Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-11 / 108. szám

V Átalakul a vasútállomás környéke is i 1974, május Tf. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Készül a 4-es számú főútvonal Szolnokon áthaladó szakasza u .............................. '.uyimn.Bwpyi.ji J ubileumi A szakszervezetek és a jubüeum eseménvnantár A jászberényi járás Szolnokért Az MSZMP Szolnok városi Bizottságának határozata, va­lamint Szolnok Város Ta­nácsának állásfoglalása egy­értelműen megjelölte azokat a fő feladatokat, amelyek Szolnok fennállásának 900. évfordulója méltó megün­neplésével kapcsolatosak. A szakszervezetek megyei ta­nácsának elnöksége magáévá tette az előkészületek éveire a jubileumi ünnepségekre vo­natkozó célkitűzéseket, és . meghatározta a szakszerveze­ti szervek és intézmények tennivalóit. — Ezek már kapcsolódnak ahhoz a politikai célhoz, melyet az SZMT elnöksége így határozott meg: fel kell tárni a haladó forradalmi hagyományokat be kell mutatni a város szocialista eredményeit. Ezen belül is a különféle rendezvények, megemlékezések idézzék fel a szocialista munka si­kereit. a munkaverseny a szocialista brigádmozga­lom Eredményeit. Milyen további eredményeik van­nak e területeken? — Pályázatot hirdettünk, mely szerint feldolgozásra ke­rül a szakmunkástanulók helyzete a múltban és ma, to­vábbá Szolnok város közleke­dési problematikája, az épí­tőipari brigádok bemutatása- és a munkáskórusok történe­te. A szakszervezetek is köz­reműködtek, hogy a város ha­ladó és forradalmi múltjának, — A politikai célkitűzé­sek között az is szerepel, hogy a megemlékezések mellett a munkaverseny is hozzájáruljon 'a méltó ün­nepléshez. A szakszervezetek segítik, Árvái Istvánnal, az SZMT vezető titkárával a már ed­dig elért eredményekről és a feladatokról beszélgettünk. :— Az elnökség az évfordu­lóra való felkészülés politikai céljai között elsőként írja elő, hogy az előkészület éveinek és a jubileumi ünnepségek­nek ki kell fejezniük azt, hogy Szolnok város fennállá­sától kezdve Magyarország egyik jelentős politikai cent­ruma volt. Milyen intézkedé­seket tettek e cél eléréséért? a szocialista építőmunkában elért sikereinek, jelenének megörökítésére maradandó emlékművet állítsunk. A szakszervezetek bizalmi ér­tekezleteken, brigádértekezle­teken gyűjtötték a vélemé­nyeket, hogy a város lakossá­ga dönthessen abban, hol ál­lítsuk majd fel az emlékmű­vet. Közreműködtünk a köz­adakozás szervezésében is. Vállalásunk félmillió forint volt, örömmel szólhatunk ar­ról, hogy eddig ennek az összegnek már több mint 90 százalékát befizették. De több szakszervezeti bizottság van, akik már tervüket túl is tel­jesítették, mint például az orvosegészségügyi megyei bi­zottság, az ÉDOSZ üzemek, a Volán 7. sz. Vállalat, a KPVDSZ-hez tartozó egysé­gek, a pedagógusok szerveze­te, a művészeti dolgozók szakszervezete. támogatják a munkaversenyt, a várospolitikai akció­kat. A munkaverseny kapcsolódik a XI. kongresz- szus és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszte­letére meghirdetett mozga­lomhoz. Nálunk ez jó egy év­vel ezelőtt kezdődött, amikor a „900 év — 900 óra” felhí­vás először elhangzott a szol­noki üzemekben, elsők közt a Cukorgyárban, a Járműja­vítóban, de sorra csatlakoztak a többi üzemek is. Természe­tesen ezek a vállalások be­épültek a kongresszusi mun­kaversenybe. Így Szolnokon, azt mondhatjuk, hogy most- már a hármas egység jellemzi a munkaversenvmozgalmat. A vállalások között természetes sok olyan van, amelyik az évfordulóhoz kapcsolódik. Elsők közt kell említeni az Egy brigád — egy iskola moz­galmat, melyben kezdemé-* nyező szerepet vállaltak a szakszervezeti bizottságok' és a szocialista brigádok. A raunkaverseny során kibon­takozó egyik legfontosabb ak­ció, melyben a szervezett dol­gozók nagy részt vállalnak, a kommunista szombatok, val- sárnapok megrendezése a korábbi évek hagyományai­nak megfelelően. Küllő ralis és sportrendezvények — Milyen kulturális és sportrendezvényeket ter­veznek? — Megállapodtunk a Vas­utas Szakszervezet központi vezetőségével, hogy 1975-ben Szolnokon rendezik meg a XIV. vasutas képzőművészeti kiállítást a Galériában. Az SZMT művészeti díját 1975- ben annak a képzőművész­nek, színművésznek vagy népművésznek ítéljük majd, aki a legtöbbet tette a jubi­leumi felkészülés ideje alatt. Ez. év nyarán a Közlekedés­tudományi Műszaki Egyesü­lettel karöltve műszaki napo­kat rendezünk. Készülünk több sportrendezvényre is. Május 17—18. A Magyar Gyermekorvosok Társasága dél-magyarországi decentru- mának tudományos tanács­kozása Május 24—25. A családi és társadalmi ünnepségek III. országos kórustalálkozója, konferenciája Június 1—8. Ünnepi könyv­hét Június 3. A jubileumi ta­nácskozó testület ülése Június 9—12. Az úttörő­olimpia területi döntője Június 16—30. Nyári tárlat. A szolnoki Múvésztelep al­kotóinak kiállítása Június 21—23.' Huszonötö­dik országos eszperantó kongresszus Június 27—júl. 1. V. nem­zetközi vasutas teke Európá­ba jnokság Július 15—16. Országos gyógyszertári asszisztens elő­adói verseny Július 19. y. nemzetközi ifjúsági labdarúgótorna dön­tője Július 28—aug. 12. Ejtőer­nyős Világbajnokság Augusztus 19. Tiszai vízi karnevál Augusztus 22—24. A ' Ma­gyar Higiénikusok Társasá­gának huszadik vándorgyű­lése— Tisza menti közegész­ségügyi napok Megyeszékhelyünk jubileu­mi évfordulójának előkészí­tését járásunk lakossága fi­gyelemmel kíséri, és részt vállal az előkészítés munká­jában, a különböző létesít­mények megvalósításában is. A jubileumi évforduló elő­készítésére 9 fős operatív bi- zottásgot erősített meg járási párt-végreha j tóbizottságunk. Az operatív bizottság felada­ta a munkák koordinálása, szervezése, a pénzügyi és tár­sadalmi munkák vállalásai teljesítésének figyelemmel kísérése. Az operatív bi-zottság tag­jai minden községben beszél­gettek a pártbizottság, az ál­lami, gazdasági egységek ve­zetőivel. E beszélgetés célja az volt, hogy megértessük Szolnok jelentőségét járá­sunk fejlődése szempontjá­ból is. i Mivel magyarázhatjuk a járás lakosságának részvéte­lét a jubileumi évforduló előkészítésében? Azzal, hogy Szolnok város, mint megye- székhely, jelentős ( hatással van a megye lakosságának gazdasági, politikai, kulturá- »5. fejlődésére. A Jászsághoz való közelsége még inkább pozitívan hat, sokoldalú kap­csolat fűződik a járás köz­ségeihez. Igen sokan járnak be dol­gozni a járás községeiből a szolnoki üzemekbe, sok fia­tal jár be a középiskolákba, végzi tanulmányait Szolnok városban. Ezért igen érde­kelt a járás lakossága abban, hogy milyen a közlekedés, mennyi idő alatt lehet a me­gyeszékhelyet megközelíteni, és milyen az ellátás Szolno­kon. » A jászberényi járás lakos­sága szereti a szépet, a kor­szerűt. Nagy gondot fordít fő­leg az utóbbi években saját községeinek szépítésére, kor­szerűsítésére, de mind emel­lett a községi párt- és gaz­daságvezetőkkel történt be­szélgetés folytán azt tapasz­taltuk, hogy értik és érzik a megyeszékhely fejlődéséért is a felelősséget és annak fejlesztéséhez, építéséhez anyagiakkal is hozzájárul­nak. A járás községeinek vezeJ tői és a szolnoki Városi Ta­nács vezetői megállapodást kötöttek, hogy a legfontosabb létesítmények, mint például az autóbuszpályaudvar, a kö­zépiskolai kollégium, a jubi­leumi emlékmű, a tiszaligeti úttörőtábor építkezéseit anya­giakkal is támogatják. A já­rás községeiben 1 millió 600 ezer forintos pénzbeni hozzá­járulás, 500 ezer. kézi és 120 óra gépi munka elvégzéséra történt felajánlás. Az anyagi'és társadalmi munka mellett az illetékes szervek vezetői vállalták, hogy a különböző kulturális és egyéb rendezvények sike­res megszervezése és meg­valósítása. érdekében a járás területéről személyesen is részt vesznek a különböző kulturális és sport megmoz­dulásokon, vetélkedőkön. Járási párt-végrehajtóbi­zottságunk 1973. november 21-én áttekintette a vállalá­sok teljesítését, és megálla­pította, hogy a járás állami és gazdasági egységei válla­lásaikat időarányosan telje­sítették, a pénzbeli hozzájá­rulás közel 750 ezer forintot tett ki 1973-ban. Ugyanakkor több szocialista brigád, KISZ- fiatalok. úttörőcsapatok sza­bad időben, a közséeoolitikai feladatok végrehajtásáért iá­ró anyagi juttatásukat is fel­ajánlották és befizették Szol­nok város számlájára. Ezek azt igazolják, hogy a járás lakossága érzi felelős­ségét a megyeszékhely fejlő­déséért, hisz együtt izgul a megyeszékhely gondjaiért és őszintén örül az elért sike­reknek, mert saját munká­jának eredményét is látja benne. A járás lakossága a vállalt kötelezettségének ele­get tesz, és hozzájárul, hogy Szolnok város méltó módon fel tudjon készülni a 900. ju-, bileumi évfordulóra. Sós Ferenc a? MSZMP jászberényi lírást bizottságának titkára OOO ít — OOO munkaóra Cj mozi épül a szolnoki Voszlokútos / Húszezer ember előtt — A Ságvári Endre me­gyei Művelődési Központ­ban már működik a mun­kásmozgalmi klub, amely­nek egyik vezetője Tabák Lajos elvtárs, az SZMT el­nöke. Ö kapta azt a feladatot, hogy a klub keretén belül kutas­sák fel azokat a régi munkás- mozgalmi múlttal rendelke­zőket, akik időközben már elszármaztak Szolnokról. Őket egy-egy rendezvényre majd meg fogjuk hívni. A megyei művelődési központ készített egy jubileumi kiad­ványt, melyben a város tör­téneti múltját dolgozták fel. Ezzer a szocialista brigádok­nak s egyéb kollektíváknak kívánnak segítséget nyújtani az évforduló méltó megün­neplésében. A szocialista bri­gádok körében ugyanis már megkezdték azokat az elő- adásáorozatokat, amelyelven felidézik Szolnok történetét. Ezek a rendezvények egyrészt a szocialista brigádklubok- # ban, másrészt az ifjúsági klubokban kerülnek rendsze­resen lebonyolításra. Ezen kívül ismeretterjesztő élő­adássorozatok is bőségesen vannak, szintén a város múltját igyekeznek bemutat­ni. A politikai oktatás kere­tében is külön témaként dol­goztuk fel a 900. évforduló­val kapcsolatos tudnivalókat. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert ebben több mint 20 ezer ember vesz részt. Nemrég in­dult a MEDOSZ kezdeménye­zésére egy olyan szocialista brigádvetélkedő, melyen be­lül a brigádok egyik fő fel­adata, hogy gyűjtsék össze saját üzemük, vállalatuk tör­ténetét bemutató doku;mentu- mokat. A brigádok megyei vetélkedőjére majd 1975-ben kerül sor, ez lesz a döntő, ahol ezeket az anyagokat ki is állítjuk. A szakszervezet n^indemellett természetesen reszt vesz a jubileumi intéző- bizottság munkájában is. Az itt végzett munkáról a részt­vevő többi szervvel együtt mi is évenként beszámolunk a város lakosságának. A haladó hagyományokért

Next

/
Oldalképek
Tartalom