Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-01 / 100. szám
1974. május 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Minden igénynek megfelel Működik az R—20-as számítógép Egyre több nagyvállalat jelentkezik A XI, pártkongresszus tiszteletére Kiváló vállalatok, mezőgazdasági üzemek csatlakoztak Most már minden rajtunk és a felhasználó vállalatokon múlik. — Ezzel a mondattal kezdte a beszélgetést Molnár Iván, a Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat szolnoki adatfeldolgozó központjának igazgatója. Célzott arra, hogy néhány napja írták alá azt a jegyzőkönyvet, mellyel a szovjet szakemberek átadták a szolnoki adatfeldolgozó központnak az R—20-as számítógépet. Mint azt februárban megírtuk, a gépi berendezések mór korábban megérkeztek, az elmúlt hetekben pedig a minszki gyár szakemberei beszabályozták, beállították a számítógép központi egységét és az azt kiszolgáló perifériákat. A szakemberek felkészültek A gép előkészítésével egy- tdőben a szellemi felkészülés is befejeződött. Visszaérkeztek Minszkből a szakemberek, akik mind a gép üzemeltetését, mind karbantartását, javítását a gépet készítő gyárban tanulták meg. Befejeződtek a szervezők, a programozók tanfolyamai is, így mind a gép, mind az azt kézelő személyzet felkészült rá, hogy a megye első, valóban nagyobb teljesítményű számítógépét minél hamarabb kihasználják. Ez a felkészülés három területen indult meg. A táv- adafeldolgozás kifejlesztése, a központi számítástechnikai fejlesztési programnak megfelelően az ötödik ötéves terv egyik fontos feladata. Az első^ ilyen közvetlen kapcsolat megyénkben a Tisza Cipőgyár és az adatfeldolgozó központ között épül majd ki. Hogy a gép jelentős kapacitása minél hamarabb ki legyen használva, megkezdték a felkészülést nagytömegű információ adatbank rendszerben történő tárolására. Ebben' a rendszerben legelőször az OTP megyei fiókjának átutalási- és takarékbetétjeit fogják gépi úton nyilvántartani és kezelni. A szolnoki népességnyilvántartás is ilyen adatbank rendszerben kerül számítógépre. A rendszer lehetővé teszi majd, hogy gépi úton válasszák ki azokat, akiknek például személyazonossági igazolványt kell cserélni stb. A felkészülés harmadik s egyben legnagyobb feladatot jelentő területe, mely a számítógép kihasználását nagymértékben növelni fogja az úgynevezett rrtultiprogramozás megoldása. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a számítógépen egyidő- ben, párhuzamosan több feladat is fusson. A szolnoki központ várja a megrendelőket A gép operációs rendszere mindezt lehetővé teszi, a többi valóban az adatfeldolgozó központ és a felhasználó vállalatok munkájától függ. A gép jelenlegi felépítése elsősorban gazdasági adatfeldolgozásra szolgál, nem zárja ki azonban a műszaki számításokra való felhasználást sem. A felhasználók ma is elsősorban gazdasági feldolgozásokat végeztetnek, a jövőben szeretnénk mind a felhasználók, mind a felhasználási módok körét bővíteni. A jelenlegi helyzet ugyanis kissé ellentmondásosnak látszik. Az adatfeldolgozó központ munkájának mintegy egyharma- dát budapesti ügyfelek kötik le, ugyanakkor most még sok megyei nagyvállalat budapesti számítóközpontokban dolgoztat. Érthető, hiszen mind a mai napig a megyében nem állt rendelkezésre megfelelő kapacitású számítógép, az adatfeldolgozó központ is eddig mindössze két kisteljesítményű géppel dolgozott. Budapest helyett Szolnokon A megnövekedett lehetőségekre néhány nagyvállalat már élénken reagált. Szerződést kötött az adatfeldolgozó központ például a Tisza Cipőgyárral. 1977-ig nemcsak új feldolgozó programokat készítenek, de átveszik azokat is, amelyeket a gyár korábban Budapesten, az Egyetemi Számítóközpontban vagy a Könnyűipari Szervezési Intézetben készíttetett. A kőolajtermelő vállalattal és a kőolajfúrási üzemmel is már tárgyalásokat folytat az adatfeldolgozó központ, a két cég a jövőben nagy tömegű adatfeldolgozó munkát fog Szolnokon végeztetni, s várhatóan a már máshol elkészített programokat is átültetik az R—20-as számítógépre. A Hűtőgépgyár is jelentkezett már adatfeldolgozási igénnyel. Ezt, mint példát azért is tartja fontosnak Molnár Iván igazgató, mert a Hűtőgépgyár belátható időn belül tervezi egy saját számítóközpont felállítását. Ezt igyekszik megkönnyíteni most úgy, hogy a szolnoki Adatfeldolgozó Központban dolgoztat. Ennek egyik előnye, hogy kész programrendszereket vehet majd át a saját számítóközpontja részére, ugyanakkor felkészítheti saját szakembereit, ehhez az adatfeldolgozó központ minden segítséget megad. Több nagyvállalat felismerte ugyanis, hogy saját számítóközpontot csak akkor érdemes már vásárolni, ha legalább havi 3—400 óra kihasználást tudnak biztosítani. Ellenkező esetben — sajnos erre is van példa — a gép kihasználatlanul hever, s még azt a költséget sem tudják „megtermelni” vele, ami az amortizációt fedezi. Az adatfeldolgozó központnak ma már sok megyei megrendelője van. A szolnoki tejipar, húsipar, a vízügyi vállalatok, az AGROKER, a Szolnok—Heves megyei MÉH, hogy csak a nagyobbakat soroljuk. Ahhoz azonban, hogy valamennyi vállalat, ahol a számítógépes feldolgozás indokolt, felismerje ennek szükségességét, hogy ne idegenkedjenek tőle, jelentős szemléletváltozásra van szükség. KlSZ-védnőkségek Ezt ismerte fel a KISZ központi bizottsága, amikor védnökséget vállalt a számí- tásíechnikai program fölött. E védnökségnek ugyanis alappillére a szemléletváltoztatás. A szolnoki Adatfeldolgozó Központ KlSZ-szerveze- tei jelentős részt vállalnak a védnökségben. Ankétokat, filmvetítéseket, számítógépbemutatókat tartanak, igyekeznek feloldani az idegenkedést, híveket toborozni, természetesen elsősorban a fiatalok köréből. A felhasználó vállalatok s a majdani felhasználók így hamarabb jutnak számítás- technikához is értő szakemberekhez. Maguk a vállalatok két területen tehetnek azért, hogy a számítástechnikai fel- használás megyénkben is egyre nagyobb teret nyerjen. A vezetők, akik tárgyalnak, igyekezzenek legalább alapfokon bizonyos átfogó számítástechnikai ismereteket szerezni. De legalább ilyen fontos, hogy legyen a felhasználó vállalatnak néhány olyan szakembere, aki a feldolgozó központ szakembereivel azonos nyelvet beszél, — vagyis azokkal közel azonos számítástechnikai szak- képzettséggel rendelkezik, így oldható csak meg, hógy a megye igényeit teljés mértékben kielégíteni tudó R— 20-as számítógép valóban gazdaságosam ki is legyen használva. T. P. Ülést tartott a megyei tanács ?b Tegnap délelőtt a megyei tanács vb-ülésén egyebek mellett Hegedűs Lajos tanácselnök a tanácsi apparátus káder- és személyzeti helyzetéről, a káderpolitikai irányelvek gyakorlati végrehajtásáról terjesztett be jelentest A jelentés többek között megállapítja, hogy a tanácsi dolgozóinak munkája az elmúlt években tovább fejlődött, eredményessége növekedett. A városi tanácsok dolgozóinak túlnyomó többsége politikailag és szakmailag jól felkészült megfelel a munka által támasztott követelményeknek. Nem mondható ez el ilyen egyértelműen a nagyközségi, községi tanácsok apparátusára. Bár a szakmai és politikai kéozettség növekedett, a kívánt szintet még nem érte el. A vb. a jelentés megvitatása után kötelezte a személyzeti és oktatási osztályt hogv a személyzeti munka továbbfeile*ztése érdekében intézkedési tervet dolgozzon ki és azt terjessze a vb. elé. A Kunsági Egyesült Cipőipari Szövetkezet fatalpú papucsokat készít. Naponta 250 papucsot lakkoz be szóró- pisztolyával Hegymegi János cipész. Kedvelt terméküket a szövetkezet kisújszállási és mezőtúri boltjában árusítják a muntaversenyhez 12 millió megtakarítás a Vízügynél A tizenhatszor kiváló Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói szocialista brigádjai és üzemei kongresz- szusi munkaverseny-vállalá- sokkal köszöntötték május elsejét. A munkaversenyben nagy tapasztalatokkal, s szép hagyománnyal rendelkező igazgatóságon a gazdaságos termelés a legfontosabb cél. Ügy döntöttek, hogy 1974-re előirányzott költségeikből mintegy 12 millió forintot taMűtrÚQya-rakodó terven felül A fiatalok kezdeményezték a kongresszusi munkaversenyhez való csatlakozást a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban. A csorbái kerület ifjú kommunistái vállalták, hogy csökkentik a gépek üzemanyag-fogyasztását, terven felül harminc vagon lucernalisztet készítenek, s éjjel-nappal felkészülnek az Több keveréktakarmány a malmokból A megye malmaiban is munkaversenyvállalások történtek a párt XI. kongresz- szusa és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére. A karcagi körzetiek az alapanyaggal való gazdaságosabb munkát vállalták, a jászberékarítanak meg gondosabb, szervezettebb munkával. A kiskörei öntözőrendszert teljes egészében a termelőüzemek igényeinek megfelelően üzemeltetik, igyekeznek a lehető legjobban kihasználni a többlet vízkészletet. A környezet védelme érdekében a hatósági feladatok hatékonyabb ellátását, az üzemek megfelelő segítését, a megelőző munkákat tűzték ki cé- luL időszerű növényvédelmi munkákra'- A gépműhely szerelői terven felül elkészítenek egy műtrágya-rakodót, rendszeresen ellenőrzik a kerület öntözőműveinek üzem- biztonságát. A KlSZ-szerve- zet teljes tagsága védnökséget vállal a szójaprogram fölött, amely új növény a gazdaságban. nyiek pedig terven felül több keveréktakarmányt adnak a mezőgazdasági üzemeknek és egyéni állattartóknak. Jászboldogházán összefogott a falu. A település ipari és mezőgazdasági szocialista brigádjai kommunista műszakokat szerveznek, több mint egymillió forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Zöldségfélék a megyeszék- helynek A tószegi Petőfi Termelő- szövetkezet tagsága a község és a megyeszékhely lakosságának jobb ellátása érdekében 30 hold földön zöldséget kezd termelni a tervezetten felül. Többlettermelést vállaltak cukorrépából és napraforgóból, valamint nagyobb hozamokat az állattenyésztésből. A Beton- és Vasbetonipari Művek kunszentmártoni gyáregysége szocialista brigádjai társadalmi munkában többletgyártást, valamint sok társadalmi munkát ajánlottak fel a környék gyermekintézményeinek. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Középmagyarországi Központjának dolgozói csökkentik az árumozgatás, szállítás költségeit, szocialista szerződést kötnek néhány iskolával és óvodával társadalmi munkára, valamint az úttörők — főleg fizikai munkások gyermekeinek — tanulmányi kirándulása szervezésére, támogatására. Munkásőmek jelentkezem Hárman a Vegyiművekből „Munkásőrség, a Magyar Farradalmi Munkás Paraszt Kormány 1957 elején hozott rendelete alapján a népi hatalom védelmére létrejött önkéntes fegyveres szervezet”. (A Politikai kisszótárból) Zérczá János ezt írta felvételi kérelme végére: „Szeretnék egy jó elvtársi kollektívába tartozni, ahol a munkámon kívül többet tehetek az emberekért, a hazámért.” — Nemcsak azért írtam, mert ezt ilyenkor így illik, hanem mert így is érzem — mondta. — És úgy gondolja, hogy ennek lehetőségét a munkásőrségben találja meg? — Igen, úgy érzem — válaszolta. És hozzátette: — — Amikor idejöttem a Vegyiművekbe dolgozni. az erőműben a főnököm munkásőr volt. Sokat beszélt, nekem gyakorlatokról, a szolgálatról, az emberekről, akikkel együtt szolgál a testületben. Én akkor szereltem le a honvédségtől, a karhatalomnál szolgáltam, és ha hiszi, ha nem, de nekem hiányzott a katonaélet. Az a katonás együvé tartozás érzése. Már akkor elhatároztam, hogy majd egyszer kérem a felvételem. . És négy év után tetté érlelődött az elhatározása. Huszonöt esztendős, családos. a Vegyiművekben a vízműnél csoportvezető, tízember dolgozik a keze alatt. — Nem vagyok párttag. Most már KISZ-tag se, pedig a honvédségnél az voltam. Az ember három műszakban dolgozik. Aztán a család. A feleségem arról sem akart hallani, hogy kérjem a felvételem a munkásőrségbe. de aztán csak megértett, most velem együtt reméli, hogy felvesznek. ☆ Gaál Imre sokkai • magabiztosabb társánál. pedis esvkorúak ő is nős és szintén egv csöppnyi kislány anukáia. — Ensem az apám tudatosan kommunistának nevelt és én hálás vagvok neki érte Az a"ám a második világháborúban orosz fogságba került, és ott antifasiszta iskolára jelentkezett. Amikor hazajött belépet a kommunista pártba. Én gyerekfejjel is tudtam, most tsz-t szervezni . megy az öreg, most taggyűlésen van. Nem voltam jó gyerek, tanulni meg éppenséggel nem szerettem. Apám nem erőltette a dolgot. Azt mondta, jobb lesz ha dolgozni megyek. Befejeztem a harmadik gimnáziumi osztályt, és elmentem az Április 4. Gépgyárba szakmunkástanulónak. Sokat jártam vidékre, vége volt a kényelmes diákéletnek. Megkomolyodtam. .. A szakmunkásvizsgát már jeles eredménnyel tette le, aktív tagja lett az iskolai KlSZ-alapszervezetnek. és még tanuló volt amikor az idősebb szakik ajánlásával belépett a pártba. Az albérletben lakó fiatalok minden szombaton, vasárnap Gaál „nagypaoáék- nál” ebédelnek. S míg az asszonyok az ebéd utáni mosogatással vannak elfoglalva. apja és fia elpolitizál- gatja az időt Vitatkoznak is. „Az a jó az anámban. ha nekem van igazam, belátta, nem erőlteti a masa véleményét. nézetét rám.” ő is munkásőr igaz már tartalékállományban van. Imre az ama nvomdokaiba akar lépni, amikor jelenlegi munkahelyén — a nagv vegyi üzemben — felvételét kérte a munkásőrségbe ☆ — Ha jól belegondolj az ember az életbe, akkor látnia kell. milven rohamosan, miiven sokat iavnltak a körülményei. Még, tíz évvel ezelőtt is én körülbelül 300 órát dolgoztam havonta most 4o érát k„tente és többet Ver=sek mint akkor _ A ki n7»Vet ménét!» szintén a Tiszamentf Vegyiművek ben dolgoz'v n Varbanterfiá műhelv csonnrtvezetőle. Neve: Háfra Mátyás. Kora 36 év. A csendes szavú ember emlékezetében élénken él a múlt, a hét testvér néhéz gvereksége 1 Besenyszögön. Tizenévesen a könyv helyett a kalapács jutott neki. Lakatos szakmát tanult, majd munka mellett végezte el a gépipari technikumot. —- Van 6zép szövetkezeti lakásunk, a feleségem a vendéglátóiparban dolgozik, a fiunk most ötödik osztályos. Sokat dolgoztunk, amíg idáig jutottunk. Meddig? Hát például, hcvgv befizethettem egy kis Trabantra, úgy számítom augusztusban meg is kapom. Én nagyon szegény családból származom. és ha rágondolok, hogy apám miiven nehezen nevelt bennünket, és mi hogyan élünk... Ez a társadalom már olyan sok jót adott nekem meg a hozzám hasonlóknak, hogy úgy gondoltam, fegyverrel is védenem, őriznem kell. Párttag vagyok, a munkásőrságban a helyem ezért jelentkeztem, ☆ A Tiszamenti Vegyiművekben az idén három munkás írta meg felvételi kérelmét, töltötte ki a kérdőívet, mert az átlagnál többet akarnak tenni — dolgozni a maguk módján — a hazáért, a szocialista társadalomért. Gáv- ris János főművezető, az üzemi pártvégrehaitóbizott- ság taeia mondta, aki tizenkét évig maga is aktív munkásőr volt: — Ez a három munkatársunk elvtársunk a pártmun- kák közül nem is a legkönnyebbet választotta. Ml, ismerve őket. tiszta szívvel alantjuk őket a munkásőrségbe. — És mi ió szívvel várjuk őket közénk — szólt Murányi Mihály, a Vegyiművek munkásé" alegységének sza- kasz-aron>'snoka. Az. hogy minden évben három-négy úi munkáső-rel gyarapodunk. miközben egyesek tar- talttí-Mirvnánvha mennek, vagv magasabb beosztást kainak a testületben azt m”t-’tía* itt "álunk a gyárban is nőtt a munkásőrség tekintélye. Varga Viktória i
