Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-04 / 79. szám

1974. április 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A Tadzsik SZSZK Tudományos Akadémiájának gisszári obszervatóriumában új csil- _ lagvizsgáló berendezés kezdte meg működését. Az óriás távcső tükrének átmérője egy méter 7 centiméter. Az új műszerrel a tudósok mej tudják határozni a Föld mes­terséges égitestjeinek koordinátáit, tanulmányozhatják a Földünktől messze lévő, kis­méretű kozmikus objektumokat, vizsgálhatják a Föld mágneses mezejét, geofizikai méréseket végezhetnek, beleértve a szárazföldek elmozdulását is. Az objektív tükrének tengelyét különleges programozó berendezéssel lehet a meg­adott égitestre irányítani, melynek mozgását a műszer automatikusan követi. Képün­kön a gisszári obszervatórium mérnöke megfigyelésre készíti elő az új csillagászati műszert. I A vegyipar a kilencedik ötéves tervben A következő összehasonlí tásból kitűnik: hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak jelenleg a Szovjetunió­ban a vegyiparnak; míg a kilencedik ötéves terv szerint az ipari termelés általános vo lumenének 47 százalékkal kell emelkednie, addig a vegyipari termelésnek csaknem kétszeresére. Három esztendő telt el az ötéves tervből, s a Szovjet­unió Központi Statisztikai Hivatalának jelentése alap­ján ítélve a vegyipar sikere­sen teljesíti előirányzatait. Több mint 400 nagy termelési kapacitást helyeztek üzembe. A termelés volumenét tekint­ve a vegyipar 1973-ban 12 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, Milyen irányban fejlődik a szovjet vegyipar? A legfontosabb feladat — csakúgy, mint az előző esz­tendőkben — továbbra is a mezőgazdasági termelés mű­trágyával történő ellátása. A kilencedik ötéves verv végére a műtrágyagyártást 90 millió tonnára, vagyis 1970-hez ké­pest több mint 60 százalék­kal kell növelni. Ugyanakkor nagy figyelmet fordítanak a műtrágyák minőségének javí­tására. Az össztermelés 80 százaléka koncentrált és qsz- szetett műtrágya lesz. Sok népgazdasági ágazat, A szovjet vegyiparban nagy lendülettel folynak a beruházási építkezések. Űj üzemeket, műhelyeket létesí­tenek, nagy egyedi teljesít­ményű aggregátokat gyárta­nak. A kilencedik ötéves tervben a vegyipari beruhá­zások a megelőző ötéves terv­időszakhoz képest megkétsze­reződnek. A tervben elő­irányzott ágazatfejlesztési mutatókat mégsem lehet a termelés egyszerű bővítése révén elérni. Nagyszabású munka folyik a vállalatok új gépekkel történő ellátására, a technikai színvonal növelésé­különösen a gépgyártás, a szállítás és az építőipar ke- mizálásának széleskörű prog­ramja a polimér-anyagok al­kalmazásával áll kapcsolat­ban. A műanyagok és szin- i tetikus gyanták termelése az ötéves tervidőszakban több mint kétszeresére emelkedik és 1975-ben eléri a 3.5 millió tonnát. Bevezetik új nagyszi­lárdságú, hőálló és elektro­mos szigetelő, korrózióálló és egyéb polimér anyagok gyár­tását. Gyors ütemben fejlő­dik a vegyi rostok termelése. Előállításuk 1975-ben, 1970­hez viszonyítva, 1.7-szeresére emelkedik, s eléri az 1 millió 65 ezer tonnát. A vegyi ros­tok új fajtáit, — PVC és más rostokat — dolgoznak ki. Lé­nyegesen megnövekszik a lakk- és festékanyagok, a fém- és fotóanyagok, a vegyi reagensek és a különlegesen tiszta anyagok, a kulturális és háztartási cikkek gyártá­sa, bővül a választékuk és javul a minőségük. re, a vegyipar valamennyi ágazatában. A vegyipari ágazatokban a technikai haladás a fő irány. A vegyi termékek előállítá­sának elvileg új módszereit honosítják meg a nukleáris kisugárzások és a gyorsított elektronok energiájának fel- használásával. Kidolgozzák a vegyi folyamatok menetének és jellegének befolyásolására szolgáló olyan hathatós esz­közök alkalmazásának prob­lémáit, mint a nagyfrekven­ciájú áramok, az ultrahang, a lézersugár. dasági integrációjának fej­lesztését célzó komplex prog­ram, amelyet a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak 25. ülésszaka fogadott el. E program alapján közös erő­feszítéssel oldják meg a szo­cialista országok fő népgaz­daságfejlesztési irányaiban a modern tudomány és tech­nika legfontosabh problémá­it. A tudósok, technológusok, konstruktőrök együttműkö­dése igen nagy mértékben megnöveli a tudományos ku­tatások hatékonyságát, meg­gyorsítja az új nagytermelé­kenységű berendezések ki­dolgozását és létrehozását. Jelenleg sok termelési objek­tumot építenek közös erőfe­szítésével az érdekelt KGST- tagországok területén. Már dolgoznak és megala­kulóban vannak a szakembe­reknek azok az új kollektívái, amelyek közösen dolgoznak ki új technológiai eljáráso­kat a vegyiparban. Így pél­dául a Szovjetunió és az NDK vegyészei közös erőfe­szítéssel az automatizálás magas szintjén álló eljárást dolgoztak ki a polietilén nagynyomású módszerrel va­ló előállítására, kidolgozzák a poliészter-rostok, a poliu- retánok és alapanyagaik gyár­tásának folyamatait. A szov­jet és a csehszlovák szakem­berek 600 kilóamperes elek- trolizáló berendezést, a pi- rokatechin, az antrochinon és más termékek gyártására szolgáló eljárásokat tervez­nek közösen. A vegyipari exportról A szovjet vegyészek csak­úgy, mint a népgazdaság más ágazatainak képviselői, ké­szek együttműködni más ál­lamok tudósaival, termelőivel és üzletembereivel is. A Szovjetunió a francia cégek­kel együttműködik nagy tisz­taságú vegyi termékek, for­maldehid habanyagok, ^as- betétes műanyagok gyártásá­ban, katalizátorok kidolgozá­sában és kipróbálásában. Hasznosak és kölcsönösen előnyösek a szovjet szerveze­tek és a belga cégek kontak­tusai az acrilo-nitriis előál­lításának közös kidolgozására propilénből és ammóniákból. A „Szojuzchimexport” össz- szövetségi egyesülés szerző­dést írt alá a Solvay belga céggel 10 000 tonna kalcinált szóda Szovjetunióba történő szállításáról. A Szovjetunió viszont kálium-műtrágyát és más vegyi termékeket szállít Belgiumba. Alekszej Negyesev A tudományos erők összpontosítása A szovjet kémikusok nagy jelentőséget tulajdonítanak a kereskedelmi, a tudományos­technikai és gazdasági kap­csolatok nemzetközi fejlesz­tésének a külföldi országok szervezeteivel és ipari cégei­vel. E kapcsolatok bővítése megfelel a szovjet állam po­litikájának, amely a nemzet­közi munkamegosztás folya­matainak elmélyítésére, köl­csönösen előnyös kereskedel­mi kapcsolatok megteremté­sére és a tudományos-techni­kai együttműködés fejleszté­sére irányul. Mindez lehetővé teszi hatalmas tudományos erők összpontosítását, tetemes anyagi és pénzügyi erőforrá­sok megtakarítását a jelen­kori kémia legfontosabb problémáinak megoldásában. A szovjet vegyészek külö­nösen szoros és sokoldalú gazdasági és tudományos­technikai kapcsolatokat léte­sítettek a szocialista orszá­gokban élő kollégáikkal és az ott működő szervezetekkel. E kontaktusok tervszerű fej­lesztésében fontos szerepet játszik az együttműködés to­vábbi elmélyítését és tökéle­tesítését, valamint a KGST- tagállamok szocialista, gaz­As új beruházásokról Ejtsd le a barométert! A Szovjetunió legfiatalabb egyetemi hallgatója a 15 éves Tánya Dvorák. Két éve vették fel a Kijevi Tudo­mányegyetem mechanikai­matematikai karára, öccse, Szása, még korábban, 12 évesen lett ugyanannak a karnak a hallgatója. Kik ezek a gyerekek? Egyszerűen kamaszok. A képességek jelentkezhetnek, vagy örökre rejtve is ma­radhatnak. Hol van az a mérce, amely teljes bizton­sággal kimutatja, hogy az egyik gyermekben matemati­kai, a másikban irodalmi hajlamok szunnyadnak? A Szovjetunióban és má­sutt sok pedagógust foglal­koztatnak ezek a problémák. Hiszen már az alsó tagoza­tos gyermekeknél is felfi­gyelhettünk bizonyos hajla­mokra. Siettessük-e azok ki­bontakozását? A szovjet pe­dagógusoknak az a vé'emé- nye, hogy nem. A szocialis­ta társadalom a személyiség sokoldalú fejlődésében érde­kelt. tehát az alsótagozatos gyermekeket nem szabad túl­terhelni különleges informá­ciókkal a többi ismeretanyag rovására. A szovjet iskolák mindenekelőtt az alaptudo­mányok legkorszerűbb isme­reteivel vértezik fel a gyer­mekeket. Más a helyzet az ifjúkorba lépő felsőtagozatosokkal. Eb­ben a korban alakul ki ha­tározottabban az érdeklődés és a hajlam. S éppen ebben a korban kell a tehetséget kimutató mérce. De mi le­het ez? A legnagyobb szovjet egye­temek mellett létrehozták a különösen tehetséges gyer­mekek bentlakásos iskoláját, amelyekben neves tudósok tanítanak, mint például a Lenin-díjas matematikus, Andrej Kolmogorov akadé­mikus, vagy az ugyancsak Lenin-díjas fizikus, Iszaak Kikojin akadémikus és tár­saik. (Kolmogorov szervezte meg a Moszkvai Lomonoszov Egyetem bentlakásos mate­matikai iskoláját.) Ki és hogyan kerülhet be ezekbe az iskolákba? Ehhez sokszor elég egy egyszerű feladatot megoldani, olyant például, hogy „a háztetőn allva miként határozod meg a ház magasságát, ha egy barométer és egy stopperóra van a kezedben?” Rendsze­rint valamiféle összefüggést keres az ember a légnyo­mással, ha már barométer­ről van szó. De minek akkor a stopperóra? A válasz rend­kívül egyszerű: Le keli ej­teni a barométert és lemér­ni az esési időt. A megoldás egyszerű, hi­szen minden nyolcadikos is­meri az egyenletesen gyor­suló mozgás képletét. A fel­adat azonban a gondolkodás- mód eredetiségét igényli, ez pedig minden leendő tudós elengedhetetlen tulajdon­sága. Hasonló típusú feladatokat kell megoldaniuk a matema­tikai olimpiák részvevőinek. Ezekben csaknem minden felsőtagozatos tanuló részt vesz. hiszen először az isko­lákban. majd kerületenként, területenként mérik össze tu­dásukat és a legjobbak ke­rülnek be az országos dön­tőbe. A diákolimpiák részvevői­nek ismeretanyaga még nem nagy, s a feladatok megoldá­sában nem egyszer megér­zésre, vagy találgatásra ha­gyatkoznak. Azokat, akik az országos olimpiáig eljutnak, rendszerint a tudományos gondolkodási készség jellem­zi. őket veszik fel a tagoza­tos bentlakásos iskolákba. A bentlakásos iskolákban a pedagógusok elsősorban a gyermekek tudományos mun­ka iránti készségének fej­lesztésére fordítanak figyel­met, igyekeznek fejleszteni érdeklődésüket, kibontani fantáziájukat, önálló gon­dolkodásukat. Ezzel együtt nagy gondot fordítanak a fiatalok egészségére, a bent­lakásos iskolák tanulói rend­szeresen sportolnak, sok szépirodalmat olvasnak, fil­meket néznek, színházba jár­nak. Kedvenc szórakozásuk mé|is a matematika és a fizika... ... Az egyik országos ma­tematikai-fizikai olimpián egy neves fizikus így köszön­tötte a részvevőket: Kedves ifjú kollégáim!... hiszen a részvevők között talán ott voltak a XXI. század kur- csatovjai és landaui is. Nyikolaj Gobracsov A moszkvai metró FiietéyemeUs _ 34 millió dolgozónak Húsz százalékkal nö­vekszik ebben az eszten­dőben az 1970-es szint­hez képest a Szovjetunió kiskereskedelmi árufor­galma, 1975-ben, a je­lenlegi ötéves terv utol­só esztendejében az or­szág lakossága csaknem kétszer annyi árucikket vásárol majd, mint tíz esztendővel azelőtt. A lakosság vásárlóképessé­gének növekedése a fo­kozódó jólét, a pénzjö­vedelmek emelkedésének következménye. így pél­dául az elmúlt két év­ben 34 millió embernek emelték a fizetését, — nyugdíját, vagy ösztön­díját. A rendelkezésre álló statisztikák szerint különösen gyorsan nö­vekszik a Szovjetunió­ban a tartós fogyasztási cikkek — gépkocsik, mo­torkerékpárok, tv-készü- lékek, hűtőszekrények, hangszerek, könyvek — vásárlása. A lakosság ugyanakkor kevesebb pékárut 'és burgonyát vásárol, viszont növek­szik a hús, a tojás- és a gyümölcsfogyasztás. Ma már csaknem 150 kilo­méter a moszkvai metró vo­nalainak hossza. 1973-ban az előző évhez képest 200 ezerrel több utast szállítot­tak naponta. E vonalakon csúcsforgalmi időben sem kell a szerelvényekre egy percnél többet várni. A ter­vezők és a konstruktőrök olyan technikai eszközöket dolgoztak ki, amelyek lehe­tővé teszik a metróvonalak áteresztő képességének nö­velését. A Kalugai, a Kraszno- presznyenszki vonalon és a Körvonalon elektronikus szerkezetek és rendszerek komplexumát szerelték fel a szerelvények automatikus irányítására. A Körvonalon már két éve elktronikus biz­tonsági berendezésekkel el­látott szerelvények üzemel­nek. Segítségükkel egy em­ber is elegendő a vonat ve­zetéséhez. A Kalugai és a Krasznopresznyenszki vona­lakon még ebben az évben automata irányítású szerel­vényeket is beállítanak a forgalomba. Elindult földalatti próba- útjára az „I”-jelzésű, a mos­taniaknál jóval korszerűbb szerelvény. Tervezik, hogy a metróvonalakat mágnespár­nákon futó kocsikkal kelle­ne ellátni. Az irányított mágneses térben haladó ko­csikat a mágneses mező fel­függesztve tartja, tehát nem sínen futnak. Az elképzelés ma már nem újdonság. A szovjet konstruktőrök a meg­valósítás gyakorlati problé­máival foglalkoznak. A Turgenyev állomáson az utasok áramlását szabályozó rendszert próbálnak ki. Űj pénzváltó automatákat kon­struáltak, amelyek arra is képesek, hogy összegezik az aprópénzt és papírpénzt is váltanak. Az órának vége, de tovább folyik a vita a feladat meg­oldásáról njjp| sjWä T vh fjMjgjffi ÉggS HH hí v ’ HH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom