Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-11 / 108. szám

1974, májtm n. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP /*y *4 i A gyermek fogadása A csecsemő fekhelye A csecsemőnek kezdettől fogva külön, kényelmes fek­helyre van szüksége. Ne alud­jon egy ágyban anyjával se. Egyikük sem alszik nyugod­tan a közös fekhelyen. Az első néhány hétben megfelel fekhelyként a ko­sár is. A vesszőből font ko­sarat ki kell bélelni mosható anyaggal, mégpedig úgy, hogy a bélés a kosár peremét is el­takarja. A bélés szélébe varr­junk gumiházat, vagy erősít­sünk a széléhez 6—8 centimé­terenként szalagot és azzal rögzítsük a kosár külső olda­lához. A most divatba jött bölcső két-három hónapig használ­ható. Később — ha el is fér benne a csecsemő — nem fekszik kényelmesen. Ringat­ni nem kell a bölcsőt, sőt leg­jobb, ha le van rögzítve úgy, hogy ne is lehessen. Gyermekkocsi v A gyermekkocsi csak közle­kedési eszköz, fekhelyként még átmenetileg sem alkal­mas. A csecsemő legkényelme­sebb fekhelye a rácsos ágy. Nem kell nagynak lennie, hi­szen akkora úgy sem lehet, hogy 8—4 hónapos korán túl kielégítően mozoghasson ben­ne a gyerek. Elég, ha 60-szor 90—110 cm az alapterülete. Így kevés helyet foglal el, s könnyen ki lehet vinni az ud­varra, kertbe, erkélyre is. Az ágynak csak függőleges rácsai legyenek. A vízszintes rácsozatra, díszlécre a gyerek később felkapaszkodik, fel­áll és így könnyen kiesik az ágyból. Ha a rácspálcák köz­ti " közök nagyobbak 7—8 centiméternél, az első hóna­pokban fűzzünk körbe a rá­cson mosható anyagból úgy­nevezett rácsvédőt, hogy a gyerek feje ki ne csúszhasson a rácsok között. A rácsvédőt bújtassuk át minden rács­közön, fent és lent pedig 10—12 centiméterenként kös­sük rávarrt rövid zsineggel az ágyhoz. Nem baj, ha az ágy rácsát nem lehet leereszteni. A le­ereszthető szerkezet könnyen elromlik, a rács leeshet, vagy eladkadhat, s gyakran a gye­rek hamarabb tanulja meg önállóan kinyitni a rácsot, mint ahogy a felnőttek sze­retnék. Ha mégis leereszthető a rács, kezdettől szokjuk meg, hogy egyetlen pillanat­ra sem lépünk le az ágytól, amíg a rácsot fel nem húztuk, és biztonságosan nem rögzí­tettük. Ha a matrac magassága szabályozható, az első hóna­pokban állítsuk magasra, hogy a gyereket felvevő anyának ne kelljen mélyre hajolni. Amikor azonban már mozgékony a gyerek, mé­lyebbre kell helyezni a mat­racot; amikor pedig felülés­sel, feltérdeléssel próbálko­zik, akkor olyan mélyre, hogy a rács felső záróléce legalább a hónaljáig érjen. Így to­vábbra is biztonságos az ágy. A matrac köröskörül szoro­san illeszkedjen a fekvőhely­be (ágyba, kosárba), nehogy a mozgó, rugdalódzó gyerek karja, lába, vagy feje be­csússzon a matrac és az ágy közé. Nem helyettesítheti a matracot sem párna, sem összehajtott pokróc. Akár ha­gyományos tűzdelt, akár la­ticel, vagy habszivacs matra­cot használunk, ne legyen pu­ha, süppedős, hanem kemény­re tömött és sima felületű. A lepedő legyen jóval na­gyobb, mint az ágy, hogy minden oldalon legalább 20—25 cm-t a matrac alá hajthassuk. Így kevésbé gyú­ródik össze a mozgó gyerek alatt. Még jobb, ha tükrös paplanszerűen, a matrac alsó felületén huzatnak képezzük ki, így egyszerűbb az ágyhú­zás. A lepedő alá célszerű víz­hatlan lepedőt teríteni, hogy a matracot megvédje az át­nedvesedéstől. Húsz fok körüli szobahő­mérsékleten vagy jó időben a szabadban elegendő meleget ad a flanelltakaró. Hűvös ta­vaszi, vagy őszi naookoan a szabadban, gyapjúból vagy szintetikus anyagból készült takaró kell. Ez alkalmas té­len éjszakai takarónak is (éj­szakára hűvösebbnek kell lennie a szobának, mint nap­pal.) Az egész csecsemő- és kisgyerekkorban — a nappa­li és éjszakai alváshoz egy­aránt — legcélszerűbbek a különböző zsákok. Nem rúgja le magáról a gyerek, s a szü­lőnek nem kell ismételten el­lenőrizni, takargatni. Nagy hidegben, nyitott ablaknál, vagy a szabadban, a zsák fölé szükség lehet takaróra is, amely legyen könnyű, puha és simulékony. Akkor jó, ha olyan hosszú, mint az ágy és kb. fél méterrel szélesebb. A vattapaplan nem célszerű, mert merev és viszonylag ne­héz. A nem mosható takarót ne használjuk huzat nélküL Ablakhoz közel A csecsemő ágyának legyen állandó helye. Nyugodt sa­rokba, lehetőleg az ablakhoz vagy az erkélyhez közel he­lyezzük el és a helyét ne vál- toztatgassuk. De ne változ­tassuk a gyerek helyzetét se az ágyban. Akkor érzi magát biztonságban, ha felébredés­kor mindig ugyanaz a kép tá­rul a szeme elé: vagy mindig az ajtót, vagy mindig az abla­kot pillantja meg, vagy a fal­nak ugyanazt az apró repedé­sét. Dr. Fáik Judit Textil- és papírgyűjtő hetek MÁJUS 3 MG Mindazoknak a magánszemélyek­nek, akik esetenként 10 kg papír- hulladékot, vagy 10,— Ft értékű háztartási textilhulladékot adnak át a kijelölt átvevőhelyeken, a vétel­áron felül , a jándéksors jegyet ad a MÉH Főnyeremény: ZSIGULI személygépkocsi. További nyereménye k: IBUSZ külföldi utazások, ORION 60-as televíziók, vásárlási utalványok. Több mint 2400 értékes nyeremény! A frontártalmak és megelőzésük A front meteorológiai fo­lyamat. a hideg és meleg légtömegek találkozásakor kialakult hatásfelület, ami­kor az egymástól fizikai és kémiai tulaj donágaákban — hőmérsékletükben, légnyo­másukban, páratartalmuk­ban, sugárhatásukban — el­térő légtömegek összetalál­koznak, megbirkóznak egy­mással és az egyik a másik fölé, vagy alá tolakszik. Ha a felettünk levő hideg leve­gő helyére meleg kerül, fel- siklásá, vagy melegfrontról beszélünk. Ha a meleg csök­ken, az időjárás hűvösebbé válik betörési, vagy hideg­front zúdul a nyakunkra. A felsiklási és betörési front hatásai eltérőek, a leg­gyakrabban ellentétesek, s ki az egyikre, ki a másikra reagál érzékenyebben. Az időváltozás előtt már egy-két sőt több órával előbb érez­hetők, sőt az összes élőlé­nyek megérzik. A fecskék például alacsonyabban , re­pülnek, a leveli béka pedig sokszor még a meteorológiád prognózisnál is pontosabban jelzi az időváltozást. A felsiklási, a melegfront­nál a fronthatásra érzékeny ember nyugtalanná, ingerlé­kennyé, fáradékonnyá válik. Figyelme, teljesítőképessége csökken, rosszabbul alszik, fejfájás gyötri, könnyebben fertőződik, ha lázas, hőmér­séklete emelkedik. A szív, ideg- és pajzsmirigy pana­szok ilyenkor fokozódnak. Hideg fronthatás alatt van, aki kábultabb, tunyább, ne­hezebben gondolkodik! Gya­koribbak az epe-, a vese- és az érpanasaok, a szívizomel­halások, infarktusok. Megnö­vekedik a hurutos betegsé­gekre való hajlam stb. Mind­ezek természetesen elsősor­ban csak azoknál jelentkez­hetnek, akik az időjárási változásokra, fronthatásokra különösebben érzékenyek. És mit tanácsol a fron tár­tai makkal kapcsolatosan az orvos? A meteorológia élőre jel­zi, hogy mikor várható front. I Ivemkor az érzékeny ember fokozottabban vigyázzon az egészségére. Kerülje mindazt, ami egyébként is ártalmat jelent a számára A meg­erőltetéstől és az izgalmak­tól tartózkodjék. Többet pi­henjen, embertársaival szem­ben legyen elnézőbb, figyel­mesebb. Mértékletesen táp­lálkozzék. Az előírt étrendet pontosan tartsa meg. Rend- kívülibb, nehezebb felada­tot ne vállaljon, még a meg­szokottnál is óvatosabban él­jen, amíg az időjárás meg nem nyugszik. Pavlov professzor szerint az ember és környezete elvá­laszthatatlanok egymástól. Az érzékeny ember iparkodjék tehát úgy élni, hogy az idő­járás haszna előnyére vál­jék, hátrányainak ártalmait pedig céltudatos magatartá­sával elkerülje. Dr. B. L. Hová menjünk kirándulni? Felsőtárkány Utolsó Eger környéki kirándulásunk színhelye Felsőtárkány. Utunk az egykori Felnémet falu (1961 óta Egerhez tartozik) határában kezdődik. Felnémet, mint egykori püspöki birtok érdekes múltra tekint­het vissza. (II. Géza vallonokat telepített ide, valószí­nűleg innen a Felnémet elnevezés.) A községtől 1 északnyugatra a XIV. század közepén, II. Miklós egri f püspök a pálosok 6zámána templomot és kolostort l építtetett, de ez a török háborúk során teljesen eipusz- ‘ tűit. ma csupán az alapfalak láthatók. Említést ér­demel viszont a dombon emelkedő sízép barokk temp­lom, mely a homlokzatot díszítő címer tanúsága sze­rint a XVIII. századból való. Felnémetről egyenes út vezet Felsőtárkányha. A völgyet lezáró sziklaszoros közvetlenül a híres tár- kányi templom után nyűik. A völgy nevezetessége a Szikla-forrás, az évszázados fák övezte hegyi tó és az út felett emelkedő, mesés szépségű Ka6télykert dombja. A Szikla-forrás mellett földművesszövetke­zeti víkendtelep működik, ugyanitt a kirándulók egy kisvendéglőben ételt, italt kaphatnak, megpihenhet­nek. Ezután a Kő-köz szákiéi mellett haladunk to­vább, míg elérjük a környék nevezetességét, a temp­lom- és kiástramromjajról jól ismert Barát-rétet. A Barát-rétből számos gyalogtúrára nyílik lehe­tőség a Nyugat-Bükk turisztikai célpontjai félé. Lök- völgy—Imó-kő—Imó-forrás, a kirándulás minden ál­lomása nagyszerű látványosságot ígér. A Lök-völgy után bal oldalon emelkednek a Bükk-feransíkot dél­ről határoló mészkőtömbök, a pompás kilátást bizto­sító „Látó-kövek”. Ilyen a 950 méter magas Tar-kő, a Három-kő, valamint a Zsérci -Nagy-Dél. A szomszé­dos Bánva-hegy és Farkaskő között húzódó szorostól másfél órás gyaloglás után érhetünk el a Bükk köz­pontját jelentő bánkúti menedékházhoz. A Bükiktől ezzél búcsúzunk. Jövő heti kirándu­lásunk már a szomszédos Mátrába vezet. ~—sz —ő % í Mit. , fázzunk holnapja AFRÖLÉKLEVES SPENÓTOS CSIRKE HAROMSZÍNÜ türó- krEm Spenótos csirke. Hozzá­valók: 1 db 60—70 dékás csirke, 5 dkg olaj, 2 dl pa­radicsomlé, 50 dkg spenót, 1 kis fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, Vz citrom, 1 dl tejföl, 1 kanál Uszít, só. A csirkét darabokra vágjuk, a hagymát apró kockára vág­va az olajban megfonnyaszrt- juk, hozzáadjuk a csirkét, megsózzuk, és fedő alatt pu­hára pároljuk. Zsírjára süt­jük, egy jó kanál liszttel le- hintjük, és a paradicsom le­véve! felengedjük. A spenó­tot forró sós vízben 10 per­cig főzzük, leszűrjük, és a leveleket egészben hagyva, hozzákeverjük a paradicso­mos csirkéhez, amivel las­san 20—30 percig főzzük. Ap­róra vágott és szétzúzott fok­hagymával, néhány csepp citromlével ízesítjük. Tálalás­nál a csirkedarabokat a spenót tetejére helyezzük, tej­föllel meglocsoljuk és cit­romkarikákkal díszítjük. Háromszínű túrókrém. Hoz­závalók: 40 dkg friss tehén­túró, 1 dl tejföl, tejszín vagy tejpille, 12 dkg porcukor. 2 Icánál baracklekvár, 1 dkg kakaó, 1 csomag vaníliás cu­kor, ‘/z citrom. A túrót, mi­után a tejföllel, porcukorral elvegyítettük, villával szét­törtük, burgonyatörón át- nyamjuk és három részre osztjuk. Az egyikbe barack- lekvárt, a másikba kakaót és vaníliás cukrot, a harmadik­ba citromlevet és citrom­vagy narancshéjat keverünk (esetleg egy kanál likőrt). Miután mindegyiket jól el­dolgoztuk, üvegtálba rétegen­ként egymásra simítjuk. Te­tejét darált mandulával vágj' mazsolával megszórjuk, tej­színhabbal díszítjük. Tavaszi divat Az Ifjúsági Divatbizottság 1974-re kiírt nyilvános pályázatára készült modellek egyrészét a Divattervező Vállalat mutatta be nemrégiben a kereskedelmi szakembe­reknek és a nagy nyilvánosságnak is. A modelleket már megrendelték az iparnál és az első félévben forgalomba is kerülnek. A bemutató egyik legsikeresebb darabja volt ez a kockás anyagból készült bőszárú nadrág mcllénykével A Fővárosi Kézműipari Vállalat tavaszi­nyári divatbemutatójának egyik modelljét muta'ja képünk. A gloknisan bővülő min­tás szoknya alját a tűzésekkel díszített ka­bát anyagával és ugyancsak tűzéssel díszí­tették Magyaros motívumokkal díszített, szőttes anyagokból készült estélyi ruhákat Is be­mutattak. Íme egy sorozat belőlük, amelyek jó ötleteket adhatnak utcai ruhák készí­téséhez is ft ",

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom