Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-01 / 100. szám
I 1974. május 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP \ Összefogás az óriások ellen Napjainkban a tőkés országok munkásmozgalmában — s korántsem csupán azokban a szakszervezetekben, amelyeknek élén kommunisták állnak — növekvő erővel tör utat a felismerés, hogy korunk kapitalizmusát minden eddiginél jobban meghatározza a legnagyobb tőkés csoportok összefogása, a nemzetközi monopóliumok térhódítása. A multinacionális monopóliumok tevékenysége sok országot fog át, — nem egyszer a földgolyó valamennyi nem szocialista országában tevékenykednek — egységes üzletpolitikai elvek, egységes gazdasági stratégiai elgondolások alapján. A statisztikából. amelyeket a közelmúltban a tekintélyes Le Monde Diplomatique hozott Ezek a statisztikák azonban korántsem tárják fel a multinacionális cégek befolyásának tényleges arányait a világgazdaságban. Már most maroknyi mammut-cég kezében összpontosul a világ valamennyi nagy iparága össztermelésének mintegy 80 százaléka: hetet találunk belőlük a kőolajiparban, tizenötöt a kőolajvegyészetben, kétszázat a vegyiparban, tizet a precíziós elektronikában, nyolcat a gumigyártásban, kilencet a papírgyártásban, ötöt az üvegiparban, kilencet az autógyártásban. Még az a néhány vállalat is, amely külsőleg mindeddig megőrizte függetlenségét, egyre jobban összefonódik a társulások, a bankok közvetítette közös ellenőrzések, a szabadalmak felhasználása, — a piacfelosztási egyezmények, stb. révén. A Shell-Royal Dutch máris társult más nagy multinacionális cégekkel (ezek többségükben feltételezhetően konkurrensei) egy tucatnyi üzletre: a Standard Oil of New Jersey több mint harminc vállalattal társult. Mintegy 35 multinacionális csoport. — nagyobb részük az amerikai monooó- liumok és töke gyámkodása Ilyen körülmények között a mukásosztály szervezeteinek lehetősége és történelmi felelőssége is hallatlanul megnőtt. Az európai tőkés országok kommunista és munkáspártjai, — amikor brüsszeli tanácskozásukon közös cselekvésre, a szocialistákkal való összefogásra szólítottak fel, épp ebből a nyilvánosságra, a többi között kitűnik; — mostantól 1985-ig, ha a jelenlegi tendencia folytatódik. mintegy 300—400 multinacionális vállalat fogja ellenőrizni az összes ipari töke mintegy 80 százalékát. — a multinacionális cégek leányvállalatainak termelése és eladásai már most több mint 200 milliárd dollárral meghaladják a világ teljes exportját. — A tőkés világban feldolgozott termékek exportjának 35—60 százaléka monopol-jellegű anyavállalatok és saját külföldi leányvállalataik között bonyolódik, — nem pedig egymástól független külföldi partnerek között. alatt — uralkodik Nyugat- Európa gazdasági élete fölött. elsősorbarf a korszerű iparágakban: az elektronikában, a villamoskészülékek és bex-endezések gyártásában. a kohászatban, a petrolkémiában és a vegyiparban. A sort hosszan lehetne folytatni. , A multinacionális monopóliumok tevékenységét nem hirdetik fanfárok. Akcióikat igyekeznek az ismeretlenség és a személytelenség ködfüggönyébe burkolni. Eközben azonban nemcsak a dolgozók gazdasági és szociális vívmányait veszélyeztetik, hanem rendszerint megtalálhatók a legreakciósabb, leg- —'szedelmesebb politikai törekvések mögött is. összefognak a revansizmus olvan politikai erőivel, mint a CDU- CSU a Német Szövetségi Köztrásaságban: támogatják a kalandor terveket á fegyverkezési verseny fokozására. s egv nyugat-európai integrált fegyveres erő kiépítésére. Megtalálható a kezük az olvan katonai puccsok mögött, mint a legutóbbi görögországi hatalomátvétel és messzemenően érdekeltek Lisszabon gyarmati háborújának folytatásában. kialakult helyzetből vonták le a következtetést. Ebben az értelemben egyáltalán nem volt véletlen, hanem messzemenően törvényszerű tanácskozásuk jelszava: állítsuk szembe a monopóliumok Európájával a munkások. dolgozók Európáját. — Üira bebizonyosodott, hogy a kommunista pártok jelentik azt a politikai erőt, amely nemcsak regisztrálni képes az eseményeket, hanem marxista elemzéssel kiutat is tud mutatni a dolgozók számára. Óriási jelentősége van a dolgozók egységes fellépése szempontjából a nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak. ennek a 250 milliós szervezett erőnek. Feltétlenül pozitívumként lehet értékelni azt, hogy a szakszervezeteken belül — azokban a szakszervezetekben is. — amelvek eddig soha nem működtek együtt a Szak- szervezeti Világszövetséggel — izmosodnak az új tendenciák. Olvan felismerés van születőben, hogy egységes fellépés nélkül még a pillanatnyi gazdasági követelésekért sem lehet sikeresen harcolni, hát még az imperializmus körülményei között mindinkább veszélyeztetett szabadság- és szak- szervezeti jogokért. \j r ERÜK A SOROKBAN Ma már nem kizárólag árról beszélhetünk, hogy a fejlett tőkés országokban a gyárakban s a műhelyekben együtt sztrájkolnak a kommunista. szociáldemokrata és a pártonkívüli munkások. „Fent” is növekszenek az egyetértés elemei. Tavaly októberben Várnában a VIII. Szakszervezeti Világkongresszus munkájában 93 országból 168 szakszervezet küldöttei vettek részt. Ha figyelembe vesszük, hogy az SZVSZ-nek 55 tagszervezete és 150 milliós tagsága van, s a kongresszuson rajtuk kívül még 113 szervezet képviseltette magát, akkor még- inkább szembetűnő az új tendencia térhódítása. Az év legelején Genfben találkozót tartottak az európai országok szakszervezeti jvezetői, — megteremtve az 'európai szakszervezeti együttműködés új alapjait. Alig több mint egy hónappal ezelőtt Prágában az SZVSZ és a keresztény irányzatú Munka Világszövetség küldöttei találkoztak — s elsőízben egyeztek meg: elő kell segíteni a közös akciókat a nagy- monopóliumok és a milita- rizmus ellen. 1974. május elsején tehát — a szó szoros értelmében s képletesen is — új erőkkel gyarapodnak azoknak a sorai. akik a munkásosztály jogaiért, érdekeiért fognak össze, országhatárokon és ideológiai határmezsgyéken átívelő szolidaritással. Vajda Péter MAMMUT-CEG EK »KÖZÖS CSELEKVÉS Munkaverscnv az NDK 25. évfordulójára . „Ebben az évben ünnepeljük államunk fennállásának 25. évfordulóját. Ezért akarjuk gazdagon megteríteni asztalunkat.” Az erfurti transzformátorkészítők, a fővárosi lakásépítők és Freital járás termelőszövetkezeti parasztjai ezen gondolat szerint cselekedtek, amikor meghatározták 1974. évi versenyfeladataikat, s az egész ország dolgozóit felhívták, hogy csatlakozzanak hozzájuk. És szavuk meghallgatásra talált. Országszerte a versenyprogramok százait tárgyalták meg részletesen, elfogadták azokat, amelyek most a munkáskollektívák célratörő cselekvésének iránytűiként szolgálnak. Bármennyire különböznek is ezen okmányok — az egyes üzemek és intézmények speciális feladatainak és feltételeinek kifejeződései — sok közös vonás van bennük. Először is közösek bennük a múlt évben elért eredmények. amelyekre a tervezett még gyorsabb fejlődési .tempó épül. Továbbá közös bennük az a célkitűzés, hogy az NSZEP VIII. kongresz- szusa által kitűzött fő feladat további eredményes megvalósítása érdekében minden alkotóerőt mozgósítanak. Közös bennük az is. hogy a termelés szocialista ésszerűsítése és a tudományos-technikai haladás gyorsítása révén még hatékonyabbá akarják tenni a munkát. Képünkön Karl- Marx-Stadtban a VEB Werk- zeugmaschinenkombinat. „Fritz Heckert” (szerszám- gépgyár) csarnokában teljesen automatikusan munkálják meg a munkadarabokat. A nagy termelékenységű berendezést számítóközpontból irányítják. Bolgár műfonál: SZVILOZA Néhány évvel ezelőtt a műfonál nyersanyagként jelent meg a textilgyárakban, s a kirakatokat és pultokat hamarosan elárasztották a jó minőségű szövetek és kötöttáruk. A bolgár műfonalak: a poliészterek, a poliákrilnit- rilek és a poliamidonok családjához újabban csatlakoztak a cellulózé viszkózából gvártott műfonalak. Az ötödik ötéves terv évei alatt a hazai petrokémiai iparra támaszkodva nagy műfonal- termelesi kapacitás bontakozott ki. A tervelőirányzat szerint 1975. végére a textilipar nyersanyagbázisában a műfonalak részaránya számottevően 1 növekszik, eléri az évi 86 000 tonnát. A bolgár műfonál csaknem felét ezután a Szvistov városa mellett épült „Szvi- loza” új vegyipari kombinát gyártja, amely egyike az ország legnagyobb üzemeinek. A kombinátot a technika legújabb vívmányainak megfelelően építették és szerelték fel és a műszaki gondolat legkorszerűbb megnyilvánulása a vegyipari termelésben. Huszonkét külföldi és bolgár cég vesz részt az új objektum gépeinek és felszereléseinek a tervezésében és leszállításában. A résztvevő országok közt szerepel a Szovjetunió. Japán. Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság stb. * A kombinát 6 üzeme 120 hektár kiterjedésű területet foglal el. A vegyikombinátnak saját kikötője és vasútvonala van, amelyeken át az ország textilgyárai évenként 40 000 tonna műfanalat kapnak, s a viszkóza se- lyemgyár üzembe helyezése után további 5000 tonnát évenként. Tavaly Szvistov- ból Olaszországba és a Német Szövetségi Köztársaságba indultak az első polánóz- foná]-. s Ausztriába, Jugoszláviába és Olaszországba az első cellulózé szállítmányok. A termelés autamiafeizá- ciója. a Ludamánvas-műsza- ki haladás vívmányaként, maximális mértékben valósult meg. A csővezetékek és berendezések szövevényét borító óriási csarnokban fehérköpenyes dolgozók figyelik a vezénylőtáblák működését. A nyersanyag: Büklt-cel- lulóze. Újdonság ez a mű- fonalgyártás nemzetközi gyakorlatában. Mindmáig a vegyipari üzemek . legnagyobbrészt tűlevelű fák anyagát használták fel. Bulgária dunai síkságának bükkfaerdői szinte maguktól kínálják ezt a faféleséget vegyipari felhasználására. A jövőben viszont már a nyárfafélék felhasználása is tervbe van véve. A „Szvi- lóza” márkájú fonalak máris bebizonyították kiváló használhatóságukat: rendkívül erősek, gyűrhetetlenek, jól festhetők. Ezen kívül a belőlük gyártott szövetek megfelelnek az összes egészségügyi feltételeknek és jól bírják a vasalást. Ma, amikor szerte a világon nagy probléma a környezet védelme és az ember megóvása a nehézvegyipar mérgező hulladékaitól, a szvistovi vegyipari kombinát tervezői ezt a problémát a legkorszerűbb módon oldották meg. A kombinát üzemeinek ugyanis tökéletesen . működő tisztító berendezésük van. Ez az imponáló berendezés semlegesíti az ipari szennyvíz mérgező anyagait és a mérges gázokat tiszta termékké alakítja át (tisztábbakká, mint amilyenek akkor voltak, amikor elsőizben kerültek a termelési folyamatba). A „Szviloza” felépítésében nagy szerepet játszottak a szovjet szakemberek. Ök irányították az üzem csarnokainak építését, a berendezések felszerelését, a termelési folyamat beindítását. A berendezés 70 százaléka szovjet szállítmány. Mint minden országos jelentőségű objektum építésekor. itt. a szvistovj Duna- parton is az ország minden részéből származó építők és szakemberek adnak egymásnak találkozót, kgztük sok fiatal is. akik szemében a kombinát sorsuk szimbóEltüntetik a háborús károkat JNéhány adat a VDK ú|jáépítéséről A Vietnami Demokratikus Köztársaságban sikeresen teljesítették az idei állami fejlesztési terv első negyedévre előirányzott feladatait. Az ország idei és jövő évi újjáépítési programját nemrég hagyta jóvá « nemzetgyűlés. Az idei feladatok sikeres végrehajtását sokban elősegíti az újjáépítés kedvező alakulása a párizsi békeszerződés aláírását követő évben. Ebben az időszakban ugyanis mintegy száz hidat, hat fontos vasútvonalat, tizenötezer kilométer hosszúságú utat, és több kikötőt helyreállítottak. A több éven át tartó amerikai bombázások miatt annak idején a városokból vidékre — gyakran a föld alá — telepített gyárakat visszaszállították előző helyükre. A bányák túlnyomó többségében ismét megindult a munka, s majdnem az összes villany telepek is működnek már. Ezenkívül 330 kilométer hosszúságú távvezetéket építettek. A szövőgyárak a béke első évében kétmillió négyzetméterrel termeltek többet a tervezettnél. Sok százezer bombatölcsért tömtek be, mintegy tízmillió köbméter követ építettek be a folyami védőgátakba. és majdnem teljes egészében helyrállították a csatornahálózatot is. Bár a háború idején is nagy erőfeszítéseket tettek a gyerekek iskoláztatásának megszervezéséért, a folyó tanévben az iskolapadokban mintegy 6 százalékkal több gyermek van, mint egy évvel korábban volt. Ezek az eredmények lehetővé tették, hogy az északvietnami nemzetgyűlés ambiciózus, de megvalósítható újjáépítési tervet fogadjon el. Megfelelő gazdasági alapokra támaszkodva 1976-ban megkezdik az ország második ötéves tervének végrehajtását. A gyáripar és a kisipar már az idei terv szerint 21 százalékkal, a mezőgazdaság 16 százalékkal többet termel, mint tavaly. A gazdasági és kulturális beruházásokat 50 százalékkal számítják növelni. Különösen a kulcsfontosságú iparágaknak — a gépgyártásnak. a szénbányászatnak, az erőműveknek a vas- és acéliparnak, a könnyű- és élelmiszeriparnak — kell jelentősen többet termelniük. 1965-höz visszonyítva — amikor az ország termelése a háború kezdete'előtt a legnagyobb volt — az idén a termelés 25 százalékkal, a nemzeti jövedelem 14 százalékkal fog növekedni. Az állami beruházások 85 százalékát az idén a gazdasági ágakban eszközük. A várakozás szerint a kivitel a tavalyihoz visszonyítva 35 százalékkal fog nőni. Az ország gyors újjáépítésében és a termelés nagyarányú fokozódásában jelentős szerepet játszik a szakemberek számának gyors növekedése is. Az idén például a megfelelő iskolát végzett szakmberekről van szó — 110 ezer lesz. A következő tanévben, az előrejelzés szerint, az egyetemi hallga'O'' száma meghaladja a 70 ezret, a középiskolásoké pedig megközelíti a 75 ezret. Iurnává nőtt. Az üzemekben dolgozó, mintegy 1500 technikus és mérnök kom- szomolista korú. a kombinát mellett működő vegyipari technikum neveltje, a szófiai vegyipari főiskola levelező hallgatója vagy fiatal mérrlök, aki a Szovjetunióban szerzett szakképesítést. Az ő számukra korszerű bentlakások. kultúrházak, sportlétesítményeit, továbbképzési központ stb. énül- nek. Az ősi Szvistov lépést tart dinamikus, alkotó hétköznapjaikkal.
