Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-30 / 124. szám

1974. május 30. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 / A város közoktatási és közművelődési helyzetéről tárgyalt tegnap a mezőtúri tanács. Mezőtúr súlyos nevelő- Ihiánnyal küzd, bár az alsó­fokú oktatási intézmények­ben az utóbbi években nőtt a pedagógusok száma. Je­lenleg tizenhét állás nincs betöltve. Pedagógus házas­pár akalmazása szinte kilá­tástalan volt. a megoldatlan lakáskérdés miatt. A letele­pedést most úgy segítik, hogy az új 40 lakásos ház­ban 4—5 lakást pedagógus házaspárnak biztosítanak. Ugyancsak gond a gyerme­kek testnevelésének oktatá­sa. Az újvárosi volt Béke moziban egy korszerű fel­szerelésű tornatermet alakí­tanak ki. Tervben van a kislétszámú külterületi isko­lák felszámolása, ugyanak­kor növelik a diákotthoni helyek számát. Az iskolák­ban 84 tanulócsoport 64 — ebből 20 szertári — terem­ben tanul, így nincs bizto­sítva az alsótagozatos gyer­A kisújszállási Városi Ta­nács V. B. tegnap ülést tar­tott. Az első napirendi pont­ban jelentést hallgattak meg a városgazdálkodási vállalat tevékenységéről. A vállalat már a tavalyi év végén elérte az 1975-re ter­vezett termelési szintet. Kü­lönös hangsúlyt kapott a vb- ülésen a szolgáltatások szín­vonalának vizsgálata. A vá­rosgazdálkodási vállalat szol­gáltatásainak színvonala ja­vult ugyan, de még teljes mekek délelőtti tanítása. Tervben szerepel egy 16 tantermes iskola építése. E tanévben 183 hallgató kap­csolódott be a felnőttoktatás­ba. Jelenleg 120—125-en fe­jezik be általános iskolai ta­nulmányaikat. A város területén tizenkét működési engedéllyel rendel­kező ifjúsági klub működik. Ebből három Kiváló ifjúsági klub. Az Idén első ízben ren­dezték meg a termelőszövet­kezeti szocialista brigádok városi szintű vetélkedőjét. A városi könyvtár elnyerte a Kiváló közművelődési könyv­tár címet és az azzal járó 40 ezer forintot, amit könyvbe­szerzésre, berendezésre, fel­szerelésre fordítanak. Még 1974-ben befejezik a művelő­dési központ színháztermének korszerűsítését. A volt Béke moziban bővül a fiókkönyv­tár és klubhelyiség is épül. Mezőtúr felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére nyitják meg az állandó hely- történeti kiállítást a kiállí­tási csarnokban. mértékben nem tudja a bér­lők igényeit kielégíteni. A közutak locsolása nem megfelelő, mivel a locsolóko­csi régi és korszerűtlen. A munka színvonalasabb végzé­séhez elsősorban a tárgyi fel­tételek biztosítása szükséges. A fürdő fejlesztésére nincs pénz, a tisztasági fürdő je­lenleg nem üzemel. A lakos­ság részére a vállalat elsősor­ban faipari szolgáltatásokat tud végezni: bérfűrészelést, gyalulást, parkettázást, par­kettacsiszolást, lakkozást. Jövedelmező a vadászat Az újszászi vadásztársa­ság jövedelme évente 7—800 ezer forint között mozog. Ez tette lehetővé, hogy a kö­zelmúltban 123 ezer forin­tért vadászházat vásárolja­nak. Nyolcvanhatezer fo­rintért vásároltak egy kis­méretű tehergépkocsit is. Az idén tovább fejlesztik a vadgazdálkodást, az élő nyúlbefogást, a fácánneve- lést. hogy munkájuk még jövedelmezőbb legyen. Cola-iixem Tíszakécskén Tiszakécske Bács-Kiskun megye egyik leggyorsabban iparosodó nagyközsége. Há­rom jelentősebb üzeme — a VEGYÉPSZER. a MEZŐ­GÉP gyáregysége és a RE­MIX — mellé 