Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-29 / 123. szám
1974. május 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Áutfátnfáoh&gcítt, Szegedi nap a rádióban Ha egyáltalán ebben a Ids országban lehet arról beszélni, hogy hová való az ember, én már szegedinek, Csongrád megyeinek érzem magam, mondta a Zalából elszármazott olajmémök. az országgyűlési képviselő a rádió hétfői monstrevállal- kozásában, amikor hajnaltól késő estig Szegedet és környékét járta körbe a mikrofon. A szegedieket, elsősorban természetesen őket hozta lázba ez a műsor, de annak is. aki csalt; nagyritkán fordul meg a Tisza- parti városban, annak is le- bilincselően érdekes volt a nap sok-sok. Szegedről hangzó adása. S valóban, amikor a közelmúltban Győrből közvetítettek hasonló napot, utána egy kicsit mindany- nyian győrinek éreztük magunkat. Most Szeged került közelebb minden rendszeres rádióhallgatóhoz. Az egyik, talán eléggé nem is méltatható jellemzője volt a nap műsorainak, hogy nem a kurioziumokat, az érdekességeket mutatta be, hanem színesen, sokrétűen adott átekintést országunk egyik jelentős vidéké-- rőL S mindez — szerencsére — nem zárta ki, hogy a műsor könnyen gördülő, szinte fesztelen legyen. Meg sem éreztük, csak sejtjük mekkora hatalmas munka áll amögött, amit hétfőn hallottunk. A baj csak az, hogy egy napba sűrítve képtelenség volt valamennyi műsort végighallgatni. De így is, a szabad idő engedte részletekből is összeállt a kép. Olyan kép, amely a közhelyszerű elképzeléseket kiegészítette: bebizonyosodott, hogy Szeged nemcsak a papucs, a paprika, a szalámi vagy éppen az olaj városa. Mintegy tizenhárom érán át hallhattuk a szegedi műsort, többnyire élőben. Megszólaltak a város vezetői, a Szegedről elszármazottak, a diákok, a szegediek. Szegedről szólt a Ki nyer ma, a kívánságműsor a Petőfin, a krónikák szinte rovatot szenteltek a városnak, majd este a Szeged-szeggel című két és fél órás adás zárta a nap programját. Ebben a szegediek elmondhatták bújukat, bajukat, bánatukat és persze örömüket is. Panaszaikra az illetékesek adtak hol kielégítő, hol nyugtatgató választ (és ha valamelyikük rém bizonyult elég határozottnak, a riporteri szem- fülesség késztette konkrét ígéretre). A nem mindennapi rádiós vállalkozás legkellemesebb meglepetése a riporter-stáb jól szervezett, összehangolt munkája, a könnyed hangvétel volt. Ebben elsősorban Szepesi György és Pet- ress István remekelt. Jó humorral, de következetesen vezették a műsort. Tudjuk. hogy egy-egy ilyen nap hatalmas előkészítő munkát, rengeteg energiát igényel, mégis, jó lenne, ha szaporítaná a rádió a hasonló napok számát. Így — a televízió Hazai esték című vetélkedőjével karöltve — elérhetnénk, hogy mindenki egy kicsit győrinek, szegedinek, soproninak, vagy éppen gyöngyösinek érezze magát. Akikről többet tudunk, akiknek gondjait, problémáit is ismerjük, közelebb állónak érezzük masunkhoz. .— Iröniböczky ^ Kádár János: Válogatott beszédek és cikkek A Kossuth Kiadó könyvhéti kötetei, tervek az év végéig Ma játék, holnap talán hivatás Elektrotechnikai kiállítás Mezőtúron Csetttatve «ölelgetnek egymásnak a kapcsolók. A kis terem zsúfolásig tele csuda dobozokkal, villogó lámpákkal — és magyarázó táblákkal. A gyerekek, a Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola diákjai alig férnek egymástól. Élvezettel nyomkodják a gombokat, kapcsolgatnak, és „utasításaiknak” megfelelően felvillan egy-egy lámpa. Az ünnepi könyvhét választékához méltó módon járul hozzá a Kossuth Kiadó. Kilenc új kötetet jelentetnek meg. Ezekről, valamint az év folyamán várható jelentős kötetekről a Kossuth Könyvkiadó igazgatója tájékoztatta a sajtót. A kilenc könyv önmagában nem sok, arra azonban mégis alkalmas, hogy érzékeltesse a kiadó eléggé széles profilját. A Marx és Engels Magyarországról című könyv Marx és Engels szemléletének alaposabb megismerése, a magyar múlt tudományos megítélése szempontjából, de a történelmi fejlődésünket eltorzító álláspontok bírálatának szempontjából is nagyjelentőségű. A két klasszikus írásaiból összeállított kötet új szempontokat nyújt azokhoz a vitákhoz, amelyek a magyar múlt hagyományainak értékelése és ápolása körül folynak nemcsak történészeink között, hanem kulturális életünk sok más területén is. Bővített kiadásban kapják kézhez olvasóink a Lenin Magyarországról című gyűjteményt, amely Leninnek Magyarországra vonatkozó írásait tartalmazza. Kádár János: Válogatott beszédek és cikkek című kötet a Központi Bizottság első titkárának belpolitikai tárgyú beszédeiből és írásaiból nyújt válogatást. Áttekintést ad az elmúlt 17 esztendő történetéről, s az írásokból az olvasó nyomon követheti, hogyan érvényesülnek a munkásosztály alapvető érdekei, hogyan formálódik a párt szövetségi politikája, hogyan alakul át a parasztság élete, hogyan találja meg helyét az értelmiség, hogyan tudatosodik a nők és az ifjúság társadalmi szerepe, anyagi és erkölcsi megbecsülése. A tavalyi 200 helyett 244 művet adunk ki, példányszámuk — tömegoktatási anya* gok nélkül — meghaladja a négymilliót, ami mintegy 10 százalékos növekedést jelent. Közgazdasági szerkesztőségünk 22 helyett 27, nemzetközi szerkesztőségünk 23 helyett 35, és történelmi szer-, kesztőségünk 33 helyett 47 művet rendez sajtó alá. Kiadványaink népszerűségét igazolja az a tény, hogy egyre több az utánnyomás, a második, illetve harmadik kiadás: ebben az évben 25 ilyen könyvet adunk ki. Juhász Gyula és Deák István másodikosok. Mindketten mérnöknek készülnek. Előttük az asztalon egy oszcilloszkóp, kerek képernyőjén élénkzöld vonal rajzol szinusz-hullámot A huliám alakja, formája a szerint változik, hogy az egymás mellé helyezett, két jókora tekercset merre mozdítják el — Ahogy mozgatom, úgy változik a térerősség, ez látszik a műszeren — magyarázza egyikük. — Pe%sze a működését mi még nem értjük pontosan, elektromosságtant csak negyedikben fogunk tanulni. De azért nagyon érdekes. Ez az érdekesség, a játék öröme köti le a gyerekek figyelmét a mezőtúri művelődési központ „Egy szál vezetéktől a számítógépig” című kiállításéin. Talán nem is baj, hogy a bonyolultabb kapcsolásokat nem értik, az élmény így is teljes. Tudják, hogy végül is nincs a dologban semmi ördöngösség. s így ébred fel a Vagy: jó lenne megérteni, jó lenne többet tudni róla. — A kiállítás első része összefoglalja mindazt, amit egy év alatt elektromosságtanból tanulnak a diákok — mondja Dékány Gyula fizikatanár. — A másik része pedig megsejtett valamit abból, ami a számítógép működésének lényege. Az elektronika egyelőre mégnem szerepel a tantervben, de az iskolareform már erre is ki fog terjedni. A kísérleti iskolákban már van ilyen kezdeményezés, a kettes szám- rendszert például az áltrV.á- nos iskola álsó tagozatán kezdik megismertetni a gyerekekkel. — Megnéztük az év elején Szolnokon a számítástechnikai kiállítást. Az több tanulónkban keltett lelkesedést. Egyik tanítványom, Koós Beáta például, most érettségizik, a kiállítás után határozta el, hogy programozónak tanul tovább. A kiállított kapcsolási változatok közül, elsősorban a bonyolultabbak, egy-egy olyan funkciót mutatnak be, melyeknek a számítógépekben is szerepük van. Ilyen például a jobbra-balra léptető Serif-regiszter működő modellje, melyen egy-egy gombnyomással lehet irányítani a vörösen viliódzó jelek vándorlását. — Ez nekünk még inkább érdekesség — mondja Szűcs Ferenc negyedikes, a debreceni Agrártudományi Egyetemre pályázik. — De izgalmas játék. — Nekem azt futtatja eszembe, hogy milyen keveset tudok az elektronikáról — teszi hozzá Achs Károly, 5 is negyedikes, matematikusnak készül. Érdekesség. Játék. De olyan játék, amely minden írott vagy kimondott szónál jobban felkelti az érdeklődést. Azok, akik a kiállítást végigböngészték, „végigjátszot- ták” — s nem kevesen vannak —, már nem a misztikus csodalényt látják a számítógépben, hanem ráérez- tek: felfogható, megérthető dolog az. csak tanulni kell S hogy játék? Gondolom ez a jó benne. Ezért lepett meg, mikor az egyik nevelő így terelgette diákjait: na fiúk fejezzük be a játszado-, zást, tartalmilag nézzük! Pedig, ha valami dicsérj hető ebben a kiállításban, aa éppen ez a játékosság. A nagyképűen okoskodó, misztifikáló bemutatás helyett (mely, valljuk be. inkább elrettentene), a cselekvő reszt- vétel lehetősége. Mert ami ma játék, egyeseiméi holnap szakma, holnapután esetleg hivatás lehet. — t, p. — 1 Dunaműhely Debreceni napbanézők Szovjet szerelők állították össze a napmegfigyelő berendezést A többtonna súlyú készüléket nagy pontosságú elektronikus óramű forgatja Érdekes, két merőben más jellegű kiállításnak adott helyet a Damjanich Múzeum Szolnoki Galériája. A két bemutatott anyagon plasztikusan mérhető, mit jelent egy művész vagy művészek számára az a táj, amelyet ecsetjükre méltónak választottak. Boromisza Tibor ? éveken át kutatta a Hortobágy napszakonként változó látványát, hogy újra és újra megkísérelje impresszióit vászonra, papírra rögzíteni. Ám az ő szá" mára sem csupán a táji-természeti jelenségek jelentették az Alföld vonzerejét. Boromisza Tibor a hortobágyi pásztorokban, csikósokban, azok életmódjában vélte felfedezni a magyarság népi-nemzeti jellegét, tulajdonságait. Erről tanúskodik itt készített portréinak gazdag galériája is. A táj és az ember jelentkezik fél évszázaddal későbbi problematikájával jelenünk művészi felfogásában a Szolnoki Galéria emeletén megrendezett „Dunaműhely” kiállításon is. Tizenegy alkotóművész hozta el hozzánk képeit, szobrait, hogy munkáikon keresztül megismerkedhessünk a Duna Pest megyei szakasza mentén élő és dolgqzó, közösségüket „Dunaműhely”-ként jelölő alkotók tevékenységével. A ■kiállítás többféle művészeti felfogásról tanúskodik. A reális látványhoz jobban kötődő szobabelsőktől, tájaktól, csendéletektől a valóság elemeire épülő, de attól formák, színek harmóniájának irányában eltolódó kompozíciókig a művészi kifejezés széles skáláját megtalálhatjuk. A két pólus között helyezhetők el Nagy B. István, Mizser Pál, Hock Ferenc, Cs. Nagy András, Gaál Imre, Monos József, valamint a zebegényi Szőnyi-múzeum igazgatójának, Dániel Kornélnak a művei. Az elvont gondolatokat, érzelmeket kifejező művészi világgal nem első ízben találkozik a szolnoki Művésztelep reálisabb hagyományaihoz szokott közönsége. A „Dunaműhely” kiállításán jelenleg is szereplő Hídvégi Valéria alig egy esztendeje mutatta be önálló kiállításon alkotásait a Damjanich Múzeum helyiségeiben — Hídvégi Valéria képein érzelmek, vágyak, emlékek, fájdalmak jelennek meg, színek 'és formák egymásmelletti - ségével, érzékeltetve a képet létrehozó gondolatot. Nemcsak Hídvégi Valéria neve ismerős tárlatlátogatóink előtt. Területi szervezetünk tárlatain néhány éve tűnt fel a fiatal jászberényi születésű Sáros András Miklós mély tartalmú, míves grafikai lapjaival. Nála az elvont gondolatok szervezik kompozícióit. Megjelenési formáiban aprólékos pontossággal, sokszor már groteszk torzításig részletezi a valóságelemeket, különösen, ha a megfogalmazott tárgyi vagy növényi világot saját fantáziájából, vízióiból teremtette. E jellemzők miatt riem véletlen sikeres tevékenysége a sci-fi irodalom illusztrálása terén. Kristóf Jánostól néhány pasztell színvilágú festményt őriz a Damjanich Múzeum gyűjteménye. — Közülük „Anya és gyermeke” című munkája már több ízben is bemutatásra került városunkban. Ez alkalommal leginkább „Lószerszámok” című festménye ragadta meg figyelmünket, amelyen az ember életében egykor oly jelentős, büszke, nemes állat, a kiveszőben lévő ló tárgyi tartozékait, mintegy attribútumként komponálja vásznára. A kép kékes háttere előtt ezek a múltat idéző szíjak és istrángok nosztalgiát ébresztenek. A kiállítás egyetlen szobrásza Blaskó János kisbron- zaiban arányosan ötvöződik a reális valóságlátás és a korszerű kifejezőeszköz. — Szobrai szükségszerűen egészítik ki a „Dunaműhely” kiállítást. Reméljük, hogy a mostani kiállítást követi majd hazánk más tájait képviselő művészek bemutatkozása is. Tegnap országszerte megkezdődtek a közös érettségi- felvételi írásbeli vizsgák. Mint ismeretes: az idén matematikából és fizikából szervezték meg a vizsgáztatásnak ezt a formáját. A közös írásbeli vizsgán részt kell vennie mindenkinek, aki olyan felsőoktatási intézménybe pályázik, ahol* matematikából vagy fizikából, illetve mindkettőből írásbeli felvételi vizsgát írtak elő. A sikeres dolgozat egyben az érettségi vizsga teljesítését is jelenti. A vizsgáztatás ma délelőtt íiziA „Ne nézz a Napba!" — felszólítás itt süket fülekre talál, mivel a most elkészült berendezés éppen e fényes csillag vizsgálatára hivatott. A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Napfizikai Obszervatóriumában szovjet szerelők állították, össze a szovjet gyártmányú koronog- ráfnák nevezett észlelőműszert, s ezzel korszerű berendezést bocsátottak a magyar kutatók rendelkezésére. Begyűjtötték a napszelet — A Nap tudományos vizsgálatának; a célja többek között Földünk megismerése — tájékoztatta munkatársunkat dr. Guman István tudományos kutató. A Nap sugárzása befolyásolja a Föld légkörét, s ennek egyszerű példája az a tény, hogy erős napkitörések esetén a rövidhullámú rádióösszeköttetések megszakadnak. A Napkorona sok tízmillió kilométer átmérőjű, sőt a külső része még a Földünkig is elér, de a bolygónkat körülvevő és felfedezőjéről Van Allen Öv-nek nevezett réteg elszigeteli a Földet, s ezért a napszél csak a Földön kívülről figyelhető. A Holdon járt űrhajósok például egy alumíniumfóliát helyeztek el ott jártukkor, és visszatérésükkor pedig azt összecsavarva lehozták a Földre a „napszelet”. Vizsgálata után kiderült, hogy a napszél hélium és fémion f ából áll. S ez ugyancsak nagy jelentőségű tudományos felfedezés. kával folytatódik, és délután matematikával fejeződik be.- Előzetes számítások szerint mintegy 61 ezer matematika- és fizikadolgozat megírásával adnak számot a diákok e sajátos vizsgaformában. A közös írásbelik időtartama tantárgyanként 180 perc. Az idén érettségizők munkáját még ezm a héten — értékelés és minősítés után — megküldik a maturáló diák iskolájába, és az csupán június 26-án befejeződő szóbeli érettségiket követően jut vissza a szóban- forgó felsőoktatási intézményhez. A Debrecenben felszerelt műszer a Napkorona vizsgálatára is alkalmas, és része egy Vladivosztoktól Debrecenig húzódó megfigyelési rendszernek. A debreceni távcső felállítása módot. ad a kutatóknak, hogy a rendszer valamelyik berendezésével a nap bármely órájában vizsgálhassák e fényes csillagot. A Napnak az a része, amely ha pislogva is, de szabad szemmel látható, 1,4 millió kilométer átmérőjű. Ezt veszi körül a néhány kilométernyi vastagságú kromosz- féra, amely azonban már szabadszemmel egyáltalán nem észlelhető. A napvizsgáló műszer nagyméretű acéltoronyszerű szerkezet, amelyet különleges pontosságú elektronikus vezérlésű óramű hajt, mivel a Föld forgása miatt a Nap helyzete minden pillanatban változik. A távcső lencse- rendszere összegyűjti a fénysugarakat, és azokat tükrök segítségével nagyméretű spektroszkópba irányítja, amely felbontja a sugarakat, és a színképek elemzésével nyernek információkat 3 Napkorongról a kutatók. Az orvosok is érdeklődnek — Magyarországon a századforduló táján Konkoly Thege, a hn-es magyar csillagász már végzett napmegfigyeléseket, s azóta több kutató foglalkozott a Nap vizsgálatával, de ilyjen korszerű műszerrel még egyetlen kollégánk sem rendelkezett' — mondja dr. Guman. A Napot vizsgáló kutatók az egész világon összehangolt tevékenységet végeznek. Szükség van erre. mert vannak olyan jelenségek, amelyek csak rövid ideig tartanak. Elvont tudomány a Nap vizsgálata — mondja dr. Guman —. de mint minden alapkutatásnak, ennek is előbb-utóbb gyakorlati eredményei lesznek. A kutatások egyik ága például összefüggéseket keres a földi időjárás, valamint a Nap tevékenysége között, s így pontosabb meteorológiai előrejelzések készíthetők. Az orvos- tudomány is érdeklődik a Nap iránt., s ezen a téren is ígéretes halasokat várnak a Nap-kutatók. * B, I, E. M. Érettségi-felvételi Megkezdődtek a közös írásbeli viz««ák u O
