Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-12 / 109. szám
1974. május IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 13 Amíg az olaj átalakul A Kőolajvezeték Vállalat csővezeték-építési munkája A nyers olajat önmagában még sem üzemanyagként, sem ipari célokra nem tudjuk felhasználni, előbb a kőolajfeldolgozó ipar veszi kezelésbe. Az egyre növekvő mennyiség következtében mind nagyobb feladatok hárulnak a feldolgozó iparra is. Fejlődése, kapacitásnövekedése, műszaki színvonalának emelkedése rendkívül dinamikus volt. Az 1960-as két és félmillió tonnás kőolajmeny- nyiséggel szemben, 1973-ban már csaknem nyolcmilliót dolgoztak fel, 8 a tervek szerint ez a mennyiség 1975-re eléri a tízmillió tonnát. A hatalmas méretű fejlődést csakis új és új beruházásokkal, olajfinomítók építésével, a meglevők korszerűsítésével, magas műszaki színvonalú telepek és berendezések kialakításával lehetett elérni. Az első, egymillió tonna kapacitású kőolajfeldolgozó üzem Szőnyben épült, ezt követte a Dunai Kőolajipari Vállalat. A hatalmas beruházás 1962-ben kezdődött, a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat tervei és szovjet dokumentációk alapján. Az első lépcső, az egymillió tonnás, atmoszférikus vákuumA számok csak a rideg tényeket fejezik ki, a kőolajfeldolgozó ipar fejlődésének növekedési üteme azonban így is szembetűnő. A számszerű növekedések mögött- viszont még ennél is több van: lényegesen javult a minőség és bővült a termékválaszték. Ma már — és ezt az ország határain túl is elismerik — a hazai kőolajtermékek többsége eléri az európai színvonalat A minőségi szint emelésének mértékét az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a háztartások fokozódó igénye diktálta. A gépjárművek konstrukciójának fejlődése például fokozza a magasabb oktánszámú benzinek iránti igényt. A belső égésű motodesztillációs üzem 1965-ben állt a termelésbe Százhalombattán, 1968-ban pedig üzembe helyezték a kétmilliós kapacitású, hasonló rendeltetésű üzemet Az ország teljes kőolajfeldolgozó kapacitása ezzel megközelítette a hétmillió tonnát A Barátság II. kőolajvezeték megtervezésével egyidő- ben megszületett a Dunai Kőolajipari Vállalat bővítési terve is. Megkezdődött a második lépcső kiépítése. 1972 végén elkészült a hárommilliós kapacitású, atmoszférikus vákuumdesztillációs üzem, 1976-ig tovább bővül a vállalat, és végrehajtják a meglevő üzemek rekonstrukcióját. A kőolajfinomítók tevékenységének érzékeltetésére csak néhány termék, amelyek 1973-ban kerültek ki a feldolgozó üzemekből: hetvenötezer tonna pébégáz, kilenc- százhatvanezer tonna, különböző oktánszámú benzin, csaknem hárommillió tonna gázolaj, tüzelő- és fűtőolaj, száznyolcvanezer tonna a kenőolajokból, huszonötezer tonna a paraffinokból, tizennyolcezer tonna gépzsír, öt- százharmincezer tonna a bitumenekből. rok élettartamának növelése céljából kis kéntartalmú gázolajat kell előállítani. A háztartások is nagy mennyiségű és kis kéntartalmú tüzelőolajat igényéinek, s hasonló igényeket támaszt az ipar, a tüzelőberendezések tartósságának fokozása érdekében. De a minőségi javulást sürgette a városi levegőtisztaság védelmének programja is. A minőség javítását szolgáló feladatok végrehajtására hozták létre az úgynevezett másodlagos technológiai üzemeket. Az első benzinreformáló üzem Szőnyben épült, hasonlót létesítettek a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, s Százhalombattán rövidesen munkába áll a harmadik. A Komáromi Kőolajipari Vállalat izopentán üzemének terméke a motorok hidegindítását és gyorsulását segíti. Kéntelenítő üzemek épültek Szőnyben és Százhalombattán. Az alapolajok minőségi javulását szolgálja a propá- nos aszfaltmentesítő, a feno- los oldószeres finomító, a MEK oldószeres paraffinmentesítő és a hidrogénes utófinomító üzemek. Az építő- és útépítői pamak megfelelő mennyiségű és minőségű bitument gyárt a kőolajipar. A bi tűmén gyártás bázisát a Dunai Kőolajipari Vállalat új bitumenfuvató üzeme teremtette meg. A petrolkémiai ipar gyors fejlődésével párhuzamosan növekednek a kőolaj feldolgozó ipar feladatai is. Százhalombattán már megkezdték az aromások termelését, a benzol és a toluol gyártását. A nagy kapacitású hazai olef- finmü alapanyagellátása — az aromás szénhidrogének előállításán kívül — az épülő tiszai finomító egyik fő feladata lesz. A kőolaj útja a fogyasztóhoz A kőolajtermékeknek csak egy része jut el közvetlenül néhány ipari nagyfogyasztóhoz. A többi termék forgalmazásával az ÁFOR foglalkozik. Az ÁFOR feladata: gondoskodni arról, hogy az ország minden pontján kellő időben és mennyiségben álljon a köz- és magánfogyasztók rendelkezésére a szükséges kőolajtermék. A feladat nem könnyű, mivel a legtöbb kőolajtermék iránti kereslet szezonális jellegű. Nyáron például a mező- gazdaság — gépeinek meghajtására — rengeteg gázolajat igényeL Ugyancsak nyáron, az autós turizmus fő szezonjában megnövekszik a kereslet a benzinek és a kenőolajok iránt. Télen viszont a tüzelő- és fűtőolaj fogy a legnagyobb mennyiségben. Az ÁFOR termékelosztó hálózata az utóbbi esztendőkben jelentősen bővült, az igényekkel azonban még így sem tudott lépést tartani. Ezért a Gazdasági Bizottság és a kormány határozatot hozott az elosztóhálózat fejlesztésének meggyorsítására. A kőolajipar által kidolgozott fejlesztési koncepciók alapvető célja: megszüntetni a szétszórt, korszerűtlen telepeket, s helyettük kevesebb, de lényegesen nagyobb kapacitású telephelyeket kialakítani. A bázistelepek tároló- kapacitását ötven—száz ezer köbméteresre tervezik. E telepek és a finomítók köré elosztóhálózatot kívánnak kialakítani. A telephálózatot vezetékrendszerek kötik majd össze a finomítókkal, így megtakarítják a vasúti szállítás költségeit. A csomópontokról a termékeket teA legjelentősebb ipari földgázfogyasztók az erőművek, a nehézipar és a vegyipar. Szükségleteik már 1973-ban is meghaladták a hazai földherautókon szállítják tovább. Így gyorsabb, rugalmasabban lehet alkalmazkodni a helyi igényekhez, s zavartalanabbá válhat az ellátás. A másik fontos feladat az ÁFOR kiskereskedelmi hálózatának továbbfejlesztése. Máris eredményeket értek el az úgynevezett többcsatornás értékesítési rendszer bevezetésével. Egyre több szerv kapcsolódik be a kőolajtermékek forgalmazásába. A viszonteladói hálózat fejlődése különösen a háztartási tüzelőolaj árusításában volt számottevő. gáztermelés lehetőségeit. Az igénynövekedéshez azonban hozzájárultak a kommunális létesítmények és a háztartások is. A gázprogram keretében ma már minden városba eljut a vezetékes gáz. A kórházakat, az iskolákat és egyéb gyermekintézményeket, a közintézményeket és az otthonok egy részét gázzal fűtik. A városi hálózatok gyorsan bővülnek, s a városi gázszolgáltatásról a földgázszolgáltatásra való áttérés, a vezetékek kiépítése lehetővé teszi mind több fogyasztó bekapcsolását 1965-ben még csak háromszázkilencvennyolc ezer háztartás részesült vezetékes gázszolgáltatásban, 1973 végén pedig már hatszázhuszonnyolc ezer. A tiszta, olcsó és higiénikus gázfűtésre 1965-ben huszonhét ezer lakásban volt lehetőség, ezzel szemben 1973 végén csaknem tízszer ennyiben, kétszázötvenhárom ezerben. Ahová nem jut el a vezetékes gáz, ott a múlt esztendőkben rohamosan elterjedt a propán-butángáz. A pébégáz legnagyobb felhasználói a háztartások. Az igények évről évre növekszenek iránta, s bár a fejlesztések ezen a téren is nagymértékűek voltak, még ma sem teljesen megoldott a propán-bután- gázellátás. A pébégázt egyrészt földgázból állítják elő, másrészt a kőolajfinomításnál nyerik mint másodlagos terméket. Előállítása tehát szorosan összefügg a feldolgozott kőolaj mennyiségével és minőségével. A felhasználás viszont inkább szezonális jellegű. Nehézségeket okoz továbbá a pébégáz tárolása, palackozása, szállítása. A téli csúcsforgalomban bekövetkező hiányt importból pótolják. 1965-ben összesen kétszáz- nyolcvannégy ezer háztartásban használtak fel pébégázt, így a harmincöt ezer tonnás hazai termelés is elegendő volt. 1973-ban azonban már egy millió négyszáz ezerre nőtt a propán-butángázfel- használók száma, s a százötvenhét ezer tonnás termelés is kevésnek bizonyult, így negyvenháromezer tonnát importáltak. Az OKGT tervei, feladatai Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt a negyedik % ötéves terv hátralevő időszakában és az ötödik ötéves terv előkészítése során is sokoldalúan továbbfejleszti tevékenységét. A hazai szénhidrogén-termelést tovább növelni előreláthatóan nem lehet. A feladat tehát: egyrészt a termelést a jelenlegi szinten tartani, másrészt vezetékkiépítésekkel, jó kapcsolatok teremtésével és megtartásával biztosítani az import lehetőségét. A cél: a népgazdaság és a lakosság szükségleteinek a lehető legjobb kielégítése. (xl Jobb minőséi*, nagyobb választék A gázprogram megvalósítói * Esti kivilágításban az ország legnagyobb földgázüzeme II ajdúszoboszlón