1974-ben ne­gyediknek a Budapesti Li­kőripari Vállalat helyi rész­lege sorakozik fel. A válla­lat üdítőitalgyártással bőví­ti a nagyközségben levő te­lepének termelését. A cola-üzemet azzal a céllal hozták létre, hogy ter­mékeivel segítse Dél-Ma- gyarország frissítő itallal való ellátását s a választék bővítését. A telepítés helyé­nek kiválasztásakor sokat nyomott a latban a tisza- kécskei részleg eddigi jó működése, fejlesztésre való alkalmassága. Bizonyára szerepet játszott a döntés­nél az is, hogy a nagyköz­ség a Tisza menti üdülő­körzet egyik bázisa. Az üzembővítés egy csak­nem kétezer négyzetméter alapterületű könnyűszerke­zetes csarnok, s kétemeletes irodaház építését foglalja magában. Az utóbbiban kapnak helyet a szociális lé­tesítmények is. A cola-üzem fő terméke a Coca-cola lesz, de ezenkívül a Sztár, Tonic és egyéb ha­zai aromákból többféle üdí­tőitalt is előállít. Kapacitá­sából egyműszakos termelés mellett évi 30 millió üveg alkoholmentes ital készítésé­re futja majd. Tizenhat tantermes iskola épül — Korszerűsítik a városi művelődési központ színháztermét Tanácsülés Mezőtúron Napirenden a városgazdálkodási vállalat munkája VB ülés Kisújszálláson Vállaljuk, hogy ebben az évben... Alkotmány brigád a Május 1 Ruhagyárból A munkateremből zaj hal­latszik. A varrógépek katto­gásán átszűrődik egy-egy mondatfoszlány. A futószalag mellett fürge ujjú asszonyok, lányok dolgoznak, közöttük az Alkotmány brigád tagjai is. Lelkes kis társaság... — Az egyik legjobb..'.” — mondogatják róluk a veze­tők és a munkatársak. ☆ iiii A Május 1. Ruhagyár dol­gozói az elsők közt csatlakoz­tak a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny­hez. „Vállaljuk, hogy eb­ben az évben 190—195 mil­lió forint nyereséget érünk el a tavalyi 169 millió he­lyett ... A termelékenységet 8—10 százalékra kívánjuk növelni ... Főn fos célkitűzés a választék bővítése, amit új szintetikus, valamint jersey anyagok feldolgozásával aka­runk elősegíteni ...” — né­hány lényeges gondolat a gyárban készült felhívásból. A gyár szolnoki telepén húsz szocialista brigád dol­gozik. és mindannyian csat­lakoztak a munkaversenyhez. Felajánlásaikat már egy hó­nappal ezelőtt elkészítették. Így tett a 153-as szalag Al­kotmány brigádja is. — A gyárban április 11-én összehívták a brigádvezető­ket. és ismertették velük a munkaverseny lényegét. a fontos feladatokat, célkitűzé­seket — emlékszik vissza Mondj Magdolna, aki még csak húszéves, és már ve­zető. Igaz, még csak egy bri­gádot „igazgat”. — A gyűlés után összeültünk a lányok­kal, és nekik is elmondtam, amit hallottam. Megbeszél­tük, hogy mit vállalunk. Mindenkinek volt valami öt­lete. — És mit vállaltak? — Csatlakoztunk a Dol­gozz hibátlanul mozgalom­hoz, és ezzel vállaltuk a 99,8 százalékos minőségszín­vonal elérését —sorolja Bug- lyó Imréné. — Azt jelenti ez, hogy selejt nélkül kell dol­goznunk. ami nagy figyelmet igényel mindenkitől. Telje­sítményünket 1975. május 1-ig 90, 1976. május 1-ig pe­dig 102 százalékra szeret­nénk emelni. Gondot fordí­tunk a brigádtagok tovább­képzésére. A gyár minden évben indít különböző szak­mai tanfolyamokat, amelye­ken szép számmal képvisel­teti magát a mi kollektívánk is. Működik vállalaton belül felnőtt szakmunkásképző is­kola. Az 1974—75-ös tanévre közülünk ketten — Németh Mária és Hardi Anna — je­lentkeztek. — Vállaltuk azt is, hogy aki még nem végezte el az általános iskolát, az elkövet­kezendő két évben tanulni fog — szól közbe Horváth Mária. A feszültség kezd ' felol­dódni. Mindenki szólni akar. Már kérdezni sem kell. So­rolják tovább terveiket. — Mivel a munka verseny kapcsolódik Szolnok fennál­lásának 900. évfordulójához is, mindannyian 10 óra tár­sadalmi munkát ajánlottunk fel — mondja Kukovecz Ká­ról yné — Mit csinálnak a 10 óra alatt? — A Csokonai úton van egy sportpályánk. Munka után odamegyünk dolgozni. Van mit csinálni. A szeme­tet összeszedni, füvesíteni, szépítgetni. A gyár előtt is parkosítunk — válaszolja Bársony Erika. A legszebb, legnemesebb feladat, amire gondoltak: se­gíteni az idős embereken. — Ügy terveztük, hogy egy szociális otthonnal felvesz- szük a kapcsolatot — meséli ismét a brigádvezető. — Melyikre gondoltak? — A víztorony mellett le­vőre. Már tavaly is felkeres­tük a 1 alvóit. Pelerint varr­tunk. és azt vittük ajándék­ba. Szeretnénk, ha ez a kap­csolat tartós lenne. Beszél­tünk arról is. hogy egy olyan öreg nénit vagy bácsit pat­ronálna a brigád, akinek már senkije sincs. A brigádtagok mindegyike fiatal. Szeretnek együtt spor­tolni, színházba, moziba járni. — Mindig ott voltunk és ezután is elmegyünk a /vá­rosi, a gyári sport- és kultu­rális rendezvényekre — teszi hozzá Mészáros Anikó. — A brigádok között most indul egy kulturális és szakmai ve­télkedő, amelyre mi is bene­veztünk. Már készülünk rá. — Mennyi többletmunkát jelent a vállalásuk? — Ahhoz, hogy eredményt érjünk el a munkában, ke­ményen kell dolgozni — összeg­zi Skultéti Rozália.— Nem idő­ben és mennyiségben mérjük ezt a többletmunkát. Ha egyáltalán mérhető, azt az eredményeink mutatják majd.,, ☆ Az Alkotmány brigád két éve alakult Azóta jó munká­juk jutalmául megkapták a bronz plakettet. Az apró öt­letekből született kongresszu­si felajánlásuk is hozzájárul majd a még jobb, pontosabb munkához. — szekeres —1 Részleges termelői árrendezés: 1975 január 1 interjú dr. Ciikős Nagy Béla államtitkárral, az Országos Anyag és Árhivatal elnökével KÉRDÉS: — Magyorország gazdasága annyira külkeres­kedelemérzékeny. hogy jog­gal állíthatjuk: nálunk a nemzetközi versenyképesség méri a különböző ágazatok hatékonyságát. Vagyis, végső­soron a világpiac ítélete dön­ti el, melyek azok a termé­keink, amelyek valóban el­érik á kívánt színvonalat. Ennek az „ítéletnek” pedig az árak a közvetítői: rajtuk keresztül értesülnek a válla­latok termékeik kedvező, vagy kedvezőtlen fogadtatá­sáról. Úgy tűnik, elsősorban ez a tény teszi szükségessé, hogy meghatározott körben nálunk is sor kerüljön a ter­melői árrendezésre. VÁLASZ: — Valóban, itt arról van szó, hogy amióta napirendre tűztük a magvar gazdaság struktúrájának ha­tékonyságot szem előtt tartó átalakítását, azóta árrendsze­rünknek is, egyre torzítás­mentesebben kell ellátnia ezt a közvetítő feladatot. Ez pedig sok esetben azt je­lenti. hogy belföldi termelői árainknak nem szabad túl­zottan elszakadniuk a külke­reskedelmi áraktól, különben a jelzőrendszer hamis és helytelenül orientálja a vál­lalatokat döntéseik megho­zatalában. KÉRDÉS: — Mennyiben tér el a most elhatározót terme­lői árrendezés a korábbiak­tól? VÁLASZ: — Elsősorban abban látom a különbséget, hogy ezúttal nem ..nagytaka­rítást” hajtunk végre, vagy­is nem általános. minden ágazatra kiterjedő rendezés­ről van szó. Ezúttal kifeje­zetten az a célunk, hogy a tőkés impoi^ból származó nyersanyagok kalkulációiét reálisabbá tegyük a vállala­tok számára és ennek alap­ján az exporttermékekről ké­szített árkalkuláció is meg­alapozottá, igazzá váljon. Ez feltétlenül szükséges, hiszen köztudott, milyen hatalmas mérvű áremelkedés követ­kezett be az utóbbi néhány évben a világpiacon. Az olaj­ról már felesleges s^ót ej­teni. ez aranyira közismert. De talán kevesebben tudják, hogy a fémek, vegyi-alao- anyagok. és a textilipari, bőr­ipari alapanyagok esetében is ..ár-robbanás” következett be: egy-két év alatt megkét­szereződtek, megháromszoro­zódtak az árak. Ennek ter­heit költségvetésünk nyilván­valóan nem tudná időtlen időkig átvállalni — ahogyan ezt eddig tettük. De ez nem is lenne célszerű, pontosan, az árak jelzőrendszer-szerepe miatt. Erről a szerepről nem szabad lemondanunk, hiszen a vállalatok csakis reális aLapanyagárak mellett tud­nak reális késztermék-árakat kialakítani és így mérhető egyértelműen, mely ágazatok, vállalatok munkája minősül hatékonynak. Ilyen értelem­ben beszélhetünk arról, hogy az áraknak fontos közgazda- sági szerep jut a gazdasági struktúra hatékony formálá­sában. — Itt azonban szeretném azonnal hozzátenni, hogy to­vábbra sem célunk a tőkés árarányok teljes, maradékta­lan tükrözése, hiszeh legfon­tosabb piacunk a KGST, ahol köztudottan nem keli tarta­nunk a tőkés országokéhoz hasonló inflációs, spekulációs Jelertségektől. Az 1975-os ár­rendezésnél pontosan abból indultunk ki, hogy mérlegel­tük a tőkés országokból im­portált nyersanyagoknak a belföldi felhasználásban ját­szott súlyát. Tehát csakis azokban az esetekben dön­töttünk az árrendezés mel­lett. ha valamilyen alapanya­got ezekből az országokból importálunk. KÉRDÉS: — A Miniszter­tanács határozata szerint az ipari termelői árszint emel­kedésének részbeni ellensú­lyozása érdekében csökken­teni kell az eszközlekötési já­rulékot. Vajon nem jár ez azzal a veszéllyel, hogy né­hány vállalat indokolatlanul nagyobb nyereségre tesz majd szert? VÁLASZ: — Mindent meg­teszünk an-iak érdekében, hogy termelői árszintűnk ne növekedjék a tervezettnél jobban. Éppen ezért nagyon szigorúan kijelöljük azok­nak a vállalatoknak a kö­rét, ahol a nyersanyagár­emelkedés továbbgvűrűztet- helő. Ez mindenekelőtt a ru­házati ipart, a vegyipart, valamint - a szállítóipart érinti. Ugyanakkor tisztá­ban vagyunk azzal, hogy az 1975. évi árrendezésbe bevont anyagárak emelése vala­mennyi termelési ágban eme­li a -termelési költségeket, mégis, arra a következtetésre jutottunk, hogy az árszínvo­nal stabilitásának érdekében, az említett három ágazaton kívül, csak kivételes esetek­ben kapcsoljuk össze az anyagárak emelését az ár­rendezéssel. Miről is van te­hát szó? Egy három fázisból álló intézkedés-sorozatról. Az első fázisban meghatározzuk az új anyagárakat. A máso­dikban mérjük fel az anyag­ár-változásoknak a feldolgo­zóipari termékek költségére gyakorolt hatását, s az emlí­tett három ágazatban megál­lapítjuk a továbbgyűrűzteté- sek mértékét. Végül, a har­madik fázisban elszámoljuk az iparági eredményeket: adókat, szubvenciókat, dotá­ciókat rendezünk azokban az iparágakban, ahol — mivel nem engedélyeztük számuk­ra a továbbgyűrűztetést — az anyagár emelkedése hátrá­nyos helyzetet teremtett. KÉRDÉS: — A fogyasztói árakat mennyiben érinti az 1975. évi árrendezés? VÁLASZ: — Mint köztu­dott, nálunk a termelői árak és a fogyasztói árait két el­térő árrendszert alkotnak, mivel más-más mérlegelések alapján alakítjuk őket. A fo­gyasztói árakat a párt élet­színvonal-politikája határoz­za meg. míg a termelői árak­nál azok a megfontolások ér­vényesülnek, amelyekről már szóltam. Ezzel összhang­ban az 1975. évi termelői ár­rendezésnél is figyelmen kí­vül hagytuk azokat a termé­keket. amelyeket lakossági fogyasztásra hozunk be kül­földről, noha ezek — példá­ul a cukor, — Ipari nyers­anyagként is hasznosulnak. Tehát például a cukrot az élelmiszeripar továbbra is kedvezményes áron kapja és eszerint kalkulálhatja termé­keinek árát is. KÉRDÉS: — Sokan úgy ítélik meg a tőkés világpia­con végbement példátlan mérvű áremelkedést, mint át­meneti jelenséget, amely ha­marosan normalizálódik. s az árak ismét az eredeti színvonalra süllyednek, ön szerint várható ez a norma­lizálódás? VÁLASZ: — Nehéz kér­dés. Ez az „átmeneti jelen­ség” ugyanis már évek óta tart. Ennek ellenére én úgy ítélem meg, hogy előbb- utóbb valóban „megnyug­szanak” az árak. Arra azon­ban nem lehet számítani, hogy az eredeti színvonalra térnek vissza. A jelenlegi helyziet létrejöttében nagy szerepe volt a spekulációnak is, tehát nem minden ter­mék ár-alakulása tükröz va­lódi értelemben vett gazda­sági szükségszerűséget. Azon­ban azt is világosan kell lát­nunk, hogy a tőkés világ- réacon nemcsak spekulatív inflációról, általános árszín­vonal-emelkedésről van szó. — Az általános áremelke­dés közepette strukturális okokból végbemegy az ár­arányok átrerdeződése is: el­sősorban az anyagok drágul­nak a késztermékekkel szem­ben. és a különböző anyagok egymáshoz viszonyított érté­ke is megváltozik. A fejlődő országok iparosodása és a számukra igazságtalan eddi­gi cserearány megváltoztatá­sára irányuló törekvésük tar­tós hatást gyakorol az ár­viszonyokra. Ez pedig nyil­vánvalóan megnehezíti a gaz­dasági növekedést azokban az iparilag fejlett országok­ban, amelyek erősen ráutal­tak az Importált anyagokra. — Ezeknek az országoknak az esetében az egyedüli meg­oldás az, hogy fokozniuk kell termékeik minőségét és ver­senyképességét. mert csakis ezen a módon ellensúlyoz­hatják azt a veszteséget, amit az importanyagok drágulása jelent számukra. Hazánk ezen országok közé tartozik. Eddigi gazdaságpolitikánk — és különösen külkereskede­lempali tikárak — jelentős si­kereként könyvelhetjük el azt a tényt, hogy mind/z- ideig sikerrel oldottuk meg ezt a feladatat. Külkekeske- delmi cserearányunk 1968 óta mintegy 10 százalékkal javult. Azonban a jövőben is elsőrendű követelmény számunkra, hogy fokozzuk a munka termelékenységét, ja­vítsuk a termékek minőségét és versenyképességét. mert ez a záloga annak, hogy ez a sikeres politika továbbfolyta­tódjék. Jó minőségű, bárhol értékesíthető export-árualap bővítésével a következő évek­ben is vissza tudjuk hárí­tani a tőkés piacokra azt a hátrányt, amit számunkra az import drágulása jelent. Forgács Katalin Savkezelő a Tiszamenti Vegyiművekben (Fotó: Nagy Zsolt)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom