Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-21 / 143. szám

1974. június ti; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miért az üzemi demokrácia ? A demokrácia szó előtt a jelzők hosszan sorolhatók még akkor is, ha csak poli­tikai szerkezetünk egyes he­lyeit kívánjuk e szempont­ból jelölni: parlamenti de­mokrácia, párton belüli de­mokrácia, tanácsi demokrá­cia, szövetkezeti demokrá­cia, üzemi demokrácia és így tovább. A demokrácia azonban alapvetően nem helymeghatározás kérdése, mert demokráciára, azaz az érdekeltek tartalmas bele­szólására és befolyására mindenütt szükség van, ahol politikai döntésekre kerül sor. A demokrácia alapvető­en az érdekelteknek — vagy­is azoknak, akikre az adott politikai döntések vonatkoz­nak — jogosultságát, szabá­lyozott részvételi lehetőségét és az ezt befolyásoló politi­kai kultúra összefüggéseit je­lenti. Több szempontból fi­gyelemre méltó, hogy ma mégis legtöbbször az üzemi demokráciáról, vagyis a de­mokratikus politikai gyakor­lat egy meghatározott he­lyéről beszélünk. Az üzemi demokrácia, vagy szélesebb értelemben véve a munka­helyi demokrácia határozot­tan új jelző a demokrácia fogalmának évezredes törté-. netében. Lakóhely és munkahely' Országunk politikai szer­kezetében nem kétséges, hogy a fontosabb politikai döntések a felső szinteken történnek. A felsőbb szinte­ken hozott döntések demok­ratikus befolyásolásának sze­repe magától értetődően így fontosabb is. Az azonban, hogy a politikai felépítés de­mokratikusan legyen centrá­lis, hogy az állampolgárok véleménye a felsőbb szinte­ken érvényesülhessen, ahhoz a politikai életünk talapza­tának demokratikus gyakor­lata is szükséges. Ez a talap­zat pedig a lakóhelyi és a munkahelyi demokrácia. Politikai szervezettségünk hagyományai, mint minde­nütt a világon, a lakóhely­hez kötődnek. A választó körzetek, a képviselet, a közigazgatás, fontosabb po­litikai szervezeteink felépí- tettsége mind-mind egyér­telműen a lakóhelyen gya­korolt demokráciát feltétele­zik. A vérségi-nemzetiségi társadalom óta, ahol a kö­zösségi kérdéseket mintegy rokonsági keretekben oldot­ták meg, a politikai élet év­ezredek során alapvetően a lakóhelyhez kapcsolódott. Ezt a hagyományos formát tör­ténetileg a munkásmozga­lom töri át a munkahelyhez kapcsolódó szakszervezeti, majd pártmozgalommal. A politikai szerkezet felépített- sége ma is, a szocialista országokban is alapvetően területi kötöttségű. Emiatt érthető, hogy az üzemi demok­rácia, a munkahelyi demok­rácia nem működik megfe­lelően a meglevő intézmé­nyekben és esetenként hí­jával . van az alkalmas for­máknak és főként a gyakor­lati tapasztalatnak. Egyúttal azonban azt is kijelenthet­jük, hogy — s talán nem nagyképű e jelző ebben a gondolatmenetben — az üzemi demokrácia kialakí­tása történelmi jelentőségű vállalkozás. Életünk legfontosabb színtere No, de ne csak nagy sza­vakat mondjunk. Azt az apróságot, de lényeg-hordo­zó apróságot is látnunk kell, hogy a demokratikus, azaz szabályozott és nyilvános akaratnyilvánítás az embe­rek és ügyek ismeretét min­denkor feltételezi. Hol isme­rem jobban az embereket és az ügyeket, a lakóhelyemen, vagy a munkahelyemen? Az iparosodás és városiasodás körülményei között nyilván a munkahelyemen. Amiből persze az is világos, hogy az aprófalvas településein­ken — bár a tanácsi átszer­vezésekkel ezek is a változás útján vannak — az ott élők és ott dolgozók számára a lakóhelyi demokrácia intéz­ményei igen fontosak. Bár, ha egy faluban a tanácsi és termelőszövetkezeti érdekelt­ségek értő érvényesítésére gondolunk, nem lenne meg­lepő, ha azt inkább a szö­vetkezeti, azaz munkahelyi demokrácia által látják az érdekeltek inkább megva­lósíthatónak. Mind nagyobb tömegű ember él azonban városban, ami fontosabb, dolgozik valahol az iparban. Nem kétséges, hogy a kom­munális ellátás kérdéseiben mindnyájan érdekelve va­gyunk, de úgy tűnik, hogy a munkahelyi problémáink, konfliktusaink résztvevő megoldása döntőbb szá­munkra és állampolgári, po­litikai jogainak demokrati­kus gyakorlása új teret is igényel. Ha azt állítottuk fentebb, hogy egy üzemben dolgozó jobban ismeri az embereket és ügyüket munkahelyén, mint lakóhelyén, akkor ez egyúttal vitába szállás mind­azokkal, akik szerint egy fi­Zárt remlsz'rű olajtermelés A szegedi olajmezőn új­fajta, úgynevezett zárt rend­szerű olajtermglgsre tárnék át, s ezzel mintegy 15 mil­lió köbméter földgázt, megta­karítanak évente. Lényege, hogy az algyői központi olajgyűjtő állomás többezer köbméteres tartályait olyan zárószerkezettel látják el, hogy az olajjal keveredett földgáz ne illanhasson el be­lőlük. zikai dolgozónak fogalma sincs, mi történik a válla­latnál. Ez persze már egy másik kérdés. Az ügyek vi­telével megbízottak mindig szívesen használják az ér­dekeltekkel szemben azt az érvet, hogy nem értenek hozzájuk. Nos, ezen a téren valóban nagy feladatok van­nak, hogy megszűnjön a „státusszal jár az ész” álla­pota, hogy a problémákról, feladatokról mind több ér­dekelt tudhasson. Azonban a feladatok mégsem olyan „nagyok”, mint azt egyesek szeretik beállítani. Az üze­mi demokrácia ugyanis so­ha nem fogja helyettesíteni, mert nem is helyettesítheti a közgazdasági-műszaki tu­dást, vagy a hivatali szakér­telmet. Nem is ez a felada­ta. A munkahelyien kiala­kuló döntések valamilyen mértékben politikai — azaz nem pusztán szakmai — döntések is abban az egy­szerű értelemben, hogy em­berek sorsát érintik és vál­toztatják. A döntések által az így érdekeikben érintet­tek ezeket az ügyeket na­gyon is ismerik, mert a bő­rükön tapasztalják és a szé­lesebb összefüggéseket nem túl nehéz nyilvánosan meg­világítani, feltéve ha nem félünk a nyilvánosságtól. Természetesen az ügyeket az érdekeltek mindig a sa­ját szempontjukból fogják ismerni. Az üzemi demokrá­ciának azonban épp ez a feladata, hogy ennek a szempontnak is döntést be­folyásoló lehetőséget és gya­korlatot biztosítson. Demokrácia minden fórumon A demokratikus intézmé­nyek fejlődése és fejlesztése életbevágóan fontos kérdés. Ebben a fejlődésben, fej­lesztésben vannak súlypon­tok, sorrendiségek. Manap­ság az üzemi demokrácia, általában a munkahelyi de­mokrácia intézményeinek a fejlesztése került előtérbe. Nagy hiba és politikai rö­vidlátás lenne azonban, ha valaki úgy értelmezné a fenti sorokat, hogy a mun­kahelyi demokráciát a lakó­helyi demokrácia rovására kell fejleszteni, vagy, hogy az üzemi demokrácia fonto­sabb, mint- a parlamenti de­mokrácia. A demokrácia „he­lyei” .ugyan nem egyenran­gúak, de fejlődésük össze­függ és feltételezi a demok­rácia -fejlődését minden fó­rumon. Az üzemi demokrá­cia fejlődése nem a párton belüli demokráciával, vagy a tanácsi demokráciával áll szemben, hanem a hatalmi visszaélésekkel, történjék az bármilyen jelszó jegyében. G. Cs. Cementgyári gépek Jászberényből Egyre több lakás, híd, út és más létesítmény épül or­szágszerte. Ezekhez az épít­kezésekhez nap mint nap száz és száz, sőt több ezer tonna ce­mentet használnak fel. A cement iránti megnöveke­dett igény világjelenség. A fejlett ipari államok egy fő­re eső cement felhasználása lényegesen több, mint Ma­gyarországé. A modern épí­tési technológia ugyanis fo­kozott mértékben használja ja ezt a kötőanyagot. Hazánk építőiparának fej­lődése szükségessé tette, hogy a Dunai Cement- és Mészmű felépítése után Be- remenden is új cementgyár létesüljön. Még be sem feje­ződött azonban a Beremendi Cementgyár építése, amikor, hozzáláttak a hejőcsabai új cementgyár tervezéséhez. A cement egyik alapanya­gát a kitermelt jó minőségű mészkő adja. A lerobbantott hegyoldal mészkő kőzetét nagyteljesítményű törőgépek zúzzák össze. A Hejőcsabára tervezett új cementgyár el­látásához óránként 900 tonna mészkő töréséről kell gon­doskodni. Ehhez a két nagy­teljesítményű törőgépet Jász­berényben gyártják. Az Aprítógépgyárban ilyen nagy törőgépek még nem ké­szültek. Gyártásukhoz a szükséges dokumentációt a nyugatnémet KHD cégtől vá­sárolták meg. A méreteiben is impozáns gépek már elké­szültek, és részegységeikre bontva, nagy teherbírású trailereken Hejőcsabára szál­lították. Most már a gépek és a kiszolgáló berendezések helyszíni szerelése folyik, ha­marosan sor kerül a próba­üzemre is. Ugyancsak a cementgyár részére készült két hatalmas, 3,2 méter átmérőjű, egyen­ként 26 méter hosszú salak­szárítódob. A szárítódobokat és az ahhoz tartozó berende­zéseket, melyek összesen 12 vagonrakományt tettek ki, már szintén elszállították Jászberényből. Képünkön: a több mint 50 tonna súlyú rö- pítőtörő részeit szállító kocsi Sz. B. Fizikai munkásokból vezetők Kedvező változások a kisújszállási Építőipari Szövetkezetben A szövetkezet termelési értéke 1970-ben még csak­nem tízmillió forint volt, de 1972- ben már a nyolcmilliót sem érte el. Tokár István 1973- ban került a szövetke­zet élére. — Az azóta tapasztalható kedvező változás az egész kollektíva érdeme. Arra ké­Költőznek a nyomdászok Novemberben adják át az új nyomdát Határidőre elkészült Szol­nokon, a Vörös Csillag úton az új nyomda épülete. A Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozói a tervek szerint átadták a csarnokot, és május másodi- kán megkezdődött a techno­lógiai szerelés. Elsőként a karbantartó részleg költö­zött, hogy a szerelés zavar­talan legyen. Az íves nyo­mógépek közül hét már a helyén áll, a három ofszet gép pedig már sikeres pró­banyomással vizsgázott. Át­szállították a nyomdai fény­képezőgépet, elkezdődött a szedőtermek' berendezése, és folyamatosan érkezik a betű­anyag is. Négy új szedőgépet várnak a Szovjetunióból, és 1976 januárjában kapják meg az NDK gyártmányú SAPHIR 96 ofszet lapnyömó- gépet. Ezen készül majd a Néplap a jelenlegi méretben és két színnyomásban. Augusztus végén a techno­lógiai szerelés befejeztével megkezdődik a próbaüzem. Az ünnepélyes átadást, — mint Kozák Ferenc, a nyom­da igazgatója tájékoztatott — november 4-én, a város felszabadulásának 30. évfor­dulóján tartják. A közvetlen belső szerelé­si munkák mellett elkészül­tek a kiszolgáló tartozékok is. Gázfűtésű kazán biztosít­ja majd a melegvizet, a csar­nok fűtését. A térvilágítás, az út és csatornahálózat kész. Az üzemi zaj csökken­tésére 3 méter magas hang­Az új nyomda fogó fal épült. A MÁV-kór- ház irányában ez a béton- kerítés az éles hangot meg­töri, tompítja. Tegnap sze­relték fel a főépület homlok­zatára a szolnoki Nyomda Vállalat jelképét, amelyet Simon Ferenc szobrász ké­szített bronz lemezből. A két épületrészből álló nyomda teljes beruházási költsége 62,7 millió forint, amelynek csaknem egyhar- mada a gépészeti és egyéb tartozékok értéke. Az új nyomda teljes üzemelésével az eddigi 20 millió forintról háromszorosára nő a terme­lési érték. 1976-ra a dolgo­zók létszáma is meghaladja a kettőszázötvenet. A megváltozott körülmé­nyekhez már 1969-ben meg­kezdődött a tervszerű szak­munkásképzési Üj, Szolno­kon eddig ismeretlen szak­mákat tanultak fiatalok a nyomda költségén. Vesz­prémben a napokban végez egy montírozó, és vizsgái után azonnal elkezdi a mun­kát. Ugyanígy Kecskemétről, két tanulmányait most befe­jező ofszet gépmester jön vissza Szolnokra. A régi Má­jus 1 utcai épület továbbra is a nyomda termelő üzeme marad. 1976-ig ott készül a Néplap, majd birtokukba ve­szik a fiatalok, és másodéves korukig ott ismerkednek a szakmával a nyomdaipari ta­nulók. rém. ezt így írja meg, ne­hogy nekem tulajdonítsa — köti a letkemre. — Ezért mindenki becsületesen meg­dolgozott, itt mindenki jól „húzott”. 1973-ban már majdnem 11 milliós termelési , értéket mondhattak magukénak, az idei tervük pedig már 16 millió forint. Tavaly másfél millió forint nyereséget "ér­tek el, 9,5 százalékos bér- fejlesztést tudtak végrehaj­tani. Az idén még 7 száza­lékot terveznek. 1972-ben alig valamivel 25 ezer forint fölött volt a dolgozók átlagkeresete. Az elmúlt évben már két és fél ezer forinttal emelke­dett ez a szám, 1971-rc pedig 30 ezer forintot irá­nyoztak elő. Ma már kétezerötszáz fo­rintos átlagbért»tudnak biz­tosítani, ennek is tulajdo­nítható. hogy van elég dol­gozójuk. A KISZÖV-től kap­tak egymillió forintot építő­ipari gépek vásárlására. Be­szereztek darut, tehergépko­csikat. A szövetkezetnek most százötven dolgozója van. Főleg a fizikai állo­mány létszáma emelkedett. 1973 óta előtérbe került a munka- és üzemszervezés. Normákat vezettek be. amiért eleinte „morogtál:” az embefek, de rájöttek, hogy így többet keresnek. A műszaki állományon belül is változásokat hajtottak végre: az azelőtti egy művezető­vel szemben ma már négy művezető dolgozik. Előké­szítési csoportot hoztak létre, de ennek munkája még csi­szolásra szorul. Ennek a csoportnak a vezetője asz­talos volt, most végez az építőipari szakközépisko­lában. — Beiskolázási tervet ké­szítettünk — mondja Tokár István. Hárman mennek építő­ipari szakközépiskolába, egy dolgozó épületgépészeti szak­középiskolába. ketten pedig gépipari szakközépiskolába. Jelenleg mind a hatan fizi­kai munkások. Betanított munkásokat is küldtek ta­nulni: hárman festők, ket­ten kőművesek lesznek, egy pedig az üveges szakmát ta­nulja. A marxista középis­kolába négy fiatalt küldtek. Egyébként a szövetkezet át­lagéletkora 29 év. A beiskolázásokat, új ve­zetők képzését rendkívül fontosnak tartják, A tanu­lás létkérdés. 1973 előtt nagyon rossz volt a szövetkezei szakember el­látottsága. Nem volt olyan irányító szakember, aki leg­alább szakmai középiskolá­val rendelkezett. A dolg07.ók 48 lakás épí­téséhez kezdtek hozzá Kisúj­szállásom Családi házak építésén is megtalálhatók. A karcagi hántolómalomban 35 vagonos fémsiló alépítmé­nyi munkáit és technológiai szerelését végzik. Közmeg­elégedésre. Új hűtőgép-család ’ Bosch-szabadalom alapján (Tudósítónktól) Elkészültek az új Lehel hűtőgép-család mintapéldá­nyai, amelyeket a jászberé­nyi gyár a nyugatnémet Bosch céggel közösen fej­lesztett ki. Az új hűtőgép­család a változó fogyasztói szokásoknak megfelelő. a korábbinál nagvobb hűtőte­rű, és nagyméretű mélyhű­tő résszel ellátott készülé­kekből áll. Újdonság lesz a 280 liter űrtarlalmú nagy családi hűtőgép és az a ké­szülék, .amelynek egész belső terét mínusz 18 fokra lehet lehűteni. A nyugatnémet licenc alapján évi 300 ezer darab úitípusú kompresszo­ros készülékek gyártását tervezik a Jászberényben most énülő új üzemrészben. A Bosch—Lehel emblémával ellátott hűtőgépeket 1976-tól gyártják, s a megállapodá­sok értelmében a hazai el­látáson kívül évente 50 ezer darabot exportálnak Nyu-, gat-Németországba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom