Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-14 / 87. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974 áprffis 14 Harmadízben gyűjtötte egybe Sárospatakon a népművészet iránti rajongás az egész országból azokat, akiknek írótollak a kés és papirosuk a fa, csont, szaru — vagy mint a Kunhegyesi Lengyel Andornak, — á bőr. A Petőfi Sándor Általános Iskola adott otthont a tavaszi szünet idejére a faragóknak — és akik kíváncsiak voltak arra, mi szél hozta Patakra Göcsejtől a Nyírségig a tábor lakóit, könnyen választ kaphattak. Az iskola aulájában ugyanis egy bemutatkozó kiállításon tették közszemlére remekeiket a céh tagjai. A tárlók alatt Őrömmel fedeztük fel a Szolnok megyei faragók munkáit A jászberényi Varga József, a kunhegyesi Lengyel Andor és Szentpéteri György nevével találkoztunk az üveglapok alatt. ök éppúgy mint a tábor többi részvevője saját gyönyörűségükre űzik a faragás mesterségét. Mondhatni „ingáznak” a kenyérkereső foglalkozásuk és az alkotó kedvtelésük között. Varga József például, a jászberényi Takarékpénztár dolgozója. Am olyan ember 6, akit mindig is érdekelt a művészet, — Korábban fotóztam, ériem is el néhány langyos sikert. De a világ dolgainak passzív megörökítése valahogy nem elégített ki. Ráadásul szűkösnek éreztem a film két dimenzióját. Formálni. alakítani szerettem volna a tárgyakat —■ így jutottam el a szobrászatig. No nem kell valami művészi magaslatra gondolni — csupán kedvtelésből gyúrtam az apró viaszfigurákat. Aztán a munkatársaim biztattak, hogy Az előtérben Szentpéteri György — vésővel a kezében pedig Varga József viaskodik a fával ejtette rabul Szentpéteri Györgyöt, a kunhegyesi Víz- gépészeti Vállalat betanított lakatosát Is. ö aki napközben engedetlen fémekkel birkózik, munka után puha fába faragja gondolatait. — örül a családom, hogy ilyen békés időtöltést választottam, mert minden szabad időmet ez tölti ki. Nincs olyan ember, akinek ne lenne közlendője társai számára. Van aki ezt megteszi két kisfröccs között. Van akiből viszont nehezen jön a szó — inkább a tettek beszélnek heM utat a betyár feűldjem el őket egy szolnoki barkács-kiállításra. Meghívtak á tárlatra és ettől kezdve már nem volt visszaút. Hogy mégis a fafaragásnál kötöttem ki? Megismerkedtem közelebbről a Húsvéth szigetek döbbenetes hatású totemoszlopaival. Az ősi faragványok annyira megragadtak, hogy magam is kést fogtam. Izgalmasan szép dolgokat hozott magával Jászberényből a kiállításra Varga József. A mángorlóba faragott Madonna szobra, vagy a halál árnyékában mulatozó betyár domborított faliképé már a szakma legjobbjainak is elnyerte elismerését E fara, fából faragott világ lyette. Magamat is ilyennek gondolom. Egyébként volt már kiállításom Kunhegyesen és Budapesten a gyárunk fővárosi üzemében. A családi vitrinben másfél száz szobor vár már arra, hogy egyszer talán a közönség elé kerüljön. Az arasznyi kisplasztikák halk szavú vallomások. Csendesek, akár alkotójuk. Az egyik parányi faragvány őszinte hangon mesél két babszemnyi ökröcskéről, amint kínkeservesen vonszolják a zsákokkal roskadá- sig megrakott szekeret. Az egész egy gyermektenyérben elfér — ám szinte tonnányinak érezzük a súlyát Jó iskolát járnak azok — ha csak tavaszi vakácionyi is a tanéy — akik részt vesznek a táborban. Lengyel Andor kunhegyesi pedagógus a megmondhatója mennyi mindennel gazdagodott a stro.-- pataki napok alatt Bekötött ujját mutatja.-r- Látja annyit dolgoztam., hogy a kezemet is feltörték a kölcsön kapott szerszámok. De nemcsak a szerszámokat cseréljük ki egymás közt —- a gondolatainkat, tapasztalatainkat is. Magam azért jöttem ebbe az alkotó közösségbe, hogy egyrészt megerősítést nyerjek: jó úton járok. Másrészt szerettem volna kiegészíteni mesterségbeli tudásomat. Maradéktalan sikerrel jártam... Valóságos országos fórum a fafaragók közössége. Olyanok is el jóitok akut csupán megfigyelői, vagy tanácsadói — netán szurkolói minőségben igyekeznek hozzájárulni a tábor sikeréhez. Barátként érkezett a faragók közé a népdalénekes Béres Ferenc, az örök pataki diák. De itt találkoztam a Somogysárdra nősült, abádszalókl születésű Csikós Nagy Mártonnal, akinek jelenleg is több országban szerepelnek művei: kunsági parasztokat ábrázoló kisplasztikái. Ha hívnak, bármikor megyek! — üzente a szülőfalujának. BaJásy Gyula fafaragó népművészmester is vendégként időzött a táborom, örömmel nyugtázta, hogy a felszáz fafaragó az ország valamennyi megyéjét képviseli. i- A népi képzőművészeti kincs megmentésére is szükség lenne valamiféle Röpülj páva mozgalomra. Szomorúan látjuk, hogy a népművészeti ritkaságok egyre vándorolnak igazi teremtő közegükből, a falvakból, tanyákból. Megmentésükre egy országos akció talán e táborból is elindulhatna. .. Nem elképzelhetetlen, hiszen a közös műhelyek nyugtalanul nyüzsgő életét jó energiák tiszta szándékok mozgatják. A faragók miközben az any aggal viaskodnak — magukat is formálják. Palágyi Béla A Verseghy könyvtárban Kincseket érő könyvek A legtöbb könyvtárban akadnak olyan könyvek, melyek csak ritkán, kivételes alkalommal kerülnek az olvasók kezébe, mégis különösen becsesek, értékesek. Ilyenek például a könyvészeti különlegességeknek számító régi könyvek is. „Hivatalosan” két történeti kategó fájukat különböztetik meg: az 1500-ig megjelent ősnyomtatványokat és az 1800-ig Magyarországon kiadott régi magyar könyveket. Petrarca-atbum 1820-ból A szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban természetesen nincsenek ős- nyomtatványok. Találunk viszont szép számmal régi magyar könyveket és más antikvár ritkaságokat. Az egyik legértékesebb könyvtári unicum a Weinckheim- gyűj terr\ény- A hajdani ókí- gyósi földbirtokos rendkívül értékes házi könyvtárát kis híján megsemmisítették az ötvenes évek közepén, hisz a Damjanich múzeum akkori igazgatója a zúzdába szánt papírhalomból válogatta ki a könyveket, ötszáz kötet került a Verseghybe, közte egy 1820-as veneziai Petrar- ca-album, Alexandre Dumas két regényének első kiadása, sőt a „cassoviai” (kassai) nyomda 1766-os latin nyelvű remeke is. A legérdekesebb mégis talán Cobbet Vilhelm tanulmánya: „A protestáns reformátio históriája Ágiiéban és Irlandban.” A bizonyára jeles szerző műve 1834-ben, Tichy János nagyváradi nyomdájában látott napvilágot. Neves írók dedikált kötetei A féltett könyvtári kincsek közé tartoznak a dedi- kációk is. Aki veszi a fáradságot és végiglapozza a sok polcnyi gyűjteményt, többek között Babits Mihály, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Kassák Lajos, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond és Lukács György kézírásával találkozhat. Kézjegy, névaláírás, pár soros üdvözlet, esetleg bővebb ajánlás — ahány író, annyi szokás. A legtöbb bejegyzés író-olvasó találkozók során született, a legfrissebbek csak néhány napja: az április 11-i „Napjaink” est után. Gulyás Mihály, Bari Károly, Kalász László, Papp Lajos, Péntek Imre és Serfőző Simon „üzent” szolnoki olvasóinknak. A könyvtár névadójának, Verseghy Ferencnek munkáit a helytörténeti-helyismereti anyagban őrzik. Itt kapott helyet az eredeti kiadás sok mellett néhány utógondozás is, valamint a Verseg- hyről szóló cikkek, tanulmányok, értekezések egész sora, például az 1957-es Verseghy emlékkönyv, vagy a nyelvművelő költő életéről, munkásságáról készült diafilm. A gazdag helytörténeti anyag többi részét — ellentétben az eddigiekkel — sűrűn forgatják az olvasók. Megtalálható itt minden olyan könyv, vagy fontosabb folyóiratcikk, mely szűkebb hazánkról, Szolnok megyéről szól. Fényes Elek 1851-ben megjelent műve, a Magyar- ország geográfiai szótára már könyvritkaság (a négy kötetből sajnos kettő hiányzik), de hasonlóan kevés példányt őriznek országszerte ifj. Pa- lügyai Imre Jász-kun kerületek (Külső Szolnok megyei leírása) című munkájából. Ez utóbbit 1854-ben, Heckenast híres nyomdájában készítették. ., H. D. 971-ben alakult a kunhegyesi művelődési központ ilöpülj Páva-köre, tagjai tsz-dolgozók és nyugdíjasok, Pásztor Dezső tanár vezetésével járási bemutatóra készülnek Jubileumi park miért késel ? Tévéelőzetes Indul a H zai esttk, Látóhatár szélén Április 15-én, hétfőn délután a jégkorong VB Csehszlovákia—Svédország mérkőzést közvetítik Helsinkiből. Kartinyenü 12 ezer lakosú község Moldáviában. A községben gazdálkodó kolhozról és a község lakóiról szól az Egy kolhoz Moldáviában című ripartfilm. Az Arsene Lupin letartóztatása című magyarul beszélő francia film után kerül sor az Arany Páva nemzetközi népzenei verseny gálaestjére. Április 16-án, kedden az „És színész benne minden férfi és nó...” sorozat új epizódjának címe: A forradalom fintorai. Majakovszkij A poloska című szatírájában a forradalom kihasználóit, a törtetőket, a képmutatókat figurázza ki. Április 17-én, szerdán láthatjuk a cigánygyerekek az iskolában című ripartffil- met, amely az 1973—74-es tanév kezdetén készült a több mint 10 éves múlttal rendelkező komlói Kossuth utcaj cigányiskolában és egy rákospalotai „vegyes” iskolában. Ezen a napon kerül sor az NSZK—Magyar- ország labdarúgó-mérkőzésre, amelyet Dartmundból közvetítenek. Április 18-án, csütörtökön este az Erzsébet királynő c. magyarul beszélő angol filmsorozat negyedik része és a Látóhatár szélén c. sorozat negyedik, befejező része után a Tv galériája Vígh Tamás szobrászművészt mutatja be. Április 19-én, pénteken indul a Hazai esték c. vetélkedő-sorozat. Ezen az estén a nyíregyházi és a pécsi főiskola válogatott csapatának játékos vetélkedőjét közvetítik Nyírbátorból és Sopronból. Április 20-án, szombaton Fábri Zoltán rendezte sorozatból az Utószezon c, filmet vetítik. Április 21-én, vasárnap megemlékeznek Lenin születésének évfordulójáról Este G. B Shaw Candida c. háromfelvonásos színművét közvetítik a Madách Színház kamaraszínházának előadásában ír- felvételről. A Telesport a Sportcsarnokból, 3 budapesti nemzetközi' tornászbajnokság szerenként! döntőjéről jelentkezik. Pauszt Sándor, a szolnoki Városi Tanács műszaki osztályának vezetője és Török Ferenc az útfenntartó üzem igazgatója tavaly novemberben és decemberben végigjárta megyénk valamennyi járását, városát és községét Összegyűjtötték azokat a felajánlásokat, amelyeket a Zagyva-parton létesülő jubileumi park építésére tettek. Munkájuk nem volt eredménytelen, tizenegy város és község ajánlott fel különböző segítséget A majdnem 18 ezer négyzetméter területű jubileumi park építését a tervek szerint február végén, de legkésőbb március elején ej. kellett volna kezdeni, a munka azonban késik. Az építkezés lebonyolítója az útfenntartó üzem, A késésről Török Ferenc igazgató a következőket mondotta: — Az építési terület közepén az állami építőipari vállalatnak négy barakkja van.- Míg azok ott vannak, komoly gépi munkát nem lehet kezdeni. Márciusra ütemeztük a földmunkát, de eddig még nem fogtunk hozzá. Az építőipart azonban nem lehet elmarasztalni, mert jogosan tartózkodik a szóbanforgó területen, a területfoglalási szerződésük az első félév végéig szól. Egyébként az egyik barakk bontásáról intézkedtek, áttették volna az Ady Endre útra, de mivel ott tervmódosítás történt, bizonytalan. hogy hová költöztethetik. Így tehát mindenkinek igaza van, csak az építés nem kezdődik. A legnagyobb baj, hogy a munkaerőt és a munkagépek többségét termelőszövetkezetektől kapták volna. S ott addig tudták volna nélkülözni, míg a mező- gazdaságban a munka dandárja el nem kezdődik. Dehát már ezen is túl vagyunk. s félő, hogy a városok és a községek —. rajtuk kívül álló okok miatt — vállalásukat nem tudják teljesíteni, S így aligha lehet betartani az augusztus 20-ra tervezett átadási határidőt. Akkor hát mi a teendő? A válasz kézenfekvő: a meglévő szabad területen mielőbb el kell kezdeni a munkát annak ellenére, hogy a barakkok ott vannak. S ha szükség lesz munkagépekre. akkor sem lesz fennakadás. Idézzük Patay Árpád ÁÉV- főmémök szavait: — Mi méltányoljuk a helyzetet. Építésvezetőségeink tárgyalnak a bara- kokk elbontásáról. hogy minél előbb szabad legyen a terület. S ha a szükség úgy hozza, a park mielőbbi elkészülése érdekében munkagépekkel is segítünk. A jóindulat tehát mindkét részről megvan, most már a tetteken a sor. (pataki)
