Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-24 / 119. szám

1971 május 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 (Jlést tartott a Minisztertanács Hétköznapok a pártkörzetben (2) Ahogy erőnkből lelik Feladatok, gondok (Folytatás az 1. oldalról) szerű kapacitáskihasználás érdekében tett intézkedése­ket is. A munkaügyi miniszter je­lentést terjesztett elő az al­kalmazotti létszám alakulá­sáról. A jelentés megállapítja, hogy az alkalmazottak száma nagyobb mérték­ben emelkedett, mint amit a műszaki-techni­kai fejlődés indokolna. rA Minisztertanács határoza­tot hozott arra, hogy milyen szervezési tevékenységgel Ikell a megfelelő arányokat fokozatosan biztosítani. Fel­kérte a Szakszervezeték Or­szágos Tanácsát, hogy segít­se elő a helyes alkalmazotti létszámgazdálkodást és a társadalmi ellenőrzés foko­zásával is járuljon hozzá a kitűzött célok megvalósítá­sához. A Minisztertanács a köny- nyúipari miniszter előter­jesztésére rendeletet hozott a nyomdaipari vállalatokon kívüli nyomdaipari tevékeny­ség szabályozásáról. A ren­delet a vállalatok, intézmé­EGYSZEIt, próbaképpen, rendezhetne a televízió egy „negatív” villanyszavazást. Egy adott pillanatban fel­hívna bennünket, hogy kap­csoljunk ki minden felesle­gesen világító villanykörtét, fűtőtestet (szellőztetésnek ál­cázott „léghűtés” helyett), hogy kapcsoljunk ki minden feleslegesen járó gépet, mo­tort, berendezést. Nem csak otthon, a háztartásban, de az üzemekben, gyárakban is. Ebben — az egyelőre csak elképzelt — pillanatban, a televízióban a terhelést mu­tató számok hatalmas sebes­séggel peregnének visszafelé. Mert játszani szeretünk. (Villannyal — szavazni is.) És mindenki játszana és ki­lowattokat, talán megawat­tokat takarítanánk néhány pillanat alatt. S ha nemcsak másodper­cekig „játszanánk”, ha — otthon és a gyárakban, üze­mekben — ez a takarékossag szokássá válna... Hogy ennek az erergiata- karékosságnak — ha nem csak játékból történik —■ mekkora jelentősége van, arra álljon itt egy példa. A szolnoki Papírgyárban az idén több mint tíz százalé­kos energiamegtakarítást terveznek. Reálisan, anél­kül, hogy ez fennakadást okozna a termelésben, hi­szen: megtervezték. Ez ak­kora energiamennyiség, hogy belőle mi. mindany- nyian (csecsemőtől aggas­tyánig, több mint tízmil- lióan) két órahosszán át vil- lanyvasalhatnánk — például. Vajon tényleg rá vagyunk szorulva erre a takarékos­ságra? A kérdés indokolt­nak látszik, hiszen a közel­múltban mondta a nehézipa­ri miniszter: energiahelyze­tünk évek óta kiegyensúlyo­zott. S, hogy ez jó dolog, azt igazán az elmúlt hóna­pokban, a nyugati olajválság idején érzékelhettük. Csak­hogy. Az ország energia­szükségletének alig több mint felét (pontosan 56 százalékát) tudjuk megter­A BNV külföldi vendégei közül jónéhányan üzleti szer­ződés aláírásával fejezik be vásárlátogatásukat. Bár a legnagyobb üzletkötések a vásár utolsó napjaira varha­tók, már tegnap több jelen­tős megállapodás jött létre. A Budavox a csehszlovák Como céggel állapodott meg abban, hogy jövőre 2 millió rubel értékű telefonközpon­tot szállítunk Csehszlovákiá­ba. A csepeli transzformátor gyár tegnap délelőtt a Duna Intercontinental Szállóban a lengyel Elektrim vállalattal nyék saját felhasználásra szolgáló sokszorosítási, úgy­nevezett házi nyomdai tevé­kenységét nem émti, csak az árutermelést szabályozza az érdekelt gazdálkodó egysé­geknél, vállalatoknál, szövet­kezeteknél, intézményeknél. A kormány az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a Fővárosi Tanács elnöke javaslatára — a bu­dapesti ingatlanszerzéssel és lakásigényléssel kapcsolatos jogszabályok közötti össz­hang megteremtése érdeké­ben — korábbi rendeletét kiegészítette. A jövőben a kormány — Budapeset sajá­tos helyzetére tekintettel — a főváros területén nemcsak az ingatlanszerzést, hanem a tanácsi bér-, tanácsi értéke- sítésű és tanácsi elosztású társasház-lakásra benyújtott igénylés jogát is ahhoz a fel­tételhez köti, hogy az igény­lő legalább 5 éve Budapesten állandó jelleggel lakjon, — vagy munkaviszonyban áll­jon. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének elő­terjesztését az iparszerűen melni. A többit — elsősor­ban a (Szovjetunióból — im­portálnunk kell. De veszünk például (több mint egymil­lió tonnát) a közel-keleti olajból is. Abból, amelynek ára komoly tornamutatvá­nyokra képes. A többletkölt­ség bizony terheli az állam- háztartást. Az államot, azaz minket (több mint tízmil­liónkat). A takarékosság — s nem a spórolás — tehát nagyon is indokolt. A napokban több vállalat­nál utána néztem, mit tesz­nek azért, hogy kevesebbet (esetleg semmit se?!) paza­roljanak. Mindenütt tudtak valamit mondani. (Egyik he­lyen még részletes intézke­dési tervről is beszámoltak.) Mindenütt szinte dicsekvően sorolták azokat a — műsza­ki, vagy adminisztratív — intézkedéseket, melyek va­lóban számottevő eredményt hozhatnak. De ezek zömmel olyanok, amelyekről az embernek az is eszébe jut: nem lehetett volna hamarabb. Hiszen olyan — műszaki vagy ad­minisztratív — intézkedé­sekről van szó, melyekben tulajdonképpen semmi ör­döngösség nincs. (Egyik üzemben például lecserélik a nagyobb, tehát rosszabb ha­tásfokkal ' dolgozó villany- motorokat kisebbekre, mert az is elég. Nem lehetett vol­na eredetileg a terhelésnek megfelelőt felszerelni?) > VÉGÜL még egy dolog­ról. Csupán a jászberényi Aprítógépgyárban, amely nem is tartozik az energia- igényes üzemek közé. hal­lottam arról, hogy a brigá­dok felajánlásai között is szerepel egy-egy, az energia­takarékosságra vonatkozó konkrét vállalás. Pedig, ha nemcsak, az egyébként fon­tos és nélkülözhetetlen mű­szaki-adminisztratív intéz­kedéseit, de a dolgozó kol­lektívák is igyekszenek oko­sabban gazdálkodni az ener­giával, a megtakarítás sok­kal nagyobb lehet. — trömböczky —■ gyártás szakosítási szerződést kötött, amelynek alapján a magyar vállalat fojtóteker­cseket szállít a lengyel gyárt­mányú elektromos berendezé­sekhez. A szerződés értéke 380 000 rubel, s megállapod­tak, hogy tárgyalásaikat foly­tatják egy további 600 000 ru­beles kooperációs szerződés megkötéséről. A METALIMPEX külke­reskedelmi vállalat befejezte tárgyalásait szovjet partneré­vel, várhatóan a nap folya­mán körülbelül 15 millió ru­beles áruszállítási szerződést írnak alá. előrecsomagolt hús és hús­készítmények fogyasztói árá­ról. A kormány hozzájárult a korszerűen, higiénikusan, gépi úton előrecsomagolt hús és húskészítmények Buda­pesten történő árusításához. Ezek fogyasztói ára legfel­jebb az előrecsomagolási több­letköltséggel lehet magasabb. Az új csomagolási forma be­vezetésével a hagyományos kiszolgálású bolthálózat nem szűkíthető. Az előrecsoma- golás csak olyan hús és hús- készítményekre terjedhet ki, ahol ez a hagyományos mó­don forgalmazott termékek­nél nem okoz hiányt. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a kohó- és gépipari miniszter Ku- waitban tett hivatalos láto­gatásáról szóló jelentését. A tárgyalások középpontjában a gépipari együttműködés további lehetőségei és a ma­gyar műszaki-oktatási segít­ségnyújtás kérdései álltak. Az együttműködés kiszélesítése érdekében a kormány utasí­totta az érdekelt minisztere­ket, hogy a szükséges intéz­kedéseket tegyék meg. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Eoy hónappal a határidő előtt A salgótarjáni kohászati üzemek huzalmű-rekonstruk- ciójának keretében — mint­egy százmillió forint beruhá­zásból — új huzalhorganyzó üzemet létesítenek, mégpedig csehszlovák licenc alapján, Csehszlovákiában gyárcott. berendezésekkel. Az évente tizennégyezerötszáz tonna horganyzott huzal előállításá­ra képes üzem szerelése a be­fejező szakaszhoz érkezett. A csehszlovák szerelők el­határozták, hogy segítik a salgótarjáni munkás társaikat a XI. magyar pártkongresz- szus tiszteletére tett felaján­lásaik teljesítésében és Vla­dislav Sigmund főmérnök vezetésével úgy döntöttek, hogy a szabad szombatokon, vasárnapokon is dolgozva július 1-e helyett már június 1-én, tehát egy hónappal ha­marább, megindulhat az új üzemben a termelés. Ez a sal­gótarjáni vállalatnak és a népgazdaságnak. mintegy ezerszáz tonna többlettermé­ket jelent. Törik a kukoricát az üveeházban A szegedi Gabonatermesz­tési Kutató Intézet kiszombo- ri üvegházában „szeptem­bert írnak”: törik a kukori­cát. A magot január első nap­jaiban vetették cl és most szép, telt csöveket szednek, az üvegházi termesztéssel a nemesítés idejét a felére csökkentik, egy-egy törzs vagy úgynevezett vonal elő­állítása ugyanis hét-nyolc évet vesz igénybe, s ezt a hosszadalmas időt rövidítik meg. A tavaszi termést még májusban elvetik szabad földbe, s ősszel újból szapo­rító anyagot nyernek. A kutatók kísérleteztek már azzal is, hogy melegégövi or­szágokba — Kubába, Viet­namba — küldtek ki magot. Ott azonban az eltérő éghaj­lati és talajviszonyok között egészen másképpen fejlődtek. Olajipari vitaülés Zalaegerszegen A magyar olajtermelő szak­emberek részvételével három napos tudományos vitaülés kezdődött tegnap Zalaeger­szegen. A termelésben és a tu­dományos kutatásban dolgo­zó szakembereket Trombitás István, a Dunántúli Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat igaz­gatója üdvözölte, majd Bálint Valér főmérnök tartott elő­adást. A vitaülés témája az olajmezők olajkészletének fokozott kihozatala, a másod- és harmadlagos termelési el­járások hatásossága. A szak­emberek a bázakerettyei olajmezőn megismerkednek a másodlagos termelési eljárás gyakorlati alkalmazásával A szolnoki gyárnegyedben a szerényen meghúzódó kis utcákban több az öreg, föld­be süppedt ház, mint az új, emeletes. Ez a terület az V- ös körzeti pártalapszerveze- té: főként nyugdíjas munká­sok az alapszervezet tagjai. „Elenyészően kevés volt ve­zető, vagy alkalmazott van közöttünk” — mondta Rat- kai Albert titkár. Ö maga a FÜSZÉRT-nél dolgozik. Előkerült a nyilvántartás, abból tudtam meg, az alap- szervezet létszáma százki- lenc. A titkár rögtön belekez­dett a számukra fájó témá­ba: — Nagyon sokan azt tartják, hogy egy körzeti pártalapszervezet az unat­kozó öregek fecsegő gyüleke­zete. Pedig ez nem így van. Sok fontos apró, csak látszó­lag jelentéktelen munkát kell itt becsülettel elvégezni. Aktív élet öregek? Korukat tekintve igen. Fodor Jánosnak is hó­fehér már a haja — egyike a város veteránjainak, akik­re büszkék vagyunk. — Zsí­ros János is bottal jár. sok­sok évet végigdolgozott és harcolt Kürti László, Ragó Béla. De ott ült társasá­gunkban a fiatal nemzedék képviselője is — mintegy mutatva, hogy egy körzeti pártalapszervezetben min­den korosztálynak meg van a maga tennivalója — mondta Szabó Ferencné. az alapszervezet gazdaságveze­tője. Arról beszélgettünk, hogy milyen feladatokat láthat el egy körzeti pártalapszerve­zet? Milyen napi gondokkal kell megküzdenie? Az természetes, hogy rendszeresen megtartják a taggyűléseket. „Igaz, mi gaz­dasági problémákat ritkán t.árgvalunk. Legfőképpen az általános bel- és külpolitikai kérdéskről van szó. Bár ezek azonosak az üzemi alan- szervezetek taggyűlési té­máival, mégis nálunk az elvtársak ritkán szólnak hozzá. Nyugdíjazásukkal el­szakadtak az üzemi, gvakor- lati életből és félnek, hogy tájékozatlanságuk miatt hozzászólásukkal kinevette­tik ma «"kát. Talán énnep ezért fokozottan i «én vük, hogv informálják őket gaz­dasági kérdésekről”. Jól kiépített aktívahálóra- fn van az alaoszervezetnek. T<etter>-hárman a klub prog­ramjáért felelősek (az alan­s-ervezef helyis黫 klub is »eyben, ahol esténként tévét ’«Vvot rázni, beszélgetni, vi­tatkozni), hatan az informá- «10 gyűjtésével, feldolsozá- -ával foglalkoznak. (A k»rfi- ’«t közlekedésének, ellátásá­nak problémái, vélemények egy-egy határozatról stb. Ta­pasztalataikról tájékoztatják a városi pártbizottságot.) Közülük került ki a poli­tikai Vikikor vezetője, a nő­klub, a vöröskeresztes klub felelőse, öten a kereskede­lem munkáját kísérik figye­lemmel. Vásárlás közben meggyőződhetnek arról, mi­lyen az áruellátás — van-e elegendő olcsóbb áru a kis- pénzűeknek — milyen a kiszolgálás. Legutóbb például Ragó Béla felfedezte, hogy az üz­letekből eltűnt a kannás tej, márpedig az az olcsóbb, a környéken lakók legszíve­sebben ezt vás«"olják. írt az alapszervezet a kiskeres­kedelmi vállalat vezetőjé­nek, aki intézkedett. Azóta ismét kapható kannás tej az alapszervezet a kiskeres- kis dolgok ezek? Lehet, de nagyon is fontosak a min­dennapi életben. Eszembe jutott mindaz, amit Brezvai István, a vá­rosi pártbizottság titkára egy beszélgetésünk során mon­dott.: „Mi nagyon is figye­lünk a körzeti pártszerveze­tek megjegyzéseire, észrevé­teleire. Így volt ez az 1970- es pártértekezletünkön is, ahol Fodor János javasla­tot tett a munkáskerület kereskedelmi hálózatának fejlesztésére. Annak alapján foglaltuk határozatba, be­széltük meg a tanáccsal és az ÁFÉSZ-szel, hogy építse­nek ott egy munkás ABC-t. Ma az az egyik legjobban ellátott élelmiszeráruház a városban”. Sok beteg a párttagok között a körzetben. Most alakult egy aktívacsoport­juk, tagjai a betegeket lá­togatják. A távolmaradóktól megérdeklődik miért nem járnak taggyűlésekre, a klubba? Azért mert betegek, vagv visszatartja őket más ok is? Idősebb korban érzé­kenyebb az ember: könv- nvebben megsértődik, csalá­di p’-oblémái vannak, eset­leg dolgozik valahol és nem ér rá. Fél. hogy pártmunkát kan maid — ilyen is elő­fordult már. N^m knnpyfi Aztán itt vannak az üze­mekből át jelentkezettek: az ő beilleszkedésüket segíteni a kis közösségbe — ember­séggel. megértéssel — nem kis feladat. Beszélni velük, járjanak rendszeresen tag­gyűlésre. pártcsoport-érte- kezletre, vegyenek részt a közös munkában. Mert a körzetben is sok munka vár a kommunistákra. Például segítenek a társadalmi mun­ka szervezésében. Közeled­nek az országgyűlési képvi­selőválasztások, a város fel- szabadulásának 30., alapítá­sának 900. évfordulója — megannyi újabb, újabb fel­adatot kínál a gyámegyed kerületeiben is. — Ha mindenki dolgozik kevesebb jut egyre-egyre. De mi dolgozni szeretnénk, ahogy még erőnkből telik, mi akartuk a szocializmust, tenni akarunk érte nyugdí­jasként is — mondták töb­ben is. — Lehet, hogy nem tu­dunk olyan választékosán, okosan beszélni, mint azok, akik elvégezték a marxista egyetemet. Lehet, hogy té­vedünk is egy-egy probléma megítélésében, de a mi sza­vunkban is találják meg a jóindulatot, az igazság mag- vát, amit jó megszívlelni — jegyezte meg Fodor János­ai lavaslat — Tudja, amikor én fiatal lagényke voltam, élt még itt Szolnokon egy 48-as huszár, az öreg Nyókó. Nos, azt az öreget minden március 15- én karonfogta a polgármes­ter meg a főispán, fölvitték a szoborhoz, ünnepelték, az­tán egész évben rá se néz­tek. Mi nem akarunk ilyen Nyókók lenni. Egész éviién dolgozni akarunk és azt vár­juk, hogy igényeljék is a munkánkat — így Ragó Béla. — Közöttünk sem min­denki viselkedik példamu­tatóan. Van olyan idős párt­tag aki most a 2500 forint nyugdíj mellett sokallja, hogy 45 forint tagdíjat kell fizetnie. A törlését kértük a párttagok sorából — mond­ta Kürti László. — De a nagytöbbség nem ilyen, ha­nem kötelességtudó, lelkiis­meretes. Mindig számítha­tunk rájuk. Aztán előkerült egy levél: az elmúlt taggyűlésük ha­tározatát, vagy ha úgy tet­szik javaslatát juttatták el abban a városi tanácshoz. „Javasoljuk elindítani a 100 kilométeres mozgalmat! Tudjuk, hogy a városban körülbelül 100 kilométer a burkolatlan utak hossza. Ja­vasoljuk, hogy a vállalatok a tégla, beton és egyéb tör­meléket a tanács által ki­jelölt helyre vigyék, onnét szállítsuk el folyamatosan az üzemek szállítóeszközei­vel a burkolt utakkal nem rendelkező utcákba. Az ut­cabizottságok szervezzenek társadalmi munkát az út- tükrök készítésére. a válla­latok segítsenek gépekkel...” Várják a kedvező választ (Folytatjuk.) Varga Viktória A SZOLNOK megyei Allatfo rgalmi és Húsipari Vállalat vágómarhát és marhahúst szállít exportra, elsősorban O laszországba, NSZK-ba Fran ciaországba. A múlt évben 345 ezer hízott sertést, az idén 400 ezret vásárolnak fel a m egyében, ugyanakkor a múlt évi 422 vagon helyett 440 vág on húsipari terméket gyárta nak Képünk; a feldolgozó Ozemb en átlagosan 40 féle húsipari terméket készítenek ENERGIATAKARÉKOSSÁG Ha szokássá válna Üzletkötések a Bl\V-n

Next

/
Oldalképek
Tartalom