a gépészeti és egyéb tartozékok értéke. Az új nyomda teljes üzemelésével az eddigi 20 millió forintról háromszorosára nő a termelési érték. 1976-ra a dolgozók létszáma is meghaladja a kettőszázötvenet. A megváltozott körülményekhez már 1969-ben megkezdődött a tervszerű szakmunkásképzési Üj, Szolnokon eddig ismeretlen szakmákat tanultak fiatalok a nyomda költségén. Veszprémben a napokban végez egy montírozó, és vizsgái után azonnal elkezdi a munkát. Ugyanígy Kecskemétről, két tanulmányait most befejező ofszet gépmester jön vissza Szolnokra. A régi Május 1 utcai épület továbbra is a nyomda termelő üzeme marad. 1976-ig ott készül a Néplap, majd birtokukba veszik a fiatalok, és másodéves korukig ott ismerkednek a szakmával a nyomdaipari tanulók. rém. ezt így írja meg, nehogy nekem tulajdonítsa — köti a letkemre. — Ezért mindenki becsületesen megdolgozott, itt mindenki jól „húzott”. 1973-ban már majdnem 11 milliós termelési , értéket mondhattak magukénak, az idei tervük pedig már 16 millió forint. Tavaly másfél millió forint nyereséget "értek el, 9,5 százalékos bér- fejlesztést tudtak végrehajtani. Az idén még 7 százalékot terveznek. 1972-ben alig valamivel 25 ezer forint fölött volt a dolgozók átlagkeresete. Az elmúlt évben már két és fél ezer forinttal emelkedett ez a szám, 1971-rc pedig 30 ezer forintot irányoztak elő. Ma már kétezerötszáz forintos átlagbért»tudnak biztosítani, ennek is tulajdonítható. hogy van elég dolgozójuk. A KISZÖV-től kaptak egymillió forintot építőipari gépek vásárlására. Beszereztek darut, tehergépkocsikat. A szövetkezetnek most százötven dolgozója van. Főleg a fizikai állomány létszáma emelkedett. 1973 óta előtérbe került a munka- és üzemszervezés. Normákat vezettek be. amiért eleinte „morogtál:” az embefek, de rájöttek, hogy így többet keresnek. A műszaki állományon belül is változásokat hajtottak végre: az azelőtti egy művezetővel szemben ma már négy művezető dolgozik. Előkészítési csoportot hoztak létre, de ennek munkája még csiszolásra szorul. Ennek a csoportnak a vezetője asztalos volt, most végez az építőipari szakközépiskolában. — Beiskolázási tervet készítettünk — mondja Tokár István. Hárman mennek építőipari szakközépiskolába, egy dolgozó épületgépészeti szakközépiskolába. ketten pedig gépipari szakközépiskolába. Jelenleg mind a hatan fizikai munkások. Betanított munkásokat is küldtek tanulni: hárman festők, ketten kőművesek lesznek, egy pedig az üveges szakmát tanulja. A marxista középiskolába négy fiatalt küldtek. Egyébként a szövetkezet átlagéletkora 29 év. A beiskolázásokat, új vezetők képzését rendkívül fontosnak tartják, A tanulás létkérdés. 1973 előtt nagyon rossz volt a szövetkezei szakember ellátottsága. Nem volt olyan irányító szakember, aki legalább szakmai középiskolával rendelkezett. A dolg07.ók 48 lakás építéséhez kezdtek hozzá Kisújszállásom Családi házak építésén is megtalálhatók. A karcagi hántolómalomban 35 vagonos fémsiló alépítményi munkáit és technológiai szerelését végzik. Közmegelégedésre. Új hűtőgép-család ’ Bosch-szabadalom alapján (Tudósítónktól) Elkészültek az új Lehel hűtőgép-család mintapéldányai, amelyeket a jászberényi gyár a nyugatnémet Bosch céggel közösen fejlesztett ki. Az új hűtőgépcsalád a változó fogyasztói szokásoknak megfelelő. a korábbinál nagvobb hűtőterű, és nagyméretű mélyhűtő résszel ellátott készülékekből áll. Újdonság lesz a 280 liter űrtarlalmú nagy családi hűtőgép és az a készülék, .amelynek egész belső terét mínusz 18 fokra lehet lehűteni. A nyugatnémet licenc alapján évi 300 ezer darab úitípusú kompresszoros készülékek gyártását tervezik a Jászberényben most énülő új üzemrészben. A Bosch—Lehel emblémával ellátott hűtőgépeket 1976-tól gyártják, s a megállapodások értelmében a hazai ellátáson kívül évente 50 ezer darabot exportálnak Nyu-, gat-Németországba.
