Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-16 / 112. szám

1374. május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagy jelentőségű magyar­lengyel gazdasági megállapodások Komplett ipari üzemek kulcsátadással — Együttműködés a gépkocsigyártásban — Mélyülő munkamegosztás a termelésben Huszár István és Kazimierz Olszewski miniszterel­nökhelyettesek, a magyar—lengyel gazdasági együttmű­ködési állandó bizottság társelnökei tegnap a Parlament Gobelin-termében aláírták az együttműködési bizottság 13. ülésszakának jegyzőkönyvét. tik. s tisztázzák annak lehe­tőségeit, hogy közös erővel harmadik országban építhet­ne a két fél pamut- és bőr- feldolgozó üzemeket. A magyar—lengyel külke­reskedelmi kapcsolatok to­vábbfejlődése szempontjából nagy jelentőségű megállapo­dások születtek az együtt­működési bizottság ülésén. Lengyelország napi 600 ton­na teljesítményű cukorgyá­rat szállít és épít tel kulcs­ra készen hazánkban, s a gyárat 1978-ban helyezik üzembe. Megállapodtak ab­ban is, hogy Magyarország két 12 000 és három 3000 tonnás hajót vásárol 1980-ig Lengyelországtól. A bizott­ság határozatai alapján to­vábbi komplett ipari üze­mek, például farostlemez- üzem és kénsavgyár, vala­mint metanol-üzem Magyar- országra történő szállításáról és esetleges felépítéséről is tárgyalnak. A bizottság jóváhagyta az előző ülésszak óta aláírt nagy jelentőségű szerződé­seket, illetve megállapodáso­kat, amelyek a kétoldalú termelési együttműködés el­mélyítése szempontjából nagy jelentőségűek. Ilyen megállapodásokat írtak alá például a szintetikus szálak 1976—80 közötti gyártás sza­kosítására és kölcsönös szál­lítására, lengyel poliészterse­lyem, illetve magyar pvc szállítására az 1978—1985 kö­zötti időszakra. A gépipar területén Magyarország 1974 —1984 között részt vesz a Fiat—126 P típusú lengyel személygépkocsik gyártásá­ban. További jelentős eredmé­nyeket ígérő munkák is fo­lyamatban vannak, amelyek a többi között a járműipari kooperáció bővítését, energe­tikai alap- és segédberende­zések gyártási együttműkö­dését szolgálják, s Véglege­sen tisztázzák: milyen lehe­tőségei vannak annak, hogy a Lengyelországban épülő vasöntöde létrehozásában — Magyarország is részt ve­gyen. Lengyel területen közösen építendő pamutfonóda meg­valósítási feltételeit egyezte­' • A lengyel küldöttség Ka­zimierz Olszewski miniszter­elnökhelyettes vezetésével tegnap az Orion-gyárba lá­togatott. Társaságukban volt dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és Drecin József, az Országos Tervhi­vatal elnökhelyettese. Vankó Gyula vezérigazgató tájé­koztatta a vendégeket a vállalat munkájáról és ter­veiről. A lengyel küldöttség Ka­zimierz Olszewski minisz­terelnökhelyettes vezetésével szerda este elutazott hazánk­ból. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Drecin József, az Országos Tervhivatal' elnökhelyettese. Jelen volt Tadeusz Hanu- szek, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete is. Pártmunka a műszaki haladásért Nem állunk messze az igaz­ságtól, ha azt mondjuk: a műszaki fejlesztés, az új gyártmányok bevezetésével, új technológiák meghonosítá­sával összefüggő politikai tevékenység a pártmunka egyik legnehezebb, s ugyan­akkor helyenként meglehető­sen elhanyagolt területe. Többnyire nem az a problé­ma, hogy nem -foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel az üzemi pártszervezetek. A vál­lalati terv kialakításakor és a végrehajtás értékelésekor általában napirendre kerül a téma, hiszen a műszaki fej­lesztésre is terv készül. In­kább az a gond: hogyan tár­gyalja ezeket a látszatra ki­mondottan műszaki, techno­lógiai kérdéseket, mire ösz­tönözzön, milyen igényekkel éljen a helyi gazdasági-mű­szaki vezetéssel szemben a pártszervezet. Állandó és komplex folyamat Az egyik lényeges dolog: tisztában kell lennünk azzal, hogy a műszaki fejlesztés nem kampány feladat, hanem a termeléssel együtt járó ál­landó és komplex folyamat. Ez azt is jelenti, hogy a leg­korszerűbbnek tartott termék, a legjobbnak ítélt gyártási módszer, a legcélszerűbben kialakított üzemmenet sem teszi feleslegessé: ott is és olyankor is éltetni kell a job­bat akaró szemléletet. Hát még ahol vagy a termék­nél, vagy a gyártási eljárá­soknál, vagy a munkakörül­ményeknél „állt meg az idő!” Arról van ugyanis szó, hogy a korszerűség tartalma szinte napról napra válto­zik. Amiről tegnap még úgy gondoltuk, hogy a le­hető legjobban csináljuk, az holnap már elavultnak bi­zonyulhat. A lépéstartás szükségessé­gével szemben áll a meg­szokotthoz való ragaszkodás, a kényelemszerétet, eseten­ként a megelégedettség, más­kor a lemondó tehetetlen­ség. Az ilyenfajta magatar­tást elfogadni, teret engedni neki, annyi mint ha lemon­danánk a fejlődésről, job­bat, többet akaró szándé­kunkról. Megfigyelhető, hogy az ilyen felfogást val­lók többnyire a pénzhiány­ra panaszkodnak. Nem fej­leszt’1? va'oV|ol a eváriást? — nincs pénz! Rosszak a munkakörülmények? — ja­vítására nincs anyagi lehe­tőség! Rossz minőségű a termék? — új gép 'kellene, de nincs miből! És sorolják az ilyenféle indokok és ér­vek garmadáját, hogy meg­magyarázzák: mit miért nem lehet. Való igaz, hogy agitáció- val nem pótolható a beru­házás, a fejlesztéshez szük­séges pénz. Azzal még nem változik jobbra a helyzet, hogy kinyilvánítjuk szándé­kunkat. Az agitációt azon­ban nem valami helyett szükséges alkalmazni, ha­nem valamiért. Azért pél­dául, hoi®v ne csodákra vár­janak. ne valamiféle „terülj asztalkámra”, hanem a meg­levő adottságokat, a helyen­ként nem kevés és nem na­gyon rejtett tartalékokat hasznosítsák. A fejlesztés általában va­lóban pénzbe kerül, de rit­kán tesszük hozzá: vissza is térül, mert ha komplex, egészen bizonyosan gazda­ságosabb termelést eredmé­nyez. A tervezéstől a mun­kapadokig szinte mindenütt gond azonban a fejlesztés komplex jellegének megva­lósítása. Szép terméket mártanak például — drá­gán, elavult technológiával; modern üzemben eladhatat­lan termék készül, az egvik művelet korszerű, a másik a kézműiparra emlékeztet... És arra. hogy az összefüg­gésekre kevés figyelmet for­dítanak. pedig a műszaki feilesztés csak akkor ered­ményes. ha komplex. Kü­lönben fejlesztünk, fejleszt­getünk. csak a végeredmény megfoghatatlan. Alkotó munkahelyi légkört A műszaki fejlesztés min­den ága érinti a dolgozó embert, úgy is mint terme­lőt, és úgy is, mint fogyasz­tót. Az új üzemrészben kul- turáltahbak a munkakörül; mények. az új technológiá­val könnyebb a munka, a korszerű terméket szíveseb­ben vásárolja. Vagyis köz­vetve, vagy közvetlenül ér* _ deke _ fűződik . ahhoz, hogy üzemében, vállalatánál mi­lyen a műszaki fejlesztés. Ez az érdekeltség azonban, nem érvényesül automati­kusan. Ezt fel kell ismer­tetni — a konkrét körülmé­nyek alapján — s ösztönöz­ni kell érvényesítését. A dolgozók részvétele a műszaki fejlesztésben az újító-feltaláló mozgalmon keresztül alakulhat ki a leg­jobban. E mozgalom részt­vevői nemqsak azt látják, hagy mi nem jó a munka­helyen, hanem azt is: mit kell tenni, hogy a helyzet megváltozzék. Ügy is mond­hatnánk: bírálnak és java­solnak is egyszerre. Sajnos — mint az újítók és felta­lálók nemrég rhegtartott IV. országos tanácskozásán többen elmondták — ezeket a javaslatokat még nem mindenütt fogad jáK úgy, ahogy azt joggal el lehetne várni. Az újító tevékenység azt jelenti, hogy a dolgozó részt vállal termelő egysege gond­jaiból, s azon fáradozik, hogy javaslataival, észrevé­teleivel enyhítse azokat. Ko­rábban ez a képesség a gaz­dag szakmai tapasztalatokra épült arra a viszonyra, amely a munkás és a mun­ka között a termelési folya­matban kialakult. Ma azon­ban ezzel mindinkább pá­rosul a technikai tudás is. Napjaink munkása éppen tudása révén — igényesepo a műszaki vezetők tevé­kenysége iránt, s ha megfe­lelően ösztönöz rá a munka­helyi légkör, akkor viszo­nyuk alkotóbb is a koráb­binál, Ez azonban ma még sok helyen másként van. A gondolat értéke Kézenfekvő dolog, hogy a pártszervezetnek a szemlé­let formálásában rendkívül nagy szerepe van. Ha a pártszervezet támogatja az újat, a jobbat akarókat, ak­kor a légkör nem dermed meg, a munkás nem marad magára, a vezető nem érzi sértve magát. Ezért min­den üzemi pártszervezetnek olyan viszonyok kialakításá­ra és megerősítésére kell tö­rekednie, ahol nem a ran­gok dominálnak, hanem a tudás, ahol a gondolat ér­téke és nem annak kifejtési módja az elsődleges. _______ .____az. „ P. M, .... A kisújszállási Faipari Vállalatnál tizenhárom asztalosipari tanulót foglalkoztatnak. A vállalat a gyakorlati oktatáshoz korszerű tanműhelyt építetk Képünkön Karakas Károly ok­tató és Konczi Sándor elsőéves tanuló Jó eredmények a gazdálkodásban Kiváló termelőszövetkezet a mezőtúri Béke Ülést tartott a szolnoki Párost lanáes VB Tegnap délelőtti ülé­sén a szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága a tanácselnök jelentése és a lejárt ha­táridejű vb-határozatok végrehajtásáról szóló jelentés után a tanácsi apparátus személyzeti és káderhelyzetéről, vala­mint a továbbképzési munkáról tárgyalt. Az erről • szóló jelentést Kukri Béla tanácselnök terjesztette elő. Az ülés további részében a vég­rehajtó bizottság tagjai az idei II. negyedévi ta­nácsülés megtárgyalást igénylő anyagairól ta­nácskoztak, majd meg­hallgatták Molnárné dr. Tóth Éva vb-titkár tá­jékoztatóját a vb hatás­körét módosító jogsza­bályokról. A végrehajtó bizottság ezután előter­jesztéseket tárgyalt. É e'iirsze ipari veretik munkaértekez’ete Tegnap délelőtt Szolnokon, a szakszervezeti székház ta­nácstermében a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és az ÉDOSZ megyei bizottságá­nak vezetésével munkaérte­kezletet tartottak. Az élel­miszeripari vállalatok igaz­gatói, párt- és KlSZ-titká- rai előtt Dudás János, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak helyettes vezetője tar­tott tájékoztató előadást. Dudás János elmondta, hogy a MÉM, valamint az ÉDOSZ elnöksége a közel­múltban közös értekezleten vitatta meg a kongresszusi és a felszabadulási munka­verseny indításának feltéte­leit. illetve a már meglevő vállalások összefogását. A MÉM és az ÉDOSZ elnök­sége munkája során kidol­gozta az általános irányel­veket, feladatul szabta a mozgalom szervezetté téte­lét. s felhívással fordult a megyei tanácsok mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályához. valamint az ÉDOSZ megyebizottságaihoz, hogy a központi irányelvek alapján a szakágazathoz tar­tozó munkaversenyt szer­vezzék, irányítsák. Műszaki hetek A bét véocn zárul a program A hét végén fejeződik be az V. Szolnok megyei mű­szaki hetek rendezvényso­rozata. Az egyhónapos prog­ram, amelynek jelszava „a környezetvédelemért” — áp­rilis 17-én kezdődött, és azóta több mint 80—90 elő­adás hangzott el. A MTESZ megyei szer­vezetének gépipari tudomá­nyos egyesülete tegnap Tö- rökszentmiklóson utolsó ren­dezvényét tartotta. A Vasas művelődési otthonban ke- rekasztal-konferenciát ren­deztek a GTE szakbizottsá­gaiban tevékenykedőknek. A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület megyei szer­vezete Karcagon két héten keresztül a szikjavítás prob­lémáiról rendezett szakmai előadásokat gyakorlati be­mutatókat. Szombaton a tej­termelés. a tejhigiéniai fel­adatokról szóló előadások­kal — országos rendezvény — Szolnokon a Ságvári End­re megyei művelődési köz­pontban fejeződik be az V. megyei műszaki hetek prog­ramja, , ^ . _____ A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának javaslatára Ki­váló szövetkezet címet ado­mányozott a mezőtúri Béke Tsz-nek. 1972-ben az Alkot­mány Tsz beleolvadt a Bé­ke Tsz-be. Az egyesülés óta kedvező eredmények jelzik a szövetkezét gazdálkodá­sát. A termelési érték az utóbbi két év alatt 28,6 szá­zalékkal nőtt. xa költségszint pedig 11.5. .százalékkal csök­kent. 800 millió forint a kö­zös vagyon, s ez nagyobb a Szolnok megyei szövetkeze­tek átlagánál. A növényter­mesztésben megkezdődött a Szolnokon sokan nem lak­bért, hanem használati díjat fizetnek. Rossz hiszemű, jog­cím nélküli lakáshasználók­ként ismerik őket. Több ezer forint lakbérrel tartoznak, és előbb-utóbb bírósági eljárás indul ellenük. Eddig tizenki­lenc esetben hoztak jogerős ítéletet, háromban már sor került a végrehajtásra is. A kitelepítetteket az Ingatlan- kezelő Vállalat helyezi el szükséglakásokban. — A volt eresztőhalmi is­kolát alakítottuk át erre a célra — tájékoztat Bodnár Andor, az Ingatlankezelő fő­könyvelője. — Hány szükséglakást ala­kítottak ki, s milyeneket? — öt szoba-konyhás szük­séglakást. mintegy 150 ezer forintos költséggel. Fűthetők, mindegyikhez egy-egy fészer tartozik. — Kell-e lakbért fizetni ezekben a lakásokban? — Igen. Itt már megszűnik a rossz hiszemű, jogcím nél­küli lakáshasználati díjazás rendszere. A lakások nagysá­gától függően 60—100 forint a lakbér. — Hány lakbérhátralékost tartanak nyilván? — Körülbelül —- s ez a szám szinte állandó — ötszá­zan vannak lemaradva pár havi bérrel. A notórius nem fizetők száma száz körül mo­zog. — Mit jelent ez a válla­latnak? — Hiányzik az a pár száz­ezer forint, de óriási többlet- munkát is jelent. A rendsze­resen nem fizetők mellett szakosodás. Az állattenyész­tésben 31 százalékkal nőtt az élő állat értékesítése. Emelkedett a szövetkezet jövedelme is, 38,6 százalék­kal. A tagság egyharmada 30 éven aluli. A szocialista brigádok csatlakoznak a kongresszus és a felszaba­dulási munkaverseny-felhí- váshoz. A kiváló címmel já­ró oklevelet Suba István, a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának tagja adta át Mézes Imrének, a szövetkezet elnökének. öt tsz-tagnak Kiváló mezőgaz­dasági dolgozó , kitüntetést, két tagnak Miniszteri dicsé­retet nyújtott át, tizenegyen pedig pénzjutalmat kaptak. olyanok is akadnak, akik csak esetenként felejtik el a lakbér befizetését. Az ünne­peket, a szeptemberi beisko­lázást, a nyári üdüléseket rögtön „megérezzük”. Olyan­kor több ezer fizetési felszó­lítást kel} elküldenünk. — Hogyan jut el valaki a szükséglakásig? — Fokozatosan. Ezt szigo­rúan betartjuk. Először fel­szólítjuk az érdekeltet a fize­tésre. Ha nincs eredménye,' közjegyzői fizetési megha­gyást küldünk ki. csak az­után adjuk át az ügyet a bí­róságnak. — Hogyan próbálják elke­rülni, hogy a dolgok idáig jussanak? — Az OTP átutalási for­mát népszerűsítjük — így többnyire biztosítva van a fizetés. Előnyt jelent az is, hogy sok helyen a házfelü­gyelők- szedik össze a lakbért. Még az idén — a lakbérhát­ralék kiküszöbölésére — be­vezetjük a rendszeres havi díjbeszedést. A várost három körzetre osztottuk fel, most fogjuk a díjbeszedőket mun­kába állítani. i Az intézkedés hatására bi­zonyára csökkenni fog a la- bérhátralékosok száma, de maradnak még felelőtlen, könnvelmű emberek, akiket végül is ki kell költöztetni. Senki sem kerül az utcára, bármennyire nehéz, felelős­ségteljes feladat emberi, kul­túrált környezetet — még ha szükséglakásnak nevezik is — biztosítani számukra. & u Nem az utcára kerülnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom