Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-13 / 86. szám

1974. április 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tiszafüredi nagyközségi járási művelődési központban a zeneoktatás is folyik. Klein Judit tanárnő Szedlacsek Judit zongorajátékát ellenőrzi MÁJUS 9-1ÖL: Béke és barátsági hónap Gasdag program as 1971-es jubileumi esztendőre Jubileumi sajtótájékoztató Daloló, táncoló katonák Minden laktanyában klub és könyvtár Ezen a tavaszon ünnepli zászlóbontásának 25. évfor­dulóját a magyar békemoz­galom, amely kezdettől fogva aktív részese a világ béke­mozgalmának. Negyedszáza­dos jubileum éve 1974. A nemzetközi békemozgalom­ban is, a béke híveinek párizsi világkongresszusán — 1949. áprilisában — bontakozott ki a békemozgalom, amely nem­zetközi méretűvé vált és fo­kozatosan szervezett formát öltött. A nemzeti és a nem­zetközi békemozgalmi ütinepi esztendőhöz, a kettős jubile­umhoz méltóan az Országos Béketanács gazdag tartalom­mal, eseményekben bővel- kedően állította össze idei programját. Szorosan összefügg az 1974- es jubileumi esztendő két ki­emelkedő évfordulója: a ma­gyar békemozgalom küldeté­sét is a békevilágmozgalom céljaiból érthetjük meg iga­zán. A nemzetközi békemoz­galom, — amelyet szervezett formában a Békevilágtanács vezet — korunk legszélesebb demokratikus ■ tömegmozgal­ma, a világméretű antiimpe- rialista egységfront szerves része. A békeharc lényege ma az, hogy a nemzeti moz­galmakat összefogó nemzet­Iíát igen. Kétségtelenül roppant kínos, ha behorpad, eldeformálódik a drága gép­kocsin a lökhárító. S ha rá­adásul senkit sem szidhat az autótulajdonos, tehetetlen dühében legfeljebb cifra szit­kokat küld a magas égbe. Aztán mégsem tehet egyebet, mint mélyen zsebbe nyúl. Cserébe új lökhárító kerül a kocsira, és egy autós sztori­val több a tarsolyba. Az sem­mi. .. kezdi majd a történe­tet részletesen elmeséli, ho­gyan hajtott ki a garázsból amint csodával határos mó­don — két év alatt először — becsapódott a garázsajtó és palacsintává lapította a lökhárítót. A végén talán le- hangoltan hozzáfűzi, hogy a biztosítóra nem számíthatott, mert a Casco önrészesedésé­nél kisebb volt a kár összege. Mit tehetett hát? Fizetett. A történetnek azonban le­het egy másik változata —, kizárólag a biztosító számára. Eszerint nem a garázsajtó, hanem egy gépkocsi ütközött annak a lökhárítónak. Ugyanis a biztosító a kötelező közi békemozgalom gyarapít­sa a haladás, a béke erőit, Sokoldalúan segítse a békés egymás mellett élés politiká­jának gyakorlati megvalósí­tását, visszafordíthatatlanná tegye az enyhülés folyama­tát, leleplezze, elszigetelje az enyhülés ellen fellépő erő­ket az imperialista reakciós köröket. Részt kér és vállal a békemozgalom a nemzetközi együttműködés fejlesztéséből. Ezek a feladatok is tükrö­ződnek a magyarországi ju­bileumi program tartalmá­ban. Országos méretű ünnepi eseménysorozatról van szó, amelynek nyitányát — a 25. évfordulóról való megemlé­kezések zömét — a béke és barátsági hónap jelenti majd: május 9. és június 9. között, A hónap jó alkalmat teremt arra, hogy társadalmunk leg­szélesebb köreiben ismertes­sük a nemzetközi és a ma­gyar békemozgalom politikai célkitűzéseit, és mozgósítsuk hazánk lakosságát azoknak a feladatoknak a végrehajtásá­ra, amelyek nemzeti és in­ternacionalista kötelezettsé­geinkből adódnak. Mind szé­lesebb körben tudatosítani kell: a béke ügyéhez a legha­tékonyabb hozzájárulás ha­zánkban a fejlett szocialista biztosítás alapján precízen szólva „a másnak okozott kárért” teljes kártérítést fi­zet, és 1200 forint az 1200 fo­rint. Jó ötlet nem? Cs. István jászberényi gép­kocsivezető mindenesetre an­nak találta. Sógorát szemelte ki „tettesnek” aki magára is vállalta, hogy Cs. István Zsi­gulijába hátulról 5 rohant bele a Trabanttal. A kárbe­jelentőt ennek alapján ki is töltötték, és várták, hogy a biztosító a felelősségbiztosí­tás szerint fizessen. Az Állami Biztosító szak­értője (aki nem véletlenül közlekedési mérnök) először meglepődött, hogy a Traban­ton sem a koccanásnak, sem az esetleges javításnak nem maradt nyoma. Aztán elővett egy mérőszlagot és mérics­kélni kezdett a Trabanton, majd a Zsigulin. Egyszeriben roppant gyanús lett neki az egész koccanásos história. „A Trabant lökhárítója nem de­formálhatta el a Zsiguli lök­hárítóját, ugyanis tizenöt centivel alacsonyabban van” — jelentette ki tárgyilagosan. társadalom felépítésében való cselekvő részvétel, a szocia­lista nemzeti egység erősítése. Ami a tavaszi esemény- programot illeti: május 9-től az országban hagyományos nagygyűlésekkel, békede­monstrációkkal, barátsági gyűlésekkel, kulturális ren­dezvényekkel kezdődik az események sorozata. Gyűlé­sek sorozata — egyebek kö­zött Budapesten rendezendő nagygyűlés — juttatja majd kifejezésre a haladó chilei nép iránti szolidaritásunkat. Más események az arab né­pekkel vállalt szolidaritá­sunkból adódnak. Az Orszá­gos Béketanács tudományos bizottsága békekonferenciát rendez az „Európa jelene és jövője”, valamint a „Leszere­lés, harmadik világ és a mo­dern tudomány” témában. A magyar békemozgalom tavaszi rendezvénysorozata — a tervek szerint — június 18- án demonstratív béke-nagy­gyűléssel zárul majd Buda­pesten: ez az esemény méltó megemlékezés lesz az I. ma­gyar békekongresszus — a magyar nép 1949. június 17— 18-án tartott első békekonfe­renciája — 25. évfordulójá­ról. Ezekután az Állami Biztosí­tó — a ritkán alkalmazott megoldást választotta — át­adta az ügyet a rendőrségnek. Elvétve élnek ezzel a mód­szerrel, a gyanús esetekben ugyanis egyszerűen nem fi­zetnek, s ha a biztosított úgy érzi, hogy méltánytalanul jártak el vele szemben, — mert bármennyire is hihe­tetlen, úgy történt a baleset, ahogyan azt a kárbejelentő lapra büntetőjogi felelősségé­nek tudatában leírta —, bí­rósághoz fordulhat — és nyerhet. Az Állami Biztosító azon­ban legtöbbször nagyvonalú­an fizet. Ahol azonban eny- nyire kilóg a lóláb, s egyér­telmű, hogy biztosítási csa­lással csikarnák ki a pénzt, nem hagyja annyiban. Cs. István esetében is ez történt, aki ellen sógorával együtt csalás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás indult. Az autótulajdonos ügyét a rend­őrség vádemelési javaslattal átadja az ügyészségnek. K. K. A tizenegyedik Álba Be «iá-napok Tizenegyedszer rendezik meg Székesfehérvárott az Álba Regia-napok rendezvénysoro­zatát. amely az idén különö­sen gazdagnak ígérkezik. Az Álba Regia-napokat május 3-án nyitják meg, a Szabad­ság téren felvonják az ezer­éves város kék-piros zászla­ját, majd ünnepi ülést tart a városi tanács. A tudományos tanácskozá­sok közül kiemelkedik az or­szágos szállodafejlesztési és idegenforgalmi konferencia, az országos öntőipari tanács­kozás és az országos jármű­javító konferencia. Székesfe­hérvárott tartja vándorgyű­lését az Irodalomtörténeti Társaság. Május 22—25 kö­zött nemzetközi geodéziai konferenciára, május 27—29 között pedig nemzetközi törté­nész ülésre kerül sor a vá­rosban. A kulturális rendezvények sorában ismét Székesfehérvár ad otthont az Alba Regia nemzetközi táncversenynek. Első ízben rendezik meg In­terstart néven a szocialista országok fiatal táncdaléneke- seinek bemutatóját, ezenkí­vül országos polbeat és folk- beat találkozót szerveznek. Az Álba Regia-napok ide­jére változatos sportműsort állítottak össze. Szekes fehér­vár ad otthont májusban az országos hajómodellező ver­senynek és az országos fogat­hajtó verseny első fordulójá­nak, megrendezik a hagyo­mányos Alba Regia nemzet­közi ökölvívó és birkózó ver­senyt és a nemzetközi moto- cross bajnokságot. A XI. Álba Regia-napok ünnepélyes zászlólevonással június 1-én zárulnak. — A SZOLNOKI Barát­ság klubban tegnap délelőtt közgazdászok részére to­vábbképző tanfolymot tar­tottak. A 10 előadásból álló sorozatban tegnap a válla­latok komplex gazdasági tervezésről esett sző. — TEGNAP délelőtt új pavilont állítottak a szol­noki Sztár Aruház elé, a régit javításra vitték Jász­berénybe. A város 900. év­fordulójára az összes újsá­gos pavilont kicserélik Szol­nok területén. Életutak Csendes, öreg házak, rég­múlt idők hordozói bújnak meg Kunhegyesen, a Mirhó- közben. Itt dacol az idővel egy szerény, földszintes kis ház: Szemdrei Lajos méhész portája. Kopogtatásomra derűs te­kintetű asszony nyitott aj­tót: Szendrei néni. A ház tor­nácán ültünk le beszélgetni. Áttekinthető innen a kis kert; a tekintet magas kő­falba ütközik a végén. A kertben deszkaépítmény: Szendrei bácsi kedvenceinek, a méheknek otthona. Most is velük foglalatoskodott. Ne­hézkesen, botjára támasz­kodva jött be, telepedett le felesége mellé. Együtt volt a család. Mindketten itt szü­lettek Kunhegyesen. — Még 12 éves koromban kiválasztott az uram — emlékezik vissza Eszti néni — és 1907. november 9-én es­küdtünk meg. Bizony már 67 esztendeje... Sokat küsz­ködtünk, míg idáig elér­tünk. Semmink sem volt. él­ni meg csak kellett. Árendás földet béreltek, azon gazdálkodtak. Amit si­került összegyűjteni, megta­karítani, azt a két világhá­ború elvitte. Mint annyi másnak, nekik is mindent újra kellett kezdeni. A min­dennapi falat előteremtésére kevésnek bizonyult kettői ük ereje. Lajos bácsi az elsők között volt. akik megalakí­tották községükben a ter- melöszövetkezetetet 1951-ben. A szövetkezet kertésze, borá­sza lett. Rendhagyó módon filmve­títéssel kezdődött tegnap délelőtt Budapesten az a sajtótájékoztató, melyet dr. Bán Károly ezredes, a Ma­gyar Néphadsereg politikai főcsoport főnökének helyet1 tese tartott. Banovich Tamás rendező filmje a néphadse­reg jubiláló. 25 éves művé­szeti együtteséről szólt. Immár negyed százada te­hát, hogy a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett együttes zenével, dallal, tánc­cal járja az országot, sőt nem túlzás: az egész világot, Felléptek a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Bul­gáriában, Romániában, Ju­goszláviában, sőt Kínában, Kubában, Algériában, Egyip­tomban és Franciaországban is. Az 1949. április 29-i be- butatkozás óta közel 7500 elő­adást tartottak, majd 7 mil­lió néző előtt. A magas mű­vészi színvonalat jelzi, hogy az együttes tagja volt pél­dául Ilosfalvi Róbert, Palcsó Sándor, Szőnyj Ferenc, Réti József, s itt kezdte pályáját Seregi László koreográfus és Lukács Ervin karnagy is. A művészegyüttes mellett ugyancsak negyedszázados ju­bileumát ünnepli a Néphad­sereg központi klubja, vala­mint a helyőrségi klubok há­lózata. A munka hatékony­1976-ban lesz a 450. év­fordulója a mohácsi síkon lezajlott nagy honvédő csa­tánk, amely „mohácsi vész’’ néven vonult be a magyar történelembe. A vesztett csata évfordu­lója semmiféle ünneplésre nem ad okot, ezért a meg­emlékezés tartalma a kor eseményednek igaz értékelése, az okok és a következn i - nyék elemzése, a tanulságok meghatározása lesz. 1926-ban a Horthy-rendszer a nacio­nalizmus és az irredentizmus szolgálatába állította a hon­— Szerettem a szövetkeze­tét, jobb volt közösen dol­gozni, mint egyedül. Köny- nyebbé tette az életet. 1958-ban nyugdíjazták. Ne­hezen szakadt el a közösség­től, míg bírta erővel, el-el- járt még dolgozni. Ma már csak a ház körül tevékeny­kednek, s Lajos bácsi ked­vére foglalatoskodhat a mé­hekkel. Most már jóval több idő jut már Eszti néninek varrogatásra, Lajos bácsinak pedig az olvasásra. A könyv gyerekkori szerelem, egész életében elkísérte. Szorgal­masan. tudásra éhesen for­gatta a könyveket, s ha te­hette, vásárolt is. Könyvei egy teljes szekrényt, megtöl­tenek. Megkopott fedelük nem porosodik. — Olvasgatom őket most is. Gárdonyit, Dumas-t. Jó­kait, Tolsztojt, Turgenye- vet... Gyerekkoromban, mi­ságának illusztrálására mind­össze egyetlen adatot említe­nénk: 1973-ban a központi klubot több mint 600 ezren keresték fel. A klubok fenn­állásuk óta meghatározó sze­rettet töltöttek be a Ma­gyar Néphadseregben folyó kulturális, művészeti munká­ban. Több ezer azoknak a száma, akik itt végezték el a gimnáziumot, a marxista— leninista esti egyetemet, sőt annak szakosító tagozatait, itt szereztek érettségi bizo­nyítványt vagy diplomát. Dr. Bán Károly ezredes tá­jékoztatójában természete­sen nemcsak a két jubiláns­ról esett szó, hanem a had­seregben folyó tervszerű, tu­datos oktató-nevelő munká­ról is, melynek szerves ré­sze a kulturális művészeti tevékenység. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy minden alegységnél működik ifjúsági klub, közülük az idén 17 érdemelte ki a meg­tisztelő aranykoszorús címet Ugyancsak minden laktanyá­ban találni könyvtárat, az egy olvasóra eső éves könyv­beszerzési keret több mint 30 forint. Szakkörök, öntevé­keny művészeti csoportok; százai működnek a hadsereg­ben, rendszeresen járnak színházba, moziba, hangver­védő csata 400. évforduló­ját. Az 1976-os megemléke­zést — a kegyelet és a tisz­telet mellett — a tudomá­nyosság jegyében tartják. A Magyar Történeltni Tár­sulat, a Magyar Tudományos Akadémia dunántúli intézete és a mohácsi Városi Tanács gondozásában emlékkönyv jelenik meg az évfordulóra. Kiadják az ütközet monográ­fiáját. a mohácsi csatatér el - hunyt kutatója, dr. Papp László régész anyagából. A Baranya megyei Levéltár év­könyvet szentel az évfordu­lónak. kor még tanyán laktam, az iparos testület 1100 kötetét két év alatt kiolvastam. A szobában ódon, tompa csillogásé bútorok terpesz­kednek. Mintha ott felejtet­ték volna, az egyik szekrény tetején petróleumlámpa gub­baszt. A bejárat mellett tá­maszkodik a falhoz a pipák állványa. Az egyik pipán 1786-os évszám. Lassan elszürkült a fény. Eszti néni felkapcsolta a villanyt. — Hát így éltünk... Most már hál’ istennek, 'jól va­gyunk. Pedig mennyi bajunk volt! Az uramat négyszer operálták. Nekem 20 évig szüntelen fájt a fejem, nem tudtak kigyógyítani. Most már elmúlt magától. Már csak egy baj maradt ránk, de arra nincs orvosság: saj­nos nincs gyerekünk. K. Ki Kilógott a lóláb senyre is a katanafiatalok. H. D. A mohácsi csata évfordulóján Kiadják az ütközet monoqráűáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom