Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-29 / 123. szám

1974. május 29. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP o l¥asöínk Házunk környéke még rendezetlen Tavaly augusztusban adta át az OTP ötvenkét család­nak Szolnok egyik legszebb társasházát a Meder utcában. Ekkor az épületet sok építési anyag, törmelék és szemét vette körül. Egy alig járható földút vezetett hozzá. Elhang­zottak ígéretek, a határidők a környezet megváltoztatására. S mi valósult meg kilenc hó­nap elteltével? A ház előtt határidőre utat és autóparkolót készítettek, és < egy járdát a Rákóczi út felé, melynek azonban nincs „vége”. Az épület éjszakánként tel­jes sötétség veszi körül. A villanyoszlopok és a világító- testek ugyan már megvan­nak. .. Hogy egész télen a közlekedés, a közbiztonság mit jelentett, felesleges rész­letezni. A megépített út és kocsiparkoló tavasszal a gyer­mekek játszótere lett. Emiatt az épület előtt nem biztonsá­gos a közlekedés. Veszélyben vannak a földszinti ablakok és a parkoló gépkocsik. Mind­ez azért, mert nem készült el a megígért játszótér, amelyre mind az épület előtt, raünd mögötte bőségesen van Siely. „Szerencsére” a gyorsan növő gyom lassacskán befed, min­dent — gödröket, építési tör­meléket —, ez pótolja a par­kosítást. Termőföld és nö­vények nélkül maradtak az épület és a járda közötti kis kertecskék is, így inkább rontják, mint emelik a szép otthonok hatását. Közvilágítás, szükségtele­fon, rendesen kiépített járda nélkül, szeméttel és piszokkal körülvéve úgy élünk, itt, mint egy elhagyott faluban. Nincs a közelben egy rendesebb bolt. Mindezt csak növeli a közelben lévő régi házak sza­bad illemhelyeinek, disznó­óljainak „illata”, a kutyák Ugatása. Házmegbízottunk érde­künkben eredményt elérni nem tudott.. Négy aláírás Szolnok A levélhez csupán annyit: a közvilágítás megoldása, sze- métlehordás nem a lakástulajdonosok feladata. A parkosí­tás sem, de meggyőződésünk, hogy ha a terepet „rendezik”, az ötvenkét család legtöbbje boldogan, örömmel vesz részt a „kerti munkában”, hisz saját maguknak, gyermekeiknek va­rázsolják széppé a ház környékét. Ismét: a lift 1973. november 2l-én köl­töztünk be a Kun Béla kör­út 7-es számú, OTP-társas- házba. Sajnos, eddig nem sok , örömünk volt az új otthon­ban. Két lift van ugyan, de ezek többször rosszak, mint jók. Jelenleg „Balesetveszély miatt lezárva” feliratban „gyönyörködhetünk”, s bak­tathatunk a lépcsőkön a tize­dik emeletig. Az a szomorú, hogy a javí­tás jeleit sem látjuk. Arra nem gondol senki, hogy mennyit kínlódnak a gyerme­kes anyák, amíg egy vagy két gyermekükkel feljutnak 5., 7., vagy éppen 9. emeleti laká­sukba. Erőteljes férfiaknak is megterhelő a sok lépcső. Bal­esetveszély ugyan nem fenye­get bennünket — ez jó, de más károsodás igen. Százhuszonnyolc család nevében kérem segítségüket. Ha hat hónap alatt idáig ju­tott a lift, mi lesz később? Nekünk itt kell laknunk, hi­szen itt kaptunk lakást, amelynek részleteit többnyi­re 2003-ig fizetjük... Mind­annyian korosodunk. Remél­jük, hogy az évek során nem kell sokat bosszankodnunk, s- naponta többször, több száz lépcsőt járnunk. Bodnár István Szolnok Egész hónapban otthon maradjak? Február 20-án értesítést ta­láltam a postaládámban. Fel­szólított a megbízott kémény­seprő, hogy április 20-án tar­tózkodjam otthon. Mivel dol­gozom — az Április 4. Gép­gyár örményes! gyáregységé­ben —, április 20-ra egy náp szabadságot kértem. Ki sem mozdultam otthonról. De a kéményseprőt hiába vártam. fezogep Vállalat /elvételre keres háromműsiáfcos könnyűszerkezetes üzemébe — lakatos, — hegesztő szakmunkásokat, Valamint — férfi segédmunkásokat. A II. és III. műszakban műszaki pótlékot fizetünk Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Szolnok, Vöröshadsereg U. 3(3. Három nap múlva jelentke­zett. Akkor a kulcslyukba du­gott egy értesítést, ahonnan bármelyik játékos gyermek kihúzhatta volna. Igenám, csakhogy az értesítés egy kis­sé rejtélyes. Nincs rajta, hogy melyik napon óhajtanak jön­ni, csak a VI. hónapot jelöl­ték meg. (Valóban így van, az értesítés a birtokunkban van. A szerk.) Ha a kémény­seprő vállalat úgy akarja, én szívesen otthon maradok egész hónapban, csak fizessék a munkabéremet. A vállala­tomnál meg kérek illetmény nélküli szabadságot. Egyébként az értesítésen rajta van, hogy dolgozójuk munkaideje 16 óráig tart. Délután háromkor minden nap otthon vagyok, tehát bár­mikor jöhetnének..; Szondi Imréné Fegyvernek D Megvannak a sorsjegyek.;: Május 22-én közöltük .Ma- róti István jászfényszarui ol­vasónk levelét „A sorsjegyek elakadtak” címmel. Azt tette szóvá, hogy a papírt, textil­hulladékot gyűjtő gyermekek nem kapták meg az őket meg­illető sorsjegyeket. A Tiszavidéki MÉH Nyers­anyaghasznosító Vállalat Igazgatóhelyettesének vála­szából megtudtuk, hogy meg­bízottak még május 22-én, a helyszínen megvizsgálta a panaszt. Olvasónkat a mun­kahelyén kereste fel, s átadta neki a sorsjegyet, amely tu­lajdonképpen elsőosztályos kislányát illeti, a gyűjtött 11 kg újságpapírért. Ütőerén a városnak .:: címmel munkatársunk ri­portsorozatban „kísérte” a megyeszékhely főutcáján a 4-es út rekonstrukcióját. A május 21-én megjelent riport­ját így kezdte: „A Május 1. út torkolatának környékén a Metró Közleke­dési Építő Vállalat munkásai dolgoznak. Velük szeretnék beszélgetni, de elhárítják. Ke­ressem a munkavezetőt. Lehet, mondja, de engedély kell. Erősködöm kicsit, nem hiva­talos dolgokról, nem határ­időkről szeretném kérdezni őket. Sajnos, azt sem lehet, ez az utasítás. Keressem az épí­tésvezetőt. Telefon, egyszer, kétszer, többször. Nincs bent majd később. Vgre beszé­lünk. Engedélyt ö sem adhat, keressem a főépítésvezetőt...” Nem ismételjük meg a ri­portot, végül is vezérigazga­tói engedélyt kellett szereznie munaktársunknak Budapest­ről, amelyet fél órán belül megkapott telexen. S most nézzük dr. Homoki József ve­zérigazgató néhány napja ér­kezett levelét: „Jólesően tapasztaljuk, hogy a „KÉV—METRO” Vállalat Szolnok megyében lévő mun­kálataival foglalkozik a me­gyei újság, örülünk annak, hogy írásaikkal erősítik a la­kosságban akt a bizalmat vál­lalatunk iránt, amelyet az elmúlt másfél évtized alatt munkánkkal kivívtunk ma­gunknak. Engedjék meg, hogy a vál­lalat fennállásának 25. évfor­dulója alkalmából megkö­szönjem eddigi munkájukat és kérjem, hogy a továbbiak­ban is legyenek „utitársaink” a mindennapos munka örö­meiben és gondjaiban. A megjelent riportsorozatra is az elismerés és a köszönet hangján válaszolok. Munkahelyeink általában a munkavégzésre, nem kevés­bé a látogatásra több ve­szélyt rejthetnek, veszélyesek. Különösen azóta, hogy a Le­nin Kohászati Művekben be­következett a tragikus bal­eset, még szigorúbb intézke­déseket hoztunk, egyrészt munkásaink, dolgozóink, nem kevésbé a látogatóink testi épségének megóvása érdeké­ben. Utasításaimnak az a célja, hogy az egyes munkahelyeket jól ismerő műszaki vezető a látogatókat előre kijelölt út­vonalon végig kísérje, és fel­világosítsa a munkahelyeken lévő legfontosabb életvédelmi magatartásról. Éppen ezért ne vegyék rossz néven, ha az Önök munkatársáról is így gondoskodunk. Semmiképpen nem az a célunk, sőt, hogy korlátozzuk a Szolnok megyei pártbizottság és tanács lapját képviselő újságírókat mun­kájukban. Főképpen ‘abban nem korlátozzuk munkásain­kat sem, hogy a maguk tevé­kenységéről, a mi munkánk­ról saját véleményüket ne mondják el hivatalos szemé­lyeknek. Ismételten köszönöm segí­tő és bíráló munkájukat.” Sz G. V.-né, Szolnok: A 6/1967. (X. 8.) MüM. sz. rendelet 13. § (4) bekezdése szerint a dolgozót a munkaviszony szüne­teltetésének tartamára a következő esetekben illeti meg a szabadság: a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamá­ra; b) a szülési szabadság tartamára; c) a 10 éven aluli gyer­mek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött idő­re, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély; d) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamá­ra; e) a tartalékos katonai szolgálat idejére és f) minden olyan munkában nem töltött időre, melyre a jogszabály átlagkere­set fizetését írja elő. M. I. Törökszentmiklós: A Magyar Állami Népi Együttes címe: 1251. Budapest, Pf. 23. (Corvin tér 8.) ÖCSflD HIRDETMÉNY Ingyenes, ÉVM által kor­szerűsített követelmények­nek megfelelő, 12 hónapos művezetőképzö tanfolyamra jelentkezhetnek azok a kőmű­ves, ács-állványozó, vasbeton- szerelő szakmunkások, akik legalább öt éve szereztek szakmunkásbizonyítványt. — Jelentkezési határidő: 1974. május 31-ig írásban. A tanfolyam helye: Kecs­kemét. Kezdete: 1974. július L A felvételi vizsga időpont­járól írásbeli értesítést kül­dünk'június 10-ig. A tanfolyam Ideje alatt jó kereseti lehetőséget biztosí­tunk. Munkásszállás, ebéd; különélés! pótlékot és utazá­si hozzájárulást fizetünk. Minden héten szabad szombat. Rács megyei Állami Építő­ipari Vállalat* Kecskemét, Klapka u. 34. (x) \ hűtőgépgyár szak vizsgázott JOGÁSZT VESZ FEL — férfit — a jogi osztályára. Szükség esetén lakást biztosítunk. Jelentkezés pályázat útján, részletes önéletrajz- , zal az alábbi címre: 5101 Jászberény, Pf. 64. A megváltozott családi pótlékról munkaviszonya és termelő­szövetkezeti tagsága alapján egyaránt megállapítható, a családi pótlékot a munkavi­szonya alapján kell fizetni. Felsőfokú oktatási intéz­mény hallgatója (ha az alap­vető rendelkezések értelmé­ben jogosult) családi pótlé­kot arra a hónapra kaphat, amelyben tanulmányait ti­zennyolc napon át folytatta. (A családi pótlékot az az ok­tatási intézmény állapítja meg, ahol tanul.) D. Cs. I. Ä Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa az 1/1974. (V. 15.) számú szabályzatával megváltoztatta a családi pót­lékról szóló szabályok né­hány rendelkezését. Az új szabályzat szerint an­nak a dolgozónak. akinek családi pótlékra való jogo­sultsága a munkaviszonya és a nyugdíja alapján egyaránt megállapítható, a családi pót­lékot nyugdija alapján kell fizetni. Ha azonban munka- viszonya szerint több családi pótlékot _ kapna, mérvadó a munkabére. Azoknak viszont, akiknek ez a jogosultsága, Korlátozták az épülő lakások nagyságát letráépítés, tetőtér-beépítés, toldaléképítés, átalakítás) ese­tében sem. haladhatja meg a jogszabályban meghatáro­zott nagyságot. A lakás alapterületének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a hozzá tartozó egyéni vagy közös használatú (például pdncere- kesz) és a nem lakás célját szolgáló helyiségeket (pl. üz­let. műterem, garázs). A te­tőtérben kialakításra kerülő szobák alapteriiletének pe-, dig csak a felét kell számí­tásba venni. Az üdülők alaM- területéhez viszont hozzáír ir­tóznak a lakószobákat kié ké­szítő főző, egészségügyi, k jöz- lekedésd és tárolóhelyek. Az üdülőikben. minden olyar / la­kóhelyiség szobának s' ámít, amely nem kiegészítő funk­ciót lát él. s alaptf irülete meghaladja a 6 négy zetmé- tert (a 8 négyzetméte- ,-nél ki­sebb alapterületű jzobákat viszont fél szobának, kell te­kinteni.) Az új miniszterta/nácsl ren­delet 1974. július elseiétől lép életbe. Rendelkezéseit á július elseje után indult épí­tési engedélyeknél kell fi­gyelembe venni. (Az ismerte­tett jogszabályok teljes szö­vege a Magyar Közlöny 1974. évi 32. számában olvasható.) A Minisztertanács a 15/ 1974. (V. 15.) számú rende­letével korlátozta az állam­polgárok által építhető laká­sok és üdülők nagyságát. Az új rendelet alapján a tulajdonszerzésre jogosult személy, illetve család csak olyan — maximum hatszobás — lakást építhet, amelynek alapterülete családi házban nem haladja meg a 140 négyzetmétert, nem családi háznak minősülő, többlaká­sos épületben pedig a ma­ximális alapterület 125 négy­zetméter lehet. Az építhető üdülők 'alapterülete családi víkendház esetében maxi­mum 80 négyzetméter, tár­sasüdülőben pedig 60 négy­zetméter lehet. Az új rende­let szerint további korláto­zást jelent az is, hogy há­romszobásnál nagyobb üdülő nem építhető. A rendeletben előírt mé­reteknél nagyobb lakás épí­tésére csak akkor adható en­gedély, ha az építtető — tanácsi bérlakásra megálla­pított — lakásigénye a hat szobát meghaladja. (Az épít­tető e jogosultságát a lakás­ügyi hatáság által hozott ha­tározattal köteles igazolni.) Az állampolgárok tulajdo­nában levő lakás. Illetve üdülő naevsáen bővítés íeme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom