Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-19 / 115. szám

I Az egyszerű munkás A z egyszerű munkás nem képes érdemben beleszólni a mind bonyolultabb termelés dolgaiba... Az egy­szerű munkás javaslata nélkülözhetetlen a döntésho­zatal előtt... Az egyszerű munkás csak a maga szűkebtí kör­nyezetével törődik ... Az egyszerű munkásnak is van véle­ménye a gyár, a vállalat helyzetéről, terveiről... Kinek adjunk igazat? S egyáltalán: ki az az egyszerű munkás? Több millió forintot érő programvezérlésű szerszámgép kezelője. Vasbetonszerelő. Kotrógép irányítója a folyó hatan. Szarvasmarha gondozó az állami gazdaságban. Özönvíz előtti gépekkel kínlódó, néhány hónapja dolgozó bakfislány. Szak­munkás. harminc év tapasztalataival, akihez a gyártmány­szerkesztés mérnökei tanácsért járnak. Folytassuk? A politi­kai, társadalmi tisztségekkel például, az országgyűlési képvi­selőséggel, pártbizottsági tagsággal, a tanácsi, szakszervezeti megbízatásokkal. A képzettséggel, mely a felsőfokú techni­kumtól az írni. olvasni sem tudásig terjed ... Tarka a kép ? Az életet, a valóságot tükrözi! Az egyszerű munkás — törődjünk bele e kifejezésbe — csak a gyakorlattól elvonatkoztatott vitákban jelenik meg tömegként, amelyre sémák és ellensémák egyaránt ráilleszt- hetők. Általában beszélni arról, hogy képes-e, avagy képtelen belészólni a munkás az üzem ügyeibe, közhelyek ismételgeté­séhez vezet. A munkás ugyanis nem általában igényli a bele­szólás, a javaslattevés, a meghallgatás jogát, hanem nagyonis konkrétan, az adott munkahelyre és témákra értve! Itt húzó­dik a választóvonal azok között, akik már értik ezt, s akik még nem értik. Ez utóbbiak számára intelem az, amit Kádár János a nyíregyházi pártaktiván — március 28-án — így fo­galmazott meg: „Arra törekszünk, hogy politikánkba, a kor­mányzat kérdéseibe, az üzemek, a termelőszövetkezetek belső életébe, a tanácsok tevékenységébe minél több embernek le­gyen módja beleszólni”. Nem sok értelme lenne arról eszmecserét kezdeményezni, hogy — például — mit termeljen a gyár. Ezt a műszaki felté­telekről, értékesítési lehetőségekről teljes ismeretekkel ren­delkező vezetőknek kell eldöntenie. Ám azt már nagyonis számonkérheti a munkás, hogy mit termeltettek vele — el­avult, vevőre alig találó árut, anyagot, energiát fölösen fo­gyasztó cikket. S mindezt hogyan? Túlórákkal, szervezetlen­séggel, elkerülhető nehéz fizikai munkával, rosszul karban­tartott, balesetveszélyes gépeken s így tovább. Formális demokratizmus helyett tehát — amikor látszatra mindent elmondtak áttekinthetetlen adathalmazzal a dolgo­zóknak — a tényleges demokratizmus forrásait kell feltárni. A munkások, akik végrehajtói a termelési utasításoknak, ha időben kérdezik őket, hasznos javaslatokkal szolgálhatnak a párhuzamosságok, az ellentmondások feltárására. Van, amit csak ők látnak, ők tudnak igazán megítélni gép, berendezés mellőli, műhelyen belüli nézőpontjukból. A munkahely ezernyi dolgában az egyszerű munkás oko­sabb. többet látó, mint az irányítók csoportja. Hely­zeténél fogva joga van arra, hogy megkövetelje a fi­gyelmet, észrevételei méltánylását. Hiszen feje tetejére állí­tott világ lenne az, amelyben a munkásnak joga vqlna brigá­dokat szervezni és azokban többlet vállalásokat tenni, újítá­sokkal, ésszerűsítésekkel tökéletesíteni a termelés technikai, technológiai, szervezési menetét, de nem lenne joga a véle­ményét kifejteni, a bírálatát elmondani. Heti világhíiadó KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2, OLDALON AZ IDÉXt Háromszázmilliót költenek az állattenyésztésre Nem lanyhul a beruházási kedv a termelőszövetkezetekben Ma: ütőerén a városnak (3. oldal) ☆ Meserács Megyénk közös gazdasá­gai az idén mintegy 700 mil­lió forintot fordítanak a mezőgazdaság fejlesztésere.' Hatalmas összeg ez, mely­nek 43 százaléka — 300 mil­lió forint — az állattenyész­tés korszerűsítésére jut — tájékoztatott Dudás János, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztály­vezető-hely éttese. Olcsóbban5 de jobbat Az állatenyésztés fejlesz­tésére fordított összeg — mondotta — valamivel ke­vesebb a tavalyinál. Ennek több oka van. A korábban megkezdett nagy beruházá­sok egy része — szakosított telepek építése — befejezés előtt áll, továbbá, a szarvas­marhaprogram keretében előtérbe kerültek az olcsóbb műszaki megoldások. A húsmarha típusnál pél­dául korábban egy férőhely 40—50 ezer forintba került, az egyszerűbb megoldással csak 10—20 ezer forintban van, ez mégis a hatéko­nyabb, mert technológiai fel­szereltsége korszerű. A szarvasmar haproßram keretében nemcsak az állat­létszám növekszik, nemcsak új telepek létesülnek. A szö­vetkezetek jelentős összege­ket fordítanak a meglevő épületek és berendezések korszerűsítésére is. Rekonstrukció Az osztályvezető-helyettes elmondta, hogy a gépi beru­házások aránya 45—30 szá­zalék. Főként takarmányke­verők, szárítók és állatte­nyésztési gépek beszerzésére fordítják a pénzt. Az állat- tenyésztés fejlesztését szol­gálja a rét és legelő korsze­rűsítésére szánt összeg, ami a teljes kiadásoknak 5—6 százaléka. A termelőszövetkezetek az építési beruházásokra 200 millió forintot szánnak, ami főként az állattenyésztés fej­lesztését szolgálja, A gépek beszerzésére és a technológia korszerűsítésére mintegy 45 —3o millió forintot költenek. A beruházások szükséges­sé teszik a íorgoeszközállo- mány bővítését. Ennek ösz- szege a tavalyihoz képest mintegy 100 millió forinttal emelkedik. Az állattenyésztéshez kap­csolódik a célcsoportos be­ruházások jelentős része is. Az állam 40 millió forintot ad a bekötőutak építésére, továbbá 10 millió forintot a villamosításra. Ezek is az állattenyésztés fejlesztését szolgálják. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága az idén sem feledkezett meg a kedvezőt­len adottságú tsz-ek támo­gatásáról. A tizenegy gyenge adottságú tsz közül nyolc csaknem 20 millió forint tá­mogatást kap a megyei ta­nácstól. Ennek az összegnek nagyobbik hányadát a juh- és szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, korszerűsítésé­re fordítják. A legjelentősebbek Hosszasan lehetne írni kö­zös gazdaságaink fontosabb állattenyésztési és termék­feldolgozói beruházásairól. Az utóbbiak közül jelentős a jászsági tsz-ek előkészü­letben levő húsfeldolgozási és a tiszafüredi tsz-ek meg­kezdett tejfeldolgozó — Kuntej — üzemének építése. A kőtelki Ady Tsz-ben szakosított üszőtelep, a jász- dozsai Tarnamenti, a mező­túri Vörös Október, a kun- hegyesi Vörös Csillag Tsz- ben szarvasmarhatelep épül. Ezek mindegyike több száz férőhelyes lesz. A karcagi Május 1. Tsz bővíti, s korszerűsíti sertés­telepét. A rákóczifalvi és szajoli Rákóczi Tsz az ere­detileg tervezetthez viszo­nyítva ezerkétszázzal bővíti szakosított sertéstelepét. Épül a karcagi Lenin Tsz korszerű szárítója is. A termékforgalmazás sze­repe egyre növekszik az élelmiszer-gazdaságban. A lakosság és az export igé­nyei bővülnek, melyet me­gyénk szövetkezetei igyekez­nek kielégíteni. Ezt a célt szolgálják az állattenyészté­si beruházások is. , .... . örvendetes, hogy közös gazdaságainkban nem lany­hul a beruházási kedv. Bár az is igaz, hogy a kora ta­vaszi hónapokban — jogo­san — az aszály óvatosságra intette a szövetkezetek veze­tőit. Mindent összevetve: a tsz-ek eredményesen veszik ki részüket a kormány hús- és szarvasmarhaprogramjá­nak megvalósításából. — ml.— és gyalogjárda (5. oldal) ☆ Irodalmi összeállítás (6—7. oldal) ☆ Jasz'Kun Kakas (9—10. oldal) Vízügyi dolgozók ei megyeszékhelyért Szocialista szerződést kötöttek Szocialista szerződést írt alá tegnap délelőtt Szolno­kon, a városi tanács és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság nevében Kukri Béla tanácselnök és Nagy Illés igazgató. A vízügyi igazgatóság 1974-ben saját hitelforrásai­ból SS millió 530 ezer fo­rintot irányzott elő Szol­nokon épülő fontos léte­sítményekre. Ez többszöröse a korábbi években hasonló célokra felhasznált összegnek. A víz­ügyi igazgatóság hozzájárul a Vízügyi Szakközépiskola és a hozzá kapcsolódó tan­műhely. valamint az új iro­daház építéséhez. a milléri szivattyútelepen létesülő víz­ügyi múzeum költségeihez és a Tisza Szálló melletti fo­lyószakasz mederrendezésé­hez. Mindezek mellett a vízügyi igazgatóság dolgozói mintesv 1.9 millió forint értékű tár­sadalmi munkát is vállaltak a 900. évforduló megünnep­lésére készülő váres javára. Összesen tizenegy területen nyújtanak segítséget a vá­ros építésében. Az egyes munkák értéke eltérő, tíz­ezer és ötszázezer forint kö­zött váltakozik. A szerződés­ben szerepel többek között a szabadstrand körzetének, valamint a Zagyva-parti sé­tánynak a rendezése; a Zagyva hullámterének füve­sítése, a folyamtelep és a ti- szaligeti szociális épület ren­dezése. A szociálist» brigádok j alíal elvégzendő kisebb munkák értékének vég- , összege mintegy 600 ezer, az úgynevezett felmérési jegyzék alapján tervezetteké (vízügyi helytörténeti anyag megjelentetése. albumok, egyéb kiadványok, prooagan, damunka) pedig 300 ezer forint. Mindezek ellenértékéként a városi tanács végrehajtó bizottsága biztosítja a víz­ügyi igazgatóság dolgozóinak kulturált elhelyezését a III. számú irodaházban, amelyet a köznyeiv pontatlanul ne­vez vízügyi irodaháznak mi­vel a vízügyi igazgatóság csak mintegy hét és fél eme­letet foglal el benne. A ta­nács vb ellátja a koordinatív beruházási feladatokat és a területbiztosítás mellett meg­építi a szükséges külső köz­műveket is. Az aláírás előtt Kukri Béla és Nagy Illés méltatta a szocialista szerződés je­lentőségét. utána pedig Brez- vai István, a városi pártbi­zottság titkára köszöntötte a szerződő feleket és sok si­kert kívánt a végrehajtásá­hoz. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK w HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍRE R Hazánkba látogat az olasz külügyminiszter Aldo Morc, az Olasz Köz­társaság külügyminisztere Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására május 23— 26. között hivatalos látoga­tást tesz Magyarországon. Dr. 'Tímár Mátyás Ilajdú-Bihar megyében Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se kétnapos látogatást tett Hajdú-Bihar megyében. Pénteken a megyei pártbi­zottságon Sikula György, a pártbizottság első titkára tá­jékoztatást adott a megye gazdasági életéről és a je­lentősebb inari létesítmé­nyek termelési eredményei­ről. Délután üzemekben tett látogatást. A kormány elnök­helyettese tegnap a Hajdú­sági Iparművekben járt. ahol megbeszélést folytatott a vál­lalat helyzetéről és találko­zott szocialista brigádveze- tőkkel. Állende asszony programja Kiállításnak is beillenék a szeretetnek. együttérzésnek az a dokumentumhalmaza, amely hazánkban tartózko­dása során Hortensia Bussi Allende nevére érkezett. Az egész ország, a társa­dalom minden rétegének osztatlan rokonszenve övezi a chilei nép igaz szószólóját, s ez az érzés tette forróvá a levegőt, amikor a töré­keny. de fáradságot nem is­merő Allende asszony tegnap a külügyi szállóba érkezett, hogy n Salvador Allende el­nök nevét viselő brigádok, munkáskollektívák képvise­lőivel találkozzék. Este a margitszigeti Nagy­szálló különtermében az Or­szágos Béketanács és a Ha­zafias Népfront búcsúvacso­rát adott a kedves vendég. Hortensia Bussi Allende tisz­teletére. amelyen Sarlós Ist­ván, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára moníott pohárköszöntőt. Dr. Bíró József tárgyalásai Dr. Bíró József k'í keres­kedelmi miniszter tegnap hivatalában fogadta V it esz- lav Vanicseket, Jugoszlávia külkereskedelmi miniszteré­nek eiső helyettesét. N. JV. Sztneljakov szovjet külkeres­kedelmi miniszterhelyettest, Ivan Ivanov bolgár külke­reskedelmi miniszterhelyet­test, valamint Ion Stoiau ro­mán külkereskedelmi minisz­terhelyettest. A BNV alkal­mából Magyarországon tar­tózkodó vendégekkel dr. Bíró József megbeszéléseket foly­tatott a kétoldalú gazdasági kapcsolatok időszerű kérdé­seiről. Finn szakszervezeti vezetők hazánkban A SZOT meghívására ha­zánkba érkezett Kari Tapio- la, a Finn Szakszervezeti Szövetség titkára. Magyar­országi tartózkodása során a finn és a magyar szakszer­vezetek együttműködéséről, valamint a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom idősze­rű kérdéseiről folytat meg­beszéléseket s ismerkedik a magyar szakszervezetek te­vékenységével. Szentendrei művészek tárlata a Galériában Ma délelőtt 11 órakor nyí­lik Szolnokon a Galériában a Dunaműhely alkotóinak kiállítása. A reprezentatív tárlaton a szentendrei kép­zőművészek mutatkoznak be Szolnok közönségének. Ka­posvári Gyula múzeumigaz- gató megnyitója után dr. Losonci Miklós, művészet- történész mond bevezetőt. Befejeződött a közgyűlés Tegnap a pedagógusok Csengery utcai Központi Mű­velődési Otthonában a társa­dalom egészét érintő nevelési feladatok vitájával folytatta munkáját a Magyar Pedagó­giai Társaság küldött-köz­gyűlése. A közgyűlés határo­zata felhívta a Magyar Pe­dagógiai Társaság szakosztá­lyainak. területi szervezetei­nek és tagjainak figyelmét, hogy az eddiginél is jelentő­sebb erőfeszítéseket kell ten­niük a család, az iskola és valamennyi, a nevelésben érintett intézmény, szervezet együttműködésének elmélyí­téséért, társadalmi felelőssé­gének fokozásáért. Szezonnyitás a Balatonon Az évadnyitó ünnepség már tegnap megkezdődött az észa­ki part központjában, Bala- tonfüreden. Az első napi programban a népi játékok bemutatója, az új balatoni Galéria első kiállításának megtekintése, sétahajózás, és énekkari hangverseny szere­pelt. A Balaton partján az idén negyedszázados jubileumához érkezett a szakszervezeti üdültetés. A két parton tur­nusonként 17 000 vendéget fogadnak a* idén a szak­szervezeti nyaralóházakban. Tíz turnusban tehát 170 000 beutait tölthet el két-két he­tet a szakszervezeti nyaraló­házakban. Országos kórushangverseny ’ Tegnap kétnapos országos minősítő kórushangverseny kezdődött Nyíregyházán, a megyei művelődési központ­ban. A dalostalálkozó első napján nyolc Szabolcs-Szal- már megyei énekkar lépett színpadra. Ma újabb kilenc kórus ad számot fcikcszü't- ségéről az országos zsűri előtt. Egy mondatban — Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Joszip Broz Ti- tót abból az alkalomból, — hogy a köztársaság örökös elnökévé választották. i . ■ —■ Szombaton véget ért Sárospatakon a nagy magyar humanista. Szenczl Molnár Albert születésének 400. év­fordulója alkalmából rende­zett tudományos emlékülés. — Bajcsy-Zsilinszky End­rédé május 16-án, életének 74. érében súlyos betegség után elhunyt 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom